Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSÍM? NÓCKAÉKMÉGrei BIZOTTSÁGA ÉS A MEOVE'- TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 259. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. NOVEMBER 3., SZOMBAT Negyedszázad a marxizmus—leninizmns szolgálatában Emlékülés Salgótarjánban Nem hiába harcoltak ünnepség a salgótarjáni bányászsztrájk 55. évfordulóján A salgótarjáni bányász­sztrájk 55. évfordulójáról em­lékeztek meg tegnap délután a baglyasaljai emlékműnél. Kijöttek az egykori harcostár­sak, a Nógrádi Szénbányák képviselői, a megye és Salgó­tarján város párt- és állami vezetői, az ifjúsági és tömeg­szervezetek. valamint a bá­nyászszakszervezet képviselői. A Himnusz hangjai után Szalai László, az MSZMP Sal­gótarján városi Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Skoda Ferencet, a megyei pártbi­zottság titkárát, Illés Miklóst, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét és dr. Szittner Andrást Salgótarján város Ta­nácsának elnökét. Ezt követően Mákos Nán­dor, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet. — Ma az 55. évfordulón, a nógrádi szénmedence ellenál­lási mozgalmának résztvevői­re, a kommunisták és antifa­siszták bátorságára és helyt­állására emlékezünk. Mind­azokra, akik a válságos idő­szakban vállalták a harcot egy szebb és emberségesebb jövőért. Tettük több volt mint tiltakozás, része volt annak az országos ellenállási mozga­lomnak, amely egy független, szabad, demokratikus Ma­gyarországért folyt. A szervezett dolgozók, az illegalitásban dolgozó kom­munisták az osztályharcot vá­lasztották. Legkövetkezete­sebb, legforradalmibb vezető­ik a szénmedence bányász­megmozdulásainak kezdemé­nyezőivé, szervezőivé és irá­nyítóivá váltak. Más bánya­medencék bányászainak harca iránt érzett szolidaritásból számtalan esetben állt meg a termelés, kezdtek tárgyaláso­kat a bányatúlajdonosokkal, nem egyszer a letartóztatás veszélyét vállalva. Követelték a bérek és a szénjárandóság emelését, az éves fizetett szabadság biztosítását, a kü­lönböző büntetések megszün­tetését. Ötvenöt évvel ezelőtt Bag- lyasaljára érkezett Eppich Al­bert és Érdi István, a novem­berre meghirdetett rendkívüli szakszervezeti kongresszus he­lyi útmutatásával, amelyek a sztrájk megszervezésének részleteit tartalmazták. A kongresszus ideje alatt — no­vember 1-én — a kommunis­ták nagyszabású felvonulást rendeztek, s ennek során szé­les dolgozó tömegek adták ta­nújelét a munkások akaratá­nak egységéről. November 2-án, a baglyasaljai bányá­szok döntését követően az egész szénmedencében leállt a munka. A sztrájk négy héten keresztül tartott, annak elle­nére, hogy a csendőrség min­den eszközt és módszert beve­tett leverésére. Sztrájktörőket béreltek fel, letartóztatásokra, kilakoltatásokra került sor. A hatóságok, a bányaigaz­gatóság és a kormány közös erőfeszítései a sztrájkolok lassú lemorzsolódásához ve­zettek. November 27-én a párt utasítására a bányászok beszüntették a hősies és pél­dátlan összefogással vívott harcukat. Addigra azonban hírük és példájuk messze túl­nőtt a megye határain, s az elveszített ütközet tanulságai kovácsolták a legerősebb fegy­vert, a forradalmi öntudatot. Nógrádban 1344. december 31-én vált valóra az 55 évvel ezelőtti álom, s az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások bizonyították, hogy a harc nem volt hiábavaló, mert szocialista társadalmunk méltó megbecsülést, biztos je­lent és jövőt nyújt a bányá­szoknak és minden dolgo­zónknak. Az ünnepi megemlékezést követően ifjúgárdisták helyez­ték el a bányászsztrájk em­lékművének talapzatánál a párt- és állami szervek, az ifjúsági és tömegszervezetek, valamint a veteránok koszo­rúit, majd az Internacionálé hangjaival ért véget a tisztel­gés a hajdani hősök emléke előtt. Megnyíltak Kettős esemény színhelye volt pénteken a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum: itt tartották meg a politikai könyvnapok ünnepélyes meg­nyitóját, s egyben jubileumi könyvkiállitás nyílt a meg­alakulásának 40. évfordulóját ünneplő Kossuth Könyvkiadó négy évtizedes terméséből. A megnyitó ünnepségen — • melyen ott volt a párt- és az állami élet több vezető személyisége, jelen voltak a könyvszakma képviselői, a Kossuth Kiadó aktivistái, a szocialista országok pártki­adóinak a budapesti tanács­kozásán résztvevő vezetői — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bi­zottság nevében köszöntötte a résztvevőket. Megnyitóbeszédében szólt arról, hogy hazánkban a po­litika igazából a felszabadu­lás után vált a tömegek sa­játjává, s ebben nagy sze­repet játszik a politikai könyvkiadás. A mostani könyvünnep jelentőségét nö­veli, hogy közéletünk fontos eseményre készül: jövő év ta­vaszán tartja a párt XIII. kongresszusát. A továbbiakban hangoztat­ta az idei politikai könyvna­poknak a kongresszusi felké­szülés mellett különös jelen­tőséget ad az is, hogy készü­lünk hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára, s megemlékezünk a német fa­sizmus és a japán militariz- mus felett aratott győzelem­ről. Ezt követően a Központi Bizottság titkára rámutatott, hogy a szocialista építés tu­dati feltételeinek megerősíté­sében nagy szerepe van a politikai könyvkiadásnak. Em­lékeztetett arra, hogy a kom-, munista párt könyvkiadója a politikai könyvnapok Felső kép: Gordos János ünnepi megemlékezését tartja. Középen a meghívottak egy csoportja. Alsó kép: az intézmény aulájában kiállítást rendeztek — képek: kulcsár — Az 1983JS4-es tanévben huszonötödik évét zárta a marxista—leninista esti egyetemi képzés, a káderképzés Nógrád megyében. Az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságán az idén rendezvények egész során emlékez­lek meg az évfordulóról. Az elmúlt negyedszázad mun­káját dr. Bandúr Károly, az intézmény igazgatója villan­totta fel megnyitójában, amelyet tegnap Salgótarjánban, az oktatási igazgatóságon szervezett emlékülésen mondott. A tanácskozás munkájában Nógrád megye párt-, állabii, társa­dalmi és tömegszervozeteinek vezetői, képviselői, valamint az oktatási igazgatóság tanárai, a vezető propagandisták vettek részt. Ott volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese. A marxizmus—leninizmus oktatásának negyedszázadáról, mai feladatairól Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára tartott előadást: 1944 novemberében — Szik­ra néven — együtt született a felszabadulással. Munkája mindenkor tükrözte a párt politikáját; történetében meg­nyilvánulnak szocialista utunk eredményei és gondjai. A szocialista ideológia klasszikusainak művei eddig 2 millió 400 ezer példányban láttak napvilágot. A pártnak a tömegek között végzett munkája is segíti, hogy a Kos­suth Kiadó kiadványait saját terjesztőhálózata, s pártmeg­bízatásként maguk a kommu­nisták terjesztik. A 40 év alatt kibocsátott, összesen 8800 könyv 205 millió pél­dányban informál, késztet ál­lásfoglalásra világunkról, a hazai és a nemzetközi ese­ményekről, folyamatokról. Segíti az embereket, hogy el­igazodjanak korunk alapvető kérdéseiben, a reakció, és a Kedvez az Ideális az idő az őszi me­zőgazdasági munkáikhoz. A taiajt az októberi esőzések kellőképpen átáztatok, úgy­hogy a szántással viszonylag könnyen boldogulnak, és nem okoz gondot a talajok előké­szítése. elmunkálása a veté­sekhez Ugyanúgy zavartala­nul dolgoznak a betakarító­gépek, amelyek a legtöbb gazdaságban két műszakban dolgoznak azért, hogy pótol­ják a 3—4 hetes elmaradást, amelyet a növények érésének elhúzódása okozott. A búza tervezett vetésterü­letének 95 százalékán végig­mentek már a vetőgépek. A megfigyelések szerint a már korábban elvetett rozs és őszi árpa mindenütt időben kikelt haladás, a kapitalizmus és a szocializmus, a háború és a béke ügyeiben;, hozzájárul a marxista—leninista világné­zet terjesztéséhez; a meggyő­zés eszközével mozgósít az előttünk álló feladatok meg­oldására. Végezetül övári Miklós hangsúlyozta: a politikai könyvkiadás helyesen jár el, amikor felkarolja az olyan munkákat, amelyek társadal­mi elkötelezettségre, politikai érzékenységre nevelnek, s ko­runk kérdéseire válaszolva segítik a gondolkodás és a szemlélet pozitív formálását. Ezt követően az ünnepsé­gen Norm György, a Kossuth Kiadó igazgatója kitüntetése­ket, nívódíjakat adott át. A mintegy 1200 kötetet fel­vonultató jubileumi könyv- kiállítás november 25-ig te­kinthető meg. és látni már á földéken a 2—3 héttel korábban földbe került búza magból előbújt zsenge nö vényeket is. A betakar ítógépek most már jobbára a kukorica- és a cukorrépa táblákra vonul­tak. A napraforgó aratása be­fejeződött. A kukorica törése jó ütemben halad, a termő­területnek eddig mintegy 60 százalékáról vitték el a ter­mést. A cukorrépának két­harmadát szedték föl, a ter­mést folyamatosan továbbít­ják a cukorgyáraikba. Nem sok munkát ad már a rizs aratása sem. A kertészetek­ben szintén folyamatosan dol­gozhatnak, hiszen esőzések mostanában nem zavarják a szürete! őket. Az alma szedé­se a vége felé jár, a szőlő A kezdetről szólva felidéz­te azt az érdeklődést, növek­vő igényt, amely megyénk párttagságában elemi erővel nyilvánult meg a marxiz­mus—leninizmus iránt, s amelynek kielégítésében je­termőterületének mintegy 85 százalékáról került a feldol­gozókba, illetve az üzletekbe a gyümölcs. Nógrád megyében is jó ütemben haladnak a mező- gazdasági munkákkal. Csak­úgy mint az országban, túl vannak a búza vetésének 95 százalékán. Eszerint az idén a tavalyihoz hasonló nagysá­gú területen kerül kenyérga­bona a földbe a megyében. Mindössze a cukorrépa — és egy két gazdaságiban a ku­korica — betakarítása van hátra. Mind több nagy telje­sítményű erőgép kapcsolódik be az őszi mélyszántásba, így várhatóan ez a munka is fel­gyorsul a következő hetekben Nógírádban is. lentős szerepet vállalt az esti egyetemi képzés. A munkát, annak tanulságait elemezve mindenekelőtt a klasszikusok — Marx—Engels—Lenin — gondolatainak hiteles megis­merését, alapvető tanításaik mai érvényessegét említette. A továbbiakban a párt poli­tikájának megismertetését, megértetését, cselekvéssé in­tegrálását, a legfontosabb pártdokumentumok megis­mertetését, a szocialista nem­zeti egység erősítésének, a párt szövetségi politikájának szükségességét, helyes értel­mezését hangsúlyozta. Utalt többek között arra, hogy ko­rábban a marxizmus—leniniz­mus általános kérdései, ezt követően a gazdasági, a gaz­daságpolitikai ismeretek iránt nyilvánult meg nagyobb ér­deklődés. Ez ma kiegészül társadalompolitikai, etikai, művelődéspolitikai kérdések­kel. 'Az érdeklődést a politikai szükségletet tükrözik azok a változások, amelyek az esti egyetem tanfolyamszerkezeté­ben, tárgyi és személyi fel­tételeinek javításában végbe­mentek Nógrád megyében is. Az induló évfolyamon 107 hallgató tanult. Most 1500— 1600 hallgatója van aa intéz­ménynek egy-egy évben. Sal­gótarján mellett Balassagyar­maton, Pásztón, Szécsényben, Rétságon es Bátoriyterenyén működnek kihelyezett tanfo­lyamok. A huszonöt év alatt több mint harmincezer mun­kás, szövetkezeti tag, értelmi­ségi dolgozó tanult a külön­böző szintű tanfolyamokon. Gordos János elismeréssel szólt az oktatási igazgatóság­gal együttműködő városi és nagyközségi pártbizottságok­ról, pártvezetősegekröl az alapszervezetekről, akik szer­vező munkájukkal is segítet­ték az ideológiai nevelést. A továbbiakban azokról a feladatokról beszélt, amelyek megoldása a jelenlegi tevé­kenység alapját' adják, s egyben az intézményi munka továbbfejlesztését is szolgál­ják. Utalt a Központi Bizott­ság 1983-as márciusi határo­zatára, amely a propaganda- munka figyelmét a szocialista építés mai követelményeire és folyamataira irányítja. Az előadó hangsúlyozta a XIII. pártkongresszus, hazánk fel- szabadulásának közelgő 40.’ évfordulója jó lehetőséget kí­nál arra, hogy hazánk leg- újabbkori történelméről, a szocializmus építésének négy évtizedéről reálisabb, sokol­dalúbb és hitelesebb képet kapjon a párttagság, a lakos­ság, különösen a fiatalok. Ä tapasztalatok azt bizonyítják, a párttagság, a lakosság he­lyesli a párt politikáját. Sa­ját tapasztalataik alapján győződtek meg arról, hogy ez a politika helyesen. képviseli az ország, a dolgozó emberek érdekeit. Ezen az úton járva tehet gondjainkat megoldani, körülményeinket javítani.' Ugyanakkor a propaganda- munkában nagy figyelmet kell fordítani azokra a kér­désekre, ellentmondásokra, amelyek a mindennapok so­rán felvetődnek, többek kA­(Folytatái c X. oldalon} J idő a mezőgazdaságnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom