Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BI Z O TT S A GA ‘ES A MEGYEI TANACS LAPJA Nyáridéző úszósuli XL ÉVF., 271. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. NOVEMBER 18., VASÁRNAP Bányászparlament Fiatalok a mai száncsatákban Tegnap délelőtt tartotta if­júsági parlamentjét a Nógrá­di Szénbányák több mint ezernyolcszáz fiataljának kép­viseletében száz küldött. A vállalat vezérigazgatója, Zsuf- fa Miklós elmondotta, hogy az elmúlt esztendőkben a nógrá­di bányák összességében ered­ményesen gazdálkodtak, de az mindenképp kedvezőtlen, hogy a mélyművelésben évről évre elmaradnak a tervtől, s csak a külfejtésben „hozott" túltel­jesítés biztosítja a nyereséget. Sok minden történt a mun­kakörülmények javítására, hiszen Kánvás rekonstrukció­ja, a modern bányagépek be­szerzése. az elmaradt szociá­lis létesítmények megépítése mellett a számítástechnika is helyet kapott a bányaműve­lésben. Harminc körül... A megnövekedett feladatok teljesítésében jól helytállnak a fialalok. akik véleményüknek bátran hangot adnak, de né­ha türelmetlenek, ha a válasz kérdéseikre késik. A legutóbbi ifjúsági parla­menten figyelemre méltó volt az aktivitás, sokan kértek szót. Az ott elhangzottak nyo­mán módosították a kollektív szerződést, a vállalat ügy­rendjét és a munkaverseny- szabájyzatot is, ami azt bi­zonyítja, hogy a fölvetett problémák valósak voltak, s azok megoldása az egész vál­lalat érdekeivel egybe esett. Néhány dologban már a helyszínen dönthettek, né­hányban a felsőbb szerveknek kellett állástfoglalniuk. míg például a bérek emeléséhez és a szociális fejlesztésekhez a gazdálkodást kell eredménye­sebbé tenni. A fiatalok élnek a tanulási, továbbképzési lehetőségekkel, jelenleg is 111-en tanulnak középiskolában, 27-en felsőfo­kú oktatási intézményben és 150-en szakmunkásképző inté­zetben. Az első munkahelyes fiatalok fogadása hagyomány, a kezdők patronálása régi, be­Talpalatnyi föld legértékesebb nemzeti kincsünk, a föld, minden élelem forrása. Mint ilyen, védelemre, gondozásra érdemes, s. ha van rá mód. akkor gyarapításra is, hogy minél nagyobb te­rületen tudjunk termelni. Hiszen esztendőről esztendőre több élelemre van szüksége az emberiségnek. Ahelyett azonban, hogy a termőterület növekednék, év­ről évre kisebbé válik. Mondhatnék: a társadalmi fejlődés elkerülhetetlen következmenye ez. Hiszen egy-egv új út megépítése, egy-egy majorság bővítése, lakóterületek létesí­tése azzal jár, hogy csökken a földterület. Különösen érzé­keny veszteség ez abban az esetben, ha az építkezés jó mi­nőségű, termékeny földtől foszt meg bennünket. Egy múlt esztendőben végzett határszemle eredménye: 10 742 hektár megműveletlen terület áll parlagon. Ebből a termelőszövetkezetekre két és fél ezer hektárnyi művelet­len terület jut. Micsoda meggondolatlan földpazarlás! örvendetes jelenség, hogy az utóbbi években maguk a termelőszövetkezetek is felfigyeltek erre, és igyekeznek mi­nél több parlagterületet művelésbe vonni. A múlt év első fél évében nagyobb hasznosítatlan területen kezdődött meg a termelés. Gyarapodik a terület az elhagyott, romos ta­nyák felszámolása révén is. A mezőgazdasági nagyüzemek egy esztendő alatt 2300 tanyát bontottak le, számoltak fel, húsz százalékkal többet, mint az előző évben. Ezek a ta­nyák már csak útban voltak, mivel lakójuk elköltözött, te­tejük megroggyant, faluk dülledezett, kutuk beomlott. A le­bontott tanyák helyét felszántották, művelésbe vonták. Még mindig háromezer elhagyott tanya romja vár eltakarításra az országban, ezek felszámolását meg lehetne gyorsítani. A parlagföldek művelésbe vonása csak az egyik módja a termőterület növelésének. A másik, legalább ugyanilyen fontos: a termőerő növelése, amit a korszerű eljárások be­vezetésével érhetünk el. A földet nem lehet nyújtani, de a termést ugyanazon a területen fokozni lehet. Sajnos, eze­ket a lehetőségeket sem használjuk ki teljes mértékben. Vannak beteg, sovány földek, ezek gyógyításával szintén növelhető a termelés, meg kell javítani a sziket. Hazánk­ban mintegy két és fél millió hektárnyi a savanyú terület, ebből az utóbbi negyven évben több mint egymillió hektár­nyi területet megjavítottunk. A munka az utóbbi eszten­dőkben lelassult, mivel a komplex melioráció, a területren­dezés, a talajvédelem, a talajjavítás és a vízrendezés együt­tes megvalósítása a termelőszövetkezetek erejét meghalad­ja. A termőföld növelése szorosan kapcsolódik a környezet- védelemhez. Hiszen a különböző szennyezőanyagok, az olaj, a peszticid, a szennyvíz, a mosószerek, a különböző mű­trágyák és a napjainkban megnövekedett mennyiségű nö­vényvédő szerek hatással vannak a föld termőterületére, de ugyanakkor a talaj élővilágára is. Nemcsak a civilizációs ár­talmak növekszenek, környezetünk is beteggé válik, a kör­nyezettel együtt pusztul az ember egészsége. Európában a nagyvárosok és az ipartelepek környékén elpusztult a virá­gos növények 6—17 százaléka. A talajjal együtt vizeink is egyre nagyobb mértékben szennyeződnek. Földünk víztömegének csak a töredéke édesvíz, ami közvetlenül hasznosítható, de ennek egy része már szennyezett. Magyarország édesvízkészlete 5054,5 köb- kilométer. Egy részét már különböző kemikáliák szennyez­ték, így a műtrágyák, a gyomirtó szerek. A rovarirtó, a gyomirtó és a gombaölő peszticidek ellenőrzés nélküli al­kalmazása igen súlyos károkat okozhat. Szennyező forrást jelent a nagyüzemi állattartásból származó hígtrágya és más szennyvíz. ^ A talaj mind fizikai, mind kémiai, mind pedig biológiai 'értelemben az élővilág bölcsője és temetője. Vigyázzunk minden talpalatnyi földre, mert ez már nem a Szabó Pál által megírt Góz Jóskák földje, hanem mindannyiunk közös kincse. Ne maradjon belőle parlagon, és védjük meg tisztaságát is, mert ezzel saját egészségünket védelmezzük, környeze­tünket óvjuk» Illés Sándor vett szokás. Szomorú tény, hogy az idén először több fia­tal hagyta el a bányát, mint amennyi munkára jelentke­zett. Szót kértek A fiatalok élet- és munka- körülményeit taglaló vezér- igazgatói beszámoló után töb­ben kértek szót. A mondan­dókban a bányászat presztí­zsét visszaállító bérintézkedé­sek álltak a középpontban, s a szociális kérdések is terí­tékre kerültek. Kovács József nyugdíjas személyzeti vezető a fiatalok szemléletváltását sür­gette. politikusabb magatartá­sukat kérte számon. Zoltai Ákos, az Ipari Minisztérium főmunkatársa biztosította az egybegyűlteket arról, hogy a tárca kiemelten kezeli a ha­zai bányászatot. A fiatal hozzászólók kri­tikus hangnemben bírálták a vállalaton belüli áthelyezések anomáliáit, de többen tették szóvá a már évek óta vissza­köszönő szerszamellátásbeli hiányosságokat. Válaszolt a vezérigazgató Zsuffa Miklós válaszában jobb produktumra kérte a fiatalokat, hiszen többletjutta­tás csak többlettermelésből lehetséges. A kisebb, helyi problémák feloldását a meg­felelő szintű vezetők kapták feladatul, majd kitért a la­káskérdésre is. Szerinte a többlépcsős lakáshoz jutás lát­szik a jövő útjának, amihez a vállalat segítséget ad. A hozzászólások és a válasz után megválasztották az ifjú­sági bizottságot, majd a je­lenlevők elfogadták a követ­kező két esztendő ifjúságpoli­tikai intézkedési tervét. Magyarországra látogat a belga miniszterei nők Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára november 18-án, vasár­nap hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Wilfried Mar­tens, a Belga Királyság mi­niszterelnöke. (MTI) Ezen a szombaton is száz balassagyarmati kisdiák töltötte az idejét a salgótarjáni tan­uszodában. Az Ipoly-parti városból rendszeresen érkeznek hét végenként a gyerekek, hogy húszórás tanfolyamuk során nagyfokú vízbiztonságot szerezzenek, elsajátítsák az úszás tudományát. Prommer Vilmos és Kovács Dénes oktatók irányításával az eltelt hó­napok alatt fiatalok százai tanultak meg úszni, segítségükkel szervezik az újabb cso­portokat Szécsényből és Pásztóról. A három esztendeje megnyílt fedett uszodában na­ponta átlagosan másfél százan fordulnak meg. a medencében mindennap reggel hat órától fogadják a vendégeket, közöttük a karancslapujtöi, a bátonyterenyei, a Somos­kőújfalui vízimádókat. — kulcsár — Javult a munkahelyi étkeztetés A Belkereskedelmi Minisz- csonv a munkahelyen szervé­tén umban kapott tájékoztatás szerint jelenleg a munkavál­lalók mintegy 42 százaléka veszi igénybe az üzemi étke­zési lehetőséget, mint a szo­ciális juttatás egyik formáját. Előnye, hogy többnyire hely­ben fogyasztható az ebéd, s nem utolsósorban, hogy ez a lehető legolcsóbb étkezési for­ma, ha valaki meleg ételt kí­ván enni. Országos átlagban a pedagógusok, valamint az egészségügyi dolgozók ebédel­nek a legnagyobb arányban — 75, illetve 62,8 százalékban — munkahelyükön. A telep­helyek szétszórtsága miatt legkevésbé a helyiiparban, il­letve a közlekedésben dolgo­zóknak van módjuk igénybe venni munkahelyükön az ét­kezési lehetőséget. De ala­zetten ebédelők aránya a bá­nyászatban és a vasasszak­mában dolgozók között is. Hogy mekkorák az adagok, milyen az üzemi étterem fel­szereltsége, azt döntően a munkáltató anyagi lehetősé­gei szabják még. A kulturál­tabb feltételeket, valamint a változatosabb, drágább nyers­anyagokból készült ételeket ott tudják biztosítani, ahol a jóléti alapból erre többet ál­doznak, illetve ahol a dolgo­zók nagyobb összegű hozzá­járulás fizetését vállalják. Budapesten érezteti kedve­ző hatását az a verseny, amely kialakult a munkahelyi ven­déglátásban az erre vállalko­zó állami és szövetkezeti ven­déglátók között. Jelenleg há­rom szakvállalat — a Pest— Budai, a csepeli, valamint a Pestvidéki Vendéglátó Válla­lat alaptevékenysége az üze­mi étkeztetés megszervezése, de egyre többhelyütt a többi fővárosi vendéglátó vállalat és az áfészek látják el ezt a feladatot. Az egészséges ver­seny kialakulásának eredmé­nyeként sok üzemben, intéz­ménynél javult az ellátás színvonala, változatosabb lett a koszt, s kulturáltabb a ki­szolgálás. Az üzemi étkezdék ott váltak a legvonzóbbá, ahol a munkáltató is jelentős részt vállalt a beruházás, fel­újítás költségeiből. Jó példa erre a Mikroelektronikai Vál­lalat, az Alumíniumipari Tröszt, a Mechanikai Labora­tórium üzemi konyhája, illet­ve étterme. (Folytatás a 2. oldalon, Három hete nyújtott műszakban A helyszínen veszik át a tőkés cégek képviselő: A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyárának dolgozói az idén olyan tőkésíel a da tok el­végzésére vállalkoztak, ame­lyek egyrészt azt bizonyítják, hogy magasfökú szaktudással rendelkezik a munkás- és műszaki gárda, másrészt azt tanúsítja, hogy az ev eleji gondok és a második fél évet végigkísérő, s még mind a mai napig meglévő kisebb anyaghiányok ellenére a tő- késszerződeses kötelezettsége­iknek teljes egészében eleget tesznek. Pedig nem kis feladatról van szó. Az idei tőkésexport- terv 250 milliót képvisel. Ezt az összeget a második fél év­ben kell előteremteni a szor­galmas, igyekvő kollektívá­nak. Az előbb említett össze­gért vasúti forgóvázaikat gyár­tanak. A terv szerint nyolc- vamihatbt Tuniszba, százat pa­diig Egyiptomiba. Az utóbbi kiszállítási határideje decem­ber 10, az előbbié pedig de­cember 20. A hátralevő igen rövid időben nemcsak nagyon szervezett munkára, hanem újabb erőfeszítésekre is szük­ség van. Hétfőn Egyiptomba indítják a harminc darabból álló szállítmányt. A többinél a vasszerkezeti munkái befe­jeződtek, csupán a forgóvá­zak szerelése és festése van hátra, amelyet december 10- re elvégeznek. A tuniszi megrendelésből hatvan darab áll már ké­szen. Az Egyiptomnak szám termékéket Rijeka kikötő se­gítségével indítják végső cél­ja felé. A Tunisznak készült és készülő termékeiket pedig Budapestre szállítják, ahol vasúti kocsikba építik be. Az exportfeladat azért te­szi. fokozattan próbára a kol­lektívát, mert az előbb emlí­tett termékek gyártását ebben az esztendőiben kezdték meg, ugyanakkor nem várt gondok­kal kellett szembenézniük. Egyébként a külföldi meg­rendelők szakemberei, átve­vői az egész hetet a gyárban töltik, ahol tüzetesen átvizs­gálva veszik át a különböző munkafolyamatokban elvég­zett tevékenységet. A kollektíva, hogy a szer­ződésben vállalt kötelezettsé- genek eleget tegyen, szavahi­hetőségét megőrizze, a tőkés vevőket újabb megrendelésre ösztönözve, ezért a harmadik hete már három, azaz nyúj­tott műszakban dolgozik, szom­bat és vasárnap is. A kollek­tív szerződés előírásainak megfelelően naponta négy órával megtoldják a nyolcórás munkaidőt. Többletmunkájuk előnye tükröződik a fizetési borítéka ban is, amély igen gyakran tízezer forint feletti kerese­teket is jelez. Az előbb említett gyártmá­nyokhoz tíz százalékban im­portalkatrészeket építenek be. Sajnos a mostani jelenlegi hajrában is akadnak olyan alkatrészek, amelyeknek az érkezését a napokban várják. Nehezíti még az eredménye­sebb, tempósabb termelést a hazai öntvényék tervezettnél későbbi szállítása is. A mátranové'kiak éves tő-, késexport-terve ebben az év­ben a termelési érték több mint ötven százalékát képvi­seli. Ennek elvégzése mellett az első fél évben és részben a másodikban öt hidat gyártot­tak le még Vietnaminak. A korábban ismert termékeik­ből, így a darukból csak né­hányat és kisiméretűéket ál-; Irtottak elő. Figyelembe véve a gazdál­kodást fékező alkatrészgom- dőkat, az öntvényproblémá- kat a gyár termelési osztály- vezetője Kovács Jenő, hatá­rozottan állítja, hogy határ­időre és kifogástalan minő­ségben teljesítik a tőlkés meg­rendelőikkel kapcsolatos ez évi kötelezettségeiket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom