Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD N.>uKAjWrtcüYci Ö.2ÜYÍoA<JA fc' XL. ÉVF., 264. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984 NOVEMBER 10., SZOMBAT Budapesten tárgyalt Wojciech Jaruzelski 8€HzE©m®Riur a lä%fi&n«afäBsrsil A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János első titkár meghívására november 9-én baráti munkalátogatás: tett Budapesten Wojciech Jaruzelski hadsereg tábor nők, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke. A látogatás során Kádár János és Lázár György miniszterelnök véleménycserét folytatott Wo.iciech Jaruzels- kivel. Részt vett Horn Gyula és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Kádár János ebédet adott a lengyel vendég tiszteletére, amelyen részt vett Lázár György, Aczél György, Gáspár Sándor. Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Horn Gyula és Katona István. A látogatás programjában részt vett Biczó György, a Magyar Nép-, köztársaság varsói, és Jerzy Zielinski, a Ledgyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Kádár János és Wojciech Jaruzelski a munkatalálkozó keretében négyszemközti megbeszélést tartott. Kádár János a megbeszéléseken tájékoztatást adott a Magyar Népiköztársaság belső helyzetéről, a szocialista építőmunka napirenden lévő feladatairól, az MSZMP 1985 tavaszára tervezett XIII. kongresszusának előkészületeiről. Megerősítette, az MSZMP, a magyar nép szolidaritását azzal a következetes küzdelemmel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel hazafiak, folytatnak a szocialista kibontakozás útján. (Folytatás a 3. oldalon) Tantárgy a vállalkozás ' l.Csödbe jutottam” — jött át István a kisebb szobából a nagyobbá. „Nem tudom felépíteni a házam, börtönbe ys kerülök, ha nem fizetem ki az adósságaimat” — mondta. A füle, az arca kipirulva. Igaz, levertségnek semmi nyomát nem vette volna észre senki rajta. Töprengéséből a mama kérdése rázta fél: „Na és a leckéd?” István tízéves, és ebben a helyzetben, még kért fél órát, hogy a gazdálkodójátékban bebizonyíthassa — ott a kisebb szobában — baratai előtt: nem is olyan rossz üzletember. A történtek akkor, jutottak eszembe, amikor az ország legnagyobb papírgyártó üzemében e1 mesélték, hogy a gyári gyerekeknek — szüleik a vállalattá! dolgoznak — minden évben megmutatják a gépeket, a berendezéseket, s mindezek után dolgozatot írnak a lurkók arról, amit láttak; ezeket értékelik a vendéglátók, sőt jutalmazzák is. Így bizonyos: közelebb kerülnek a kisebb-nagyobb apróságok ahhoz, hogy tudják, mit csinálnak a sz,üleik, egy ilyen üzemben. Az említett példa meglehetősen ritka. A gyerekek, a fiatalok többsége jobbára csak elszólásokból tudja,^ mi zajlik egy vállalatnál. Arról pedig a középiskolás kordáknak _ is csak halvány sejtelmük van, hogy a gazdálkodás kockázatokkal jár, hogy a befolyó és kimenő pénzeket meghatározott szisztéma szerint csoportosítják, hogy a vállalkozás buktatókat és sikerélményeket rejt, s alkalmasint büszkeséggel töltheti el az embert. Az egyik hetilapunk beszámol arról, hogy külföldöm az oktatási rendszer elemei közé becsempészik azokat a feladatokat, amelyek a kezdeményező-, vállalkozóképességet fejlesztik. Olyan játékokat találnak ki, amelyekben a gyerekek, kiosztva a szerepeket, elosztva az anyagi javakat, gazdálkodást játszanak, vállalatokat szerveznek, munkatársakat toboroznak. Félreértés ne essék, nem egy divatos külföldi cikknek, a Monopoly nevű játéknak akarok propagandát csinálni. Inkább annak, hogy hazai viszonylatban is elkelne még olyan játék — a Gazdálkodj okosan mellett — és olyan szemlélet, amely már gyermekkorban felkelti az iskolások érdeklődését, bővíti ismereteiket a felnőttek szemében is többször száraznak, unalmasnak tartott, de mindennapi életünket egyébként jelentősen meghatározó vállalkozások iránt. Miért? Amikor a kockázat vállalásáról, egyáltalán vállalkozásról beszélünk, többnyire a munkahelyi vezetők, vagy a sajátos munkaterületen dolgozók — piackutatók, műszaki fejlesztők, tervezők — kerülnek szóba, vagy azok az ötletekkel rendelkező emberek, akik elképzeléseiket megvalósítandó üzletet nyitnak, gazdasági munkaközösségek tagjai lesznek. A kreativitás azonban nem szűkíthető bizonyos munkakörökre, speciális munkaterületekre. Kezdeményei zésnek egy üzemben ma még többnyire az számít, ha valaki újít, ésszerűsít. A vállalkozó azonban, ma már bizonyos, az is jellemzi, hogy képes az átlagosnál többet nyújtani, ismeretei szélesebb körűek. Egy üzleti elképzelés megvalósítása —, vagy annak kudarca — nem csupán a munkahelyi vezetők ügye. Ma már sokszor hallani olyan szállításról, amelynek sajátos története úgy kezdődött: „Az igazgató lejött és azt mondta...” Példák tucatját lehetne sorolni, ami azt bizonyítja, milyen sokat számít egy döntés sikerénél a „hátország”, hogy a műhelyekben, az üzemcsarnokokban mire képesek, mennyi idő alatt és milyen minőségben tudnak eleget tenni egy-egy megrendelésnek. Ha valamikor, akkor most igazán nagy szükség van a kezdeményező, vállalkozó emberekre, beosztottakra és vezetőkre egyaránt. A körülmények rnifid jobban tudatosítják ezt a magyar- országi üzemekben is. Ha viszont így van, a jövőre gondolva szükséges olyan feltételeket, eszközöket teremteni, metódusokat kitalálni, amelyek segítik, hogy a mai iskolások mind nagyobb hányada — akár játék közben is — ilyen emberré váljon. Mindezek mellé csak annyit: István megnyerte a második játszmát. Mert tanult az elsőből] , ’ H. 3k Nagy érdeklődés övezi Balassagyarmaton az elmúlt hetekben nyílt Horváth Endre-cm- lékszobát és -kiállítást. A helytörténeti gyűjteménytár épületében a grafikusművész bútorait, művészeti hagyatékát helyezték cl, amelyet Horváth Endre nővére ajándékozott az Ipoly-parti városnak. / — kép: kulcsár — Vb-ülés a megyeszékhelyen Ingatlanközvetítés és lakásgazdálkodás Mai számun kból: Színe és fonákja * * II rang kötelez * * Irodalmi melléklet A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága j pénteken tartotta soron következő ülését, amelyen a többi között jelentés hangzott el az ingatlankezelő vállalat ingatlanközvetítő- és lakásgazdálkodási osztályának tevékenységéről. A tanácsi vállalatnak legrégebbi tevékenysége a forgalmi értékbecslés. Tavaiy például 634 esetben került erre sor, az idei első fél évben 344 alkalommal. Az értékbecslési munka a korábbi évekhez képesít csökkenő, hiszen megszűnt a kötelező értékbecslés. Az osztály hatáskörébe tartozik viszont a lakásgazdálkodás. Tavaly 121 lakáscserét bonyolítottak le a névjegyzéken kívül, közreműködtek azoknak az ügyeiknek az intézésénél, akik 1 tanácsi bérlakás helyett tanácsi értékesítésű lakáshoz szerettek volna jutni, 74 esetben vettek részt az állampolgárok egymás közötti lakáscseréjében. Emellett foglalkoznak az állami ingatlanok elidegenítésével, bár e területen dolgukat nehezíti, hogy az értékesítésre kijelölt ingatlanok bérlői alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, s nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal. A névjegyzék mellőzésével történő lakáscserék számának növekedését viszont az akadályozza, hogy a kisebb lakásra várók lépcsőzetes cseréjéhez a rendelkezésre álló lakásalap minimálisan fedezi az igényeket. Igyekeznek eleget tenni az állami tulajdonban álló építési telkek tartós használatba adásával kapcsolatos feladataiknak is. A tanács műsza-’ ki osztálya az idén 44 ingatlan tartós használatbavételére adott megbízást, amiből az első háromnegyed évben tizenhármat értékesített az osztály. Sikerült megteremteni a magánlakás-építéssel összefüggő tanácsadás tárgyi 'feltételeit. ' Együttműködési megállapodás született az Építésügyi Tájékoztatási Központtal az ajánlott tervek és katalógusok értékesítésére, kezdeményezést tettek építőgép-kölcsönzésre, rendelkezésre áll a magánlakás, építésre jogosult kivitelezők jegyzéke. A továbbiakban arra törekednek, hogy szervezettebben végezzék szerteágazó tevékenységüket, nagyobb propagandát fejtsenek ki az állampolgárok közötti lakáscserék számának növelése érdekében. TESZÖV-küldöttközgyűlés Salgótarjónban Napirenden ca műszaki fejlesztés és a uagyonuédelem A megye termelőszövetkezetei és közös vállalatainak küldöttei értekeztek tegnap Salgótarjánban, az SZMT székhazában. A küldöttközgyűlésen részt vett és felszólalt Szabó István, a megyei pár tb i zottsá g ősz tá ly1vezet ő je. Fóti Gábor, a TOT főosztály- vezetője, valamint Halaj Ignác, a megyei tanács osztály- vezetője. A megye közös gazdaságait és társulásaikat 85 küldött képviselte. Cseh Adolfnak, a területi szövetség titkárának bevezetője után dr. Bencze Barna a TESZÖV elnöke tartotta meg szóbeli előterjesztését a mezőgazdasági termelőszövetkezetek műszaki fejlesztéséről. Segíts magadon! A tervidőszak eddigi számainak ismeretében a tervezett beruházások időarányosan teljesültek, szerkezetükben azonban módosulás következett he. Az évirőlt-évre csökkenő tendencia ellenére a beruházások értéke a tervoik- lusban meghaladja a 2 milliárd forintot. a • megyében. Abban, hogy- a nagyüzemek eredményesen 'teljesítik gazdálkodási feladataikat nagy szerepe van a megvalósított műszaki • fejlesztéseknek, s ezek javuló színvonalú üzemeltetésének. Igaz, egyes területeken — főként a gépesítésben — lelassult a fejlesztés, megnövekedett az - eszközök üzemben tartási ideje, s ezáltal nőttek az üzemeltetési és javítási költségek. A mintegy másfél milliárd forintértékű géppark tervszerű karbantartása, szervizelése elmarad a követelményéktől. Az előterjesztést követő vitában Számos hozzászólás hangzott el. Gergely Sándor, a karancs- lapujtői termelőszö vetkezet elnöke az erdőgazdasággal és faiparral foglalkozó nagyüzemek' műszaki ellátottságát azzal jellemezte velősen, hogy matuzsálemi korú, 30—50 éves gatterjaifchoz képest a növénytermesztés tízéves traktorai valóságos tinédzserek. Ebben a helyzetben segíthetne az energiaarányos faár, de ennek jelenleg mindössze egynegyede üti a szövetkezetek markát. Mivel a jövőben még kevesebb fejlesztési pénzre van kilátás, ők megpróbáltak az érdekeltség megteremtésével kedvezőbb helyzetet teremteni. Az eddigiék alapján, úgy tűnik, ez a gazdálkodás több területén sikerült is. Agócs József, a szécsényi termelőszövetkezet főmérnöke a jól szervezett, lelkiismeretes gépjavítás szerepéről szólt. Ehhez Szécsénybem meg is teremtették a feltételeket, úgy műszakilag, minit szakmailag. Ennek következtében biztonságosabbá vált a munkavégzés, csökkentek az üzemeltetési költségek és a korábbinál kevesebb üzemanyag fogy. Kiemelte az alkatrész-, felújítás gazdasági hasznát és a nagy értékű gépek korrózió- védelmének fontosságát, Mayer Antal, a drégelypa- lániki közös gazdaság elnöké, majd Gombos' Antal, a GITR palotáshalmi alközpontjának! vezetője, ezt' követően Szabii István szólt hozzá ' a vitához! Minősíti a vezetést — A műszaki fejlesztés 4 gazdálkodás egyik leglényegesebb mozzanata —• hangsúlyozta a megyei pártbizottság osztályvezetője —, vele szemben egyre magasabb . követelmények érvényesülnék, hiszen gazdasági életünkben, mint a jövő igényeinek tudomásulvétele, kulcsszerepet tölt be] Az alacsony hatékonyságú és hozamú befektetések ideje egyszer s mindenkorra lejárt, a műszaki fejlesztés szigorú racionalitást követel. Ez egyben azt is jelenti, hogy niinöu siti a vezetés 'előrelátását, érzékenységét, következetességét, s mint ilyen, egyúttal az irányítás színvonálát is -meghatározza a egyes gazdálkodó . (Folytatás a 2, oldalon),
