Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

Művelődési intézmények programja Nógrádban Az év végi hónapok hagyományosan kedveznek a köz- művelődési tevékenységnek. A hűvösebbre forduló időjá­rás, az őszi betakarítási és ház körüli munkák elülte na­gyobb lehetőségeket teremt a közösségi művelődés, szórako­zás számára, azaz kulturális intézményeink rendezvénye­inek látogatására. November első felében me- gyeszerte több igényes, tar­talmas művelődési program keltett érdeklődést, de lesz miből válogatni az elkövet­kezendő hetekben is. A bátony- terenyei Bányász Művelődési Házban december elejéig néz­hető meg Gáspár Sándor Bá­nyászélet — bányászsors cí­mű kiállítása; Dóry József vidám nótaestjére november 30-án várják a közönséget. A hónap elején Dóry József Cserhátsurányban vendégsze­repeit, ahol a gyerekeknek színházi előadást is tartottak. A közönség megújuló kultu­rális életét jelzi, hogy már december 8-ra is lekötöttek eg.y-egy gyermek- és felnőtt színházi előadást, míg no­vember 24-én felelevenítik — bevonulással, megnyitóval, vidám, zenés műsorral — a hajdani Katalin-bálok hangu­latát. Rétságon, az Asztalos Já­nos Művelődési Központban december közepéig láthatják az érdeklődők Czinke Ferenc grafikus, érdemes művész Szuronyomon őszirózsa című tárlatát. A Hököm Színpad november 16-i vendégjátékán Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című színműve szere­pel az író fiának, Mártonnak a rendezésében, Tarján Györ­gyi és Oszter Sándor szerep­lésével. Az ŐRI bérletes if­júsági hangversenysorozata november 20-án kezdődik a Budapesti Fúvósegyüttes fellé­pésével. A vonzáskörzet ifjú­sági klubjaiban dolgozók no­vember 24-én területi talál­kozón cserélnek tapasztalatot. Rétság régi és mai arca cím­mel fotókiállítás nyílik no­vember 26-án; három nappal később az öregeket operett- és nótaműsorral köszöntik, a műsorban fellép: Jákó Vera, Kovács Ibi. A balassagyarmati sport- csarnokban november 24-én a P. Box együttes koncertezik. A Szántó Kovács János szak- középiskola dísztermében no­vember 21-én a Budapesti Fúvósegyüttes ad koncertet, először az általános iskolá­soknak, majd a középiskolá­soknak. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ komoly­zenei bérletsorozata novem­ber 30-án kezdődik a váci Vox Humana kórus vendég- szereplésével. A Balassi Bá­lint Gimnázium nyújt otthont a helyi Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola hangversenyének. A november 28-i zenei ismeret- terjesztő koncerten a Balas­sagyarmati Kamaraegyüttes működik közre. A salgótarjáni zeneiskolá­ban november 19-én Bacher Mihály zongoraestjét rende­zik meg. E napon az általános iskolás bérletben ad koncer­tet a Budapesti Fúvósegyüt­tes. Ekkor lép fel a József Attila Művelődési Központ­ban a Budapesti Gyermek­színpad. A kisgyermekek két előadásban láthatják Fésűs Éva—Gebora György A cso­dálatos nyúlcipő című zenés mesejátékát. A felnőtt színhá­zi sorozat november 20-i programján a budapesti Ka­tona József Színház produk­ciója szerepel: a bérletesek Cseh Tamás és Bereményi Géza Jóslat című művét lát­hatják az énekes előadásában. A jazzpresso november 26-án fogadja a vendégeket, akik­nek a Dresch-kvintett muzsi­kál. A Tolcsvay-trió novem­ber 29-én mutatja be A há­rom kismalac című játékot. A salgótarjáni ifjúsági-mű­velődési házban november 22- ig képző- és iparművészeti bemutató látható. A P. Mobil együttes koncertjére novem­ber 16-án várják a fiatalo­kat. A Halló, itt vagyunk! cí­mű kabaréműsorban novem­ber 30-án — többek között — Szilágyi János, Lórán Lenke. Szegedi Molnár Géza és Ambrus Kiry lép fel. 105 000 virgács Még jó néhányat aludniok kell ugyan a gyerekeknek a Mikulás érkezéséig, a virgá­csok azonban máris elkészül­tek. A szolid — inkább csak jelképes — fenyítőeszközből az idén 105 ezret csináltak az Erdei Termék Feldolgozó és Értékesítő Vállalat zalaeger­szegi üzeméhez tartozó mise­fái díszítőműhelyben. Hama­rosan az ország minden ré­szén kapható lesz a csintalan nebulók ajándékcsomagjainak hagyományos kiegészítője. Szépen magyarul — szépen emberül Hadd ne szorozzam ' Öltözködésnek, hajviselet­nek időről időre változik a divatja. Hol szépet, hol szo­katlant hoz magával Divatot iá nyelvhasználat is teremt. Egyik másik szó, kifejezés olyan felkapottá válhat, hogy szinte nem tud tőle szabadul­ni az ember: használja, mert másoktól hallotta, megtetszett neki, mert meglepő, újszerű (volt. Csakhogy tetszés vagy nem itetszés jórészt ízlés dolga. S nyelvi ízlésünk is könnyen becsaphat bennünket. Így az­tán olyasmit kezdünk mind sűrűbben használni, ami leg­alábbis modoros, pongyola, nem illik mindenkihez, min­iden alkalomhoz. Észre sem (vesszük, hogy közben a divat (rabjaivá lettünk. Főleg értekezleteken, gyű­léseken fordul elő, hogy va­laki rendre ismétli a közis­mert tényeket, fölöslegesen magyarázkodik. Az efféle helyzet gyors feloldására, a közlés abbahagyására, befe- jjeztetésére járja újabban két mesterkélt, bár nem ötlette­len szóhasználat: a „Hadd ne szorozzam!” (a beszélőtől) és a „Ne ragozzuk tovább!" (eset­leg a hallgatóságból is vala­kitől közbevetőleg). Aki szoroz, az számtani műveletet végez. Egy számot többször vesz összeadandóul. Aki ragoz, nyelvtani feladatot old meg. Felsorolja egy szó rágós alakjait. Példáinkban nyilván nem erről van szó. A szoroz és a ragoz új jelen­téseket vett föl. Ez úgy tör­ténhetett, hogy a két ige egy- egy közös fontos jelentésmoz­zanata megerősödött, majd egymáshoz közeledett a nyil­vánvaló dolgok szükségtelen ismételgetése értelmében. Mindkét esetben arról van szó, hogy amit mindenki tud, ami sokszor elhangzott már, azt ne ismételgessük unos-un- fcalan. A nyelvhasználatban min­dennapos jelenség a szavak jelentésváltozata. Csakhogy nem minden változás gazda­godás szükségszerűen. A szél­sőségektől óvakodni kell. Pél­dáinkban az eredeti, szakszói jelentéstől az űj, zsargonsze­rű jelentés kicsit messzire szakadt. Egyszerűen kirí mind a hivatali nyelv, mind a köz­napi társalgás stílusából. Hasz­nálata egyelőre szűk körű, a nyelvszokás még nem szente­sítette. Mintha csak a felleng­zős divat terjesztené. Aki tudja, mennyi természetes és hagyomáyos megfelelője van, aligha él vele. De — valljuk be — nincs is szükség rá igazán! Azt ugyanis, hogy valamit szük­ségtelen ismételgetni, hogy nem kell tovább magyarázgat- ni, a helyzettől függően na­gyon sokféleképpen' kifejezhe­ti a magyar. Például: „Jó, tudjuk.” „Nem is kell folytat­ni." „Mindez természetes, vi­lágos.” „Fölösleges tovább fe­szegetni.” „Ki ne tudná, mi­re gondolok?!” „Hagyjuk már!” „Ne hordjunk össze hetet-havat!” „De erről ennyi elég is.” Stb. Stb. Ezek után csak azt kérdezem még: szo­rozzunk-e, ragozzunk-e föltét­lenül tovább?! Bokor József Ritter Aladár: Egy riporter emlékeiből (3.) Az „agybafúrt" Karinthy Történetünk idején már el­mondhattam, hogy több mint tíz esztendőn át hol gyakrab­ban, hol ritkábban találkoz­hattam Karinthy Frigyessel. Életreszóló élményem maradt néhány beszélgetésünk, és az, hogy kávéházi asztalánál hall­hattam bölcsességeit, nagy­szerű tréfáit, játékait. Három szóval úgy jellemezhetem a humoristák fejedelmét: nagy­szerű, egyszerű ember! Titkárától és jóbarátomtól Dénes Miklóstól tudtam meg 1936 márciusában a megdöb­bentő hírt: Karinthynak na­gyon súlyos, operálandó agy­daganata van. A többit je­gyezzük ki a Magyar Hétfő június 10-én megjelent szá­mából : Karinthy Frigyes, a kiváló humorista, akin hat héttel ez­előtt Olivecrona svéd profes­szor Stockholmban agyműté­tet végzett, vasárnapra virra­dó éjjel felesége kíséretében a bécsi gyorsvonattal Buda­pestre érkezett. A hazatért írót a pályaudvaron gyerme­kei és barátai fogadták. Új­ságírók ostromolták Karin- thyt, hogy nyilatkozzék, de hiába. Csak ennyit mondott: — Örülök, hogy eljöttetek... Szervusztok... A viszontlátás­ra ! A Mester —, amint tiszte­lői nevezik —, gépkocsiba ült családiával, és hazahaitatntt a Reviczky utca 5. számú ház­ban levő lakására Elmondhatjuk, hosv Oli­vecrona 1001-ik agyműtétének hőse iránt országszerte nagv érdeklődés nyilvánult mo». A szerkesztőségeket érdeklődők ezrei ostromolták: „hogy van Karinthy?” A Magyar Hétfő munkatár­saként én is ott voltam a pá­lyaudvaron. Pár percig az író közelében lehettem. Láttam, hogy eléggé lefogyott, de —, mint maga mondta — „jól néz ki”. Vasárnap felhívtam telefonon. Feledne, Aranka vette fel a kaevlót: — Interjút akar? Szó sem lehet róla. Frici igen gvenge. Sok pihenésre van szüksége. — Dehát a régi ismeretség... — próbálkoztam. — Aranka kérem: adja át a kagylót... Rövid lesz a beszélgetés... — Inkább én mondom el, ami érdekes — hangzott a válasz. Azzal kezdte, hogy a haza­felé vezető úton kétszer is bonyodalom támadt. Amikor a Mester elhagyta a stockhol­mi szanatóriumot, felesége társaságában Londonba uta­zott. A sors különös tréfát űzött a viccek atyamesterével. A súlyos agyműtétet szeren­csésen megúszta, az angol fő­városban viszont „egy rák ment a gyomrára” — persze, csak képletesen. Az történt ugyanis, hogy londoni szállo­dájuk éttermében vacsoráz­tak. — Frici — mesélte a fele­sége — rákot rendelt. Jóízű­en elfogyasztotta. Felmentünk a szobánkba. Nemsokára rosz- szul lett. Nagyon megijed­tem... Hamarosan orvost ke­rítettünk. Szerencsére csak könnyebb gyomormérgezés okozta a rosszullétet... Sajnos, Bécsbpn megismétlődött a rosszullét. öt napig lázasan feküdt a hotelben. Szombaton végre lecsökkent a hőmérsék­lete. és hazaindulhattunk... Frici jó] bírta az utat... Na­gyon meghatódott és örült, amikor a vonat ablakából mgpillantotta a várakozó tö­meget, és hallotta az éljen­zést... Ma is állandóan cseng a telefon, ismerősök, ismeret­lenek érdeklődnek. Remélem, hogv néhány nani pihenés után már egyenesbe jön Egyébként: ma délben jóízű­en ebédelt. Ismét kértem, hoav lega­lább néhány szót válthassak a Mesterrel. Megígértem, hogy nem fárasztom hosszú beszél­getéssel. Pár másodnerc múl­va átvette a kagylót: — Mizujs Pesten — kér­dezte. Először a róla szóló viccet mondtam el: — Ezek a fránya pestiek már kitalálták a legúiabb Karinthy-viccet... Azt, hogy te vagy: az első magyar agy­bafúrt író. — Helyesebben: én vagyok az első magyar való­ban agybafúrt humorista — mondta kuncogva. — Mi új­ság a Hadik kávéháziban? Hát a New Yorkban? Mi van ba­rátaimmal? — és még sok kérdést tett fel. Jó ötpercnyi csevegés után felesége közbeszólt: — Fejezzétek be! Légy szíves, legalább egy mondatot nyilatkozni. — Rendicsek... Boldog va­gyok, hogy megéltem a Ma­gyar Hétfőt! Úgy is, mint na­pot, úgy is, mint lapot. Visz­lát. Mindannyiunk örömére gyorsan javult a nagy humo­rista állapota... Már munká­hoz látott... Sok emlékem van Karin- thyról. Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy ki min­denkit ismert, és milyen re­mekül jellemzett valakit egy­két szóval. Minden érdekelte. Ha dél­után találkoztunk, mindig megkérdezte: — Mi lesz a holnapi lapok­ban? Egyszer szóba került, hogy a Magyar Hírlap riporterszo­bájában az egyik falat lapok­ból kivágott furcsaságok és sajtóhibák borítják. Meg­kért, hogy írjak le néhányat. A legjobban azon mulatott, ami az Űj Nemzedék című újságban jelent meg. A nagy gazdasági válság és munka- nélküliség idején a főváros szellemi szükségmunkásokst alkalmazott. A tudósítás a kö­vetkező címmel jelent meg; „Kétszáz szerelmi szükség­munkást alkalmaz a főváros.” Karinthy, mint mindig, to­vábbra is megszállottan dol­gozott. 1937-ben az operáció­járól írta az Utazás a kopo­nyám körül című remekmű­vét... A következő évben pó­tolhatatlan veszteség érte a magyar irodalmat: Karinthy Frigyes kezéből kihullott a toll. Élő fa a művelődési házban Különös látnivalóval gaz­dagodott a baranyai Marton- fa: egy sudár fenyőfa maga­sodik ki a művelődési házból, amelynek tetőzete deréktájon öleli át a törzsét. Az épület átalakításakor „útban volt” a fa, ám ahelyett, hogy kivág­ták volna — amint ez sajnos gyakorta megtörténik — kör­beépítették az idős, szép fe­nyőfát. Két természetszerető népművelési szakember, a na­pokban elhunyt Kígyós Sán­dor szobrászművész és Kocsis Attila építészmérnök ötlete volt a fa megmentése, ők ké­szítették el az épület rekonst­rukciójának a tervét is tár­sadalmi munkában. A fenyő­fa a művelődési ház új bejá­rati részén áll, gyökérzete a lépcsősor alatt nyugszik, a törzs számára megfelelő nyí­lást alakítottak ki a mennye­zeten és a tetőn. A húsz mé­ter magas fa ágai az épület felett tárulkoznak szét, olyan­nak tűnik tehát, mint valami élő vitorla a falucska műve­lődési házán, érdekes szimbó­lumaként a képzeletgazdag természetvédelemnek. Ez nem a vég. De nem is kezdet. Talán inkább a kezdet vége. (Churchill, 1942 november) * A semmittevés rosszat ten­ni tanít meg. (Stanislav Leszczynski) Aforizmák A szükséges dolgokban őrizzétek meg az egységet, a kétséges dolgokban a szabad­ságot, és minden dologban — a szeretetet. (Szent Ágoston) Ha elveid vannak, nem ke­rülheted el az összeütközése­ket. (Janusz Radogost Kowalczky) * Néha a szerencsétlenség te­szi teljesen tudatossá az em­bert. (Stanislav Jerzy Lee) műsor KOSSUTH RÁDIÖÍ 21.40 23.20: 0.10: Lapozgató Daloló, muzsikáló tájak Révkalauz Olvastam valahol... Kritikusok fóruma Mi a titka? Hol volt, hol nem volt... Rádiószínház Két operanyitány A magyar népdal hete Az élelmiszerkutatás- műhelyben Tíz perc külpolitika Cziffra György zongorázik A Válasz melléklete Zenekari muzsika Virágénekek 8.20: Miről ír a Társadalmi / Szemle új száma? 8.30: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvósze­nekara játszik 8.45: Cimarosa: A hiszékeny 9.44: Nefelejcs 30.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Zenekari muzsika 11.40: Az élet komédiásai, 9. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A világ másik fele 13.00: Barokk muzsika 13.21: A magyar népdal hete, V '3. rész: Letenye és vi­déke 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza szá­zadai 14.20: Ránki György műveiből PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Tamássy Zdenkó dalaiból 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Garay Attila dzsessz- egytittese játszik 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután 14.15: idősebbek hullámhosszán 15.10: Ooeraslágerek 15.45: Törvénykönyv 16 .00: Örökzöld dallamok 17.05: A middelheimi nemzetközi dzsesszfesztivál felvételei­ből. IV. rész 17.30: Tanakodó, 2. rész 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 11.65: Horváth-kabaré — Horváth Tivadar műfajai stb. 22.15: Póka Éva énekel 22.27: A magyar népdal hete 23.20: Most érkezett 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, Időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Zengő Árpád. (A tartalomból: Egy majdnem el­felejtett igazgató. — Miskolci fel­találó. — Várostörténeti doku­mentumok Gyöngyösön — Sze­mélytelen személyiségek. Gyar­mati Béla írása.) 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30; Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓj 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Tskolatévé 8.35: Francia nyelv 8.50: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 9.00: Angol nyelv 9.15: Galvánelemek és elektro­lízis 9.30: Korok művészete 10.00: Fel a fellel 11.35: Egy úr az űrből 12.00: Osztályfőnöki óra 12.80: Képúlság 14.25: Tskolatévé 14.55: Svstéme Internationale 15.10: Táborozás a múzeumban 15.255 Szórakaténusz 15.40: Patyomkin páncélos 16.45: Hírek 16.55: Pedagógusok fóruma ll.JOi Tévaboize __ 1 7.40: Képújság 17.45: Telesport 18.10: Jövendőmondó, II. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör 20.55: Mestersége: színész. Komlós Juci 21.45: Hírháttér 22.35: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.30: Képújság 18.35: Unser Bildschirm 18.55: Karancsi beszélgetések 19.30: Az erdei lexikon 20.00: Szülőföldem Mezőszilas 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám 21.20: Kényes riport 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Elszunnyadt a menyasz- szony. Tv-játék 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ballada a szerelemről 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 1S.30: Tv-híradó 20.00: Szórakoztató műsor 20.55: Ki a bűnös? 21.20: A rendőrség nanlójából 21.30: rdőszerű eseménvek 22.00: Ki a bűnös? 22.40: összefoglaló a Iabdarúgó- \B selejtező mérkőzéseiről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A vadon szava . Színes, szinkroni­zált angol kalandfilm. — Kortárs Filmklub: Tanúk nélkül. (14) Színes szovjet film. — József At­tila: Valamit visz a víz. Magyar film. — Balassagyarmati Ma­dách: 2-től és 8-tól: Harctéri,re­gény. (14) Színes szovjet film. Háromnegyed 6-tól: Könnyű tes­IU.UU; Fel a fejjel ti sértés. (14) Színes magyar film. — Pásztói Mátra: Nehéz fiúk. Színes Szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: vissza. I—II. (14) Színes szovjet film. — Kis- terenyei Petőfi: A postás min­dig kétszer csenget. I—II. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Nagylóc: A Jedi visszatér. Színes amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — jobbá­gyi: Mi. büszke magyarok! — A mi iskolánk. Magyar film. 4 NóGRAD - 1984. november 15., csütörtöli r

Next

/
Oldalképek
Tartalom