Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

Kísérleti bérszabályozás a Karaites Termelőszíyetkezetben fii.) • A sikeres főpróba után A főpróba jól sikerült.' A tavalyi év után, az állatte­nyésztők négyhavi bérüknek nos megfelelő nyereséget vittek Alighogy befejezi tűk be a költségtérítéses mód­szert, — mondja Száváik Já­gondola­haza. A javítóműhely dolgo- tait, ismét csörög a telefon, zói pedig több mint másfél Felveszi, 'majd szót vált a hí- bavi keresetnek megfelelő vóval. Ebből az derül ki, hogy nyereséget kaptak. a szállítási üzem három doi­•— Mindannyian jól jártunk gondjának nem tetszik az új — summázza a kísérleti bér szabályozás első évének ered­ményes, ugyanakkor több ta­rn ódszer, amelyet önkéntes alapon kötöttek meg a szö­vetkezet vezetőivel. Rövid szó­nulsággal járó tapasztalatait váltás, majd a kérdés elinté Szivák János, a Karancs Me­zőgazdasági Termel »szövetke­zesében is megegyeztek. Visszatérve az előbb el­zet közgazdasági elnökhelyet- hangzottakhoz csak annyit tese, majd így folytatja: fűz hozzá: —Ha 42 embernek Ugyanakkor a közösség az megéri, akikor reméljük, hogy állammal szembeni adózás a három reklamáló is eljut szempontjából is előnyhöz ju- ahhoz a felismeréshez: csak a tott. A régi szabályozás sze- saját javukat akarjuk. rint, az éves nyereség 60 szá­zalékát vitte volna el az adó. E kis kitérő után, a követ­kezőkkel folytatja: — A nő­het tettünk a fejlesztési alap­ra. Hogyan tovább ?­Most viszont csak 40—41 szá- vénytermesztésben dolgozó zalékot. Ez utóbbit akikor is traktorosokkal olyan’ egyez- be kellett volna fizetnünk, ha ményt szeretnénk kötni, amely nincs többletjövedelem. De a kö!tség csökkentésre ösztö- volt, így hát jutott a legjob- nöz. Egyébként minden vál­hatnak, és igen jelentős diffe- lalikozási szerződésűinkben, a renciálásra, ugyanakkor töb- gazdálkodás minden terüle­tén, ez az alapvető követel- ^mény. Ugyanis termékeink áremelésére nincs lehetőség, ugyanakkor jövőre a közgaz­dasági szabályozók szigorodá­sa újabb 5—7 milliót visz el nyereségünkből. A mezőgaz- — Tavaly a szövetkezet dasági termékek felvásárlási tagságának egyharmad része árának emelése révén csupán kapcsolódott be a kísérleti egymillió pluszhoz jutunk, bérszabályozás adta lehetősé­gek saját maga javát is szol- w gáló kihasználásába. Az idén ||in|||t IAmAc általánossá kívánjuk tenni a UJduU IC|IB5 vállalkozási szerződési rend­szert. A viták elkerülése ér- — Egy egészen új dologról dékében 28 pontban rögzítőt- is szeretnék nagy örömmel tűk a játékszabályokat — mu- szólni. Termelőszövetkezetünk tatja a gazdag tartalmú szer- párt- és gazdasági vezetősé- ződést a közgazdasági elnök- génék közös döntése alapján, helyettes. — Kivételt képez a azoknak a műhelyeknek, ága- bogyós gyümölcs, amelyet zatoknak a dolgozói nem egyéni vállalkozás keretében, kapnák nyereséget, ahol vesz- iilletve bérleti, vagy részes teséggel zárják az esztendőt, formában műveltetümk meg. Korábban nem így volt. A Az építőiparban, az egyössze- mostani gyakorlat, illetve a gű utalványozás a szerződés követelmény azt jelenti» hogy alapja. A lakatosiparban az lesz olyan ágazat, ahol egyál- anyagmentes temetési érték talán nem, míg másutt négy- növelése a követelmény, míg havi bérnek megfelelő része- a faiparban, a végtermékre sedést visznek haza az arra történő ösztönzést kívánjuk érdemes dolgozók. Az előbbi- megvalósítami. A szállítási ek mellett továbbra is meg- üzemben október 1-től vezet- marad az ágazat vezetőinek a 20 százalékos mozgóbérkeret, melynek felhasználásáról ők döntenek: milyen célok ér­dekében és ösztönzésre hasz­nálják fel. Ez a gyakorlat ná­lunk hozzájárult a tekintély és a felelősség növeléséhez. Egyébként a vezetőik a ré­szűimé kitűzött negyedévi pré­miumot a negyedévi értéke­lés után kapják meg, ameny- nyit megérdemelnek — jelzi a legújabb követelményeket és a jól beváltat Szivák János. A kísérleti bérszabályozás olyan változással is járt, hogy megszüntettek mindenféle gaz­dasági munkaközösséget. Va­jon az első számú vezetők ér­dekeltségi rendszere mennyi­ben ösztönöz a jelen és jövő feladatainak együttes és jó elvégzésére, a biztonságos holnap megalapozására ? Hosszabb távon A fő- és ágazatvezetők ér­dekeltségét jól ki tudjuk ala­kítani, — állítja határozottan Szivák János. — Az első szá­mú vezetők érdekeltsége vi­szont nem szolgálja a távla­tokban való gondolkodást. Ha nyugdíj előtt állnánk, másként vélekednénk. Mivel fiatalok vagyunk, érdekünk, hogy jól dolgozzunk, és hosszabb távon alakítsuk ki és oldjuk meg feladatainkat. Szerintem, a tagságra kellene bízni az első számú vezetőik anyagi elisme­rését. Ök döntsenek ebben, ugyanakkor őlk határozzák meg öt évre előre a feladato­kat, a szövetkezet és a tagság gyarapításának közös követel­ményét, — vélekedik a köz- gazdasági elnökhelyettes. Lehet, hogy erre is sor ke­rül majd. A kísérleti bérsza­bályozás eddig igen tisztelet­reméltó eredményéket hozott a szövetkezetben. Ugyanakkor tükrözi azt a kezdeményező­készséget, a kockázatot vállaló bátorságot, az új iránti ér­zéket. azonos hullámhosszot, amelyet a vezetőik és a tagok e kérdésben- kölcsönösen ki­alakítottak egymással. Venesz Károly Színe és líbUbC intézkedésre reagál oly érzé­ItGvva kényén a közvélemény; amint azt a kereskedelem új üzemeltetési formái­nak bevezetésekor tette. Azóta több eszten­dő múlt el, veszített erejéből a szenzáció. A kereskedelem új vállalkozási formái azon­ban máig a figyelem fókuszában vannak, s egyre jobban letisztulnak működésük tapasz­talatai. Legutóbb a salgótarjáni kereskedelmi pártbizottság tekintette át: merre is billen a megyeszékhelyen a mérleg nyelve. Mit adott a lakosságnak a vállalkozás- ez újabb lehetősége, mennyiben élvezik előnyét a gazdavállalatok? S, mennyiben zavarja a vadhajtások az egészében egészségesnek tet­sző fejlődést? A kereskedelmi pártbizottság tagjainak véleménye is azt erősíti, hogy igen figyelemre méltó változást hoztak a keres­kedelemben az új üzemeltetési formák, nem egy esetben évtizedeken át hiába buzdított szemléleti változásokat is világra segítvén — a jelenség színe mellett azonban látni kell a fonákját is. Talán különösnek hat, mégis igaz: a köz­vélemény, noha fáradhatatlanul foglalko­zott szerződésekkel, letéti díjakkal, licitálá­sokkal, máig hincs tisztában az új vállalko­zási formák lényegével. Szerződéses boltve­zetők a megmondhatói, hány régi vevőjük bólintott bölcs apátiával, meglátva a szerző­désre figyelmeztető táblát: na, ez is maszek lett, majd most dögre keresi magát! Egye­sekben a gyanakvást ébresztette fel ama bi­zonyos táblácska, míg mások éppen attól fog­va viseltettek a korábbinál' lényegesen na­gyobb bizalommal a bdlti személyzet iránt. Fantasztikus letéti díjakról-, óriási kere­seti lehetőségekről szárnyra kapott híreknél is jobban érdekli az utca emberét azonban az, hogy megszokott, ám most már új vál­lalkozási formában dolgozó boltjában mi­lyen ellátásban van része. Az esetek zömé­ben pedig alkalma van tapasztalni, hogy — jobban, mint azelőtt. Azt ugyan nem tudja a vásárló, hogy a boltvezető napi tizen-két- tizennégy órát is dolgozik, hogy hét vég-eken családtagjai is megfogják a munka boldo­gabbik végét, de azt látja, hogy többféle áru van a polcokon, s olykor-olykor addig cs-aik a hiánycikklistá-ról ismert árut is sikerül elkapnia. (Suttogják-mondják: persze, mert nem sajnálja a boltos a csúszópénzt érte.., Lehet, bár ellenőr legyen a talpán, aki a szigorúan négyszemközti egyezségerői ké­pes fellebbenteni a titok fátylát!) A bőségesebb áruválaszték, sőt a-z udva­riasabb kiszolgálás is igaz — általában. Mert ki ne ismerne olyan szerződéses boltot, melynek vezetője szemmel láthatóan a ke­vés rizikóval járó, biztos jövedelmet ígérő árukra utazik? A Nóg-rád megyében folyta­tott ellenőrzések — melyek az első egy-más- fél évi türelmi idő után igencsak gyakoriak lettek az új üzemeltetési formára áttért boltokban — is időben figyelmeztettek: fonákja egyes vendéglátóhelyekről, „kikopott” si ételféle, berúgni lehet, koplalni viszont mu­száj. A szendvics.ugyanis összefonnyadhat. $ cukrászsütemény megromolhat, ami egyért telműen a boltos kockázata, az ital- ellenbetj a végtelenségig eláll. A gazdaválla'lat, szövetkezet egyre jobá ban rajta tartja szemét kiadott egységén, hiá szén az 6 kockázata is súlyos summákban! mérhető. Nofia, a megyét a szerencse leg­veszélyesebb lovagjai elkerülték, mégis számtalan esetben bontotta föl a gazda a szerződést, mert úgy látta, egysége avatatlan kezekbe került, a vállalkozó sem az ellá­tást, sem anyagi kötelezettségei megbízható fizetését nem képes szavatolni. A salgótarjáni kereskedelmi pártbizottság is általános tapasztalatként szögezte le: elá sősorban a szerződéses boltokban — majd minden esetben — csökkentették a létszáá mot. Ez egyfelől jó dolog, hiszen ezáltal nőtf a termelékenység. Másfelől viszont —, s ezt az álláspontot képviseli a vásárló —* inkább maradt volna a bolt teljes személyi zete és bővítették volna az egység üzLetkö-l rét, miáltal aztán lett volna elegendő murH kaja • mindenkinek! Az aztán végleg elfő} gadhatatlan, nemcsak a vevőnek, hanem af gazda számára is", ha a létszám „megtakarít tásána-k” a kereskedelmi munka színvonal Iának zuhanása az ára. Egyértelműen az új üzemeltetési formád javára írandó, hogy a kereskedőim egyné­mely: területén olyan szemléletbeli fordulat tot vittek végbe, melyet addig semmiféle módszerrel nem sikerült kierőltetni. S, tet­ték ezt egyszerűen azzal, hogy arra apellál­tak, melyre a dolgozó ember igen érzékeny! az anyagi érdekeltségre. A jövedelemérdet keltségi rendszert alkalmazó nagyobb üz4 letekben például az eddigihez mérten szédül letes tempóban javult a készletgazdálkodásj pedig már-már úgy tűnt, tűzzel-vassal sem lehet változtatni rajta. Dicséretes eredmé­nyek születtek a költségekkel való ésszerű spórolásban, javulásnak indult a társadalmi tulajdon védelme. Most már bizonyára el meri-k mondani a jövedelemérdekeltségi rendszer előskészítői, bevezetői: ahol egybeJ esik a közösségi érdek az egyénével, ot4 semmi jón sem lehet csodálkozni! Ilorf éppen e* ki ér de&e «mossál* nlCII teszi életképessé, »okszínűvé az új vállalkozási formákat. Ebben van er«é jük, s eddigi eredményükön túl ez garan-í tálja jövőjüket is. Működésük, létük bizoJ nyára még sokáig a szakmai: viták középJ pontjában marad — ez azonban egyáltalán! nem baj. Az értelmes viták jó kezdeménye-! zéseket* bocsáthatnak útjukra, miáltal ritJ kulhatnak a visszásságok, s mind tisztábba:! érvényesülhetnek az új formák előnyei. F/4 az igazi nyeresége vásárlónak, vendég-! nek, vállalkozónak, gazdának. Ssendl Márta | Milliókban mérhető munkálatok Csónaktestű sikló jármű A szovjet úthálózat a sark­kör területén, az Uráltól ke­letre a gyér lakosság és a földrajzi nehézségek miatt alig van kiépítve. E vidékek közlekedésének fejlesztése vé­gett megbízták a Tupoljev- féle repülőgép-tervező irodát, hogy tervezzen egy olyan jár­művet, , amely az ottani tere­pen is akadálytalanul közle­kedhet. Az eredmény az A—3 típusú csónaktestű sikló jármű lett. Télen a havon és jégen szánként is használható, s a tajga mocsaras vidékein egész évben közlekedhetnek vele. Hajtóerejét egy 350 lóerős re­pülőgépmotorral forgatott to- lólégcsavair szolgáltatja. Ol­dalkormánnyal kormányozha­tó: ennek vízien igen csekély a merülés-e, a hóban pedig szán-talpként viselkedik. Az A—3 vízen 75—80, a havon 100 km/órás sebességgel ha­ladhat. A vezetőn és egy uta­son kívül még 650 kilogramm hasznos terhet is szállíthat. Egyszeri' üzemanyag-feltöltés- sel 500 kilométert tehet meg. Nemes hagyomány hazánk­ban, hogy nemzeti, politikai ünnepeinket, jelentős esemé­nyeinket nemcsak szavakkal, méltó megemlékezésekkel, külsőségekkel, hanem tettek­kel, cselekvő részvétellel is ünnepeljük. Ezúttal kettős al­kalom kínálkozik a széles kö­rű társadalmi összefogáshoz: egyrészt közeleg felszabadulá­sunk negyvenedik évforduló­ja, másrészt ezt követően ke­rül sor a Magya-r Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszu­sára. A BRG salgótarjáni gyáregységében az idén 820 millió forint értékű URH-rádiótelefont készítenek, ebből a mennyi­ségből csaknem 670 millió forint értékűt szocialista exportra gyártanak. A korszerű híradástechnikai készülékek elő­állítását jói felkészült szakemberek magas műszaki színvonalú berendezésekkel végzik, ez garantálja a termékek kifogástalan minőségét. Képünkön Lakatos Károly érettségizett szakmunkás ellenőrzése mellett iyukszalagvezérléscs, programozott fúrógép készíti a rádiótelefonok szerelőlapjának alkatrészhelyeit — kulcsár — Nógrád- megye legnagyobb munkásLalkta településén, Bá- tonyterenyén és körzetében cselekvő egyetértéssel talál­koztak a felhívások, hiszen a területhez tartozó valamennyi gazdasági egység csatlakozott A számok nyelvére lefordít­va: 17 gazdasági szervezet 196 szocialista brigádja és mun- kakollektívája közel két és fél ezer fővel tette meg válla­lását. E létszám zöme a négy kiemelt ipari üzemben talál­ható — FŰTŰBER, Ganz- MÁVAG mátranováki gyára, Páva Ruhagyár, harisnya- gyár, de a mezőgazdasági üze- 1 mékiből is 35 kollektíva jelen­tette be részvételét, az egyéb gazdasági szervezeték­nél pedig 59 brigád közel 600 taggal csatlakozott a verseny­mozgalomhoz. „Minőségjavítás, exportte­vékenység fokozása, a nyere­ség növelése, anyag- és ener­giatakarékosság, hulladékhasz­nosítás, társadalmi munkála­tok” — efféle címszavak sze­repelnek a vállalások élén, jelezve, hogy gazdasági éle­tünk legfontosabb kérdéseire összpontosítanák. A FŰTÖ- BER-ben például „a minőség évének” nyilvánították az idei esztendőt, a Páva Ruhagyár­ban pedig tízszázalékos ex­porttúlteljesítést irányoztak elő, míg a mátraterenyei té- eszben a tehenészeti ágazat­ban 200 ezer, a traktorüzem­ben 350 ezer forintos költség- csökkentést vállaltak a bri­gádok, de említhetjük a nagybárkányi termelőszövetke­zetet is, ahol az anyagtakaré­kossági érték eléri a 700 ezer forintot. Kiemelkedő vállalások szü­lettek a társadalmi munka­végzésre, hiszen valamennyi gazdálkodó szervezet kollek­tívája tett ilyen felajánláso­kat. Ezek, egyfelől a telepü­lésfejlesztéshez, másfelől aa üzsemi, a munkahelyi környe­zet szebbé tételéhez kapcso­lódnak. A FŰTŐBER és a ha­risnyagyár dolgozói például egy plusz kommunista műsza­kot vállaltak, míg a Ganz- MÁVAG és a Páva Ruhagyár brigádjai — a feladatokhoz igazodóan — hét végi mun­kát végeznek. Hogy Bátonyterenyén a kongresszusi és felszabadulási munikaverseny kedvező ta­pasztalatokat hozott ez idáig,' abban nem kis érdem a helyi kommunistáké, aikilk széles körű szervező munkával segí­tettek eiő a vállalások pontos rögzítését, annak társadalmi hasznosságát, mérhetőséget! Különösen törekedtek arra,’ hogy a felajánlások egybees-1 senek a legfontosabb társa­dalom- és gazdaságpolitikai célokkal. Bátonyterenye városi jogú nagyközségi pártfoizoftJ ságának a napokban összegezd ték az eddigi tapasztalatokat! s meghatározták a további te­endőket. Ez utóbbiak között szere­pel, hogy a pártszervek to­vábbra is legyenék kezdemé­nyezői, ösztönzői, ahogyan el­hangzott: „politikai gazdái, mozgatói” a munkaverseny­nek, pártfórumokon folyama­tosan foglalkozzanak e térné J val, kísérjék figyelemmel a vállalások időszakos ellenőr­zéseit, értékeléseit, ugyanak­kor legyen rendszeres a dol­gozók tájékoztatása az elért eredményékről és a hátralévő feladatokról. Még korai lenne bármiféle „jóslat” a munkaverseny ered­ményességét illetően, ám két­ségtelen, hogy „fél” sikerként könyvelhetők el a kezdeti kedvező tapasztalatok. És e* záloga lehet a továbblépés­nek is. NÚGRAD — 1984. november 10., szombat ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom