Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
r ^lÍTA: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD A ? MSZ/YP NOG RA D'WEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XL. ÉVF., 262. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. NOVEMBER 7., SZERDA FÉNYÉI Irta: Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára H atvanhét esztendeje immár, hogy messze világítanak október fényei, hogy az alkotó, gondolkodó, a haladásért. az emberiség jövőjéért, felelősséget érző emberek vigyázó szemüket Moszkvára vetik. Ami a polgári forradalmak korában, Batsányiiknak és társaiknak szerte a világon Párizs volt, az hatvanhét esztendeje a haladás híveinek — Moszkva. És így nem meglepő, hogy november hetedikét, amely egy ország sok-sok nemzetiségének ünnepe, saját ünnepükként köszöntik a dolgozók keleten és nyugaton, északon és délen. Mi teszi nemzetközivé Lenin októberét? Mindenekelőtt az, amit odahaza teremtett. Az ősi Petrográdban — Lenin városában, amely immáron az ő nevét viseli — 1917. november 7-én a városi proletár, a falvak muzsikja, a hadsereg idegen érdekekért frontra küldött katonája, a tengerekről jött matróz, az egész nép azért támadt föl, fogott fegyvert, kelt harcra a bolsevikok hívó szavára, hogy a saját sorsán gyökeresen javítson. Ügy, ahogy a kommunisták hirdették, ahogy a lánglelkű forradalmár, Lenin tanította: alapjában felforgatva a világot, véget vetve a tőke. a nagybirtok, a bankok uralmának, új rendet, új hatalmat teremtve: a munkásosztály hatalmát, amely képes merőben újfajta és jobb élet lehetőségét megteremteni az akkori Oroszország elmaradott népeinek. Mi teszi nemzetközivé a nagy októbert? Elsősorban az, hogy egy elmaradott országból a világ élvonalába kerülő nagyhatalom, egy elmaradott népből kultúrában, életvitelben, felszabadultságban világszínvonalra emelkedett, öntudatos nép lett: íme, ilyen perspektívát kínál a szocializmus. Október fényei — a fejlődés, a haladás fényei. A nagy október nyitotta úton meglett hatalmas léptek a meg elnyomott, elmaradott nepek jövőjének távlatai. Ami a Szovjetunióban a több mint hat es fel évtized alatt végbement, reménység mindazoknak, akik még a tókéshatalom megdöntése, a fejlődés új útja előtt állnak. És ez nem forradalmi kardcsörtetés, nem régi és ethibá- sot-t elméletek újrafogalmazása. A marxisták—leninisták sohasem voltak a forradalom exportjának hívei, de Juhász Gyula szavaival: „a forradalmak nem kémek útlevelet”. 'A népek, ha úgv látják, úgy érzik, hogy van lehelőség jobb, értelmesebb életre, csak éppen alapjaiban kell felforgatni a saját világukat; megteszik azt maguktól is. Ez a fejlődés természetes rendje. S, a szocializmushoz vezető út nem kötelezően egyforma. A Szovjetunió népeinek véres küzdelmek során kellett megvédeniük az új rendet. A szovjet államra a polgárháború óta is többször támadtak fegyverrel. A legsúlyosabb megpróbáltatás 1941-ben érte, amikor a német fasizmus tört rá, mérhetetlen pusztítást és szenvedést okozva. És a szovjet hadsereg a nép erejére, elszántságára támaszkodva, a hátország hősiességét maga mögött tudva, végül is diadalmaskodott a betolakodókon. Saját hazáját felszabadítva, tovább űzte, kergette az ellenséget, szabaddá tette országok sorát, felszabadította a mi szép hazánkat is. Kerek negyven esztendővel ezelőtt történt: 1944. szeptember végén kezdődött meg hazánk felszabadítása, hogy azután 1945. április 4-re szabaddá legyen az ország. Ezzel nemcsak a náci uralomtól szabadultunk meg, hanem lehetőségünk nyílt arra, hogy a töke hatalmától i« megszabaduljunk. Ugyanúgy, mint ahogy 1917-ben az orosz proletár, s ahogy 1919-ben —, ha csak 133 napra is — a magyar dolgozó már megszabadult. És a mi népünk — a munkásosztály, 8 az illegalitásból napfényre lépő kommunista párt szabadító harcai adta lehetőséggel. Politikai küzdelmekben —, de vértelenül, békés úton — birtokba vettük a hatalmat, a munkásé lett a gyár, a bánya, a munkásállam szavatolja, hogy a tőke többé űr rajtunk nem lehet. Véget ért az ezeréves per. a paraszté lett a föld, amelyet ma már önkéntes egyesülésekben, szövetkezetekben művel meg. A dolgozók fiai bevették a tudás várát, s meghódították az értelmiségi pályákat, a tudományt, a technikát, a művészetet. .. Mindent úgy, ahogy annak idején október fiai tették.' Ügy — és mégis másként. Hiszen a szocializmushoz vezető utak nem mindenütt azonosak, mi ezen utak különbözőségét, a nemzeti sajátosságokhoz alkalmazását nemcsak elfogadjuk, hanem nagyon is természetesnek tartjuk. Mint, ahogy azt is, hogy a cél: a szocializmus. S, hogy aki szocializmust akar. aki haladást akar, s tegyük hozzá: aki békét akar a földön, az csakis október világító fáklyáját követve érhet célhoz. Korunkban, amikor az erőegyensúly és a békés egymás mellett el^s lenini politikája alapján kivívottt enyhülést ismét hidegháborús veszélyek fenyegetik, megnyugtató, hogy mi olyan szövetségi rendszer tagjai lehetünk, amelynek fő erejét a világ egyik legerősebb hadserege, a szovjet hadsereg adja. A Szovjetunió nem csupán a felszabadító, nem egyszerűen a szocializmus békés építését biztosító védőpajzs, hanem mindenekelőtt hűséges szövetséges barát. Ennek a barátságnak egyik letétemenyese a felszabadulás 40. évében ugyancsak negyvenedik születésnapját köszöntő Magyar- Szovjet Baráti Társaság. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaságból kinőtt politikai tömegmozgalom} nemes feladata, s célja a két ország, a két nép barátságának további mélyítése. Ez, a barátság, együttműködés, testvériség természetes velejárója mindennapjainknak, az élet valamennyi területén. A negyven esztendeje szabad magyar nép igaz szívvel, szeretettel, internacionalista barátsággal köszönti az idősebb testvért a hatvanhetedik évfordulón, amelyet — együtt a haladó emberiséggel — a saját ünnepének is tekint. Mai számún kból: utak az Iskola utcáké * resszus, * Hétköznapok Kemerovóban nas a * Csaláé-oHlion-szabad idő Felvétel: Kulcsár József Megemlékezések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évtorduiója alkalmából Disziinnepség Salgótarjánban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója tiszteletére tegnap reggel a Parlament előtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták lei a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Kedden az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népközlár- saság Minisztertanácsa, a HNF Országos Tanácsa koszorúzást ünnepséget rendezett a Felvonulási téren, a Lenin-emlékmunél. A Magyar Népköztársaság FJnöki Tanácsa, a NOSZF 67. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott párt-, társadalmi és tömegszervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak, a fizikai és szellemi alkotó munkában élenjáró dolgozóknak, eredményes munkájuk elismeréseként. Nógrád megyében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából az ünnepségek a hét elején elkezdődtek. A megyeszékhelyen, a városokban és falvakban a hagyományok szerint emlékeztek meg a történelmi eseményről, megkoszorúzták a hősi emlékműveket, az ipari üzemekben és szövetkezetekben rüpgyűléseket tartottak. Érsek vadkerten a novemberi ünnep tiszteletére megszépítették a szovjet hősi emlékművet, a salgótarjáni Lovász József általános iskolások megkoszorúzták a negyven évvel ezelőtti ellenállás tagjai emlékét őrző táblát. Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Központban került sor a megyei díszünnepségre, ahol jelen volt Skoda Ferenc, Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkára. Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese, Szalai László, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkára. Medved Károly, az SZMT vezető titkára. Marczinek István, a HNF megyei bizottságának titkára. Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, dr. Szittner András, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, továbbá a megye, a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetői, a fegyveres erők képviselői. A diszünnepségen Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Hagyományokká nemesedett szokása az emberiségnek, hogy időről időre megemlékezik sorsfordulóiról, a társadalmi fejlődést formáló nevezetes eseményekről. A most. megidézett dátum igazán történelmi léptékű változások mérföldköve. 1917 októberében az ..Európát bejáró kísértet” rendet vágott a cári Oroszországon, de a pétervári munkások kezeben — a világon elsőiként győztesen lobogott a szocialista forradalom zászlaja — mondotta bevezetőjében a megyéi pártbizottság titkára. Ezt követően arról beszélt, hogy a nevezetes esemény egyetlen naphoz kötődik ugyan, de a haladásért vívott évszázados küzdelem- folytonossága tesiesült meg benne. Egyrészt betetőzését jelentette az előremutató törekvéseknek, a próg- r esszív társadalmi folyamatoknak, másrészt nyitányát egy új kornak, új rendnek. A továbbiakban a díszünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy a NOSZF történelmi szerepét niiindenekfelett a szocialista világrendszer létrejött« fémjelzi, majd arról szóit: hazánkban az elmúlt négy évtized példázza, hogy a magyar nép jói élt a történelem adta lehetőségekkel. — Megyénk, településeink: politikai, gazdasági fejlődése, kulturális felemelkedése is bizonyítja, hogy mivé lehet az ember, ha a teremtés, a munka alkotó ereje felszabadítja, ha a hatalmon közösen- osztozik, ha elméletileg jól megalapozott, következetes politika vezérli a társada'.om-l építés programját — emelte ki dr. Ozsvárt József. Ezt követően arról beszelt, hogy feladatainkat az elmúlt években a vártnál is kedvezőtlenebb feltételek, feszültségek közepette kellett megoldani. Népünk politikai érettségét, nagy felelősségérzetet bizonyítja, hogy megértést tanúsít az objektív problémáikkal szem tfen és nagyra érté- keli a nehézségek ellenére i* » elért eredményeinket. Mint a megyei pártbizottság titkára mondotta, hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős. a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Ats elmúlt években is gyarapodott (Tudósítás a 2. oldalon)
