Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

„Biz' isten, nem kötekedem..." 75 éne születeti Darvas Szilárd Miáidén humoristáik örök ta­nítómestere. Karinthy Frigyes mondta: Álhumor: nevetsé­gessé tenni a dolgokat. Igazi: megtalálni a dolgokban a ne­vetségest. A hetvenöt éve született Darvas Szilárdra érvényes volt ez a kijelentés. Mint annyian az átkozottul nehéz könnyű műfaj művelői közül, ö is költőként kezdte pályáját. E ső verseit a felszabadulás előtt a Korunk című romániai magyar nyelvű folyóirat kö­zölte, később a Szép Szónak és a Magyar Csillagnak lett munkatársa. írói és újságírói munkássá­ga a felszabadulás után bon­takozott kii igazán; előbb a Szabadság és a Világosság cí­mű lapokban találkozhattak nevével az olvasóik, majd ha­marosan a Ludas Matyi leg­olvasottabb és legkedveltebb humoristája lett. Ettől kezdve azután a humor lett a fő te­rülete — hétről hétre szatiri­kus írásokkal, glosszáklkal, karcolatokkal szórakoztatta és gondolkodtatta el embertársa­it. Sokoldalú és termékeny évek következtek. Színdara­bot, operettet, filmet, tévéjá­tékot írt ezekben az eszten­dőkben, ám igazán híressé sa­játos hangvételű, összetéveszt­hetetlen atmoszférát sugárzó konferanszai tették. Áll egy ember a színpadon, szemüve­ge mögül kissé gunyorosan összekacsint a közönséggel, s m;g egy-e.gy poén után a né­zők hangosan nevetnék, a jel­legzetes szemüveg tulajdono­sa, Darvas Szilárd, tekinteté­ben gyermeki kíváncsisággal mintha azt kérdezné a nagy­érdeműitől: ugye, igaziam volt? A humornak az a fajta mű­vésze volt, aki szinte minden hangszeren egyformán kiváló teljesítményre képes: szatírái­ban néhol a lírikus költő hangja szólal meg. máskor pedig a szenvedéllyel küzdő harcos. Bármit is írt, műveit a meleg kedély, az emberek őszinte tisztelete és szeretete hatotta át. Az évforduló alkalom. Ilyenkor talán némiképp töb­bet beszélnek az íróról, még akikor is „ha csupán” humo­ristának született és élt. A rádió hallgatói talán meghall­gathatnak néhány mára örök­zölddé tett slágert, talán egy szerkesztő az archívumból az egyik kacagtató Darvas Szí- lárd-slágermagyarázatot is előkeresd. Egykori törzshelyén, a Fé­szek Klubban, tatán akad egy asztaltársaság, ahol ha rövid időre is, de előbukkan a ne­ve. Emlékek és anekdoták övezik az írót. a konferanszi­ét, a humoristát, sok nagy mondását eevkori munkatár­sad ma Is előszeretettel idézik. Egy alkalommal ezt mond­ta : Gyerekek! Feltaláltaim a rövid élet titkát. Több minit 23 éve halott. November 27-én lenne 75 éves. Az utódok megőrzik Dar­vas Szilárd emlékét. „Biz’ is­ten nem kötekedem...” címmel a Ludas Matyi Gábor Andor klubja november 29-én este hat órakor műsoros estet ren­dez a budapesti Gutenberg Művelődési Otthonban Darvas Szilárd születésének 75. évfor­dulója alkalmából. Az esten közreműködnek: Rátanyi Ró­bert, Gálvö’.gyi János. Turay Ida, GyuPkovics Zsuzsa, For­gács Gábor, Mezei Annamária és Berentei Péter, megnyitót mond: Mikes Gyöngy. A mű­sor házigazdája: Rád vám yj Barna. F. S. P. Tüdőcsapolás az anyatestben A freibungá egyetem klini­káján Európában első ízben si­került tüdőcsapolást végrehaj­tani még meg nem született gyermeken. Az anyatestben végrehajtott beavatkozás meg­mentette egy leánygyermek életét, aki a műtét nélkül alig­ha jött volna élve a világira. A műtétet végző orvos, Hel­mut SchiUiinger szerint még csak az Egyesült Államokban hajtattak végre sikerrel ilyen beavatkozást. Ultrahangos vizsgálattal megállapították, hogy a gyermek mellkasa ve­szélyes mennyiségű vízzel telt meg. Ez év kezdete óta csak Freiiburgtoan öt csecsemő halt meg tüdővizenyő miatt. Az örvösök negyven órával a szü­lés előtt pumkcióstűvel az anya testén át a gyermek mellka­sé ha hatoltak és lecsapolták a folyadékot. A csaipölást har­minc órával később meg kel­let ismételni. A 30 éves asz- szony császármetszéssel hozta világira gyermekét. D szülők dohányzása és a gyerek egészsége C. Everett Koop ame­rikai sebész kijelentet­te, hogy ,.a cigaretta jelentős, mérhető mér­tékben emeli a szobai levegő szennyezettsége- nek szintjét”. Minthogy a füst veszélyezteti a gyerekek egészségéi, felszólította a szülőket, hogy ne dohányozza­nak. Dr. Koop egy sajtó- konferencián A do­hányzás következmé­nyei az egészségre néz­ve címmel előadást tar­tott. Megállapította, hogy a cigaretta „az emberek egészségét fe­nyegető legnagyobb egyedi veszély”, amely több idő élőtti halált és betegséget okoz, mint bármely más ismert hatóanyag. Dr. Koop országos kampányt in­dított „Dohányzás­mentes társadalmat a 2000. évre!” jelszóval. Ezt a célt — mondot­ta — nagyrészt neve­léssel kell elérni. Dr. Koop elmondta, hogy mind több tudo­mányos tanulmány mutatja ki, hogy a nem­dohányzókra is káro­san hat a cigarettafüst. Megállapították, hogy dohányzó szülők gyer­mekeinél „kis, de mér­hető eltérés” észlelhe­tő a tüdő funkciójá­ban és ezek a gyere­kek már korán hajla­mosak lélegzési prob­lémára, bronchitisre, tüdőgyulladásra. Egészségügyi tisztvi­selők kijelentették, hogy az új jelentés az első, amely biológiailag részletesen megmagya­rázza, hogyan károsít­ja meg a cigarettafüst a tüdősejteket. A füst gyulladásba hozhatja a tüdőt, és a fertőzés el­len harcoló sejtek oda- özönlését válthatja ki. Ezek a sejtek egy en­zimet termelnek, amely gyengítheti a tüdő szö­vetét. Több mint 10 millió amerikai szenved kró­nikus tüdőbajban, amely gyakran okoz nem kielégítő lélegzést. Tüdőbaj miatt évente 500 000 beteget kell kórházban kezelni — állapította meg dr. Koop. Fegyelem a közutakon! Beszélgetés Salva Pál rendőr ezredessel, a megyei főkapitányság vezetőjének közbiztonsági helyettesével E lap hasábjain is olvashatták, de más hírközlő szervek is hírül adták, hogy októberben fokozott ellenőrzés lesz a közutakon. A harminc nap tapasztalatait már összegezték a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságon. Tényeket, esemé­nyeket elevenítettünk fel Balya gyei főkapitányság vezetőjének — Kik vettek részt az októberi közúti ellenőrzés­ben? — Az állományunkba tar­tozó hivatásosakon kívül ter­mészetesen önkéntes rend­őreink, de az akciókat egyez­tettük a szomszédos megyék rendőri szerveivel, a határ­őrkerülettel, és a honvédség­gel, s velük együtt „munka­társaink” voltak a Volán 2. sz. Vállalat közlekedési fel­ügyeletének, valamint a mis­kolci és budapesti vasúti igaz­gatóság ellenőrei és az autó­klub salgótarjáni szervezete. Ez összességében több száz embert jelent. — Hogyan lehet ennyi ember munkáját precízen összehangolni? — Természetesen alaposan átgondolt terv szerint dol­goztunk, így aztán nem is lehetett semmiféle fennakadás ebben a nagy munkában. — Sok emberben felve­tődik a kérdés, hogy miért éppen október hónapban — csak akkor — fokozzák a járművek és a közleke­dők ellenőrzését? — Több éves tapasztalat alapján éppen az október hó­nap az, amelyikben a leg­több baleset, szabálysértés történik a fő- és alsóbbrendű utakon egyaránt. Ezt egyéb­ként a számok is bizonyítják, hiszen például sérüléses köz­úti baleset a múlt hónapban 46 történt, tizenkettővel több mint tavaly. Ezen belül ti­zenegyről tizennyolcra gyara­podott a súlyos sérülések szá­ma, s csak az a megnyugta­tó talán, hogy az elmúlt évi néggyel szemben egy halálos kimenetelű akadt. Tehát Nóg­rád megyében is indokolt ezt a hónapot, az októbert meg- különböztetettebb figyelem­mel kezelni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a másik tizenegyben lankadna a fi­gyelem a rendőri szervek ré­széről ! — Mi minden történt a 30 nap alatt? — Tizennégyezer járművet ellenőriztünk a közutakon, vagyis a megyében „honos” közlekedési eszközök közül minden negyedik átesett egy vizsgálaton. Ami szembetűnő, hogy jelentősen megnőtt a műszakilag kifogásolható ál­lapotban közlekedő gépkocsik száma. Ebben ludasak az úr­vezetők. de nagyobb arány­ban a vállalatok és azok mű­Pál rendőr ezredessel, a me- közbiztonsági helyettesével. szaki gárdája, hiszen a nem megfelelően fölkészített au­tók nagyobbik része köztu­lajdonban van. Megállapítá­saink szerint a vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a járművek műszaki állapotá­ra, s talán nyereségérdekelt­ségük is inspirálja őket jár­műveik felelőtlen túlhajszoló-, sára. A forgalmi szabályok be nem tartása miatt száz­harminc esetben tettek följe­lentést. Az okok között a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, a tilos jelzésen való áthaladás és sajnos újra meg újra az ittas vezetés szerepelt leggyakrabban. Megdöbbentő, hogy bár országosan is meg­hirdették a fokozott ellenőr­zést közútjainkon, Nógrád megyében hetven ittas vezetőt szűrtünk ki! Közülük har­mincnyolcnak a helyszínen bevonták a jogosítványát. Akadtak olyanok is fönn az ellenőrzés hálóján, akik nem közlekedési szabálysértést követtek el, száznegyvenük ellen írták meg a följelentést rendőreink. Közel ezerkét­száz személyt bírságoltak, a helyszínen. Például — ez is az októberi eredményekhez tartozik — három személyt értünk tetten gépkocsilopáson, és egy eltűnt autó is megkerült. Nem érdektelen talán meg­jegyezni, hogy háromszázhet­venkét jármű kipufogó gázát elemeztük, s ebből hatvanegy nem felelt meg az előírások­nak. Sok, nagyon sok. — A számok objektivek, a tényeken alapulnak. Mi tehát ennek az októbernek a tanulsága? — Alapvetően azt mondha­tom, hogy lazult Nóigiréd me­gyében, miiként az országban is, az állampolgárok fegyel­mezettsége a közutakon. Mind­ez sok mindennel magyaráz­ható, de valójában meg nem érthető. Az embereik belső feszü'litsiógeklkél ülnék a jár­művek volán ja mögé, nem az útviszonyokhoz, a forgalomhoz és az időjáráshoz ailikaiimaz- kodtva vezetnék. Ezt hiába propagáljuk, hiába emelünk szót ellene, mégis sokan van- naik, akiik nem értik. A sza­bálytalanul közlékedő, az it­tasan vezető, a műszakilag hi­bás autóval az utakra merész­kedő ember nem csak önma­gára, hanem másokra, a vét- lenelkre te veszélyes. Hiába a riasztó példáik, a közút-vasút kereszteződésének figyelmen kívül hagyására, a múlt hó­napban tíz esetben kelleti gépkocsi vezetők ellen eljárni, mert nem vették figyelembe a jelzőlámpát! — Sok az ittas vezető is. — Egy is sók, de sajnos en­nél sokkail több van. Közt ül« olyanok is, akiik sokáig meg­ússzák, mert közvetlen kör­nyezetük, barátaik fedezik őket. Pedig számtalan tragé­diát elkerülhetnénk, ha nem engednék járműbe szállni az ittas embert. Sőt gyakran a társaság biztatja egyik-másik felelőtlen tagját a gyakran börtönben végződő cselék- mény elkövetésére. Tehát a környezet is sokat tehet azért, hogy a közutakon közlekedők kipihen.ten, nyugodtan, kon­centrálásra képesen üljenek a volán mögött és ezzel bizo­nyos veszélyforrások megszűn­jenek. hiszen akad 'belőlük elég úgy is, — Vajon az ön által említett fegyelmezetlenség nem szorítható vissza na­gyobb szigorúsággal? — Nem a büntetés a céy hanem a megelőzés. Természe­tesein büntetni is szükséges éa ebben igyekszünk differeinci- álni. M indazanáHital. kétségte­len, hogy a szabálysértéseket már az idén jis szigorúbban bíráltuk el, remélvén, hogy ebben lesz visszatartó erő. De hadd tegyem hozzá egy sze­mélyes példámat: épp a na­pokban láttam az egyik mel- lékútvonalon azokat a veszé­lyes sáresomókait, amiket egy termel őszö ve tkezet traktorai hagytak az úton. Itt az eső. ha egy autó ráfut a sárra, köny- nyen kormányozhaitaitlammá válik. Ezit a veszélyt ki tud la hányszor említettük már kü­lönböző fórumokon a gazda­sági vezetőknek. Ez természe­tesen nem marad szó nélkül, hiszen az ellenőrzés rendsze­res, s nagyobb akciók tovább­ra is lesiznék. Itt szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a megyei rendőr-főkapi­tányság nevében megköszön­jem a lakosság és az együtt­működő szervek segítségét, amelyet a fokozott közúti el­lenőrzés alatt nekünk meg­adták. Nyilván akadtak olya­nok. akiket remdőre-'mk igazol­tattak, de járművüket rend­ben találták. Ők vannak töb­ben! Reméljük nem vették zaklatásnak a történteket, hi­szen csak a munkánkat vé­geztük, miimdianmyiiunk érde­kében. Az elkövetkezendő időkben is megértést kérünk tőlük. Az ő személyes példá­juk is segíthet abban, hogy Nógrád megve közlekedési helyzete javulhasson. Hortobágyi Zoltán ,\\SS\\\\N\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V&\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Micsoda kincsek kerengenék még körülöttünk a szellem dolgaiból, micsoda kincseik kerülnek elő innen-onnan pél­dául egy vásárhelyi ház pad­lómélyedéséből, micsoda kin­csek hevernek könyv és irat meg mindenféle dokumentáció képében akárcsak a levéltá­rakban is 'porosodva, felfede­zetlenül szinte a ..szélesnek” nevezett közvélemény és köz- kultúra tömegei számára. Mi­csoda szellemi tervek izmo­sodnak mindenféle alkotói el­mékben — miközben micsoda mélységeket szónKhat) a mű- veletlei’jség és annak különö­sen divatos mostani „presztí­zse”. Ha strigulát kell húzni, hogy ezek a sorok itten nóg­rádiak vagy sem? — bár. Pá­rizsról, Pozsonyról, Budapest­ről és Kolozsvárról is szó ke­rül majd bennük — bízvást húzhatunk vonalfcát a „nógrá­di-megyei” rovathoz. Amiként a világszép és nyolcvanon túl is r’alamennyi öreget vigiasz- ta.ióam fiatal Megyery Sári is hozzánk kapcsolódik. Ha csak egv kicsit komolyabban vesz- szük azt. amit egy mai nagy­szerű-lelkes gyarmati asszony­tól hallottam éppen vele kap­csolatban. Es az is. ahol er­ről vavv két, hete szó esett az a kis helyiség ott a gyarmati úgynevezett „Csillagházban”, TALLÓZÓ A „jávorfácska” ágai városi honismereti gyűjte­ménynek helyet adó kúnia- félében — micsoda kincseket rej tenék azok az ősöreg szek­rények abban a picinyke he­lyiségben, ahol Selmeczy Ár- pádné, a balassagyarmati vá­rosi honismereti kör titkára végzi munkáját! őrzi-gyara­pítja minden módon és min- denoldalúan önzetlenül azt a kis tárat úgy is, hogy feljáro- gat a huzatos gyarmati pad­lásokra szabad idejében és ku­tat az értékes (a jövőnek az, úgy tűnik nekem) molyrágta. bagolylátta papírok után. ő egyébként — egyelőre mind­össze napi két órában — a feibecsűlhetetlen értékű iro­dalomtörténeti gyűjtemény, az úgynevezett „Esze Tamás­anyag” kezelője. Tőle hallóik a párizsi—gyarmati— pesti egykori szépasszony, szépíró és örökké szép szí­nésznő hagyatékáról, a-meily a jó nyelveik szerint (tőin csak nem kiabálom el!) könyvekés levetek és más effélék formá­jában rövidesen idekerül hozzánk. Bal áss® gyarmatra! Kerget az idő és a feladat. Sűrű, de más irányú jegyez- getes közben csak ezt ertem meg, de talán azt sem egészen pontosan, hogy Megyery Sári a több mint fél évszázadig Párizsban élő nagyszerű mű­vész végeredményben balassa­gyarmati. Amiként számosam vannak és lehelnek i* hozzá hasonlók, akik a viliág nagy­városéiban gyökerezve fél év­század után is kötődnek az Ipoly partjához. Vagy rokoni szálakkal vagy szellemi kapcsokkal. Mert miiint a nem­régiben elhunyt híres színész­nő-író Megyery Sári is; ott jártak gimnáziumba, vagy akár elemibe (van ilyen is egy Amerikában élő idős nyugdí­jas. aki aiz „alsókat” járta ná­lunk, de súlyt helyez arra, hogy valamiképpen segítse a város irodalmi életét-hagyo- mányait). Milyen aztán a véletlen! Csaik a miinap beszélgettem Füleken a szlovákiai magyar kö 11 észét klem edlked ő-kísérle- tező személyiségével arról, hogy miképpen képzeli, mi­lyennek gondolja azt a kis esz- szét megírni, amit a Palóc­földnek szán. Arról besaeit, hogy véleménye szerint Ma­dách fő művét a Tragédiát össze kell hasonlítani James Joyce (1882—1941.) az Ulysses írójának alkotói módszerével, rendszerével, Joyce és Madách ugyanis feltehetően rokonít­ható és mindkettőjük jobtoam- teljesebben elemezhető ezen új szempont szerint. De hát, ez meglehetősen nagy előké­születeket igényel, nagy mun­ka. Cselényi László nem tett le erről a tervéről, amit egy helyütt már említettem is eb­ben a kisdedirovatiban a kö­zei i múltban. Kíváncsian vár­juk a kis (vagy nagy) esszét ebben a tárgyikörben. Megye­ry Sári meg úgy jön ide, hogy kezembe került a minap legújabb és feltehetően utol­só kötete (az Én is voltam já­vorfácska című öt éve jelent meg, önéletrajzi munka, per­cek alatt elfogyott) ennek az újabb-utolsómak még a címe . is amolyan „megyerys” —■ Játékszerelem. A kötet záródairaibja éppen- hogy James Joyce-ról szól. Ő tesz említést áriról az össze­függésről, amit Cselényi is említett, minit megírandó té­mát —, de már miint kas* tényt! Erre az összeíügighető- segre ugyanis Joyce utolsó művével kapcsolatban (Fin­negan’s Wake) jó régen rá­mutatott valaki. Fáy Attila doktor, a geno­vai egyetem filozófiai tan­székének előadója már írt egy tanulmányt arról, hogy Joyce és Madách mennyire hasonlít egymáshoz! Hogy mi lehet akárcsak annak is a magyará­zata, hogy a Finnegan’s Wake alapötlete mennyire azonos Az ember tragédiája alapöt­letével, hogy mi lehet az oka — ezt mär Megyery Sári kér­di —, hogy a tőlünk, magya­roktól, szellemiekben-elha tá­rolódásokban fényévnyire élő és alkotó Joyce hogyan rak­hatta tele magyar kifejezések­kel utolsó művét, ezt amiről szó van?! Lám csak, lám! Mennyi dolgunk van még. Ja, és hát Kolozsvár! Me­gyery Sárit, amikor legutóbb Pesten járt, összetévesztette egy kanadai magyar az itt­hon élő Róza ménjével, aki mellett ült; külsőre nagyon összetört, egyszerű öregasz- szony. Illés Endre mondta, hogy ez Maupassant-nak való téma” lenne. Róla meg Babel írt egy novellát a kolozsvári Korunkba a harmincas évék elején. A finom történetek szerzője Maupassant őrült­ként végezte. Kicsi a világ, de nagyon furcsa. (T. Pataki) Túladagolt interferon? Lehet, hogy rosszul adagol­ták az interferon nevű fehér­jetermészetű anyagot, amely a rák és a vírusos fertőzéseik leküzdésében a klinikai kísér­letek során eddig nem muta­tott meggyőző eredményt. Aa amerikai Upjohn gyógyszeré­szeti konszern viruskutatóinail« kísérletei most azt mutatták, hogy a hatóanyag kisebb adagjaival jobb eredménye­ket lehet elérni vírusfertőzé­sek ellen, minit a korábbi na- gyobbakkal. A tüdősök három napon át fecskendezték ege­rekbe egy olyan gyógyszer ik is adagjait, amely a szervezetet saját interferon termelésére serkent;. Egy másik egércso- port nagy adagokat kapott ugyanebből, egy harmadik pe­dig semmit. Az egereket ez­után megfertőzték herpes simplex vírusokkal. A nagy adagokkal kezelt egeitek ellen­álló képessége 35-ször kisebb volt, mint a kezeletleneké. A kis adagokkal kezelitek viszont! 30-szor voltak ellenállóbbak, mint a kezeltettetek. A kulá­tók ugyanezt tapasztalták iin<i terferon közvetlen adagólásáJ val: az anyag nagy adagok­ban inkább fékezte a szerve-) zet immunireakcióií a virus-} fertőzésekkel szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom