Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-30 / 281. szám
ITLÁG PPOTFTi5|?i«i PGYÉSüllFTEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA " XL. ÉVF., 281. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. NOVEMBER 30., PÉNTEK Tanácsülés Salgótarjánban és Balassagyarmaton Kiegészítő tevékenységek a megye mezőgazdaságában A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek kiegészítő tevékenysége hosszú éveken át meglehetősen szenvedélyes vitákkal kísérve fejlődött. A társadalmi visszhang különösen Nógrád megyében volt élénk, miután itt a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység az országos átlagot meghaladó ütemben bővült. Sokan a nagyipart féltették, mások az alaptevékenység esetleges elhanyagolása miatt aggódtak. E nézeteket részben a megyei tanács tegnapi salgótarjáni ülésén is felelevenítették, noha mára alapvetően megváltozott a helyzet, s ezzel a kiegészítő tevékenységek megítélése is sarkallatosan módosult. A nógrádi gazdaságok időben felismerték, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságokat. az országos átlagnál alacsonyabb eszközellátottságot és az alaptevékenység szerény jövedelmezősége által behatárolt fejlesztési lehetőségeket csak nyereséges munkákkal ellensúlyozhatják. A közvetlen gazdasági hasznon túl, a kiegészítőszfé- raban dolgozó iizemágak javára írható a települések népességmegtartó képességének erősítése, a falvak arculatának formálása is. A kiegészítő tevékenységek bővülésével a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzete számottevően javult, sőt, a legeredményesebb gazdaságok éppen e körből kerültek ki. Ma már meghatározó, társult tevékenységei ezek a mezőgazdaságnak, hiszen az ez évű várható 5,9 milliárd forintos nagyüzemi árbevételből 3,5 milliárd forinttal részesednek, mely háromszorosa az 1980. évinek. Jövedelmezősége még az utóbbi időszakban bekövetkezett mérséklődés ellenére is kétszerese az alaptevékenységének, s ezáltal meghatározó szerepet játszik a fejlesztésre szánt pénzeszközök előteremtésében. A fejlesztési összegek hetven százaléka származik a kiegészítő tevékenységből, s ennek kétharmada éppen a növénytermesztés és az állattenyésztés bővítését, korszerűsítését szolgálja. Miután azonban a következő években a kiegészítő tevékenység az eddigiektől nagyobb fejlesztést igényel, meg kell teremteni az alaptevékenység ágazatainak önfinanszírozó képességét. Bár a mezőgazdaság ipari vállalkozásairól kialakult összkép egészében igen kedvező, a fejlődés nem minden ellentmondástól mentesen valósult meg. Figyelmeztető mindenekelőtt az, hogy az utóbbi két évben lelassult a fejlődés: az árbevétel átlagos ötvenszázalékos növekedése 16 százalékra mérséklődött. Igen számottevő a szóródás. mely nem minden esetben indokolt: míg 12 üzemben az e tevékenységből származó árbevétel meghaladja az összes 65 százalékát, addig ez az arány hét üzemben 35 százalék alatti. Hasonlóan nagyok a különbségek az árbevétel nagyságát tekintve, a nyereségrátában pedig előfordulnak háromszoros eltérések is. A továbblépés feladatai közül három tennivalót emelt ki a tegnap, tanácsülésen a napirend előadója, dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Az eddiginél gyorsabb tempóban kívánatos növelni a kiegészítő tevékenységek műszakitechnikai színvonalát, nagymértékű javításra^ szorulnak az ott dolgozó emberek munkahelyi feltételei is. Fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági együttműködések szervezésére. valamint az iparvállalatokkal kiéDÍtendő széles körű, intenzív kapcsolatokra. hiszen e kapcsolatok révén tisztázódik, mely termékek gyártását adják át az ipari üzemek a mezőgazdasági Dartnernek, illetve, melyek előállítására szerveznek kooperációt. Egyre erősödik a vállalkozási jellegű tevékenységi kör. Jellemzője ennek a nagyobb önállóság, mely ugyan jelentősebb kockázattal jár, de nagyobb eredményt is ígér. Ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodik a piaci szükségletekhez egyedi, vagy kis sorozatú, rövid határidejű termékek előállítását is vállalja. Külön is figyelmet érdemelnek a telephelyen kívüli, elsősorban a fővárosban folytatott kiegészítő tevékenységek. Több tapasztalat arra int, hogy ebbe a fába csak az a gazdaság vágja a fejszéjét, mely képes a munka rendszeres és a szokásosnál alaposabb ellenőrzésére, szervezésére, szabályozására, s az irányító posztok megfelelő, megbízható szakemberekkel való betöltésére. Az előterjesztés után kibontakozott vita alapvetően két kérdés köré csoportosult. A hozzászólók kiemelték a jövőben várhatóan erősödő versenyt. Az új vállalkozási formák segítségével mára az ipari nagyüzemek is gyarapítják a maguk „háztáji gazdaságát”, egyre-másra jönnek létre a jól mozgatható, .Célszerűen hasznosított kisebb kapacitások, melyek a mező- gazdasági kiegészítő tevékenységek konstrukciójává válhatnak. Valamennyi gazdálkodó egyseg az előnyösebb kapcsolatot, a jövedelmezőbb megoldást. a megbízhatóbb, korrekt partnert választja, a meglevő kiegészítő tevékenységek gazdaságosságának növelése tehát alapvető fontosságú. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy a kiegészítő tevékenységek aranykora véget ért, a jövőben szerényebb nyereséget is csak az eddigiektől jóval keményebb munkával lehet elérni. Mindez azonban mit sem von le abból az igazságból, hogy, amennyire fontos egy mezőgazdasági nagyüzem számára az okos szakosodás, ugyanennyire lényeges szempont a sokágúság is. A megyei tanács a továbbiakban beszámolót hallgatott meg a salgótarjáni városkör- nvéki tanácstagi csoport munkájáról, valamint tájékoztatást kaoott a VI. ötéves terv kereskedelmi fejlesztésének helyzetéről, hatékonyságáról, további feladatairól. Mosépinolorok exportra Bércéiről Huszonegymillió forinttal toldották meg a korábban vállalt termelési értéktervüket az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységének dolgozói, így az idén összesen 325 millió forintért adnak át villanymotorokat megrendelőiknek. Ma reggel egy újabb export- termék szerelését kezdik meg a korszerű üzemben, jugoszláv piacra állítanak össze új típusú automata mosógépekhez meghajtómotorokat. Tizenkétezer darab készül az év végéig a nullszériás munkadarabokból, amelyek értéke a nem rubelelszámolású eredményt növeli, elvégzésével negyvenmillió forintra emelkedik a bercelick exportbevétele. Képünkön szerelőszalagon készülnek a villanymotorok. — kulcsár — Feladatok a gyermekmozgalomban Ne egyszerre, de egy irányba! Az útítörőszerveaetek elvi irányítása lényeges feladat a KISZ számára, Salgótarjánban csütörtökön délután a KISZ városi bizottságának soron következő ülésén az eta/űlt évben megrendezett országos útitörővezetői konferencia óta végzett munka eddigi tapasztalatait vitatta meg a testület. Petesházi Gábor, városi úttörőelnök előterjesztésében hangsúlyozta, a gyermekeik akikor óraik magukénak a közösségiét, akkor büszkék az úttörőcsapatra, ha annak programját maguk alakítják ki, igazodik igényeikhez. Salgótarján 19 úttörőcsapatában közéi tízezer pajtás ténykedik, s ez csaknem száz- százalékos szervezettségnek felel meg. A csapatök életében meghatározó szerepet töltenek be az úttörő vezetők, kiknek száma eléri a hatszázat. Az országos konferencia fő célul tűzte ki, hogy növekedjen a szövetséghez tartozás rangja, értéke, jobban érvényesüljön a gyerekek érdeke, önállóbban tevékenykedjenek, s tovább bővüljön a társadalmi kapcsolatuk. E határozat konkrét teendőit számos megyei és városi fórumon földolgozták, hozzáigazítva a helyi sajátosságokhoz. Megállapította az úttörők városi testületé, hogy a csapatok mind jobban figyelembe veszik a gyermekek igényeit, a hagyományokat a programok kialakításakor, jóllehet ez még korántsem általános. A politikai irányításban a hangsúly az elvi útmutatásban. a szemléletformálás alakításaiban van, ahogyan elhangzott „nem az a lényeg, hogy egyszerre lépjünk, hanem. hogy egy irányba haJ ladjunk!” Növekedett a pártoló tagok száma, egyre többen vesznek részt az úttörőcsapatok munkájában olyan felnőttek, akik felelősséget éreznek gyermekeik nevelése iránt, jó példaként említette Petesházi Gábor a zagyvarónai, a Mártírok úti, s a zagyvapáiifalvi tapasztalatokat. Ám, még sok raj vezető idegenkedik a „külsősök” bevonásától, inlkább vállalja a több munkával járó, de kevesebb haszonnal kecsegtető szervezést. Salgótarján város KlSZ-bi- zottsága meghallgatva az úttörőelnökség beszámolóját megvitatta a helyi tapasztalatokat, konkrét javaslatokkal járult hozzá a további teendőkhöz. Végezetül egyéb,' szervezeti kérdéseket tárgyalt a testület. Emlékülés Salgótarjánban Milyen lesz Balassagyarmat? Harmincöt évvei ezelőtt létesült a Salgótarjáni Körzeti Könyvtár *” — És környéke, az ottani településcsoportoknak eljövendő képe — erről döntött többek között tegnapi ülésén a város tanácsa. A kisvárosra és környékére új, > általános rendezési terv készült, amely már figyelembe vette a köz- igazgatási határok megváltozását; azt, hogy a város vonzáskörzetében levő településekkel együtt kell vizsgálni a középponti helyen elterülő nagyobb település fejlesztését, s természetesen a megváltozott gazdasági körülményeket is beépítették a jövőben megvalósítandó tervekbe. Fontos például, hogy vélhetően hét-nyolc ezerrel nő Balassagyarmat lélekszáma az elkövetkezendő harminc évben, tehát a gazdasági és ellátási gyarapodást már ehhez a növekedéshez kell igazítani .— miközben egyéb infrastrukturális lemaradásokat is pótolni kell, A városban a legnagyobb beruházás a jövőben minden bizonnyal a Rákóczi út és a Mikszáth út találkozásának beépítése lesz, ahol az elképzelések szerint nevelési központ épül üzletekkel és középületekkel együtt. Egyebek mellett nem kis gond a város kialakult és célszerűtlen közlekedésének átalakítása, az igényekhez igazítása: javaslatok szerepelnek erre is a rendezési. tervben. (Többek között a 22-es utat kivezetik a város szívéből, s egy kétszer kétsávos fő forgalmi út is épül majd, ami észak—déli irányban szeli majd át a települést.) Mindazonáltal az Észak-magyarországi Tervező Vállalat által készített tervhez több javaslatot csatolt a városi tanács. így többek között a , mérnökök, figyelmébe ajánlották, hogy a végleges tervkészítéskor gondoljanak a gyógyszertárak telepítésére és a piac új helyének kijelölésére. A városatyák véleménye szerint a nyírjesi üdülőterület elsősorban a városiaké, s talán nem indokolt a kemping és a turistaszálló építése. Nem megoldott a buszpályaudvar ügye sem, hiszen a jelenlegi szűkös, korszerűtlen, s talán — legalább lehetőségként — szerepelnie kellene a tervben a város pb- gázzal történő ellátásának is — vélték a tanács tagjait. A programterv vitája után a városi tanács meghallgatta az általános iskolai ellátás jelen ötéves tervi társadalmi akcióprogramjának végrehajtásáról Fábián Jánosnét, a tanács osztályvezetőjét. Miután a város népi. ellenőrei közül ketten fölmentésüket kérték egyéb elfoglaltságaik miatt, így helyükre újakat választott meg a városi tanács Velenczei Béla és Ur- bán Pál személyében. Döntöttek a Balassagyarmatért emlékplakett odaítéléséről, majd elfogadták azt a javaslatot, amely a jövendő nevelési központ építését segítendő kötvény kibocsátását indítványozta. E szerint 20 millió forint értékben bocsátanának ki bemutatóra szóló, egyenként ezertől ötvenezer forintig terjedő névértékű kötvényt, amit elsősorban a környék, de az ország lakosai is jegyezhetnek. A kötvények évi kamata 11 százalék, a visszafizetés 1989. december elsején kezdődne — tehát négy évvel, az 1985. január elsejei jegyezhe- tőségi időpont után. Végezetül a tanács elnöke, dr. Győri Sándor beszámolt a testületnek a végrehajtó bizottság legutóbbi döntéseiről, majd a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról adott számot. Hazánkban mintegy három és fél millió beiratkozott olvasója van a könyvtáraknak. A jelen elismerésre méltó — bár megelégedésre korántsem okot adó — számadata mögött, immár három és fél évtizedes fejlődés „hétköznapjai” húzódnak. Csütörtök délután azonban néhány órára ünnepi fény irányította a figyelmet Salgótarjánban a könyvtárhálózat tevékenységére. A Nógrád megyei Tanács székházának tanácstermében emlékülésre gyűltek össze a I megye kiemelkedő munkát végző könyvtárosai, könyvtári dolgozói, mindenekelőtt azok, akik másfél évtizede vagy annál is régebben szolgálják a művelődés ügyét az értékőrző könyvespolcok között. Az emlékünnepségre a Salgótarjáni Körzeti Könyvtár megalakításának 35. évfordulója alkalmából került sor. A megjelenteket — köztük Vil- langó Istvánt, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályvezetőjét, Berki Mi- hályt, a Nógrád megyéi Tanács elnökhelyettesét, dr. Csongrády Bélát, az MSZMP Nógrád megyéi Bizottságának osztályvezetőjét — dr. Horváth István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte. Az évfordulós megemlékezés nem csak a múlt feiidé-' zésére, de a könyvtárhálózat j a- lenlegi gondjainak felvázoláséra is alkalmat kínált. Erre vállalkozott az emlékülésen (Folytatás a 2. oldalon)
