Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

'%«ÓTAy#'' VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZMSZ M P NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Diplomaták Nógráában XL. ÉVF., 240. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 12., PÉNTEK Nyílt beszéli a fiatalokról Széles körű, élénk vita folyik a magyar közéletben ifjú­ságpolitikai kérdésekről éppúgy, mint ahogyan joggal és egyre alaposabban foglalkozik közvéleményünk a nemzet­közi élet, a külpolitika kérdéseivel; és előtérben áll, mint a szocialista demokrácia kiteljesedése egyik intézmény­rendszerének problémája, az országgyűlés és a tanácsak te­vékenysége is. Márcsak azért is nagy figyelmet keltett nemcsak a kommunisták, hanem az egész lakosság köré­ben á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülése, amelyről a csütörtöki napilapok szá­moltak be, közölték a hivatalos közleményt. A Magyar Szocialista Munkáspárt, mint az országot ve­zető párt egyszerre felelős hazánk jelenéért és jövőjéért. Ez a mély felelősségérzet nyilvánuít meg abban, ahogyan a Központi Bizottság az ifjúság társadalmi helyzetével fog­lalkozott, és állást foglalt ifjúságpolitikai kérdésekben. Hangsúlyozva azt az igazságot, amelyet a szabad Magyar- ország négy évtizedes fejlődése során immáron több gene­ráció saját élettapasztalata, politikai meggyőződése támaszt alá: az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi fel­adat, ugyanakkor sorsuk alakításáért a fiatalok maguk is felelősek. Nehéz időket élünk, és a fiataloknak soha nem volt könnyű. Az emlékek sok mindent megszépítenek, a törté­nelmi igazság azonban az, hogy minden nemzedéknek, ha más-más módon is, de meg kellett küzdenie azokkal a gon­dokkal, nehézségekkel, amelyeket a pályakezdés, a család­alapítás, az éleibe való beleilleszkedés jelent. 1945 óta a mindenkori magyar fiatalok soha nem maradtak magukra egyéni gondjaikban. A szabad Magyarország első dolga ivóit, hogy a jövőre vetve tekintetét mindent megtegyen ezért, hogy a fiatalságot megnyerje a maga számára, és segítsen neki jövője kialakításában. Ma már nyugdíjasként emlékeznek vissza sokan azokra az időkre. Mások ötven­évesen, negyvenesen másként élték át fiatalságukat, talál­nák magukat szemben a nehézségekkel, és kaptak segítsé­get azok legyőzéséhez. Mindig voltak ellentmondások, időn­ként feszültségek is. Mégis bízvást mondhatjuk: hazánk szocialista körülményei között a nemzedékek viszonyára nem az a jellemző, amiben különböznek, hanem ami ösz- ezéköti őket. Sok jogos igénye lehet egy fiatal embernek, ide az ifjúságnak tudnia kell, hogy azt egyetlen társada­lom, a mienk sem tudja azonnal és teljesen kielégíteni. (Bármennyire szeretnénk, nem mondhatjuk fiainknak és lányainknak, hogy befejeztük a szocializmus nagy művét, most már csak bele kell üiniük a készbe, hogy hozzájussa- mak ahhoz, aminek szükségét érzik. A legkülönbözőbb te­rületeken dolgozó, vagy tanulással eltérő munkakörökre készülő, de egyéni életkörülményeikben ,is nagyon külön­böző fiataloknak tudniok kell: és ez összeköti őket az idő­sebb korosztályokkal is — a szocialista erkölcs, a boldogu­lás első parancsolata, s hogy ők a munka társadalmába születtek bele. Egy olyan világiba, amelyben a magyar ifjú­ság természetesnek tartja a szocialista társadalmi rendet és annak vívmányait, és amelyhez 'hozzátartozik a munka szeretete, becsülete, egyedül üdvözítő voltának tudata. És aki munkával akar boldogulni, ezzel máris tanújelét adta íelelősségérzetenek. így kapcsolódik össze az egyéni érdek, a kisebb közösségek előrehaladása, és a haza fogal­ma. A fiatalok teret kérnek maguknak — és ezzel egyetért a párt. A vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok számára képzettségüknek és képes­ségüknek megfelelő munkát, hogy meg tudják mutatni, mi­re képesek, egyben pedig a teljesítményükkel arányban álló bérekkel, fizetésekkel könnyíthessenek egzisztenciális terheiken. Olyan korszakban, mint a mai, a népgazdaság­inak feltétlenül szüksége van a fiatalok többségét jellemző «tulajdonságokra: az új iránti fogékonyságra, ötletességre, újítókészségre, munkabírásra. A szocialista építés már olyan szintet ért el Magyarországon, amelyről — különösen, ha figyelembe vesszük a nem éppen kedvező külső körül­ményeket, amelyek ugyancsak kifejezésre jutnak a közle­ményben — a további fejlődésért nagyon meg kell dolgoz­ni. Kádár János a KISZ legutóbbi kongresszusán a küldöt­tekhez, és általuk az egész ország fiatalságához szólva fel­idézte a sportolók útját a rekordokig: eleinte könnyű megjavítaniok korábbi eredményeiket, de később minden század másodpercért is vért kell izzadni. És ez nagyjából agy van a társadalom fejlődésében is. A párt — mi más is volna a tartaléka? — mindig gon­dot fordított a fiatalok politikai nevelésére. Az idősebb nemzedék .soraiból elsősorban a kommunisták járjanak az élen az ifjúságpolitikai feladatok kimunkálásában és meg­oldásában. Ezek sorában az egyik legfontosabb, hogy a fia­talok kapjanak helyes képet a szocializmus megvalósulásá­nak folyamatáról. Ennek megismerése nélkül az új nemze­dék tagjai nehezen találnak egyéni életcélt is maguknak. Az MSZMP Központi Bizottságának október 9-i ülésén megerősítést nyert újólag az is, hogy a KISZ, a párt ifjúsági szervezete a szocialista rendszer fontos politikai tényezője. Az ifjúsági szövetség sokrétű feladatot lát el, munkáját szüntelenül meg keli újítania. Más és más korok fiatalsá­gához mindig megfelelő módon kell és lehet közel kerülni, segítve a napi problémák leküzdését és soha nem tévesztve szem elől a szocialista célok kiterjesztését, megvalósítását. Nem vitás, hogy ehhez hozzájárulhat, ha a KISZ, de egyes tagjai és általában a fiatalok az eddiginél nagyobb szám­iban, szélesebb körben vesznek részt a közéletben, amelyet a szocialista demokrácia kiterebélyesedése jellemez. Mindazok, akik felelősséget éreznek hazánk sorsáért, méltán remélik, hogy az ebben az országban felnőtt és fel­növekvő ifjúság követi a pártot olyan időszakban is, ami­kor utunkon nagyobb, akadályok, újabb nehézségek várhat­nak ránk, amelyek’próbára teszik az erőt, a tudást, a talá­lékonyságot. A párt — kitetszik ez a most nyilvánosságra hozott álláspontjából is — bízik, az ifjúságban és számol azzal, hogy a fiatalok bizalmát- továbbra is megtarthatja. Ez az alapja mindennek, a kormány tárgyalta II es A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megvitatta a terü­let- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól készí­tett előterjesztést, és úgy ha­tározott, hogy azt társadalmi vitára bocsátja. Felikérte a társadalmi szervezeteket a vi­ta lefolytatására, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát pedig arra, hogy az irányel­vek kidolgozásúban és a tár­sadalmi vita megszervezésé­ben működjön közre. A Minisztertanács tájékoz­tatást hallgatott meg az őszi mezőgazdasági munkák hely­zetéről. Kötelezte a miniszté­riumokat és a főhatóságokat, hogy ha kell, soron kívüli in­tézkedésekkel segítsék elő azoknak a feltételeknek a biz­tosítását, amelyek az időjárá­si okok miatt összetorlódott munkák szervezett és megfe­lelő minőségű elvégzéséhez szükségesek. A kormány az Állami Tervbizottság döntését meg­erősítve hozzájárult a Szegedi Orvostudományi Egyetem új klinikai ' tömlbje építésének megkezdéséhez, valamint az Országos Onkológiai Intézet rekonstrukciójának előkészí - téséhez. (MTI) az őszi i a mezőgazdaságban R szokásosnál nagyobb feladat — Kedvezőtlenebb körülmények Nehéz időszak előtt áll a mezőgazdaság. A mintegy két­hetes eddigi késés, most az utóbbi hetek esős időjárása következtében újabb két hét­tel nőtt, így a betakarítás­ban és az őszi talajmunkák­ban, valamint a vetésben te­temes elmaradás tapasztalha­tó a múlt évhez képest. Az országoshoz hasonló helyzet alakult ki Nógrád megyében is, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek minden munkára alkalmas órát kihasználnak. Több gazdaságban — ahol az átlagosnál jobban szer­vezték a munkát, vagy kor­szerűbb, nagyobb gépparkkal rendelkeznek — jobban áll­nak. Ehhez azonban igen ke­mény munkára is szükség van. A szécsényi termelőszö­vetkezeiben például már be­fejeződött a silókukorica be­takarítása, de ehhez az kel­lett, hogy több napon át éj­szaka is dolgozzanak az em­berek és gépek. (Folytatás a 2. oldalon) Diplomata vendégeink a salgótarjáni öblösüveggyárral ismerkednek A Magyarországra akkre­ditált nagykövetségek konzu­látusainak hatvanöt vezetője a Külügyminisztérium konzu­li főosztályának szervezésében csütörtökön Nógrád megyébe látogatott, ahol elsőnek a me­gyei tanácsra látogattak. A vendégeket Devcsics Miklós megyei tanácselnök tájékoztat­ta Nógrád múltjáról, hagyo­mányairól, valamint a gazda­sági és 'társadalmi élet né­hány időszerű kérdéséről, majd Florian Murg, a román nagykövetség tanácsosa, kon­zul mondott köszönetét a nóg­rádi vendéglátásért. Ezt követően a salgótarjáni öblösüveggyárba látogattak a diplomatáik s Kazinczy Gyula igazgató és a gyári szakembe­rek kalauzolásával az üveg­gyártás technológiájával is­merkedtek meg. Fölkeresték a kézikemence-részleget, ahol nagy érdeklődéssel figyelték a hagyományos üvegfúvás technikáját, majd az üvegcsi­szolóban jártak. Itt az ügyes kezű dolgozók munkáit tekin­tették meg, aztán a gyár ál­tal készített termékeket lát­hattak a mintateremben. Ez­után Kazinczy Gyula adott tájékoztatót az öblösüveggyár tevékenységéről, megemlítve, hogy mintegy negyven or­szágba szállítanak termékeket, s az össztermelés 42—44 szá­zaléka kerül exportra. Diplomata vendégeink programjuk folytatásaként Salgótarján belvárosával is­merkedtek meg egy rövid séta keretében, majd ebéd után Benczúrfalvára, indultak, ahol , id. Szabó István Kossuth- díjas szobrászművész műter­mében tettek látogatást. Nóg­rád megyével való ismerke­désük Szécsényben folytató­dott a helybeli termelőszövet­kezetben, ahol dr. Hütter Csa­ba elnök, országgyűlési kép-' viselő fogadta a csoportot, s tájékoztatást adott a téeSzben folyó gazdálkodásról, az ága­zatok tevékenységéről. Fölke­resték a vendégék a tehené­szetet, a biogázüzemet, s a baromfitelepet, ahol a gazdál­kodásról, a mimkakörülirné- nyekről szereztek tapasztala­tokat. A látogatás további részé­ben Hollókővel ismerkedtek a diplomaták, a falu nevezetes­ségeinek megtekintése során ízelítőt kaptak a népi hagyo­mányokból, műsort láthattak a helyiek közreműködésével a népszokásokról, a hagyomá­nyok őrzéséről. Végezetül, programjuk befejezéseként újra Szécsényt keresték föl a vendégek, itt a termelőszö­vetkezet pinceklubjában vet­tek részt a vacsorával egybe­kötött műsoros esten, majd azt követően visszautaztak Bu­dapestre. Áz Országos Béketanács ülése A közelgő, JC országos bé­kekonferencia előkészülete­ként csütörtökön a Parlament Vadásztermében ülést tartott az Országos Béketanács. A testület; megtárgyalta és el­fogadta' az elmúlt évek béke- mozgalmi munkájának ta­pasztalatait összegző beszá­molótérvezetet, valamint a további békemunka főbb irá­nyait meghatározó állásfog­lalás alapelveit. E dokumen­tumokat az október 27-én kez­dődő- békekonferencia elé ter­jesztik. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitká­ra a tanácskozás előkészüle­teiről szólva elmondta: a Konferencia a tudománypolitikáról „A KGST-tagországok tu­dománypolitikájának tudo­mányos alapjai és stratégiá­ja a nyolcvanas években” címmel nemzetközi konferen­ciát rendezett Budapesten ok­tóber 8—11. között a Magyar Tudományos Akadémia ku­tatásszervezési intézete és a szociológiai kutatóintézet. A csütörtökön befejeződött négy­napos tanácskozássorozaton, — amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Eengyelország, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Szovjetunió, va­lamint Kuba küldöttségei vet­tek részt — a KGST tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési bizottsága egyik- kutatá­si témája keretében folytat­tak eszmecserét a tudomány és a technika fejlődésének ál­talános elméleti és szocioló­giai , kérdéseiről. A konferen­cián elfogadták a következő öt -évre érvényes együttműkö­dési munkatervet. ■ (MTI) konferenciát összehívó júli­usi Országos Béketanács­ülést követően országszerte — az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozathoz kapcsolódóan — békegyűlése­ket tartottak. E fórumok nemcsak arra teremtettek al­kalmat, hogy összegezzék, a helyi békemozgalmi tevékeny­ség eredményeit, hanem arra is, hogy szakítva a hagyo­mányokkal — már most, elő­zetesen megválasszák e kö­zösségek konferenciakül­dötteit, és az Országos Béke­tanács leendő tagjait. Ezzel újabb lépést tettek a formá­lis elemek visszaszorítására. A MÉMOSZ-székházban ösz- szeülő konferencián — a munkajelleget erősítendő — a hangsúlyt főként az eszme­cserére helyezik, arra töre­kednek, hogy olyan progra­mot dolgozzanak ki, amely eligazítást ad a békemozgal­mi feladatok megoldásához. Az öt szekcióülésen — kife­jezésre juttava a békemozga­lom sokszínűségét — külön­böző korosztályok, foglalko­zási ágak képviselői mond­hatják majd el véleményüket az emberiséget leginkább érintő kérdésekről, s arról, miként erősíthetők meg a béke pozíciói a mind feszülj tebb nemzetközi helyzetben. Az előadó ezután arról szólt,' hogy a békekonferenciához kapcsolódóan két rendezvényt tartanak: október 26-án, pénteken a Parlament előtt nagygyűlés lesz, amelyen tíz- és tízezrek tehetnek hitet a béke ügye mellett. Előző na-J pon október 25-én, csütörtö­kön Százhalombattán is de-( monstrációt tartanak: ide futnak majd be az ország hat megyéjéből indult béke- staféták, üzeneteket hozva á X. országos békekonferenciái résztvevőinek. A magyar bé-J kemozgalom vezető téstületéJ nek a jövőbeni munka alap-’ jául szolgáló állásfoglalás-J tervezete kapcsán a főtitkár* rámutatott: viszonylag rövid távra, két évre fogalmazzák! meg a feladatokat, mert a gyorsan változp világpolitikai helyzetben nem engedhető meg, hogy késedelmesen reá-' gáljanak az eseményekre. Az x Országos Béketanács ülésén ezután felszólalások következtek; az elhangzott észrevételekkel és javaslatok­kal tovább gazdagítják a plé- num elé terjesztendő doku-' mentumok tartalmát.1 (MTI), j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom