Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

Hazánkba látogat a belga miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hivatalos látogatásra hazunkba ér­kezik Wilfried Martens, a Belga Királyság miniszterelnö­ke. (MTI) Lázár György és Havasi Ferenc fogadta a moldovai miniszterelnököt Fejlődő magyar—belga kapcsolatok Kun Erzsébet, az MTI jó- munkatársa írja: Alapvetően problémamen­tesek a Magyar Népköztársa­ság és a Belga Királyság kö­zötti kapcsolatok; a két elté­rő társadalmi rendszerű ország viszonyát zavaró tényezők nem terhelik. Kedvező lég­körben kerülhet tehát sor a közeli napokban a magyar— belga kormányfői találko­zóra. 1945 óta első íz­ben érkezik hazánkba belga miniszterelnök; Wilfri­ed Martens Lázár György meghívásának tesz eleget. A hatvanas évektől meg­élénkült politikai kapcsolata­inkat eddig elsősorban a gya­rapodó szakminiszteri talál­kozók fémjelezték. Tavaly Budapesten tárgyalt magyar partnerével, Marjai Józseffel Willy de Clercq miniszterel­nök-helyettes, aki a Nemzet­közi Valutaalap 'magyarorszá­gi regionális' ülésén vett részt, s ugyancsak a múlt évben megbeszéléseket folytatott vendéglátójával Leo Tinde- imans külügyminiszter. Idén Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, R Központi Bizottság titkára fa Belga Kommunista Párt és két szocialista párt meghívá­sára járt a nyugat-európai or­szágban, s találkozott a belga gazdasági élet több vezető (személyiségével. Rendszeres­sé váltak a törvényhozó tes­tületek közötti megbeszélé­sek: idén belga parlamenti küldöttség tárgyalt az ország- gyűlés vezetői tisztségviselői­vel. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainknak a Belga— luxemburgi Gazdasági Unió­ival az 1975-ben kötött, jelen­leg is érvényes hosszú lejára­tú gazdasági, ipari és műsza­ki együttműködési megállapo­dás ad keretet. Nagy érdek­lődés mutatkozik meg Belgi­umban a magyar textil- és bőrkonfekció, cipő, bútor, porcelán, sportcikkek, háztar­tási edények iránt, piaci ver­senyképességünket azonban jelentősen rontja a magas vám. Az utóbbi években meg­növekedett a kivitelünk ve­gyi és gyógyszeripari alap- és segédanyagokból, izzólámpák­ból, fénycsövekből, szintetikus selyem szövetekből, vágott házinyúlból, friss és konzer­vált zöldségből, gyümölcsből. Belgiumból elsősorban vegy­ipari anyagokat, kálciumfosz- fátot, aromás aminokat, gu­miipari cikkeket, kohászati termékeket importálunk. Az elmúlt évben — a Péti Nitro­génművek rekonstrukciójának keretében — komplett műtrá­gyaüzemet vásároltunk. Jelentősek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén kialakított műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok is. A mosi-i- ni tárgyalások ösztönzést ad­hatnak ahhoz, hogy tovább bővüljön a magyar és a belga vállalatok közötti kooperáció. Jelenleg 32 kooperációs szer­ződés van érvényben, több­ségben a könnyű-, a gép-, a vegyipar, valamint a mező­gazdaság és az élelmiszeripar területén. Kooperációs kapcsolataink fej­lesztésére a jövőben főként a gyógyszer- és kozmetikai ipar, a biokémia, az erősáramú be­rendezések gyártása, az elekt­ronika, a színesfémkohászat, a másodlagos energiafelhaszná­lás, valamint a textil- és az élelmiszeripar területén lát­nak lehetőséget a szakembe­rek. Egyezményes alapon, mun­katerv keretében formálódnak kulturális kontaktusaink. Bel­giumban elsősorban a magyar zenepedagógia iránt Hivatko­zik érdeklődés. Hazánkban je­lentős művelődéstörténeti ese­ménynek ítélik az Ómagyar Mária-siralom szövegét tar­talmazó Leuveni Kódex át­adását Magyarországnak. Egyezmény szaoályozza konzuli kapcsolatunkat is, amelyek rendezettek, család- egyesítési problémák nem gá­tolják. Számos, más jellegű egyezményt is kötöttünk Bel­giummal; bővítésük jelenieg is folyik. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Ivan Usz- tyijant, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón jelen volt Ivan Abo- imov követtanácsos, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán ugyancsak fogadta a moldavai minisz­terelnököt. * Ivan Usztyijan eddigi ma­gyarországi programja során ellátogatott többek között a Elegant Május 1. Ruhagyárba, a Minőségi Cipőgyárba, fel­keresett számos vidéki mező- gazdasági üzemet, és ismer­kedett Budapest, valamint a Dunakanyar nevezetességeivel. (MTI) Rendőrök felelősségre vonása Indiában Legkevesebb hat rendőrt vonnak felelősségre azért, mert nem jelentették felette­seiknek az Indira Gandhi el­len készülő merénylet tervét — írja szerdai számában a Hindustan Times. Többek kö­zülük felügyelőhelyettesi be­osztásban dolgoztak a meg­gyilkolt miniszterelnök-asz- szony biztonsága felett őrkö­dő csoportban. Kihallgatásuk­kor beismerték: Beant Szingh, az egyik merénylő többször beszélt nekik gyilkos tervei­ről, amelyekkel az indiai hadseregnek az idén nyáron az amritszári Aranytemplom elleni akcióját akarták meg­torolni — írja a lap. Hama­rosan megkezdik, a jelenleg kórházi kezelés alatt álló, má­sik merénylő, Szatvant Szingh kihallgatását, akit a merény­letkor sebesítette meg Indira Gandhi biztonsági emberei. Partizánok nyomában (10.) 0 felderítés haszna Olvasgatva az egykori je­lentéseiket, szinte valamennyi­ből kitűnik, hogy magyar par­tizánok szép számmal vettek részt a szlovák nemzeti fel­kelésiben, a csehszlovák par- t i zándamdárokban. Intemac i - onalista dandárok voltak ezek, amelyekben tapasztalt szov­jet parancsnokok irányítása mellett tevékenykedtek ma­gyarok, szlovákok, szovjetek, sőt olykor franciák is. Ezek úgy kerültek a Kárpátokba, Szlovákiába a partizánokhoz, hogy gépeiket a németek le­lőtték, ejtőernyővél sikeresen leereszkedtek a szlovák nem­zeti felkelés egységei által már megszállva tartott terü­letekre. És .beálltak partizánnak. Meg kell még említeni, hogy nemcsak a szlovák nem­zeti felkelés központi szerve hozott létre ilyen partizán­brigádokat, hanem a kijevi kiképző központ irányításá­val a különböző frontoikon is. így a II. Ukrán Front pa­rancsnoksága mellett külön partizántörzs tevékenykedett, amelyiknek legfőbb féladata volt az összeköttetést tartani a brigádokkal. Utasításokkal látták el őket. A felderítők adatai alapján dolgozták ki, vagy éppen helyesbítették a hadműveleti terveket. A front felderítő szolgálatának adata­it pedig közölték a dandárok­kal, hogy annak alapján te­vékenykedj enek. így a II. Ukrán Front pa­rancsnoksága ismerte azokat a mozgásokat, ellenállási góco­kat, amelyék Nógrád megyé­ben a kommunistáik kezde­ményezésére egymástól elkü­lönülve létrejöttek. Ügy tar­tották nyilván őket, minit tá­maszpontot, a „nagy ismeret­lenben” de megbízható és egyszer majd nagyon is hasz­nos támaszpontot. A nógrádi ellenállási szervezkedés híre több csatornán is eljutott a f ronitparancsnoksághoz. N óg - rádi Sándor felderítői hozták a hírt Bandur Gyula és tár­sai monoszai mozgolódásáról. Másrészt elsősorban a Jege- rov partizándandár előrenyo­muló egységei néha több száz kilométerre kiküldték felde­rítőiket, akik bejárták ezt a vidéket is. Nehéz terepen a felderítés többet ér ezer harckocsinál — ezt Malinovszkij marsall mondta még abban az időben, amikor a frontot irányította. Márpedig Észak-Magyarország hadműveleti szempontból igen nehéz terepnek számított. Csak egy epizód. A háború befejezése után két héttel még tevékenykedtek a kisebb német és magyar egységek a hegyékben. Félelemben, rette­gésben tartották a környék la­kóit. Maga Nógrádi Sándor is segített kihallgatni bizonyos Jávorszkyt és társait A ma­gyar főhadnagy félcivilben a front mögött vállalt „munkát” az SS-től, hogy nyugtalanítsa a feltartózhatatlanul előretörő szovjet csapatokat. De térjünk vissza a nógrá­di partizánegységhez. Nógrádi Sándor egysége úgy szerve­ződött úgy gyarapodott mint a hólabda. Egyre többen csat­lakoztak hozzá: szlovákok és magyarok vegyesen. A szlová­kokat szívesen fogadta, hi­szen a hely és a nyelv isme­rete itt nagyon sokat jelen­tett A magyarok inkább a tűzerőt képviselték, közöttük alföldi és dunántúli legények is vállalták a partizánok nem éppen kellemes és igen fá­radságos tevékenységét. Nehéz terepen jutott előre a Nógrádi-csoport és végül is Karancsberény mellett, az egykori Légrády-tastélyban létesített harcálláspontot. Sok előnye volt ennek a harcálláspontnak. Az egyik: több oldalról is jól védhető, A völgy felől, 2 NÓGRÁD — 1984. november 15., csütörtök Fokozódó amerikai nyomás Nicaraguára A Egyesült Államok válto­zatlanul folytatja Nicaragua elleni rágalomhadjáratát, hogy egyrészt előkészítse a te­repet az ellenforradalmárok hivatalos támogatásának elfo­gadtatásához, másrészt felké­szítse a közvéleményt egy esetleges katonai akcióra. A Fehér Ház, a külügyminiszté­rium és a Pentagon képvise­lői szinte egymást váltva je­lentették ki, hogy a sandinis­ta kormány „fenyegeti szom­szédait”, sőt a Pentagon il­letékes képviselője már egye­nesen azt mondotta, hogy „közvetett bizonyítékok’* tá­masztják alá ezt az állítást. A vádakat annak ellenére tartják fenn, hogy a nicara- guai kormány cáfolta azokat, sőt Miguel d’Escoto külügy­miniszter kijelentette: Mana­gua nem hajlandó ezzel mint­egy tálcán nyújtani ürügyet az Egyesült Államok katonai intervenciójához. Washington azzal is igyek­szik fokozni a Nicaraguára nehezedő nyomást, hogy rö­vid időközben "hét egymást követő hadgyakorlatot hajt végre az ország közvetlen kö­zelében. A hondurasi terüle­ten végrehajtott gyakorlatban részt vevő amerikai katonák létszámát nem közölték. Az amerikai közvélemény megdolgozását s egyúttal a Managuára nehezedő nyomás fenntartását szolgálja a The New York Times szerdai cik­kének megállapítása szerint az. hogy hivatalos nyilatkoza­tok igyekeznek „második Ku­bának” feltüntetni a nicara­guai helyzetet, amely „fenye­geti” az Egyesült Államokat. Ezt a célt szolgálta annak az értesülésnek kiszivárogtatása, amely — teljesen alaptalanul — az állította, hogy Nicara­gua korszerű harci repülőgé­peket kap a Szovjetuniótól. * A nicaraguai sandinista had­sereg katonái 82 ellenforra­dalmárt öltek meg az ország északi határvidéken vívott harcokban. A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium közleménye szerint november 8—11. között heves harcok voltak a hondurasi határ kö­zelében, Nueva Segovia tartom mányban. Humberto Ortega, nicara- guai nemzetvédelmi miniszter egy Managuában tartott saj­tóértekezleten közölte, hogy Nicaragua további erőfeszíté­seket tesz az ország védelmé­hez szükséges fegyverek be­szerzésére. A miniszter kije­lentette, hogy Nicaragua min­denáron el akarja kerülni a háborút, de felkészül arra is, hogy amerikai intervenció esetén megvédje önmagát.' „A védelemhez azonban a megfelelő morálon és elszánt­ságon kívül megfelelő fegy­verekre is szükség van” — tette hozzá. Hubertő Ortega közölte, hogy a nicaraguai fegyveres erők mindaddig harci készült­ségben maradnak, amíg az Egyesült Államok részéről fennáll az invázió veszélye. Japán vendégek Moszkvában Népes vendégsereg érkezett Moszkvába a felkelő nap or­szágából. A delegáció össze­tétele meglehetősen heterogén, vagyis politikailag vegyes, va­lami közös vonás mégis jel­lemzi a benne résztvevőket: valamennyien balra állnak a kormányzó liberális demokra párttól, amelynek vezetője — és egyben Japán miniszterel­nöke — a minap szerezte meg másodszor a kormányfői bár­sonyszékhez elengedhetetlen pártvezért tisztséget. A küldöttséget az ellenzéki demokratikus szocialista párt elnöke vezeti, a tagok között ott van az ország egyik je­lentős szakszervezeti blokkja, a japán munkaszövetség, va­lamint több úgynevezett kö­zéputas párt képviselője. A sokszínűségre jellemző, hogy ezek közül az egyik, az új liberális klub számos kérdés­ben támogatja Nakaszone ka­binetjét, sok fontos kérdés­ben viszont ellenzéki maga­tartást tanúsít. A most — egyhetes láto­gatásra — Moszkvába érkezett politikusok tehát mindenkép­pen olyan erőt képviselnek, amellyel a. parlamenti mate­matika szabályai szerint is számolniok kell a japán bél­és (ami ezúttal fontosabb) külpolitika alakítóinak. A de­legáció utazásán; több szem­pontból is érzékeny időpont­ban kerül sor. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a legközelebbi hónapok­ban kell eldőlnie annak, ho­gyan alakulnak a jövőben a szovjet—japán kapcsolatok. Szovjet . részről mindig is szorgalmazták e kapcsolatok fejlesztését, és sokáig nem is eredménytelenül. Az egyete­mes enyhülés időszakában — és attól értelemszerűen nem függetlenül — megnyugtató fokozatossággal fejlődött a két szomszédos és egymásnak gazdaságilag is sokat nyújta­ni tudó ország viszonya. Meg­élénkült az árucsere, komo­lyan szóba került Japán in­tenzív részvétele Szibéria kincseinek kiaknázásában, és a múlthoz képest sokasodtak a jelentős szintű kölcsönös látogatások is. A folyamat azonban meg­torpant, amikor Japán vezető körei mind jobban átvették a reagani retorikát es teret ad­tak olyan belső erőknek, ame­lyek megkérdőjelezték a má­sodik világháború bizonyos következményeit, beleértve egyes területi vonatkozásokat. Moszkva azt az erőteljesen kibontakozó tendenciát sem hagyhatta szó nélkül, amely egy Washington—Tokió—Szöul katona-politikai tengely kiko­vácsolása felé mutat, egyértel­műen szovjetellenes célzattal. A politikában ritkán van­nak véletlenek. Az sem te­kinthető annak, hogy Gromi- ko Japánban megjelenő könyvéhez a szerző által írt előszót éppen a mostani de­legáció utazásának előestéjén ismertethette a japán sajtó. Az előszó felér egy világos üzenettel, amelynek lényegej a Szovjetunión eddig sem múlt és a jövőben sem múlik, hogy a két ország yiszonya kikerüljön a jelenlegi hullám­völgyből és geopolitikai jelen, tőségének megfelelően, lehetüJ ségeit kihasználva fejlődjék. Harmat Endre a kövesdt irányából közeledőt már messziről észrevették a felállított őrök. Másfelől — például az erdőből — nem igen vártak „vendéget”, hi­szen a felderítés adatai sze­rint a csendőrök, a németek nem merészkedtek a parti­zánoktól, ellenállóktól „hem­zsegő” erdőbe. A másik: A Karancs tövé­ben nemcsak a. harcj felderí­tést szervezhették meg körül­tekintően, hanem a kapcsola­tot is felvehették az egymás­tól elkülönülve tevékenykedő csoportokkal. A harmadik: szemmel tart­hatták a bányákat, és első­sorban Salgótarjánit, ahol csen­dőrlaktanya volt és a német is erősen befészkelte magát. A negyedik: és ez nem is utolsó szempont volt, felve­hették a kapcsolatot a nóg­rádi szénmedencóben már „hagyományosan” tevékenyke­dő kommunistáikkal, akik tö­megbázist biztosítottak a par- tiaánegység tevékenykedésé­hez. Márpedig tömegbázisra na­gyon js szükség volt. Éneikül nincs felderítés, nincs harci megmozdulás, -nincs ellátás élelemmel, ru­hával (amiben nem nagyon bővelkedtek a partizánok) és egyáltalán nincs partizánharc. Nógrádi Sándor és csoport ja rövid idő alatt kiépítette a tömegkapcsöla tot... (Folytatjuk) G. Gy. Új diin lések kellenek Az FKP PB nyilatkozata Dobsa János, az MTI tudósí­tója jelenti: Sürgősen új döntéseket kríl hozni az eddigi politika meg­változtatására — hangsúlyoz­za az FKP Politikai Bizott­ságának nyilatkozata, amelyet szerdán közölt a L’Humanité. A Politikai Bizottság ez or­szág helyzetét elemezve rá­mutat, hogy azt a munkanél­küliség súlyosbodása, a dolgo­zók vásárlóerejének csökkené­se, az életviszonyok romlása jellemzi, már mii'iókra tehe­tő a szükséget szenvedő csa­ládok száma. Ugyanakkor a nagytőke és a jobboldalt pár­tok egyre agresszívebben tá­madják a dolgozók jogait s a „reaganizmust” álútják köve­tendő példaként az ország elé. Ez a légkör a türelmetlensé­get, az erőszakot és a faji gyűlölködést tápiá'ja. A je­lenlegi politika csak a jobb­oldalnak kedvez, de a kor­mány és a szocialista párt to­vább akarja folytatni ezt a politikát. Bár annak követ­kezményei elősegítik majd, hogy a jobboldal v iszaszerez- ze a hatalmat. „Minden arra mutat, hogy olyan körülményeket akarnak teremteni; hogy a francia nép tartósan elfogadja a válságot és azt a politikát, amely meg­örökítené a tőke uralmát” — hangsúlyozza a Politikai Bi­zottság nyilatkozata. Az FKP éppen ezért azt követeli, hogy új döntéseket hozzanak e po­litika megváltoztatására. így meg kell szüntetni az ipar egyes ágainak leépítését, új munkaalkalmakat, kel] terem­teni, meg kell erősíteni a ter­melési gépezetet és biztosítani kell a gazdasági növekedést. Helyre kell állítani a dolgo­zók vásárlóerejét, meg kell védeni és ki kell szélesíteni a egyéni és kollektív szabadság- jogokat. Meg kell szilárdíta­ni a nemzeti függetlenség alapjait és munkálkodni kell a béke és leszerelés érdeké­ben. Feszültség az osztrák—csehszlovák viszonyban Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter szerdán megis­mételte kormánya álláspont­ját, amely szerint az október 30-i határincidens nyomán Ausztria és Csehszlovákia kö­zött kialakult feszültségért a másik fél a felelős. Gratz ne­hezményezte, hogy Csehszlo­vákia kedden ideiglenesen visz- szarendelte nagykövetét Bécs- ből, s közölte, hogy osztrák részről nem hoznak hasonló intézkedést. Ugyanakikor vi­szont „javasolják”, hogy ha­lasszák el a december elejére Becsben tervezett csehszlovák kulturális napokat. Gratz a parlamenti pártok vezető képviselőiből álló kül­politikai tanácsülésén nyilat­kozott. A kormány álláspont­ját ebben a kérdésben az el­lenzékben lévő Osztrák Nép­párt is támogatta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom