Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

FILMJEGYZET Esti beszélgetés Hófehér (-ke nélkül) Kedvelem a képregényeket és rendszeresen átnézem a Rádió- és Telévízióújságot is abból a célból, hogy kerül-e terítékre aznap rajzfilm. Egyszóval szeretem ezt a ce­ruzával, tollal és ecsettel te-' remtett világot, amely sok­szor emberibb, mint az „egy­szerűen csak” fényképezett ábrázolás. Ügy tűnik, nem vagyok egyedül ezzel a szen­vedéllyel. vagyunk még jó- néhányan akik kedvelik a műfajt. Örömömre a mozi zsúfolt nézőtere is ezt bizo­nyította, amikor beültem Nepp József Hófehér című, egész estes rajzfilmjére. A rendkívül sikeres Gusz­táv-, Mézga- és Bubó-soroza- tok után Nepp József ezúttal hosszú filmmel lepte meg a rajzfilmek kedvelőinek tábo­rát. Vehetjük ezt szó szerint is. mivel valóban merész vál­lalkozás Grimm, majd pedig Walt Disney után egy újabb Hófehérkével előállni. (Bo­csánat, csak Hófehér, mivel a tenyeres-talpas pankrátor- hölgy utálja, ha becézik.) Ugyanakkor hosszú is a film, mert ugyan félpercenként kö­vetik egymást a poénok, de mire a végére érünk, kide­rül, hogy alig több eszmei tizenetet tartalmaz, mint egy gyengére sikerült Ludas Ma- ityi-szám. Mielőtt felhödül- íie a kedves néző-olvasó, hogy miféle dolog eszmei mondanivalót számon kérni egy rajzfilmen, gyorsan fi­gyelmeztetem: a film 14 éven felülieknek ajánlott. Ebben az életkorban pedig már a üegjátékosabb természetű em­ber fejelágya is benőtt és bizony nem rest időnként gondolkodni sem. Miért-mi­ért nem Nepp József ettől következetesen megkíméli mozijegyváltó polgártársait. Annál kevésbé rekeszizmait. Mint említettem félpercenként jönnek a jobbnái-jobb poé­nok, olyannyira, hogy időn­ként a filmbeli szöveget sem lehet érteni a nézőtéren har­sogó nevetéstől. Ezek nem­egyszer a nagy előd. Walt Disney emlékének adóznak, mint például mikor az éksze­' A Kossuth Könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg Együtt a nemzetisé­gekkel című kiadványát, amely az utóbbi négy évti­zedben először tekinti át nemzetiségi politikánk helyzetét, összefoglalja, rendszerezi az ezzel kap­csolatos dokumentumo­kat, ismerteti a nemzetisé­gi kongresszusok határoza­tait, tanulmányokat közöl és jól hasznosítható cím­jegyzéket, bibliográfiát tar­talmaz. A kötet egyik szerkesz­tője Fodor Péter, az MSZMP KB társadalomtudományi, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa az elmúlt napokban Lucfal- vára látogatott, ahol a könyv ürügyén beszélge­tett, eszmecserét folytatott nemzetiségi politikánk idő­szerű kérdéseiről. A ren­dezvényen rövid tájékoz­tató hangzott el, bemutat­va a közoktatás, közműve­lődés, a nyelvápolás, ha­gyományőrzés, a közélet­ben való részvétéi helyi eredményeit, gondjait. Ezt követően a könyv szer­kesztője rendkívül érdekes, jól rendszerézett történel­mi áttekintést, „történelmi ívet” adott — mintegy ki­egészítőként a könyvhöz —, a nemzetiségi kérdés ki­alakulásának kezdetéről, jelentősebb állomásairól, mozzanatairól.. A könyvnek is egyik leg­izgalmasabb kérdése: ki tekinthető ma nemztiségi- nek? Az előadásból jneg- tudhattuk: a bevallás, nyelvismeret és a helyi ta­nácsok becslése alapján tör­reket a földbe visszatermelő (!), munkából hazainduló törpék egyike nótára akar zendíteni. Felhangzik a jól is­mert „Hejhó...”, de a másik törpe nyomban egy harapó­fogóval hallgattatja el ráför­medvén: „Hülye vagy?! Még meghallják. Ez jogdíjas!!!” Másrészt a rajzok stílusa is közel áll a Dinsey-világhoz, legalábbis a lágy színezésű gyönyörű hátterek tekinteté­ben mindenképpen. Egyéb­ként pedig a grimmi és dis- neyi „Hófehérke és a hét törpe" meséjének mintegy csípős kifigurázása, perszif- lázsa Nepp József Hófehérje. Minden a visszájára fordul itt. Ebben a változatban bűntény zajlik a szemünk előtt, amelyet egy Arrogan­cia nevű udvarhölgy, majd királynő szinte maffiavezér- kénrt bonyolít le. Az „ember­veszély” esetén kertitörpévé váló szorgos hét törpe életé­be és házába a tyúktojásból bivalyerős balga szűzzé fej­lődő Hófehér úgy toppan be, mint elefánt a porcelánbolt­ba, Arról nem is beszélve, hogy itt nem Hófehérkét mérgezik meg, hanem a ki­rálynő pusztul bele kis híján a Hófehér által rekordmeny­Lucfalván ténő megállapítás szerint országunkban mintegy 300—350 ezer nemzetiségi él. Az asszimiláció és in­tegráció kapcsán az utób­bi elsőbbségéről szólt a kultúra megőrzésének, a társadalom életébe való ak­tív részvétéi hangsúlyozá­sával. A nyelvápolás, -mű­velés kapcsán megfogalma­zódott — az 1945 utáni évtized hatásaként meglévő —„generációs kimaradás”, az archaikus és irodalmi nyelv közti különbségek okozta problémák, melyek élő gondok. Hangsúlyozta: politikai gyakorlatunk lé­nyege ; a nemzetiségi poli­tika — társadalompolitikai tevékenység, nemcsak a kultúra-művelődés szfé­rájára korlátozódik. A találkozón szót kérők elismeréssel nyilatkoztak a könyvről, időszerű, politi­kai szükségleteket. társa­dalmi igényt kielégítő, hi­ánypótló szerepéről; mun­kaeszköznek, munkaok­mánynak minősítették. Jól szolgálja az általános poli­tikai műveltség, ismeret gyarapítását. Praktikus hasznán túl szemléletformá­ló, eligazító jellegét di­csérték. Hiányolták ugyan­akkor a kutatások ered­ményeit illusztráló íráso­kat, valamint a mind érde­kesebb és színesebb isme­retszerzés igényével né­hány kongresszusi hozzá­szólás közzétételét. A találkozó a könyvhöz hasonlóan segített a párt nemzetiségi politikájának a valós élethez közvetle­nebbül kapcsolódó meg­valósításában. — óné — nyiségfl sütőporral készült sütemény kóstolásába. Az evés egyébként is fontos sze­rephez jut a film egészében. Igaz, enyhén szólva gusztus­talanul. Az addig tyúktáp­szeren élő Oroszlónszagú Leót például úgy teszik el láb alól, hogy csirkebélből készült tortá­val zabáltatják a szétpukka- dásig, de a sütőportól ájult királynő is hatalmas böffe- néssel tér magához a belétö- mött ecettől. Nepp József mindig is nagy mestere volt a kifacsart szi­tuációknak, ez alkalommal azonban kiváló dramaturgot talált a nemrég elhunyt Romhányi József személyé­ben. Kettőjük humora vala­hol a Rejtő Jenő-féle verbá­lis- és helyzetkomikummal rokonítható. Eklatáns példá­ja ennek az a jelenet, ami­kor a tanácstalan törpék kis híján lakógyűlést rendeznek Hófehér házfoglalását észlel­ve. Ugyanitt említhető a Rej­tő-stílus továbbfejlesztésének egy másik variánsa, mikor a szenvedélyes főméregkeverő Tutegál (hangját Körmendi János kölcsönzi) kiselőadást tart üres közhelyek folyama­tos idézésével a munka mi­benlétéről Hófehérnek. Ez egyben legélesebb szatírája a világ „munkáranevelés” gya­korlatának, s a film azon ke­vés üzenetének egyike, ami nem csupán a szórakoztatást szolgálja. Mi tagadás, említett fenn­tartásaimmal együtt igazán kedélyesen végigkacarásztam a filmet, amiben nagy sze­repe volt azoknak a kiváló színészeknek is, akik hang­jukkal keltették életre a raj­zolt figurákat. Körmendi Já­nos mellett Béres Ilona, Kál­lai Ferenc, Halász Judit, Sztankai István és a többi népszerű színész, kiknek ne­vét csak a helyszűke miatt nem sorolom tovább. Bodnár Mihály műsor KOSSUTH RÁDIÓí 8.20: „...nekem szülőhazám/ itt e lángoktól ölelt kis ország...” 8.50: Mendelssohn: III. „Skót” szimfónia 9.33: Kicsi kocsi 9.53: Lottósorsolás 10.05: „Árnyképedet őrizgetem” 10.10: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből 10.59: Lottóeredmények 11.00: Az orvos halála. Fekete Gyula regénye rádióra al­kalmazva 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Egri Viktor: Fény és ke­nyér. Czine Mihály könyvszemléje 12.55: Kedves lemezeim 14.10: Ránki Dezső zongorázik 15.00: Erről beszéltünk 15.29: Hétszínvirág. 16.05: Százszorszép Színház 17.04: Kossuth-díj korhű keret­ben 17.29: Mi a titka? 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Húszas stúdió 20.20: örökzöld dallamok 21.30: „A parasztember Magyaror­szágban...” Kétszáz év múl­tán egy magyar tudósról 4 NÓGRÁD - 1934. október 19., péntek Együtt a nemzetiségekkel Találkozó A ligetben iái de jó... (lenne)! Már mint abban, amiről egyik este beszélgettünk besz- terce-lakótelepi ismerőseim­mel. Jó teáink elköltésére gyűltünk össze, no meg azért, ami ilyenkor szokás, kicserél­ni nézeteinket. Beszélgetésünk egy ponton élénk fordulatot vett, s társa­ságunk még a családi prak­tikumok sűrűjébe elmerült nőtagjai is felfigyeltek, ami­kor valaki Hundervasserl kezdte Idáin i: „Minden bér- házlakónak meg kell adni a lehetőséget, hogy ablakából kihajolva lekaparja g vako­latot, ameddig csak a keze elér és meg kell engedni, hogy hosszú ecsettel mindent rózsaszínűre mázoljon, amed­dig csak a kiesés veszélye nélkül elér, hogy az utcán már messziről látni lehessen, ott lakik egy ember. Az egye­nes vonalnak ebbe a káoszá­ba, amely bennünket, akár a fegyház a rabokat, körülvesz, az őserdejébe és dzsungeljébe irtást kell égetni. Ha egy szoba sarkában moha nő, és a mértani szöget lekerekíti, ha egy fal penészed ni kezd, akkor csak örülhetünk, hogy a mikrobákkal és a mocsok­kal meg a penésszel élet költözik a házba”. A vitát, amely e prófétai kinyilatko- tatást kísérte, felidézni nem kívánom, noha szélsőségei között kellemes séta esne. Csakúgy mint azokon a sé- tautakon, amelyeket asztal-, társunk a Tóstrand köré ál­modott. Aköré a hungarocell törmelékkel, műanyag zacs­kókkal telített, szemetet hab­zó víztükör köré, amelybe né­hány felnőtt (ők kiváltságo­sak) és valamivel több gye­rek alkalomadtán megmeríti horgászzsimórját. Ahol a félig kitisztított tómeder — a be- és kifolyó tárolókra gondo­lok — partján az elburján­zott dísznövények és a gaz vetélkedése még tart, ahol le- pedőnyi papírfoszlányokat görget a szél, ahol rozsdás vas sérti csontig a bokrok köré rohanó kisgyermek lá­bát, s lépten-nyomon „taposó vegyi aknák” leselkednek a gyanútlanra. E vidék, váro­sunk néhai dísze, nagy csó­nakázások, sörözések, vidám napok színtere. Egyik partján ma gyerektábor, vízpart men­ti facsonkjaival, bokorroncsa­ival, letaposott, tépett keríté­sével és a fűből előbukkanó kedves ajándékaival. (Ügy mint: tűzőgép, lyukasztó, ru­haneműk, pokrócok stb.). A túloldalon Kiss István ,,Nár­ciszba hitetlenül csodálja elmúló önmagát a víztükörre bukva, szobor gyomrának bel­sejét madarak vonszolják. Ne fájdítsuk tovább szívünk, in­kább képzeljünk e helyre, a tájhoz és városunkhoz méltó parkot. Ne az álmodozók na­ivitásával, hanem a szüksé­gességet igazoló érvekke'l. A Tóstrandtól néhány mé­terre fekvő Beszterce-lakóte- lep közel hatezer emberének, s főként a szakembereknek nem titok, hogy a város leg­nagyobb lakótelepe megépíté­sénél a zöld- és pihenőterü­letekre vonatkozó normatívá­kat nem sikerült betartani. Amit. terveztek sem készült még el, vagyis regenerálódá­sunk gyermeksétáltató kúrá­ink aszfalt-, beton- és gyér parkutánzatok között telnek. Még szerencse, hogy közel az erdő. Igaz, hogy ott nem lehet gyerekkocsival andalogni és a tó már itt van a völgyben. Miért is mondanám, hogy egy olyan liget csak a kö­zelben lakóké lenne, ahol kel­lemes, rendben tartott, kivi­lágított sétautakon járhat az ember, találna fagylaltot, hintát és vattacukrot, netalán csónakázhatna a néhány bé­ketűrő horgász vizén. Szép fák alatti padokon rendezget­hetné gondolatait, s ha kedve tartaná, enni-innivalóval fris­Ezzel a címmel politikai vetélkedősorozatot hirdet ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége az 1984/85-ös tanévre a középiskolai fel­nőttoktatási intézmények hall­gatói részére, a KISZ Köz­ponti Bizottságával közösen pedig a középfokú tanintéze­tek diákjainak. A vetélkedő célja, hogy a résztvevők általános művelt­ségük fejlesztésén túl —még jobban megismerjék a Szov­jetunió népeinek életét, újabb részletekkel gyarapítsák isme­reteiket közös történeti múl­tunk eredményeiről. Az immár hagyományos vetélkedő az eltelt évtizedben az iskolák­síthetné magát. Említsük meg az SZMT oktatási és művelődési központ mai hely­zetét is, amit a lakótelepről megközelíteni csak a cam­ping felé vezető úton félig busszal, vagy egy, másfél ki­lométeres gyalogjárattal, rész­ben kivilágítatlan útszaka­szon lehet. Talán a tó vize körül kiépített sétány ezen a gondon is segíthetne és a re­mek épület, a mostaninál gyakrabban szolgálhatna a kö­zelben lakók kedvére. Kedves ismerőseim és a magam képzelgéseire mentsé­gül szolgáljon, annyira nem szilaj a természetünk, hogy várostervezők, területrende­zők nyomukba ne eredhetné­nek, sőt. Mint e kellemes este után megtudtam, bizo­nyos pontokon felvetéseinket máris túlszárnyalták. Remé­nyeinkkel is fgy legyen! Brunda Gusztáv ban mintegy félmillió diákot és tanárt mozgósított. A ren­dezők a jubiléumi évforduló­ra minden eddiginél több résztvevőt várnak, bár a ta­valyi év is rekordnak számí­tott. A vetélkedőhöz csatla­kozó iskolák száma 853-ról 878-ra emelkedett, a diákok pedig elérte a 65 ezret. A vetélkedő első helyen végzett csapatai értékes ju­talomban — többek között szovjetunióbeli társasutazás­ban — részesülnek. A jelentkezési lapokat 1984. november I-ig kell eljuttat­ni a megyei, illetve a fővá­rosi és a kerületi tanácsok művelődési osztályaira, vala­mint a Lapkiadó Vállalat ma­gyar nyelvű szovjet lapok olvasószolgálata vetélkedő­csoportja címére (Budapest, VII. Garay u. 5.). Ki tud többet a Szovjetunióról? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: igen is, nem is 23.00: Nathan Milstein (hegedű) és Vladimir Horowitz (zon­gora) szonát.afelvételeiből 23.51: Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bécsi vér — Részletek Johann Strauss operett­jéből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.00: Napközben 10.25: Válaszolunk hallga­tóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Intermikrofon 12.10: Gárdonyi László dzsesszegyüttese játszik 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért 16.25: Kapcsoljuk az Eötvös klubot. Helytörténeti játék 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Senki többet? Harmadszor! 22.15: ..Most ez lutott eszembe” Pleszkán Frigyes dzsessz- zongorista műsora 23.20: .Tindrieh Bauer fúvószene­Imra iát97lk 23.30: Finálék francia operettek­ből 24.00: Éjféltöl hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este F.szak- Magvarországon. (A tartalomból: Ha hiba van a fűtéssel. — Taná­csok kistermelőknek. A téli tá­rolásról. — Bélyeggyűjtőknek. —? Hét végi programajánlat.) Szer­kesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolatévé. — Fizikai kísérletek, II. 8.25: Elő múzeum 8.55: Kémia középiskolásoknak 9.00: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 9.25: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Nyikolaj Amoszov. Szovjet dokumentumfilm (ism.) 10.25: Lovak, emberek nélkül 11.10: Képúisái? 14.35: Iskolatévé 14.55: Játék műalkotásokkal 15.15: Nem gyerekjáték! 15.35: Mi és a computer 16.10: Hírek • 16.20: Égi postások. Francia tévé­filmsorozat. VI/1. rész: Daurat 17.20: Képújság 17.25: Pannon krónika 17.55: Reklám l8.no: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Derrick A gyilkosok órája 21.05: Budapesti művészeti hetek 23.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote. Spanyol rajzfilmsorozat 18.45: Az áltatok nyomában. XIII 13. rész 18.55: Hegyen-völgyön Bulgáriá­ban 19.30: Az. érem. Francia rövid- film (ism.) 20.00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Tanszék. II/2. rész 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA S 19.30: Tv-híradó 20.00: A legénység. Román film 21.35: A Kilimandzsáró tövében. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedő 22.55: Hihetetlen történetek. Angol filmsorozat 23.50: Dzsesszpódium 0.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: Mukulás Huba nemzeti művész portréja 1 21.30: időszerű események 22.00: A három testőr harminc év múlva. Színházi előadás felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Es­te 7-től: Gandhi. I—II. (14) Színes, szinkronizált angol—indiai szu­perprodukció. Iskolamozi: No, megállj csak! Mesemozi: Két bora ökröcske. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4 és 8-tól: Három fi­vér. (14) Színes, olasz—francia filmdráma. Háromnegyed 6-tól: Veri az ördög a feleségét.. (14.) Színes magyar film. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6-tól: A francia hadnagy szeretője. (16) Színes, szinkronizált angol film. 8-tól: Papucshős. Magyar film­vígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Az ember aki lezárta a várost! (14) Színes, szinkronizált szovjet film — Rétság: Ez Amerika. (16) Színes, hangbemondásos amerikai dokumentumfilm. — i Ersekvad- kert: Omega, Omega. Színes, ncs magyar film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom