Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

Méhes Lajost fogadta N/co/ae Ceausescu Ma ér véget az RKP kongresszusa A magyar küldöttség látogatása egy bukaresti nagyüzemben Äz RKP XIII. kongresszu­sán résüt vevő magyar kül­döttség vezetőjét, Méhes La jóst, az MSZMP Politikai Bi ■ zottságának tagját, a SZOT főtitkárát szerdán fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. A találkozón, ame­lyen részt vett Barity Miklós bukaresti magyar nagykövet, jelen volt Ion Stoian. az RKP KB PVB tagja, a KB titkára. Délután a magyar pártkül­döttség látogatást tett a bu­karesti finommechanikai gyár­ban, ahol csaknem nyolcezren dolgoznak. Az üzem vezetői bemutatták a gyár termékeit megismertető kiállítást és a szerelőcsarnokokat. Ezután a tanácsteremben tartott talál­kozón, a dolgozók képviselői­nek jelenlétében Petre Dob- rescu vezérigazgató a több mint 60 éves gyár tevékeny­ségéről adott áttekintést, Mi- hai Ghita, az üzemi pártbi­zottság titkára pedig a 2500 párttagot tömörítő gyári párt- szervezet munkájáról tájékoz­tatott. Méhes Lajos megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd méltatta a XIII. kongresszus munkáját és az elmúlt negy­ven év sikereit. A továbbiakban felidézte az emberi kapcsolatokkal össze­függő kongresszusi megállapí­tásokat. Egyetértését hangoz­tatva külön kiemelte az RKP KB beszámolójának azon gon­dolatát, hogy „határozottan vissza kell verni a naciona­lizmus. a sovinizmus, az anti­szemitizmus bármely megnyil­vánulását, az ember megalá­zásának szocialista forradalmi szemléletünktől idegen, más formáit. Az ilyen megnyilat­kozások a múlthoz, a tőkés, az imperialista korszakhoz tartoznak, amelyek mindig is igyekeztek megosztani a kü­lönböző nemzetiségű embere­ket”. Méhes Lajos leszögezte: ..mindent meg kell tenni azért, hogy az emberek ott érezzék jól magukat, ahol élnek, büsz­kén. emelt fővel járhassanak. Legyenek büszkék nemzetisé­gükre. és legyenek hű állam­polgárai országuknak”. Azt akarjuk, hogy mindenki, aki Magyarországon bármilyen nemzetiséghez tartozik, tartsa meg nemzetiségének külső és belső jegyeit. Ezt kívánjuk it­teni magyar barátainknak is, tegyenek meg mindent Romá­nia felvirágoztatásáért, és őriz­zék hagyományaikat. Remé­lem. hogy lassan túl leszünk a történelem által teremtett nehézségeken, e téren a fej­lődés ugyanis nem egyenletes, s nem mondhatjuk, hogy hul­lámhegyen lennénk. Szeret­nénk előrelépni, és az élet minden területén erősíteni kapcsolatainkat 1— mondotta végül Méhes Lajos. Apró Antal hazaérkezett Szíriából Apró Antal, az országgyű- — magyar parlamenti kül- társaságba utazott. Apró An- Iés elnöke, aki parlamenti döttség Algériában. Az algé- tál, valamint vendéglátója, küldöttség élén hivatalos, ba- riai népi nemzetgyűlés ve- Mahmud az-Zubi. a szíriai ráti látogatást tett Algériá- zetőjével, Rabah Bitat elnök- népi tanács elnöke, szívé- bán és Szíriában, szerdán es- kel és munkatársaival folyta- lyes légkörben tájékoztatta te hazaérkezett Budapestre, tott hivatalos megbeszélések egymást országaik belső hely- Most első ízben tárgyalt befejeztével Apró Antal és zetéről, a törvényhozás idő- november 10. és 15. között kísérete a Szíriai Arab Köz- szerű kérdéseiről. Genscher elhalasztotta varsói utazását Lengyel külügyi nyilatkozat 'A lengyel küLügyminisztéri- iim szerdán csailódásánajk adott hangot amiatt, hogy Hans-Dietnich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter szerdára tervezett varsói láto­gatását a nyugatnémet fél vá­ratlanul és nem meggyőző in­doklással elhalasztotta. Genscher — mint azt már a múlt hét végén a lengyel fővárosiban bejelentették — szerdán kezdte volna meg lengyelországi háromnapos hivatalos látogatását. Az utol­só pillanatban, szerdára vir­radó éjjel, azonban a látoga­tást elhalasztotta. A nyugat­német külügyminiisütérium- nak a döntésről szóló tájékoz­tatása azt nevezte meg indok­ként, hogy a lengyel hatósá­gok nem adtak vízumot Kari Gustaf Ströhmnek, a Die Welt című nyugatnémet lap mun­katársának, aki Genscher saj­tókíséretének tagja lett volna, elutasították a nyugatnémet félnék azt a szándékát, hogy Genscher megkoszorúzza egy Wehrmaeht-katona lengyel- országi sírját, valamint az ok­tóberben meggyilkolt Popie- luszfco atya sírját. Az indok­lásban szerepelt az is, hogy a lengyel kormány szóvivője legutóbbi, keddi sajtóértekez­letén úgymond kioktatta a nyugatnémet külügyminisz­tert. A lengyel külügyminisztéri­um nyilatkozata — válaszolva ezekre a kifogásokra — rá­mutat, hogy 48 nyugatnémet újságírónak megadták a vízu­mot, egyedül Ströhmtől tagad­ták azt meg, mert írásaiban gyakran rágalmazta és becs­mérelte a lengyel hatóságokat, s személyesen is fellépett a lá­togatás ellen. Ami a koszorú­zásokat illeti, a lengyel fél sú­lyos tapintatlanságnak és sér­tésnek vette azt, hogy Len­gyelországban, amelynek sok millió állampolgára esett ál­dozatul a hitleri népirtásnak, tisztelegjenek az agresszió egyik résztvevőjének sírja előtt. Arról viszont, hogy Genscher a megölt varsói pap sírját is meg kívánja koszo­rúzni. a lengyel fél nem ka­pott hivatalos tájékoztatást — emeli ki a nyilatkozat. Végül a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy nem lehet .Jki ok tatás­ként” értelmezni Jerzy Ur­ban keddi kijelentéseit, ame­lyekkel a kormányszóvivő an­nak a lengyel várakozásnak adott hangot, hogy a látoga­tás a kétoldalú kapcsolatok javítása mellett alkalmat ad arra, hogy tisztázzák a Len­gyelországgal szemben nem egyértelmű nyugatnémet kor­mányálláspontot. A lengje! nyilatkozat hang­súlyozza. hogy Lengyelország változatlanul a kétoldalú kapcsolatok javítása mellett van. Az RKP kongresszusának szerdai plenáris ülésén elha­tározták, hogy a tanácskozást a tervezettnél fél nappal ha­marabb, már csütörtökön be­fejezik. Az ülés kezdetén Ni­colae Ceausescu, az RKP fő­titkára kezdeményezte, hogy szerdán hosszabbítsák meg a délutáni ülést, csütörtökön pedig kezdjék korábban a ta­nácskozást, hogy a kongresz- szust előbb befejezhessék. A küldöttek egyhangúlag, nagy tapssal elfogadták a ja­vaslatot. Csütörtökön tehát korán reggel még egy plenáris ülést tartanak, ezután zárt ülésen megválasztják a párt vezető szerveit. A szerdai plenáris ülésen Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára beszédében a pártmunka és a pártszerve­zetek feladatait összegezte. Szerdán szólalt fel Nicu Ce­ausescu, a román KISZ KB első titkára, aki az ifjúság tá­mogatásáról biztosította a kongresszus programdoku­mentumait, felajánlotta töb­bek közt az ifjúság részvételét a földjavítási programban. Emlékeztetett arra. hogy . a Duna—Fekete-tenger csatorna öt kilométeres szakaszát ifjú­sági brigádok építették, s hogy a fiatalok részt vesznek más fontos építési munkálatokban is. Nicu Ceausescu hangsú­lyozta az egyén szerepét a tervfeladatok megvalósításá­ban. s kiemelte a nevelő mun­ka fontos szerepét. Magyar felszólalások az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 6. szá­mú bizottságában az emberi­ség békéje és biztonsága el­leni bűntettekkel foglalkozó napirendi pont vitájában fel­szólalt dr. Görög János, a ma­gyar küldöttség tagja. Az ilyen bűntetteket. felsoroló kódex tervezetével kapcso­latban kifejtette, hogy az ak­kor válhat hatékony eszköz­zé, ha elsősorban az emberi­séget fenyegető legsúlyosabb cselekményeket tartalmazza. Külön kiemelte az atomfegy­verek használatának tilalmát, mert ez hozzájárulhatna az emberiség békéjét és bizton­ságát fenyegető legnagyobb veszély elhárításához. * A közgyűlés 2. számú gaz­dasági bizottságában felszó­lalt Földeák Tamás, a magyar küldöttség tagja. A világkeres­kedelem és a gazdasági fej­lődés kérdéseit érintve rá­mutatott, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban erősödő protekcionista hul­lám gátolja a világgazdaság A magyar küldött kifejez­te azt a reményét, hogy az Európai Gazdasági Közösség országai — Magyarországnak a GATT-hoz történt csatla­kozása alkalmával szerződé­sileg rögzített kötelezettsége­ikkel összhangban — gyorsí­tott ütemben csökkentik és reális időn belül megszünte­tik a külkereskedelemben ve­lünk szemben támasztott mesterséges akadályokat. * Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésének a dél-afrikai apartheid rendszerről folyó vitájában felszólalt Zádor Endre, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy a dél-afrikai úgynevezett alkot­mányreform valójában a faji megkülönböztetés politikájá­nak megerősítését célozta. Utalt azokra az elnyomó in­tézkedésekre, amelyeket a fajgyűlölő kormányzat foga­natosított az utóbbi időben, és ezzel kapcsolatban kitéít a Dél-afrikai Köztársaság erősödő militarizálódására. Zádor Endre hangsúlyozta. fejlődését. Hangsúlyozta, hogy Magyarország külkereskedel­mi tevékenységét a legna­gyobb kedvezményes bánás­mód, a diszkriminációmen­tesség és a szerződéses köte­lezettségek jóhiszemű teljesí­tésének elvére alapozza, és hogy Magyarorszag, az ENSZ apartheidellenes bizottságé nak alapító tagja, továbbra is megad minden támoga tást az anartheid elleni harc hoz és támogatja a harcban részt vevő felszabadító moz galmakat. ezt várja el partnereitől is. Görög békemozgalmi küldöttség Budapesten A Mozgalom a Nemzeti Függetlenségért, a Nemzetközi Békéért, és Leszerelésért (KEADEA), elnevezésű görög békemozgalom küldöttsége Hrisztosz Markopulosz elnök vezetésével az Országos Béke­tanács meghívására szerdán hazánkba érkezett. A dele­gáció látogatásának célja a KEADEA és a magyar béke­mozgalom kapcsolatainak el­mélyítése. valamint a decem­ber 10—12 között sorra kerü­lő II. athéni konferencia elő­készítésével kapcsolatos kér­dések megtárgyalása. * Az európai biztonság és egvüttműködés holland nem­zeti bizottságának meghívá­sára november 19. és 21. kö­zött az EBE magyar bizott­ságának képviseletében meg­beszéléseket folytatott Hollan­diában Pethő Tibor, a bizott­córr o1r«ö1\<;^*gér’^k fpenth Bebrits Anna, az OBT elnök­ségének tagja. Ott-tartózko^á- suk alatt találkoztak több parlamenti képviselővel, vala­mint közéleti és békemozgal­mi vezetővel. Tárgyalópart­nereikkel áttekintették és meg­vitatták a jelenlegi eurÓDai helyzetben a társadalmi moz­galmak előtt álló feladatokat, különös tekintettel a hel'inki folyamatból eredő teendőkre. (MTI) Kohl Bécsben Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár szerdán hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. A mindössze félna­posra tervezett látogatáson Kohl találkozott Rudolf Kir­chschläger államfővel, Fred Sinowatz kancellárral és más vezető osztrák politikusokkal. Sinowatzcal tartandó meg­beszélésének középpontjában a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése állt. Ennek idő­szerűségét az adja, hogy Kohl kancellár november végén a tervek szerint Washingtonba utazik, Sinowatz pedig Moszk­vába látogat. Ronald Reagan amerikai elnök újraválasztása után mindkét politikus újó­lag sürgette a szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalások felújítását. Partizánok nyomában (18.i Egység lett a csoportból Az „elköltözés” előtti na­poknak volt még egy jelen­tős epizódja. A nagy létszám, a környező csoportok csatla­kozása lehetővé tette, hogy a Nógrádi Sándor által vezetett partizáncsoport egységgé ala­kuljon. A Kijevből szlovák te­rületre elindult elvtársak kö­zül ebben az időben velük tartózkodott Pap Béla, Mol­nár János, Tánya Szamszo- nyenko és Jose Sandoval. A harci cselekmények is megkövetelték ezt. Miután Voljanszkij és Ve- licska partizándandárjaival megszűnt az érintkezés, (hi­szen egy folyó és több hegy választotta el a Nóg­rádi-csoportot tőlük). ön­állóan kellett cselekedniök. Az egység már olyan szerve­zett erő volt, amelyik képes kisebb feladatok megoldásá­ra az ellenség hátában és a lakosság olyan széles körű tá­mogatásával, mint amilyen, a csooort Nógrád megyében. Így határozta el a csoport törzse — Nógrádi Sándor ve­zetésével —, hogy egységgé alakul. Az erről szóló paran­csot 1944. december 20-án sz°rkesztették a Légrádv-kas- télvban. Szövege eredetiben fennmaradt. Az egység megalakulásáról szó'ó parancs az alábbi: ,.D. 2. sz. naoiparancs. Allásnont. 1944. évi decem­ber hó 20-án: 1. A csoport egységgé ala­kulása. Tekintettel felada­tunk tömegmunka jellegére, a lakossággal máris fennálló széles körű kapcsolatainkra, fegyveres erőnk növekedésé­re és más partizáncsoportok hozzánk való csatlakozására, a mai napon egységgé alakul­tunk. 2. Az egység törzse a kö­vetkező: Nógrádi Sándor al­ezredes; egységparancsnok; Tömpe András szds; egvség politikai biztos: Lapsov Jenő szds, sedégtiszt; Molnár I. János szds, g.h.-főnök: San­doval Jósé szds, a műszaki osztag főnöke; Raohmanov Szergej fhdgy, felderítő pk.; Bandur Gyula, az egység pk. segítőtársa. — Az I. szd pk. — a Rubcov Fedor helyettese Banyus János; II. szd. pk. Hatvay Vince hdgy, helyette­se Bodnár László. A felderí­tő pk. helyettesei Papp Béla zls és Vecera Pavel zls. 3. Szolgálati formák. A törzs tagjain és az ügyeletes tisz­ten kívül a törzsszobába be­lépni csak az ügyeletes tiszt engedélyével szabad. Az ügye­letes tiszt bebocsátás előtt en­gedélyt kell, hogy kérjen a Pk-tól, vagy helyettesétől. — Panasz, vagy kérelemmel ki­hallgatásra jelentkezők előbb század pk-uknál, azután az ügyeletes tisztnél kérnek en­gedélyt. Minden partizánnak tisztában kell lennie azzal, hogy katonai titkok elárulása, fegyver elhagyása, szökés, vagy más súlyos bűn esetén a partizánítélkezés teljes szigor­ral fog lesújtani rá. De ki­sebb vétségek is, mint az őrfeladat pontatlan teljesíté­se. fegyver rendetlen tartása, fegyelmezetlensége általában, minden egyes partizán ka- rakteriszkájába (minősítésé­be) felvétetik és megfelelő alkalommal illetékes helyre továbbadásra kerül. Nógrádi Sándor alezr. egy­ség pk. Tömpe András szds, egység pb.” Erről a politikailag és har- cászatilag is nagyon fontos eseményről rádiótáviratot küldtek Tánya útján a parti­zánközpontba, a IV. ukrán front parancsnokságának, és a Magyar Kommunista Párt vezetőinek Moszkvába. A Nógrádi-nartizánegység tehát, mint ütőképes harci alakulat indult útnak Abron- csosra. Az elhelyezkedés igen „vál­tozatos” volt. Nógrádi Sándor és közvet­len törzse Juraj Palicsek (Pa- licsek Gyula) bácsi házában kapott szállást. Palicsek bá­csi bíró volt Abroncsospusz- tán, ahol akkor 14 család élt. A ház igen érdekesen helyez­kedik el a puszta feletti domboldalon. A felső, a la­kóépület, várszerűen emelke­dik az udvar fölé. A hegy felől az istálló, majd alulról a konyharész zárja le a tég­lalap alakú udvart. Előtte kanyarog a hegybe vezető út, az egyetlen megközelítési le­hetőség. Jól védhető, biztos helye a törzsnek, a rádiónak is. Mert itt kapott helyet Tá­nya és Jose Sandoval is, va­lamint Lapsov, a csendes orosz. A többiek szanaszét, a ta­nyai házakban. meredek domboldalhoz ragasztott épü­letekben kaptak szállást. („Ná­lam is voltak partizánok!!” — mondta Moravszki János- né ottjártamkor — „Enni, in­ni adtam nekik. Azt is írja meg, hogy nagyon szívesen adtam!”) Mások viszont — hiszen szép számmal voltak ekkor már egységben — a Monosza- hegyben, még Bandur Gyulá­éi? által énített és hosszabb időre felhaevott bunkerok­ban helyezkedtek el. Azonnal megszervezték az őrszolgálatot és a figvelést. A felderítés továbbra is egyik legfontosabb feladat volt. (Folytatjuk.) 2 NÓGRAD - 1934. november 22.. csütörtök Japán dilemmák Amerikai vendégpolitikusok tárgyalnak a japán főváros­ban és megbeszéléseik félreérthetetlenül egy irányba mu­tatnak. Washington minden eszközzel szeretné rávenni, sőt, ha kell, rákényszeríteni Japánt a jelenleginél összehasonlít­hatatlanul nagyobb katonai tehervállalásra. Ez bizonyoso­dott be mind James Blaker hadügyminiszter-helyettes, mind az amerikai törvényhozás hadügyi bizottságának tokiói megbeszélésein. Mi a valóságos helyzet és mik az amerikai motívumok? Ami a helyzetet illeti, a felkelő nap országa világviszony­latban valóban aránylag nagyon keveset költ katonai cé­lokra. A második világháborút követő totális katonai — és lélektani — vereség nyomán Japánban olyan alkotmány született, amely minden vonatkozásban magán viseli, a há­borús összeomlás jegyeit. Ebből az alaptörvényből, annak betűjéből és szelleméből következett a későbbi és — leg­alábbis elméletben — mindmáig érvényben lévő kormány- döntés, amely szerint a katonai ráfordítások nem léphetik túl „a bruttó nemzeti termék egy százalékát”. Ma már ugyan ez alighanem csak papíron van így, mert az úgynevezett önvédelmi erőket minden jel szerint intenzíven fejlesztik. Amit az amerikaiak szeretnének (és ezek a célok álltak mind a hadügyminiszter-helyette6, mind a hadügyi bizott­ság tárgyalásainak középpontjában), az a következő: 1. Mi­nél nagyobb mértékben a japán fegyveres erők vegyék át a közvetlen térség katonai ellenőrzését. 2. Ha sikerűin a Tokiót rávenni az egyszázalékos bűvös határ első túllépé­sére, ennek precedens értéke lenne és azt nemcsak a további túllépések követnék, de olyan politikai változások is, ame­lyek a japán békealkotmány módosításához vezethetnének. 3. Ha sikerülne a terhek nagyobb áthárítása, ez több okból csökkenthetné a második Reagan-kabinet talán legnagyobb gondját, a hatalmas amerikai költségvetési deficitet, ráadá­sul, lelassíthatná, a japán békeipar fejlődési ütemét, ami szintén jó Amerikának... Blaker és honfitársa tárgyalásaival egyidőben zajlott To­kióban az úgynevezett hibakushák tanácskozása. E névvel a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőit ille­tik. A résztvevők a fegyverkezési tervek ellen tiltakoztak, mondván, ők már egyszer átélték, milyen az, ha egy or­szág nukláris hadszíntérré válik. G. Gy. Harmat En&r«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom