Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

Népi ellenőrük vizsgáltál KÁLLÓI kisrendőrök „Mindennap közlekedünk valamennyien, de sajnos nem­ritkán szabálytalanul... — kezdi levelét Budai Ildikó, a Káliói Általános Iskola tudó­sítója, majd így folytatja: a szabálytalanságok elkerülése végett iskolánkban „kisrend­őrök hada” jött létre. Mi a feladatuk? Mindennap reggel fél nyolctól tanórakez­désig, valamint 12 óra 40 perc­től 13.30-ig a forgalmasabb útkereszteződésekben, s az is­kola környékén vigyáznak a forgalmi rendre! Átkísérik az iskolásokat az úttesten, s nemritkán figyelmeztetésben részesítik a szeleburdi pajtá­sokat. — Szerintem ez igazi „kis- rendőrösdi”, mert sokban se­gítik a helyes közlekedést — fejezi be tudósítását Budai Ildikó, megjegyezve, hogy bár­csak mindenhol lennének ilyen diákok. Nos. pajtások írjátok meg, ha nálatok is működik hasonló szakkör, tu­dósítsatok a programokról, a létszámról is! MÉLTÓ MEGEMLÉKEZÉSEK Sokan küldtek olyan levele­ket, amelyekben a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 67. évfordulójának méltó megünnepléséről számolnak be a diákok. Végh Tibor a szuhaiak programjáról írt, volt ebben minden: fáklyás fölvonulás, kulturális műsor, s este a KISZ-esek rendezésé­ben az elmaradhatatlan disz­kó, amelyen a falu apraja, nagyja megjelent. Romhánvból címezte leve­lét Oláh Beatrix és Kosik Rita, akik a helyi II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola tanulói. Mint írják, osztályuk, a hetedikesek ez alkalomból eev irodalmi műsort állítot­tak össze, amelyet nagy taps­sal fogadtak az ünneplők. Hasonló megemlékezésekről kaptunk hírt tari, pásztói és salgótarjáni iskolákból, vala­mennyien arról írtak, hogy méltó módon emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeire, ame­lyeket ők csak a történelem- könyv lapjairól, visszaemlé­kező írásokból ismernek. MUNKÄRA FÖL! Adták ki a jelszót a ce- redi pajtások nemrégiben, s az elhatározást tett követte, ahogyan azt Bóna Éva írja a Ceredi Általános Iskolából. — Napraforgót szedtünk — említi —, de az egészben az volt a legjobb, hogy munka közben két csiperkegombára bukkantunk! Néhány nap múlva ugyancsak dolgozni mentünk, a hetedikesek és nyolcadikosok együtt, ez­úttal makkot szedtünk. Za- bartól messzebb, egy kis er­dőben nagyon sok makk van. A jó, friss levegőn jutott időnk a játékra is. Beszámol Éva arról is. hogy véget ért az iskolában a pa- pírayűitési verseny, amelyet a fej fej melletti küzdelem során a nyolcadikosok nyer­tek meg a hetedikesek előtt. DUDÄSKAI türa Bár már megérkezett a hi­deg időjárás, s ilyenkor visz- szaesik az úttörőcsapatok tú­ráinak száma, mégis kapunk olyan beszámolókat, amelyek egy-egy jól sikerült kirándu­lás élményeit vetik papírra. Zsinka Zsuzsanna, Makai Sza­bolcs és Derne Erika a ba­lassagyarmati Dózsa György úti Általános Iskola 5/c osz­tályának tudósítói egy rajki­rándulásról írtak. — Dudáskát választottuk az út céljául, ez a kis település Szügy mellett található — olvashatjuk. — Szügyig busz- szál mentünk, onnan körülbe­lül öt kilométert gyalogol­tunk. Amikor fölértünk a dombokra, tízóraiztunk, az­tán kezdődött a fiúk. lányok közötti számháború! Az első menetben a fiúk nyertek, ez­után pihentetőként tüzet rak­tunk és szalonnát sütöttünk. Ebéd után folytattuk a szám­háborút, melyet most a lá­nyok nyertek... Nagyon jó volt ez a nap! ARATTAK AZ ATLETIKÄZÖK Ahogyan arról Kakuk Ka­talin, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola tudó­sítója beszámol a közelmúlt­ban megrendezett körzeti at­létikai versenyről, amelyen három iskola mérte össze tu­dását: a beszterce-lakótelepi- ek, a bagylyasaljaiak, s a „ío- vászosok”. Minden iskolából hat korosztály indult a ver­senyeken. A 3—4. osztályok kislabdahajításban, távolug­rásban, s 30 méteres futás­ban. az 5—6.-osok 60 métert futottak, míg a 7—8. osztályo­sok még súlylökésben is ver­senyeztek. Sok jó eredmény született, írja Kakuk Katalin, s mindenkinek jutott a dobo­gós helyezésekből is. igaz, va­lamennyien fáradtan, de an­nál nagyobb örömmel tértünk haza. INTERJÚ A PAJTÄS KUPA GYŐZTESÉVEL November első hetén Sal­gótarjánban rendezték meg a Pajtás Kupa megyei és váro­si döntőjét, amelynek egyik győztesével, Cseh Andreával, iskolatársa, a karancslapujtői Fodor Krisztina beszélgetett —, hogy miről? ..— Andrea, mi is történt ezen a versenyen? — A start az SBTC edző­pályáján volt, s egy csodála­tos erdei úton kellett fut­nunk. Útközben hét megje­lölt állomást kellett érinteni, voltak feladványok Salgótar­ján történetével kapcsolat­ban, totót töltöttünk ki... — Hallottam, hogy egy hí­res tájfutó volt a zsűriben. — Igen, a Nonspart Sarolta is ott volt. — És milyen helyezésre szá­mítottál? — Izgultam nagyon az ered­ményhirdetésnél, mert igaz a futásban első lettem, de a totó kitöltése nem valami fé­nyesre sikeredett... Ám, még­is az én nevemet mondták el­sőnek! Jutalmul kaptam egy csillebérci utat, amelyet alig várok, s átvehettem a díjki­osztáskor egy Pajtás Kupa fel­iratú piros pólót, pingpong­ütőt, tájolót, s egy szép csé­szét. — Gratulálunk első helyezé­sedhez!” MEGFEJTÉS — NYERTESEK — FELADVÁNY Legutóbbi feladványunk he­lyes megfejtése ez volt: Jó­zsef Attila, A váro^ pere­mén. A sok száz helyes vá­laszadó közül az alábbi öt pajtásnak kedvezett a szeren­cse, jutalmuk egy-egy könyv, amelyet postán kapnak meg: 1. Májes János, Szentendre, Harmat út 8. 2. Sirkó Zoltán, Karancsal- ja, Rákóczi út 33. 3. Kamarás Zsolt, Balassa­gyarmat, Rákóczi út 32—36. II. 4. Zeke Andrea, Pásztó, Stromfeld Aurél 4. 1/4. 5. Csonka Marika, Salgótar­ján, Kisfaludi út 7. Alábbi feladványunk meg­fejtését november 29-ig kér­jük az alábbi címre elkülde­ni: Úttörősarok, NÖGRÄD- szerkesztőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Ki GZ író Induljatok el a bal felső sarok G betűjéből, és lóug­rásban haladva, olvassátok össze a betűket úgy, hogy egy ismert magyar író nevét kapjátok eredményül. Ki az író? Á lakóházfenntartás helyzete Nógrádban Az MSZMP Központi Bi­zottsága a lakásépítés és -gaz­dálkodós 1990-ig szóló irány­elvéről az 1978. Október 12-i határozatban foglalt állást. Ezzel összhangban a Minisz­tertanács 1004/1979. (II. 7.) számú határozata is rögzíti, hogy az új lakások építésével azonos fontosságú feladat a nemzeti vagyon jelentős ré­szét képező meglévő lakásál­lomány használati értékének helyreállítása, folyamatos meg­óvása, növelése. A tapasztala­tok szerint az ingatlankezelé­si és -fenntartási tevékenység elmaradt a jogos társadalmi igényektől, annák ellenére, hogy a tevékenységek pénz­ügyi feltételei jelentősen ja­vultak az elmúlt évekhez ké­pest. Lemaradás átcsoportosítás miatt A népi ellenőrzés mindezek alapján szükségesnek tartotta, annak vizsgálatát, hogy a ta­nácsi, ingatlankezelő és építőipari szervezeteiknél a la­kóház-fenntartási . tevékenység miként segíti a tanácsi bér- lakásáiriomány használati ér­tékének megőrzését, lehetőség szerinti növelését. Kiemelt feladat a bérlakások üzemel­tetésének, karbantartásának, a felújítási és korszerűsítési folyamatoknak takarékos, költségkímélő módon, jó mi­nőségben és időiben történő megvalósítása —, amihez az ingatlankezelői tevékenység­nek hatékony, rugalmas szer­vezetek kialakításával kell hozzájárulnia. Meg kell te­remteni annak a lehetőségeit és feltételeit, hogy a bérlők bekapcsolódhassanak ezekbe a feladatokba. Erősíteni kell mind a kezelési, mind a fenn­tartási tevékenység .társadal­mi ellen őrzését. A VI. ötéves tervidőszak elején a tanácsi házkezelő szervezetek 1220 lakóépületet kezeltek, a lakásszám 10 542 volt. Az elmúlt év végére a lakóépület 1202, a lafcésszám 11 070 volt, (a változások oka, hogy a megszüntetett lakóépü­letek kis, az újonnan épülték nagy lakásszáimúak). A VI. öitéves terv első 3 évében a Lakások komfortfo­kozat szerinti összetétele a következően alakult: összkom­Delfinmentés A delfinek előszeretettel tartózkodnak a tonhalra.iok közelében. Ha aztán azokkal együtt a hálóba kerülnek, el- puszulnak, mert a légzéshez nem tudnak a víz felszíné­re emelkedni. A delfinpusz­tulást kívánja megakadályoz­ni egy új találmány. Ez egy elemmel is működtethető kis elektronikus riasztó, amelyet vagy a hajótörzsön, vagy a háló szélének különböző pontjain helyeznek el. A ké­szülék a kardszárnyú delfin­nek azokat a hangjait utá­nozza, amelyeket az a zsák­mányának üldözésekor kibo­csát. Ennek a hangjara ugyanis a többi delfin elme­nekül. A két- vagy négywat­tos adó hatótávolsága 300 méter. Öt. ezer eves mammutok Érdekes kiállítási tárggyal gazdagodott az arhangelszki megyei tájmúzeum. Voszkre- szenszkoje falu Jumizs nevű patakocskájának partja men­tén lévő egyik kőfejtőből ke­rült elő az őskori lelet. Több. a jégkorszakban itt élt emlősállat maradványai között ez a lelet különösen izgalmas a kutatók számára, hiszen koráj legfeljebb öt­ezer évre becsülik. Eddig úgy tudták, hogy a mammutok 8—13 000 esztendővel ezelőtt kipusztultak erről a tájról. A Borsodi Sörgyár és a karancslapujtői termelőszövetkezet közös erőből bővíti salgótarjáni telepét. A rekonstrukciót az tette szükségessé, hogy a termelést óránként 6000 pa­lackra, a korábbi kétszeresére szándékozzák emelni. A gaz­dasági társulás szakemberei az épület bővítésén dolgoznak. —gy-' fortos 21,3 százalék, komfor­tos 56,9 százalék, félkomfor­tos 2,0 százalék, komíortnél- küii 19,7 százalék. A minőségi változás elérte a VI. ötéves terv időarányos előirányzatát, a mennyiség azonban kismértékben elma­radt attól. A tervezett fel­újításokhoz képest 2,3 száza­lékos a lemaradás. A részle­tesebb elemzések szerint asz elmaradt kategóriájú felújí­tások előirányzatát 90,5 szá­zalékban, az időszerű felújítá­sokét 98.8 százalékban teljesí­tették, 17.4 százalékos túltel­jesítés a részleges felújítások­nál következett be. A lakó- há zfenntartásra i d »arányosan tervezett pénzeszközök fel- használása 94.4 százalék. A lemaradás többsége az ingat­lankezelői kapacitások más munkáikra történő kényszerű á tcsopartosításáb ól ad ód ott. Előtérben a részleges felújítás Az elmaradt felújítások tel­jesítése országosan is csak 87 százalék. Ez a helyzet kedve­zőtlen, mert az érintett épü­letek átlaga gyorsuló ütemben romlik és csaik egyre emelke­dőbb költséggel, mind gazda- ságtalanabbul újítható fel. Társadalmilag kevésbé visel­hető el, hogy a lakosság egy jelentős része ezekben az épületekben továbbra is elfo­gadhatatlan körülmények kö­zött éljen. A kezelő szervek a költséignormatívák és a glo­bális számszerű teljesítés ér­dekében az öbmairadt felújí­tásokkal szemben a könnyeb­ben teljesíthető időszerű és részleges felújításokat helyez­tek előtérbe. Az eredeti össze­tételben való megvalósítást a felügyelő tanácsok nem köve- ' telték még kellő eréliyel. Az előirányzatoktól váló eltérés oka, hogy a felújítások előké­szítése gyakran nem kellő kö­rültekintéssel, alapossággal történik. Gyakran megalapo­zatlan becslések készültek, a munkákat előzetes feltárások, szakvélemények hiányában kezditek meg. A Nógrád megyei Tanács a központi határozatokkal és ágazati iránymutatásokkal összhangban szabályozta a la­kóházfenntartás középtávú és éves tervezésének, pénzügyi -végrehajtásának rendjét. Meg­felelően intézkedett a többlet­feladatok pótelőirányzatának lebontásáról és meghatározta a többletforrás ellenében el­végzendő föladatokat. Az el­maradt felújítású kategóriába tartozó lakások 70 százaléká­nak felújítását irányozta elő a középtávú tervben, ami igen kedvezőnek minősíthető a 60—70 százalékos országos irányelvhez viszonyítva. A középtávú tervezés idő­szakában a gazdaságos fel­újítás felső határa az azonos műszaki színvonalú új lakás előállítási költségének 65 szá­zaléka volt. A gazdaságos fel­újítás fogalma 1982. évtől vál­tozott, mert a felújítási költ­ség az újraelőállítás 100 szá­zalékát is meghaladhatja, melynek alkalmazása még nem jellemző. A megyei tanács a közép­távú laikóház-j.avítási előirány­zatok felosztásánál figyelembe vette a kezelt épületálloimány műszaki állapotát, az egyes települések közötti különbsé­geket. A felújítási tevékeny­ség színvonalát hátrányosan befolyásolja, hogy a lakóház- fenntartás jelenlegi informá­ciós rendszere elavult, nem alkalmas a lakóház-javítási igények több változatban tör­ténő rangsorolására, ütemezé­sére. A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat 1984. évben ter­vezi az épületek gépesített nyilvántartását szolgáló szá­mítógép üzembe helyezését, amely egyben kiszolgálná a megye összes kezelő szerve­zetét. A felújítások gazdaságos megvalósítására vonatkozóan alternatív javaslatok, tervek • nem készülnék. A felújítások során a kezelők törekszenek a még használható bontott anya­gok ismételt felhasználására, enneik általánossá válása azon­ban még nem tapasztálható. A felújítások programszerű előkészítésére és a teljes fel­újítási folyamatra a kezelő • szervezetek átfogó szabályzat­tal nem rendelkeznék, meg­felelő szakemberek híján, ezért fordul elő, hogy a költ­ségvetések és tényleges költ­ségek között 10—25 százalékos eltérésék jelentkeznek. A ke­zelő szervezetek lehetőséget biztosítanak a bérlők részére a felújítási munkáik során a felújítási terven túli igények számlázásos úton történő ki- élégítésére. A tervezési és ki­vitelezési munkákat 80 szá­zalékban saját részlegekkel végzik a kezelő szervezetek, elsősorban nem kapacitás­probléma, hanem az alacso­nyabb önköltséges ár, költség- szint miatt. A kezelő szerve­zetek szerint a ráfordításos alapon elszámolt kivitelezés 30—40 százalékkal Olcsóbb a vállalkozásba adott munkák ráfordításaihoz képest és így kímélik a lakóház-javítási ala­pot. Elhúzódnak a munkák A házilagos kivitelezéseknél viszont megállapítható, hogy építési felmérési naplót nem rendszeresen vezetnék, a mű­szaki átvétel több esetben formális, csak ritkán készül a végzett munkára vonatkozó elő- és utókálikuláciü, anyag­elszámoltatás. A feljítási munkák kivite­lezése során a műszaki ellen­őrzés hiányos és rendszerte­len. A külső szervekkel vé­geztetett felújítási munkák ár­ellenőrzése formális a szemé­lyi feltételek hiánya miatt. A többségében lakott épületek­ben végzett munkák élhúzód­nak szakember, anyag, tech­nológiai folyamatok összehan­golásának hiánya miatt. Ezek a lakóknál jogos elégedetlen­séget váltanak ki és rontják a végzett munka minőségét. A vonatkozó központi hatá­rozatoknak megfelelően fo­lyamatban van a házikezelési szervek továbbfejlesztése. En­nek lényege, hogy a karban­tartási feladatokat a házke- zeléssel együtt egy szerveze-' ten belül kell ellátni, így a felújítási szervezet tevékeny­ségi köre ezzel elkülönül, A középtávú lakóház-fenn­tartási, valamint a szervezet­korszerűsítési program teljes megvalósítása, a felújítási te­vékenység színvonalának ja­vítása érdekében a megyei NEB a következő javaslatok­kal élt: a megyei tanács te­gyen intézkedéseket á közép­távú terv maradéktalan vég­rehajtására és dolgoztassa ki a tanácsi kezelésű lakóházak felújításának előkészítési, le­bonyolítási, átvételi rendjét, alkalmazását tegye kötelező­vé. A helyi tanácsok fokoz­zák az irányító és ellenőrző munka hatékonyságát, az in­gat lanlkezelő szervezetekkel közösen gyorsítsák a házkeze­lés szervezeti továbbfejlesz­tésére kiadott megyei prog­ram végrehajtását. Az ingat­lankezelő szervezetek javítsák az előkészítő műszaki tervező- munka és az ellenőrzés szín­vonalát; külső vállalkozóik esetén meg kell teremteni a megfelelő ár- és műszaki el­lenőrzés személyi feltételeit, saiját szervezettel történő ki­vitelezés esetében a költség- el'számoltatásofc megtelő rend­jét kell biztosítárni: jelentő­sebb komplex felújítási mun­kánál célszerű lenne a külső építőipari szervezeteket gene­ra Lkivi telezőkén t megbízni. Szabó Béláné a megyei NEB -szakértője NÖGRAD — 1984. november 20., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom