Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
r o Gyakori kérdése olvasóinknak, mi a teendő hagyatéki eljárásban ahhoz, hogy a hagyatéki vagyontárgyak hiánytalanul megmaradjanak, azt az örökösökön kívüli személy — akár az örökhagyó lakásában lakó bérlő, vagy élettérs — ne tulajdoníthassa el, a hagyaték átadásánál az örökölt vagyontárgyak meglegyenek. A hagyatéki eljárásról szóló jogszabály ezekre az esetekre úgynevezett biztosítási intézkedéseket ír elő. A hagyaték biztosításának a hagyatéki eljárás bármelyik szakában, bármikor helye van. A biztosítási intézkedés hivatott arra, hógy a hagyatéki vagyontárgyakat megóvja az eltulajdonítás. az elrejtés, a megrongálás, az eltékozlás veszélyétől; továbbá célja az is, hogy a vagyontárgyakat megóvja a természetes romlás által bekövetkező értékcsökkenéstől, avagy fölösleges őrzési költségektől mentesítse az érdekelteket. E biztosítási intézkedések megtételére a következő hatósági személyek jogosultak. Biztosítási intézkedéseket a leltározás ideje alatt a leltárelöadó, míg az egész hagyatéki eljuras alatt a közjegyző tehet. A leltárelöadó önálló biztosítási intézkedési jogköre korlátozott — érdemben is, időben is. A haláleset napjától a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz történő megküldéséig intézkedhet önállóan a leltárelőadó. Jogköre a készpénz, az értékpapír és más értéktárgyak (arany, ezüst, ékszerek), bírói letétbe helyezésére; a vagyontárgyak zár alá vételére, valamint indokolt esetben a vagyontárgyak értékesítésére terjed ki. Ezzel szemben a közjegyző a haláleset napjától, a hagyatéki eljárás befejezéséig tehet biztosítási Intézkedéseket. Megteheti jogkörében mindazt, amit a leltárelőadó, azonkívül a vagyontárgyak kezelése, megőrzése, megóvása érdekében hagyatéki zárlatot és ezzel kapcsolatban zárgondnokot, a hagyatéki követelések behajtására ügygondnokot rendelhet ki; minden szükséges intézkedést megtehet a hagyaték tárgyalnak biztosítása érdekében. A biztosítási intézkedéseket a leltárelöadó is a közjegyző is akár kérelemre, akár hivatalból is megteheti. Azok megtételét csak az örökös és a végrendeleti végrehajtó kérheti. Hivatalból'akkor tehet biztosítási intézkedéseket a leltárelöadó és a közjegyző, ha ezt az örökösök személyi körülményei indokolják. így. ha nincs olyan személy, akire a hagyatéki vagyontárgyak kezelését, őrzését megnyugvással lehetne bízni, az örökösök között kiskorúak, vagy gondnokság alá helyezettek is vannak és nincs törvényes képviselőjük, vagy távolléte miatt érdekeik védelméről nem tud gondoskodni; az örökösök ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodnak és nincs ügyeik vitelére feljogosított megbízottjuk. A biztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a leltárelőadó intézkedése ellen jogorvoslattal lehet a közjegyzőhöz fordulni, ha pedig a közjegyző rendelte el a biztosítási intézkedést, a határozata ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság bírálja el. Itt kell említeni a hagyatéki eljárás szerves részét: a leltározást. A leltározásnak a célja, hogy az ingóságokból álló hagyaték eltitkolását és elrejtését az örökös érdekében meggátolja; egyben alapja legyen a hagyaték megosztásának, sőt az öröklési illeték kiszabásához alapot nyújt. A hagyatéki eljárásról szóló jogszabály szerint, akkor kötelező a hagyaték leltározása, ha a hagyatékhoz belföldön lévő ingatlan tartozik. A belföldön maradt ingóságokat viszont csak akkor kell leltározni, ha azok értéke az ezer forintot meghaladja és a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló, kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, v|gy ismeretlen helyen távollévő személy érdekelt és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók; vagy nincs ismert örökös; vagy az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy is van; vagy a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, vagy a gyámhatóság kéri. Az említett intézkedések megtételére az a közjegyző illetékes, illetve annak a tanácsi szakigazgatási szervnek leltárelöadó,ja jár el, ahol az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye van. . Dr. Zs. A. Ezt az autóbuszmegállót biztos nem lopják el! Hogy az őrhalom határában levő fa mit szól ehhez az újításhoz, nem tudni. Feltehetően semmit, mert nem tud beszélni. Most már csak arra lennénk kíváncsiak, ha áthelyezik a buszmegállót, akkor ehhez a tát is ki fogják vágni? Megnyílt az alagút Fegyveres erők napja Drégely palánkon Szeptember 29-én a nyirkos őszi reggel ellenére több mint 250 gyermek vidám zsibon- gása verte fel határ menti kis falunk, Hont békés reggelét. Ünnepnapra készültek az összegyűlt felnőttekkel együtt. A drégelypalánki pártvezetőség és a községi közös tanács nagyszabású rendezvény- sorozatot szervezett szeptember 29-re, a fegyveres erők napjára és a Szondi-alagút átadására. A megemlékezés 10 órakor a drégelypalánki Szondi György úttörőcsapat ünnepélyes csapat-összejövetelével kezdődött. A kisdobosok és az úttörők fogvacogva, • de büszkén vonultak fel a fut- ballpályára ünnepi egyenruhájukban. Az ünnepi köszöntőt Kinézel László, a területi pártvezetőség titkára mondta, majd a Haza Szolgálatáért Emlékérem ezüst fokozatát vette át a Szondi Lakatoses Szerelőipari Szövetkezet dolgozója, Sivó Antal. Érsehvadkerten történt! Szabadtéri kiállítás A megemlékezésen az ének-, karosok ajkáról vidáman csengtek a 48-as toborzónó- ták. Az ünnepélyes csapatösszejövetel befejezése után a kisdobosok és az úttörők a szabadságharc hőseinek emlékére, és a fegyveres erők tiszteletére honvédelmi akadályversenyen vettek részt. A kisdobosok énekszóra lépkedve haladtak állomásról állomásra, ahol kipróbálhatták ügyességüket, bátorságukat. Az úttörők nehezített pályán, térkép alapján futva tették meg az utat a faluból a Szondi-alagút bejáratáig. Egyetlen őrs sem feledkezett meg az úton virágot, cserjét, fenyőgallyat szedni, melyből az utolsó állomáson szép csokrokat, koszorúkat kötöttek, majd a Drégely-vár hős védőire emlékezve az alagút beiáratánál helyezlek el. Eközben á sportpályán öt csapat kispályás labdarúgó- mérkőzésen mérte össze tudását. A játék sportszerűen zajlott, a népes nézőközönség jól szórakozott. A bajnokság befejezése után a Látókosokat és a nézőket a helyi gazdasági egységek autóbuszai szállították az alagút bejáratához. A Börzsöny lankái kellemes felüdülést és pihenést nyújtottak az ide kirándulóknak. Az úttörők és a kisdobosok vidám játék közben meghódííották a környező dombokat. A helyi áfész kifogástalanul gondoskodott a népes gyülekezet ellátásáról. Délután került sorka sport- bajnokság és az akadályverseny ünnepélyes eredmény- hirdetésére. Majd a balassagyarmati honismereti kör alapító tagja, Kamarás József, közvetlen szavakkal nyitoita meg a Szondi-alagút bejáratát. A szalag átvágd,iákor köszönetét mondott a feltárásban részt vevő munkásoknak, katonáknak, szövetkezeteknek és vezetőiknek, a helyi tanácsnak, a Duna-kanyar Intéző Bizottságnak, amely a 200 méteres alagút feltárásába bekapcsolódott, annak létrehozását segítette. Drégely-vár hős kapitányának és 150 főnyi vitéz seregének bátorságát 450 esztendő elmúltával sem felejti el a környék apraja-nagyja. Ezt bizonyítja a megnyitott alag- útrészlet, ■ az odaadó munka, amivel létrehozták, és a lelkes megnyitó, amellyel átadták a nagyközönség számára. Deine Lajos tanácselnök a Szondi-emlékbizoltság elnöke Drégelypalánk Héthónapos gázosügi/ Az üzemeltető nyilatkozata után lehet Felejthetetlen vasárnap délutánban volt része annak a nem kevés számú érdeklődőnek, aki szeptember 30- án részt vett Benyovicsné Eczl Mária naiv festő szabadtéri kiállításán. Méltán lehetünk büszkék a naiv festőre, aki Érsekvad- kert hagyományait, megragadó tájait örökítette meg. A kiállítás napján nyitotta meg házi múzeumát, mellyel gazdagabb lett községünk. A naiv festő munkásságát dr. Bánszky Pál művészet- történész méltatta. A kiállítást még élőbbé tette Béres Ferenc és Eczl Margit előadóművész műsora. Köszönet a művésznek és a rendező szerveknek a kiállítás rendezéséért! Görbe Imre Mátranovák lakói még ez év elején elhatározták, kérelemmel fordulnak a nagyközségi közös tanácshoz, mely szerint járjon közre az illetékes szerveknél, hogy községükben is legyen egy mini-gázcseretclep. Óhajukat írásba foglalták és elküldték a tanácshoz, kérve, amennyiben lehetséges. támogassák az elhatározást. Mint írják, azóta eltelt 7 hónap s még mindig nem tudják konkrétan, milyen stádiumban van a közérdekű szolgáltatás megszervezésének ügye. Pedig társadalmi összefogással készek megépíteni a falu lakói a telepet, ha az anyagot a tanács biztosítja . . . stb. ★ Megkérdeztük a Mátraterenyei nagyközségi közös Tanács illetékes szakigazgatási szervét., ahol megtudtuk. hogy ily cseretelep megvalósítása egy sor hosszadalmas ügyintézéssel jár. így többek között írásban kereste meg a tanács a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalatot (Szolnok), ahonnan megküldték egy jogszabálykivonatot, amely előírta, hogy üzemeltető szervet kell keresni. Ezért először megyén belül megkeresték a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, vállalkozna-e a feladatva. Mivel nem vállalták, tárgyalásokat folytattak a Pétcrvá- sára és Vidéke Afész illetékeseivel. ahol szóbeli megállapodás született, miszerint vállalják a cseretelep üzemeltetését. Most várják az írásbeli nyilatkozatot, amelynek birtokában • már semmi akadálya nem lesz a cseretelep szervezésének, illetve létrehozásának. Mint mondották — minden remény megyan arra, ho^v még ebben az évben sor k^rül a gázcserctelep üzembe helyezésére. György közlekedési minisztertől dicsérő oklevelet és pénzjutalmat. S talán többször is részesültem volna jutalomban, ha főnökeim és az én véleményem gyakorta megegyeznek... — Mit1 csinált nyugdíj után? — Folytattam az asztalos- munkát a tanácsi építőknél, az iparcikknél, míg végül a FÜSZÉRT-nél kötöttem ki. — Mi a véleménye a mai és régi munkalehetőségekről? — Munkalehetőség van bőven a fiatalok számára, csak meg kellene becsülni. A munkafegyelemért kellene tenni valamit, mert szigorúbb intézkedésekkel hatékonyabbá lehetne tenni a munkavégzést. — Mit kíván a jövőben? Rám néz, majd a széket nézi, amit már megjavított. Látom rajta, hogy a munkája még mindig örömmel tölti el! Balogh Tibor Csapatzászló társadalmi munkában A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének Furák Teréz brigádja csapatzászlót készített a Nógrád megyei Ifjú Gárda-parancsno-kságnak, melyet a fegyveres erők napja alkalmából a megyei KISZ- bizottságnak adtak át. A brigád vezetője, Koczka Gyulá- né meó-csoportvezető, kinek brigádja a csapatzászlót társadalmi munkában varrta. Ezért — és még ezen kívül is — sok egyéb társadalmi munkáért . Koczka Gyulánét a megyei polgári védelmi parancsnokság dicséretben részesítette, s a fegyveres erők napja alkalmából kiemelkedő munkája elismeréseként, dicsérő oklevelet adott át IUés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Ugyancsak ezen a napon és ebből az alkalomból Kecskés László dolgozónk, a gyáregység polgári védelmi törzspa- rancsnoka kiemelkedő polgári védelmi munkája elismeréseként szintén dicsérő oklevél kitüntetésben részesült. Vetélkedő Gyáregységünkben már hagyománnyá vált, hogy minden évben megrendezésre kerül az Ifjú varró szakmunkás vetélkedő, melyet a jobbágyi ruhagyárral közösen szervezünk. Mivel ez a verseny tavaly Pásztón volt, most Jobbágyiban tartottuk. A pásztói kötöttárugyár a vetélkedőn három fiatal varrónővel indult. Kicsit tartottunk a számunkra idegen, nehéz fazonú versenymunkától, hiszen a ml varrónőink tréningekhez szoktak, nem pedig húzott, fodros női ruhákhoz. A szorgalmas felkészítőhét után az eredmények nem maradtak cl. A vetélkedőn a SENIOR Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége fiatal varrónői az I., a III. és a IV.' helyezést hozták el.’ Wiltner Anna Az első benyomások a kollégiumban A kollégium hatalmas kő- falai megérkezésemkor kicsit visszariasztottak. Milyen is lesz itt laknom 4 éven át? S most már elmondhatom: jól érzem magam, s azt hiszem, a további hetek, hónapok, sőt évek is kellemesen telnek el. Ezt tanúsítja a közelmúltban lezajlott közgyűlés, ahol a' tavalyi év végrehajtott feladatairól számol-! tak be az idősebb kollégistáid Ezek után az előttünk álló feladatokat ismertették. Ez a témakör már jobban érdekelte a kollégium lakóit, ami azt hiszem, érthető is. Igen biztató programok; várnak ránk. Lesznek különböző szakkörök, mint pél-! dául aerobik, kriminalisztiJ ka, fotószakkör, néptánc... Változatos programokkal tesszük érdekesebbé iskola utáni szabad időnket. Sze- repel a tervek között Kazin-* czy szépkiejtési verseny, a Furák Teréz életéről szóló verseny, Katalin-bál, lesz ismerkedési est, lexikonhasználati vetélkedő és még sok-sok változatos program. Idősebb társaink példájáfi követve, igyekszünk minél jobban tanulni és hasznosabban eltölteni szabad időnketj Reméljük (mint most), jövőre is megkapja kollégiumunk az aranyoklevelet a diákok jó munkájának elismerésed ként. Berceli Judit közgazdasági szakközépiskola Összeállította: Tóth Jolán Munltássrc Amíg bírom erővel Nagyon nehezen, csak többszöri rábeszéléssel tudtam elérni, hogy Nagy Lajos „bácsi’' elmondja hosszú életének munkásságát. Most is munkában találom őt, egy széket, javítgat a salgótarjáni FÜSZÉRT-nél, ahol nyugdíjasként mint karbantartó asztalos dolgozik. — Nagyon nehéz gyermekéveim voltak, nyolcán voltunk testvérek, ebből ma még négyen élünk. Édesapámnak a vasútnál nagyon sokat kellett dolgozni a megélhetésünkért. Én is korán, már tízéves koromban megismertem a munkát. Már ekkor nagyon szerettem a fát farigcsálni, 1923-ban Patai Istvánnál kezdtem tanulóként. Tanulmányaim befejeztével még rövid ideig nála dolsoztam, majd 1927. február elsején mentem Salgótarján külső pályaudvarra dolgozni asztalosként. Jól ment a munka, szeretett is az akkori állomásfőnököm, Szántai István. A legjobb főnököm volt munkásságom alatt, sajnos rövid idő múlva más beosztásba Budapestre került. Az asztalosmunkát főállásban 1933-ig csinálhattam, mivel ekkor szűnt meg az asztalosműhely, így kocsirendezőként folytattam a vasútnál. A második világháború idején egy évet Erdélyben töltöttem kocsirendezőként. Hazatérésem után 1943-ban megnősültem, s két leány- gyermekünk született. Ma már két unokánk is van. Nagyon szeretjük őket. — Milyen volt az élet a második világháború után? — Először is ünnepeltük a győzelmet, majd hozzáfogtunk az építőmunkához. En személy szerint elvállaltam a pályaudvaron az összes fatárgy javítását. Mindent a saját szerszámommal végeztem el. Persze mindenki ott és abban segített, amiben tudott. Ezután már sokkal könnyebb lett, mi is segítettük a fejlődés útját. — Mikor ment nyugdíjba? — 1963-ban, és a sokévi fáradságos munkám jutalma csak ekkor került napirendre. Ekkor kaptam Csanádi NÓGRÁD - 1984. október 11., csütörtök 5
