Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

VILÄG PROIFTARÍAI; FGVFSÖLJETFK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME G VEI TANÁCS LA R-J A u XL. ÉVF., 280. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK SZMT elnökségi ülés A terület- és településfejlesztés hosszú távon Tegnapi ülésén az SZMT elnöksége megvitatta az Or­szágos Tervhivatal, valamint az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium közösen el­készített tervezetét, amely a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait foglal­ta magában. Az elnökség, a titkárság előterjesztése alapján, meg­állapította, hogy az anyag reálisan elemzi az elmúlt 15 év fejlődését az elért ered­ményeket tiszteletreméltónak tartja, amelyek kellő alapot adnak a jövő tervezéséhez. Ugyanakkor az elnökség né­hány területen komplexebb, átgondoltabb. megfontoltabb megfogalmazást javasol, amely népgazdasági szinten a gaz­daságosabb megoldásokat és a szűkösebb erőforrások cél­szerűbb elosztását segítené eiő. A tervezési koordináción és együttműködésen túl erősebb az igény a tájegységi, regio­nális, több megyét átfogó ter­vezésre és egyeztetésre. Ez a tevékenység ne csak a ter­vezők szándékától függjön, hanem az anyagi támogatás odaítélésével, intézményes szabályozással lehessen bizto­sítani. A lakáskérdésnél az időskorúakról való gondosko­dás együttes felvetését java­solják. Vagyis vonzóbb meg­oldásokat kellene keresni és kínálni a nyugdíjas házaspá­roknak és - egyedülállóknak, oly módon, hogy egy helyen legyen megoldva az étkezte­tésük, orvpsi ellátásuk, be­vásárlási lehetőségeik és a szabad idejük eltöltése. A foglalkoztatáspolitika alapve­tő követelménye mellett a minőségi igényt, az átfogó szakmastruktúrát is fel kel­lene vázolni. Ezen belül a foglalkoztatási rehabilitáció területi megoldását is szere­peltetni szükséges. A váro­sok és községek között levő infrastruktúra preferencia- rendszer különbségek csök­kentésénél figyelembe. kellene venni a jövedelemkiegészí­tési és -szerzési tényezőket, amelyek széles körben a fal­vakban találhatók meg. Az elnökség úgy foglalt ál­lást, hogy a tervezetnek azon részén, ahol a konkrét teen­dőkről van szó és a megyé­ket is felsorolják, ide kerül­jön bele Nógrád megye neve is. Például, hogy aprófalvas, hogy az országosnál jóval ala­csonyabb szintű a vezetékes ivóvízellátás, a szennyvízcsa­torna-hálózat. Az üdülőkör­zetek fejlesztésénél is jobban figyelembe kellene venni a megyét. Az elnökség szor­galmazta a több hasznosítá­sú épületék létrehozását (ál­talános iskola. gimnázium, óvoda). A helyi tanácsok ön­állóságának növekedése meg­kívánja, hogy időben megfe­lelő számú szakember álljon a dolgozók szolgálatában. Az elnökség nem javasolja, hogy a munkahelyeket vigyék a lakótelepekre, hanem a je­lenleginél sokkal korszerűbb munkahelyek megteremtését szorgalmazza. Az életszínvonal alakulását úgy. ítélik meg, hogy az el­ső időszakban dinamikus, a lehetőséghez képest nagyobb volt a fejlődés, az utóbbi években pedig a szinten tar­tás okoz gondot. Szóba ke­rült, hogy a kulturális intéz­mények többségének anyagi lehetőségei igen szerények, nem alkalmasak az igényes művelődésre, szolgáltatásra, hogy erősíteni kellene a ha­tárvárosok jellegét, jelezve az itteni gondokat. Olyan kér­dések is felmerültek, hogy a kis- és községvárosok létszá­mának várható gyarapodásá­hoz miként biztosítják a ki­emelt fejlesztést, a nem ter­melő beruházásokhoz hogyan teremtik elő azok anyagi fel­tételeit. A titkársági előterjesztést igen gazdag és sokszínű vita követte. Az elnökség úgy dön­tött. hogy a felszólalásokkal kiegészítve küldi majd el az •SZMT a SZOT-ba a témával kapcsolatos végleges vélemé­nyét és javaslatait. A Balassagyarmati városj Tanácsnál a napokban helyezik üzembe a Commodore 64 tí­pusú berendezést. A számítógép jelentős segítséget nyújt a gyors és pontos informáci­ókhoz. ily módon az ügyviteli munka korszerűsítéséhez. (Kulcsár J.-felv.) Mérlegkészítés és feladat- kijelölés a közművelődésben Megyei értekezlet a TIT-székházban Teljesülnek a brigádfelajánlások A vállalati és szövetkezeti kollektívák, — mindenekelőtt a szocialista brigádok — egy hónappal az év vége előtt sorra teljesítik idei kongresz- szusi és felszabadulási mun- kaverseny-felajánlásaikat. A brigádok elsősorban a magas termelési költségek mérséklé­sét, valamint a korábbinál hatékonyabb anyag- és ener­giagazdálkodást tűzték ki cé­lul, s vállalásaik nagy része már a tervezett határidő előtt megvalósult. Az Oroszlányi Szénbányák déli bányaüzemének 302-es számú elővájó brigádja a na­pokban példa nélküli rekordot ért el: a tervezett 3000 méte­res vágathajtással szemben már elérték a 3600 métert. Az év végéig — az országban el­sőként — 4000 méter fölötti csúcsteljesítményt szeretné­nek elérni. A 45 tagú kollek­tíva három műszakban dolgo­zik, s bár nem a legkorsze­rűbb, úgynevezett jövesztő- és rakodógépeket használják, mégis rendkívül 'zervezelten. rpinden munkafázist alaposan előkészítve dolgoznak. A bri­gád előmozdítja,, hogy az egész bányaüzem teljesíthesse ez évi tervét, és 1 millió 200 ezer tonna szenet küldHerse- nek a felszínre. E mennyiség több mint egyharmadát szál­lítják a Tüzép-telepekre. A 3-as Vqlán kazincbarci­kai üzemigazgatóságának mű­szakiakból álló Vörös Októ­ber Szocialista Brigádja vál- (Foly tatás a 2. oldalon) A Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya szerdán a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat salgótarjáni szék­házában tartotta meg hagyo­mányos évi értékelő és fel­adatkijelölő tanácskozását. A résztvevők a közművelődés különböző területein tevékeny­kedő vezető beosztású szak­emberek, de jelen voltak a közművelődéssel szoros kap­csolatban álló oktatási intéz­mények képviselői is. A tanácskozás első részé­ben Gordos János, az MSZMP megyei bizottságának titkára adott tájékoztatást a közmű­velődés-politikai célok meg­valósulásának helyzetéről, az időszerű tennivalókról. Emlé­keztetett arra, hogy a szám­vetést fontos időszakban tesz- szük meg: a párttagság, az ország lakossága készül a me­gyei pártértekezletre, illetve az MSZMP XIII. kongresszu­sára, elkezdődött a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat, október elején bonyolították le a tíz­éves közművelődési pártha­tározat megvalósítását összeg­ző országos közművelődési ta­nácskozást. A megyei pártbi­zottság titkára — többek kö­zött hangsúlyozta: a munká­ban, a mindennapi életben művelődés nélkül nem lehet előrehaladni. Egyöntetűen fo­galmazódott meg a tanácsko­záson, hogy a párthatározat megállapításai hosszabb idő alatt teljesíthetők, ma is ér­vényesek, de számos terüle­ten — például szemléletben, tartalomban, módszerekben, eszközökben — szükség van a változásra, a korrekcióra. Azaz: változó helyzetben kell a változatlan alapelveknek érvényesülni. A politika számít a köz- művelődésben dolgozók haté­konyabb, az igényekhez és a kor, a társadalmi építés kö­vetelményeihez jobban ígazo-. dó kezdeményező, a szocialis­ta, humanista értékeket job­ban közvetítő, demokratikus szellemű munkájára, amely hasznára válik egész társadal­munknak, — fejezte be'tájé­koztatóját Gordos János. A megyei közművelődési ta­nácskozás második részében dr. Horváth István, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője értékelte az idei év feladatainak végrehaj­tását, vázolta a következő esz­tendő fő tennivalóit, jelentő­sebb eseményeit. Az osztály- vezető összegezve állapította még, hogy intézményeink egé­szüket tekintve, eredménvesen tevékenykedtek, feilődött kulturális tevékenységük, a korábbinál jobban használ­ták ki lehetőségeiket, működ­tették a rendelkezésükre álló erőforrásokat, eszközöket. Ja­vult a szakmai, irányító mun­ka színvonala, de a fejlődés — utalt a kis falvak közműve­lődési problémáira — nem mindenütt egyenletes. Az értékelés részletes, az ága­zat egészére kiterjedő és konk­rét volt. A kiemelt feladatok teljesítésében kedvező a tapasz­talat. Az intézmények számá­ra reálisabb értékrend kiala­kítását határozták meg, s e tekintetben nincs elmaradá­sunk az országos átlaghoz ké­pest. A közművelődési ágazat sikeresen munkálkodott a történelmi tudat, a szülőföld­höz való kötődés erősítésén. A mindennapi kultúra fej­lesztésében is születtek di­cséretes kezdeményezések, de e téren mutatkozik a legtöbb bátortalanság. A művészeti életben a műhelymunka erő­södött, természetesebb lett az egyes ágak közti arány. Ör­vendetes, hogy új vonások­kal gazdagodott, dinamiku­sabb lett az irodalmi élet — jelentős mértékben a Palóc­föld című folyóirat átalakulá­sával, céltudatos tevékenysé­gével —, valamint a zenei élet. Az utóbbiban különösen elismerhető a megye bárom zeneiskolájának munkája. A továbbiakban szó esett a kép­ző- és színházművészetről, a táncról, az öntevékeny művé­szeti mozgalomról, a közmű­velődési rétegmunkáról, To­vábbi igényként fogalmazódott meg a bevált formák szélesebb körű elterjesztése, az új irán­ti fogékonyság erősítése, a fiatalok és a munkások mű­velődésével való fokozottabb törődés, az értelmiség alkotó erejének aktivizálása. A következő év tennivalói­nak kijelölésében a megyei művelődési osztályvezető az intézmények hatékonyabb, megalapozottabb munkájára helyezte a hangsúlyt. Üj irá­nyokat, feladatsávokat nem jelölünk k; — mondotta. Az eredmények elmélyítése, to­vábbvitele, az ember számá­ra fontos — főként szocialis­ta — értékek szelektált köz­vetítése az elsőrendű köve­telmény. fiz ipari hulladékok okos hasznosításáért Ülésezett a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Éveikkel ezelőtt feltérképez­te a megyében az ipáira hul­ladékok hasznosítását, a ve­lük való gazdálkodást a Nóg­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A hulladékokkal való okos gazdálkodás akkor meg nem emelkedett a kor­mányprogram szintjére, „csu­pán” valamennyi érintett üzem, vállalat saját, jólfel­fogott érdeke volt. Az azóta megjelent hulla­dékhasznosítási .kormány prog­ram fő célja az, hogy a hul­ladék- és másodnyersanyag hasznosított mennyisége a VI. ötéves tervidőszak végére 30 százalékkal több legyen, mint 1980-ban volt. A program a kormány által konkrétan meg­határozott és vállaltatokra címzett feladatok alapján 10.3 milliárd forintos fejlesztéssel számol. E fejlesztés a Salgó­tarjáni Kohászati Üzeméket is érinti a veszélyes hulladékok csökkentése és megfelelő hasznosítása ügyében, A megyei NEB utóvizsgálat keretében kísérte nyomon az ipari hulladékhasznosítás te­rén tapasztalható elmozdulá­sokat, s tapasztalatairól teg­nap Salgótarjániban a megyei NEB-üilésón számolt be. Az újabb vizsgálat megállapítá­sai sok ponton a legutóbbi­val rímelnek össze: a válla­latok áltáléiban törekednek a gyártási hulladékok mennyi­ségének csökkentésére, ugyan­akkor kevesebb igyekezet, lát­ható a keletkezett hulladékok teljes értékű alapanyagként való hasznosítására. A megyei és salgótarjáni népi ellenőrök ezúttal tíz ipa­ri üzemet illetve szövetkeze­tét vettek szemügyre, további tizenegytől tájékoztatást kér­tek a hulladékokkal való gaz­dálkodásról. A kérdésire már csák azért is célszerű volt visszatérni, mert a megye iparában az alkalmazott tech­nológiáik és a gazdálkodás kialakult rendje alapján ma­gas a hul'ladékképződés, s a gyártás során összegyűlő hul­ladék még igen jéllenitőis ér­téket képvisel. A vizsgált egységek tervezési rendszeré­be beépül az anyaigitákaréiios- sági, gyártási hulladékokkal való gazdálkodás, egyre több üzemre jellemző a vesztesé­gek csökkentésére, a hulla­dékok hasznosítására folyta­tott rendszeres kutatási és fejlesztési tevékenység. Igen jelentős problémáik merültek fel viszont a gyár­táshoz beszerzett alapanyagok méretével, minőségével illet­ve ütemes szállításával kap­csolatban, s ezek a gond ok egyáltalán nem újikeletűeik. A nem megfelelő alapanyag több hulladékot, nagyobb selejtet, ütemtelen termelést, garanci­ális költségnövekedést okoz. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár esetében például az idei első fél évben a kifo­gásolható minőségű lemezek felhasználósa 'kétmillió forint veszteséggel járt. Fokozottan jelentkeznék ezek a gondok a' egyedi termékeket előállí­tó várnaiatoknál. A hulliadókiok hasznosításá­ban általában a nagyobb és szervezettebb üzemek értek el több eredményt. A hasz­nosítás 60—80 százaléka azon­ban /még ma is a begyűjtő hálózaton keresztül történő újraolvasztás, csák kisebb há­nyadban használják fel a hul­ladékanyagot a képződés he­lyén. noha ez volna a legop- tiimólisalbb módszer. Hiányzik a megyében egy olyan hulla­dékkatalógus, mely a na­gyobb ipari üzemekben kép­ződött hulladékok feltünteté­sével serkentené a maradék anyagok más helyen történő termelésibe vételét. A kata­lógus elkészítéséhez a tegnapi NEB-üílésen a Gépipari Tudo­mányos Egyesület megyei szervezete ajánlotta fel se­gítségét. Kevés javulást észleltek a népi ellenőrök a veszélyes hulladékok környezetvédelmi és közegészségügyi szempont­ból kifogástalan kezelése te­lén. Elfogadható eredmények inkább csak a hulladékok üzemen belüli gyűjtésében, átmeneti tárolásában és elő­kezelésében születtek — ilye­nek sem mindenütt —, ám ezek a hultadéklkezeilés teljes rendszerét ültetőén csak rész­megoldásnak tekinthetőik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom