Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-15 / 268. szám
labdarúgás, megyei B osztály Kézilabda Rétsági Nyugati csoport, felnőttek: Becske—Bércéi 1—1 (0—0) Becske, 350 néző, v,: Krämer. Gólszerző: Széles L., ill.: Dallos T. Jók: Agócs, Pofi ánszky, Széles L. ill.: Dallos T. Az igen jó mérkőzésen igazságos döntetlen született. Diósjenő—Jurisits SE 1—2 (0—2) Diósjenő, 100 néző, v.:Varga Góllövők: Oláh, ill.: Kiss és Cseri. Jók: Mezei, Oláh, ill Sági, Brontvai és Ger-. man. Sárga lap: Cseri (Jurisits SE). A végig jobban játszó ka- tonacsapat megérdemelten győzött. Nógrádsipek—Szügy 2—2 (1—0) Nógrádsipek, 300 néző, v.: Széles J. Góllövők: Pifka, Do- man ill.: Stol ez és Osztro- zics. Jók: Csampa, Hugyecz, Pifka, ill.: Faludi és Szalai. Sárga lap: Bangó (N.-sipek), ill.: Bérezi és Kárpáti. Közepes iramú és színvonalú, olykor kemény mérkőzésen — igazságos döntetlen. Nógrádmarcal—Nagylóc 0—0 Nógrádmarcal, 200 néző, v.: Bátori. Piros lap: Oláh E. (Nagylóc). Sárga lap: Szőrös (N.-marcal). Alacsony színvonalú mérkőzésen egyik csapat sem érdemelt volna győzelmet. HVCSSE—Herencsény 2—0 (1—0) Rétság, 100 néző, v.: Jusztin. Góllövők: Pruczki és Kis-Simon. Jók: Rappi, Kis- Simon, ill.: Treso. Sárga lap: Hámori (HVCSSE). A hazai csatársor és a vendégek védelmének párharca .volt jellemző a mérkőzésre. Szanda—örhalom ' 1—4 (0—1) Szanda, 150 néző, v.: Fi- liczki. Góllövők: Koplányi, ill.: Nagy M. (2), Hodászi és Jónás. Jók: A hazaiaknál senki, ill.: Erdélyi, Bóta, Ka- nyó, Fekete. Sárga lap: Majoros (Szanda) ill.: Nagy M. és Bóta (örhalom) KSE: egyre lejjebb... NB ll-ben a Síküveggyár Csak egy félidőn át volt Czank. Sárga lap: Illés, Si- egyenrangú ellenfél az utolsó mon (Karancsberény). helyezett hazai csapat, az őrhalmiaknak, akik ezze' a győ- A lelkesen játszó hazaiak zelmükkel átvették a veze- nem tudták helyzeteiket ki- tést. használni. Rimóc—Rétsági KSE 3—1 (részletes eredmény nem érkezett.) A bajnokság állása 1. Örhalom 13 10 1 3 31-12 21 2. Szügy 13 8 4 1 41■25 20 3. Rétsági KSE 13 8 3 2 22-14 19 4. Bércéi 13 6 5 2 31■20 17 5. Rimóc 13 6 5 2 27-18 17 6. Nógrádsipek 13 6 5 4 31-23 15 7. HVCSSE 13 4 6 3 24-19 14 8. Becske 13 4 4 5 23■31 12 9. Nagylóc 13 3 6 4 21•19 12 10. Jurisits SE 13 5 2 6 23-30 12 11. Herencsény* 13 4 1 8 Il■22 8 12. Diósjenő 13 1 4 8 lő-29 6 13. Nógrádm. 13 1 3 9 14-36 5 14. Szanda 133 10 15■44 3 • «• büntetőpont levonva. Az első fordulóból elmaradt Herencsény—Szanda mérkőzést november 7-én játszották. Az eredmény 3—Ó Herencsény javára. Ifjúságiak: Becske—Bércéi 1— 0, Nógrádsipek—Szügy 3—1, Nógrádmarcal—Nagylóc 2— 1, Szanda—örhalom 3—3, Herencsény—Szanda 3—1 (elmaradt mérkőzésen.) Zagyvavölgye-csoport, felnőttek: Ecseg—Palotáshalom 3—3 (félbeszakadt) Ecseg, 150 néző, v.: Szappan. Gólszerző: Figura, Kórós, Baranyi, ill.: Imrich, (2), Varga. Sárga lap: Figura J., Baranyi T. Jók: Kiss, Darázs, Kórós, ill.: Imrich, Varga, Kocza. A 90. percben a vendégek javára megítélt büntetőt a hazai nézők nem engedték elvégezni, ezért a játékvezető félbeszakította a mérkőzést. A továbbiakról az intéző bizottság dönt. Bányagépgyár—Felső to ld 3—0 (0—0) Salgótarján, 150 néző, v.: Oláh. Gólszerző: Veszelka (2), Longauer. A hazai csapat az utolsó 20 percbeli jó játékával nyerte meg a találkozót. Karancsberény—Ménkes 0—2 (0—0) Karancsberény, 100 néző, v.: Csonka. Gólszerző: Bakos, Kis-Zagyvavölgye— Salgó Öblös SC 3—1 (1—0) Nagybárkánv. 150 néző, v.: Mede. Gólszerző: Nagy S. (2), Csépe, ill.: Krizs. Közepes színvonalú mérkőzésen az igen lelkesen és időnként jól játszó hazaiak megérdemelten nyertek. Gergei SE—Kalló 4—1 (2—1) Mihálygerge. 150 néző. v.: Szomora. Gólszerző: Simon (2), Gordos. László, ill.: Nagy. Sárga lap: Sebestyén (Gerge), ill.: Dovnai (Kálló). A hazai gárda helyzeteit jól használta ki, és megérdemelt győzelmet aratott. SKSE—Szurdokpüspöki 2-1 (1—1) Salgótarján. 300 néző, v.: Matuska. Gólszerző: Duzák, Angyal A., ill.: Kiss I. Kiállítva: Vincze (Sz.-püspöki). Jó iramú, kemény mérkőzésen, kis szerencsével nyertek a hazaiak. Kazár—Mátraszőlős 1—0 (1—0) Kazár, 300 néző, v.: Czine- ge. Gólszerző: Tőzsér. Sárga lap: Tolnai (Kazár), ill.: Kovács I. (Mátraszőlős). Sportszerű mérkőzésen, a hazaiak igen értékes győzelmet arattak, a tabellán előkelő helyen álló vendégek ellen. A bajnokság állása 1. SKSE 12 11 _ 1 31- ff 22 2. Bányagépgy. 12 8 3 1 34- 9 19 3. Szurdokp. 32 5 4 3 28-18 14 4. Mátraszőlős 32 6 2 4 27-17 14 5. Gergei SE 32 6 2 4 17-10 14 6. Salgó ö. SC 32 6 1 5 22-17 13 7. Palotásh. 31 5 3 3 1.5-12 13 8. Kis-Zagyvav. 12 5 2 5 16-25 12 9. Ménkesi B. 12 4 3 5 15-24 11 10. Kazár 32 4 1 7 12-21 9 11. Felsőtold 32 1 6 5 11-22 8 32. Ecseg 11 1 4 fi 16-22 6 13. Karancsb. 12 2 2 8 12-26 6 14. Kálló 12 1 3 8 13-30 5 Az Ecseg—Palotáshalom mérkőzés eredményét nem számoltuk be. Ifjúságiak: Ecseg—Palotáshalom 4—1, Bányagépgyár— Felsőtold 8—0, Karancsberény—Ménkes 1—3, Kis-Zagy- vavölgye—Salgó Öblös 1—2, Gergei SE—Kálló 4—1, SKSE —Szurdokpüspöki 3—2, Kazár —Mátraszőlős 0—3. Öt év után újra NB Il-es szakosztálya van Nógrád megyének. A megyei bajnok Síküveggyár SE kedden NB lles osztályozó mérkőzést ví- vott Tatán. A Csonka-csoport- ba.n játszó leányok óriási küzdelemben vívták ki az NB Il-es szereplés jogát. Az első mérkőzésüket a Hajdú megyei bajnok Hajdú- Kaba együttese ellen játszották. A kemény, harcos bihariakkal döntetlent értek el lányaink, majd következett a volt NB Il-es Mosonmagyaróvári Kötött együttese. Leányaink végig vezetve, jó védekezéssel és kitűnő támadáskombinációval, négy góllal nyerve — a hátralévő Hajdú-kaba—MOKÖT mérkőzés eredményétől függetlenül — biztosították részvételüket a magasabb osztályban. Eredmények: Salgótarjáni Síküveggyár—Haj- dú-Kaba 22—22 (13—8). Tata, v.: Csaplós, Tavarnai. Síküveggyár: Szoó — Kovács- né (4), Zubercsányné (4), Ur- völgyi (1), Tarjám (7), Kovács (—), Kis,síné (2), cs,: Nyári (4), Lukács, Szabó, Tóth M., Honti (kapus). Edző: Czimmer János. Úgy kezdődött a találkozó, hogy az üvegesek simán nyernek. Nyári vezérletével, Tarjám beá'llós játékával a félidő végiéig ötgólos előnyt szereztünk. A második félidőben átszervezte védelmét a Hajdú megyei bajnok. Ez női csapata A volt NB I-es Nyári Erzsébet nemrég került a Síküveggyár női kézilabdacsapatához, és máris döntő szerepe volt az osztályozókon a továbbjutásban. Rutinjával, tapasztalatával, játéktudásával az . NB ll-ben is nagy hasznára lehet a tarjáni együttesnek. megzavarta a Síküveg tárna- dójátékát. Sok eladott labda és pontatlan támaidásbefejezés után a félidő közepén egyenlített az ellenfél. Innen fej fej mellett haladtak a csapatok. A lefújás előtt 20 má! ■ sodperccel Zubercsányné eredményes volt. Már mindenki elkönyvelte a tarjániak győzelmét, amikor egy játékvezetői labda után a befejezes előtt 5 másodperccel egyenlített az ellenfél. Jók: Nyári és Tarjáni. Salgótarjáni Síküveggyár— Mosonmagyaróvári Kötött 22—18 (12—12) Tata, v.: Csaplós, Tavarnai! Síküveggyár: Szoó — Kovács-» né (1), Zubercsányné (5), Ur- völgyi (5), Tarjáni (6), Nyári (2), Tóth, cs.: Kovács, Lukács, Szabó. Kissné (3), Honti (kapus). Edző: Timmer János. Az első félidőben fej fej mellett haladtak a csapatok. Mindkét együttes gólra góllal válaszolt. Az egyik csapat sem tudott két gólnál nagyobb előnyt szerezni. A második játékrész 5—10. perce hozta meg a fordulót. A tarjániak sorozatban négy gólt dobtak, és jó védekezéssel hárítani tudták az ellenfél támadásait. A megszerzett előnyt az üvegesek végig tartották — sokszor még emberhátrányban is —*, ami a végső sikert jelentette. Ezzel a győzelemmel öt év után újra NB Il-es női szakosztálya van Nógrád me-, gyének. Jók: az egész csapat; közülük is kitűnt Urvölgyi,’ Szoó. Tarjáni, Zubercsányné és Kissné. — pilinyi — Atlétika W Úttörő-olimpia, körzeti döntők A közelmúltban négy helyszínen került sor az atléták úttörő- olimpiájának körzeti döntőjére. Jobbágyiban (Mátraszőlős—Tar- Szurdokpüspöki és Jobbágyi), Kálión (Erdőkürt, Vanyarc és Kálló) Palotáshalmon (Héhalom, Buják, Szirák és Palotás) és Pásztón (Alsótold, Ecseg, Csécse, Pásztó, Kun és Dózsa Általános Iskola.) Valamennyi helyszínen nagy küzdelmet vívtak a versenyzők a helyezésekért, a bajnoki pontokért. Győztesek: Jobbágyi, háromtusa, lány: Gömbicz Ildikó (Mátraszőlős), csapatban: Mátrasző- lős; fiú: Kalocsai Zsolt; csapatban Jobbágyi. Négytusa, lány: Szentkúti Erzsébet (Jobbágyi); csapatban: Jobbágyi, fiú: Fodor István (Jobbágyi), csipatban: Jobbágyi. Öttusa, lány: Rozbora Katalin (Szurdokpüspöki); csapatban Jobbágyi; fiú: Maros Lehel (Tar), csapatban: Jobbágyi. Kálló, háromtusa, lány: Jakus Krisztina (Vanyarc); csapatban: Vanyarc, fiú: Nándori Ba.ázs (Vanyarc), csapatban: Vanyarc, Négytusa, lány: Nagy Briedta (Kálló); csapatban: Kálló; fiú: Kapuszka Gábor (Erdőkürt), csapatban: Vanyarc. öttusa, lány: Franyó Ildikó (Erdőkürt); csapatban Kálló; fiú: jakus Dániel (Vanyarc); csapatban: Vanyarc. Palotáshalom, háromtusa, lány: Ozibiusz Teréz (Héhalom), csapatban; Héhalom, fiú: Gábor János (Buják), csapatban: Buják. Négy tusa, lány; Gábor Erzsébet (Buják); csapatban: Padlás, fiús Jekken Ferenc (Palotás) ; csapatban Buják. Öttusa, lány: Molnár Éva (Héhalom); csapatban: Buják, fiú: Szita Szilárd (Héhalom); csapatban: Buják. Pásztó, háromtusa, lány: Várhegyi Anikó (Pásztó, Dózsa); csapatban Pásztó, Dózsa; fiú: Hasznosi János (Pásztó, Dózsa); csapatban: Pásztó, Dózsa. Négytusa, lány: Almási Brigitta (Pásztó, Kun); csapatban: Pásztó, Kun; fiú: Bognár Attila (Pásztó, Dózsa); csapatban; Pásztó, Dózsa. Öttusa, lány: Hasznosi Tímea (Pásztó, Dózsa), csapatban: Pásztó, Dózsa; fiú: Pintér István (Pásztó, Kun); csapatban: Pásztó, Kun.-tiTEKE Címeres mezben Salgótarjáni siker Egerben Heves megye székhelyén rendezték nemrégiben négy megye — Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs — kisipari szövetkezeteinek területi tekedöntőjét. Nógrád megyét a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet női és férfi csapata képviselte. A hölgyek kategóriájában nem volt ellenfele a tarjáni csapatnak, így csupán egymás között bonyolították le az egyéni versenyt. Ebben Bottyán Katalin bizonyult a legjobbnak, 191 fával, Kiss Istvánná (182), és Horváth Júlia (166 fa) előtt. A férfiak viadalában ugyancsak a salgótarjáni csapat szerezte meg az elsőséget, összesen 1912 fával. Második az egri, harmadik a nyíregyházi együttes lett. Az egyéni versenyben a Heves megyei Czene nyert 419 fával; So- hajda 370, Molnár — mindkettő nógrádi — 360 fával lett ezüst-, illetve bronzérmes. A nők országos döntője november 17-én lesz Szolnokon, a férfiaké egy héttel később Dombóváron. Bízunk benne, hogy a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet mindkét csapata helyt áll a legjobbak '" senyén is. A győztes egy ívre elnyeri az OK1SZ Kupát. Védte az „aranycsapat" kapuját is „Nélküle talán el sem kezdődhetne az SBTC mérkőzése’’ — vélekedett az egyik salgótarjáni szurkoló. Valóban: Oláh Géza, hajdanvolt kiváló kapus hétről hétre ott van a lelátókon, pedig a fővárosban él... VASASBÓL LETT BÁNYÁSZ... Az SKSE ifjúsági csapatában mezőnyjátékosként kezdte: volt jobbfedezet és jobbösszekötő is. Ekkortájt — 1940—41-ben — Komenda József edző azt tartotta róla: „Alacsony növése miatt nem való a kapus posztjára”. Vi- roszták Lajosnál aztán „előlépett”, és védte az NB Il-es gárda kapuját. Méghozzá jól, hiszen — és ez az ő érdeme is — a csapat az Északi csoportban a második helyen végzett. („Remek együttes volt a miénk, itt rúgta a labdát többek között Bencsok Vili — aki később Csepelre, majd a Budapesti Honvédhoz került — és Válóczi Béla. Első mérkőzésemet egyébként a Gázművek ellen játszottam, 3—1 arányban nyertünk Hidegkúti és Börzsei csapata ellen. Száz mérkőzést követően, 1946 tavaszán — ekkor tértem haza francia fogságból — igazoltam az SBTC-hez. Takács Babi jött el értem.”) Negyvenhét tavaszán „szállt be” az I. osztályú együttesbe, az MTK-t verték meg 2—0-ra. Ez pedig nem volt akármilyen fegyvertény! A pestiek néhány nappal korábban nemzetközi kupamérkőzésen 7—1-re győztek Prágában, a Sparta ellenében. A Népsport így írt a Salgótarján—MTK találkozó után: „Oláh Géza nagyszerűen védett, kiválóan helyettesítette a sérült Nádasdi Ferencet.” („A visszavonulásig 279 alkalommal szerepeltem a Stécében. 1959. december 22- én védtem utoljára. Kispesten, a Honvédtől 4—2 arányban szenvedtünk vereséget. Ezzel elúszott a várt bronzérem, »csak« ötödikek lettünk a bajnokságban. Az igazsághoz tartozik, hogy a kilencven perc nagyobb részét tíz emberrel játszottuk, Dávidot ugyanis a játékvezető kiállította.”) HELYETTESÍTETTE A „FEKETE PÁRDUCOT” Tizenhét alkalommal szerepelt a magyar B válogatottban, bejárta fél Európát, részt vett áz „északi túrán”: Norvégiában, Finnországban és Dániában. Olyan társai voltak, mint a pécsi Danka, a pesti Szilágyi és Bundzsák. A SZOT-válogatottal szerepelt Marseille-he-n és Párizsban. Itt a L’Humanité Kupán három győzelemmel első helyet szereztek. Tagja lett a magyar bányászválogatottnak, és egy ízben — cserejátékosként — az MTK-nak is. Londonban 2—2-es döntetlent értek el — miközben a második félidőben 11-est védett, — az angol válogatottnak hat játékost adó Chelsea ellen. Egy alkalommal meghívták a Honvédhoz is. A kispesti gárda 4—3-ra nyert Belgrádban, a Partizán ellen. És végül, 1954-ben magára húzhatta a címeres mezt... („A Népstadionban fogadtuk, és 4—1-re elpáholtuk az osztrák csapatot. A 78. percben váltottam fel Grosics Gyulát. Egy évvel később Bécsben döntetlen (2—2) volt az eredmény. Itt már viszont végig én álltam a kapuban. Mint ahogyan néhány hónappal ezután Stockholmban, ahol 7—3-ra nyertünk! Ezen kívül még jó néhány alkalommal tagja voltam a túrázó „aranycsapatnak.. „KAR, HOGY RÉGEN VÉGE.. Harmincöt évesen, Cserháti lózsefríek adta át posztját Vele együtt az ’59-es salgótarjáni gárda így festett: Oláh G. — Sándor, Jancsik, Oláh Oláh Géza (jobbról) csapatkapitányként térfelet választ. D. — Szojka, Dávid — Bab- lena, Vasas, Csáki, Bodon, Taliga. És a mester: Titkos Pál. De érdemes felidézni a ’47-esek\névsorát is: Oláh G., Budai, Debreceni, Gáspár, Kanyó, Szabó, Balázs, Csu- berda, Vincze, Laczkó, Kiss és Bányik. („Ugye — vetette közbe — jó kis csapatban szerepeltem? Szívesen is gondolok vissza a régmúlt időkre. Hogy kiktől tanultam a legtöbbet? Csikós Gyula — aki eszményképem volt — mondotta: »Maradj talpon, egyszerűen védj, vigyázz. .. akkor minden rendben lesz...« Későbbi edzőm, Laczkó Sándor, sokat foglalkozott velem, meg Véc sei Dolfi is. Nem csak védeni tanították, kifutni és a védelmet irányítani. Nem is maradtam alapvonalkapus..,”) Oláh Géza idejében az SBTC (Szemző Gyula vezetésével) volt a vidék legjobbja, végzett az élmezőnyben is. De a lényeg, hogy évtizedekig NB I-es csapatként szerepelt. Nem túlzás azt állítani: a kiváló kapus ehhez nagyban hozzájárult. („A mostaniak minden mérkőzését megnézem, együtt örülök Balgáékkal, és — sajnos gyakran előfordul — bosz- szankodom is. Kijárok a Vasasba a röplabdázó gimnazista fiam mérkőzéseire, és a fővárosi kettős rangadókra. Hiába — megszoktam annakidején: a hétvégi program csak a futball lehet...”) Tóth István NÓGRÁD - 1984. november 15., csütörtök 7