Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
VILA6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVF., 273. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. NOVEMBER 21., SZERDA Befejezte látogatását a belga miniszterelnök Tegnap: Látogatás a Tungsramban Találkozás a sajtó képviselőivel Wilfried Martens, a Belga Királyság miniszterelnöke —, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban — keddi programját felesége társasagában a Tungsram RT gyárában kezdte. Az üzem- látogatásra elkísérte Esztergályos Ferenc külügyminiszterhelyettes és Lőrinc Tamás, a Magyar Népköztársaság brüsz- szeli nagykövete. Wilfried Martens délben az Átrium Hyat Szállóban találkozott a hazai és nemzetközi sajtó képviselőivel. A sajtókonferenciát Németh Jenő, a Minisztertanács Tájéflsztalosiizem: nyolc és fél millió Kényszer és érdek a z állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a termelés, alacsony a jövedelmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el —tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott lévő állatállománnyal. Üresen sem állhatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek mindenképpen terhelik a gazdaságot. Kényszer is tehát az állattenyésztés fenntartása. Persze nem csak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visszafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van, hiszen a hitelek kamatai magasak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 4972-ben még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a mező- gazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Tehát, sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztésről, aminek inkább a fejlesztése a soron következő feladat. Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő aiép volt, s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi segítség nélkül nem kerülhettek volna az országba a nagy tejtermelő képességű holstein- friz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istállók. De nem kevés a gazdaságok érdeme sem, hiszen rendbe tették takarmánytermesztésüket, lényegében, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mértéktől. Kiváltképpen akkor, ha a növénytermelés nyereségéhez hasonlítjuk. A tapasztalatok szerint száz forint beíektetetéssel a növénytermelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növénytermelés jövedelmét „feletetik” az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és a juhlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom évben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. A juhtartás ugyanis a nagyüzemek többségében tartósan veszteséges, a •tejtermelés veszteségét vagy szerény jövedelmét csak a marhahizlalás tudja csökkenteni, a sertés- és baromfitartáson viszont tisztes haszon maradt. Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azonban kevés a legelők' nagyságához képest. Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságoknak, hiszen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosítják. Érthető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. E zért fejlődött gyorsabban a sertés- és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, s csökkenteni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. Farkas József koztatási Hivatalának elnök- helyettese nyitotta meg. A kormányfő elsőként rövid nyilatkozatot tett látogatásának tapasztalatairól. Utalt arra: a második világháború óta első ízben tárgyal belga miniszterelnök Magyarországon, ám felelős politikusok, miniszterek, illetve parlamenti delegációk találkozóira már sor került. Kormányaink megértették ugyanis — mondotta —, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szükséges az érintkezés, a párbeszéd. — Mindkét részről az a cél, hogy a Kelet és a Nyugat közötti bizalom helyreálljon. Ezért tekintjük rendkívül fontosnak azokat a megbeszéléseket. amelyeket külügyminisztereink a közelmúltban folytattak; ezért tartottam fontosnak a találkozást Lázár Györggyel — hangsúlyozta a kormányfő. Megköszönte a meghívást és kifejezte reményét, hogy magyar partnere hamarosan lehetőséget talál a látogatás viszonzására. — A tárgyalásokon is megállapítottuk : az úgynevezett kis országoknak jelentős szerepet kell játszaniuk a nemzetközi légkör megjavításában. Megbeszéléseink ily módon várhatóan hozzájárulnak majd a jobb megértéshez, a feszültség csökkentéséhez, a bizalom helyreállításához — tette hozzá. A belga kormányfő hasznosnak ítélte a Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, Trautmann Rezsővel, az Elnöki Tanács helyettes elnökével, valamint vendéglátójával, Lázár Györggyel folytatott megbeszéléseit. Elmondotta azt is. hogy tolmácsolta Kádár Jánosnak a belga király meghívását. A tárgyalások témaköréről kifejtette: sok szó esett a kétoldalú kapcsolatokról; megvonták e kontaktusok mérlegét és megvizsgálták jövőbeni fejlesztésük lehetőségeit. — Politikai kapcsolatainkról megállapítottuk, hogy azok jók, problémamentesek; tehát megvan a megfelelő keret a kedvező továbbfejlődéshez" — mondotta. Gazdasági kapcsolatainkat kielégítőnek ítélte Wilfried Martens, azonban hozzátette: azok továbbfejlődhetnek és (Folytatás a 2. oldalon) iw A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat salgótarjáni asztalosüzemében az idén nyolc és fél millió forintértékű terméket gyártanak a különböző beruházások megvalósításához. Itt készültek egyebek mellett a megyeszékhely nyugati városrészének nyílászárói, a balassagyarmati lakások kivitelezéséhez szükséges ajtók, ablakok. Képünkön az ózdi megrendelés teljesítésén dolgoznak a szakemberek. Tözsér János csoportvezető irányítása mellett Juhász József és Galgóczi Csaba állítják össze a nagyméretű ablakkereteket. — kulcsár — Három év munkája a mérlegen Szervezett szilikátipari szakemberek Nógrádban A hét elején ülést tartott az MTESZ megyei szervezet végrehajtó bizottsága Salgótarjánban. A tanácskozást s fő napirendhez illően a salgótarjáni öblösüveggyár művelődési házában tartották, hiszen a testület elsőként a Szilikátipari Tudományos Egyesület öblösüveggyári, síküveggyári és romhányi csoportjának tevékenységét vitatta meg. A tudományos egyesületi csoportok írásban, illetve szóban számoltak be az utóbbi három évben végzett, tartalmában igen gazdag és sokszínű tevékenységükről. Mind a három beszámolóból egyértelműen kiderült, hogy a tudományos egyesületi csoportok alapvetően teljesítik működésük fő célját, a vállalatuk előtt álló műszaki-gazdasági feladatok teljesítésének segítését erre mozgósítva szakembergárdájukat, széles lehetőséget adva fiatal szakembereiknek a szakmai munkába való bekapcsolódásra. Mind a három tudományos egyesületi csoport szakmai előadások, továbbképzések és különböző pályázatok rendezésével mozgósítja szakembertagságát az új tudományos eredmények befogadására, az alkotó gondolatoknak a mindennapi műszaki feladatok hatékonyabb megoldásának szolgálatába állítására. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utóbbi időben mindhárom csoport munkája erőteljesen fejlődött. Helyes volt az üzemi csoportok létrehozása, mivel a helyi feladatokhoz való igazodás jó munka- és alkotási lehetőségeket ad a csoportban tevékenykedő műszaki értelmiség számára. A fejlődés alapján joggal felvetődik az a kérdés, hogy nem kellene-e az üzemi csoportokat egy megyei szervezetbe egyesíteni, ami a további hatékonyabb munkát szolgálhatná. A testület ezzel kapcsolatban állást foglalt, hogy ennek lehetőségét és feltételeit meg kell vizsgálni az anyaegyesülettel közösen. Az egyesületi csoportok munkájáról kedvező véleményt mondtak az anyaegyesületet képviselő jelenlevő vendégek is. A XIV. nógrádi műszaki közgazdasági hónap rendezvénysorozatának értékelésében elhangzott, hogy a feladatot a három rendező szervezet és 18 tagegyesület sikerrel oldotta meg. Az összesen 94 rendezvényen 127 előadás hangzott el, s a különböző programokon csaknem 7600 részvevő volt jelen. Kimagasló munkát végzett a Gépipari Tudományos Egyesület, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, valamint az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület bányászcsoportja, a Magyar Élelmezéstudományi Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület. A végrehajtó bizottság köszönetét mondott a sajtónak — elsősorban a NÖGRÁD- nak — a műszaki és közgazdasági hónap sikere érdekében kifejtett tevékenységéért. Szociális gondozás — együtt Megállapodás Pásztó város és Tar község között Az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztálya Zala megye mellett Nógrádot is a területi gondozás körzetesítés! modellkísérletére jelölte kii. Enneik lényege, hogy minden hatvan 1 éven felüli lakos a szociális gondozás szempontjából egy-egy gondozási körzethez tartozik. A gondozási központ szakmailag összefogja és irányítja az azonos vagy különböző köz- igazgatási egységben — körzetben — az időskorúak területi szociális gondozását. A gondozási központ vezetője — Pásztón az öregek napközi otthonának vezetője — felderítő, kezdeményező, szervező és ellenőrző munkával segíti a szociális gondozást, amely az orvosi körzetekkel való szoros együttműködésben valósul meg. ' Tar községben még nem történt meg a területi gondozás kiépítése — öregék napközi otthona sem működik — így indokoltnak látták az együttműködés kialakítását Pásztó várossal. Eszerint a Városi Alapellátó Gondozási Körzetiközpont Egyesített Szociális Intézménye a Tani községi Tanács által rendelkezésre bocsátott összeget a község területén élők gondozására használja fel. Ezen kívül biztosítják Taron a házi gondozás ellátására egy hivatásos gondozónő foglalkoztatását. A fentiek megvalósítása érdekében együttműködési megállapodás megkötését határozta el Pásztó város és Tar község Tanácsa. Eszerint az idős lakosság szociális gondozását a közösén létrehozott alapellátó intézmény biztosítja, a konkrét feladatokat szervezeti. és működési szabályzat tartalmazza. A megállapodás intézkedik arról is, hogy a körzetközpont vezetőjét a fenntartó, a Pásztói városi Tanács VB nevezi ki. Tar község pedig minden év január 3Ifiig átutalja az éves költségvetésében szociális gondozásra rendelkezésre álló összeget. Az együttműködési megállapodás érteimében Tar község Tanácsa képviseletében a tanácselnök tesz javaslatot a Taron dolgozó hivatásos gondozó személyére, valamint a tiszteletdíjas gondozókra is. A feladat sikeres ellátása érdekében a gondozási igényt is a községi tanács szakigazgatási szerve méri fel, s ezt továbbítja a gondozási körzet- központnak. A gondozási központ vezetője negyedévenként tájékoztatja a tani tanács vezetőit a község területén végzett mimikáról, illetve a tanács által biztosított költségvetési előirányzat felhasználásáról. Az együttműködési megállapodást kötött tanácsok vezetői ugyanakkor évenként tekintik majd át az alapellátó gondozási központ működését, az idős korú lakosság gondozásának eredményeit. A tap asztaliatokról a tanácselnöki évenként tájékoztatja a tanácsot is. A feladatok újszerű megöl-' dását segítő együttműködési megállapodás meghatározatlan időre szól, a jövő év elejétől pedig már ennek alapján végzik a szociális gondozást Pásztó városban és Tar kö*-. ségbein.
