Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

I Filmj'erjyzef Pintér István cikksorozat* 1944 október 15-8 évfordulóién: Halálcsapda Egv jó csapda észrevétlen búvik meg a fák lombjai közt, vagy az avarban. Alap­vető követelménye az is, hogy a gyanútlan vad ne tudjon szabadulni belőle többé A kri­mikben némileg kibővül a követelményrendszer, de Ira Levinnek kétségkívül sike­rült több olyan csapdát is állítania, melyekbe nem csak színdarabjának szereplői, de nézői is gyanútlanul bele- pottyannak. így van ez rend­jén, hiszen a krimik kisze­melt áldozata valójában maga az olvasó (néző). A különb­ség talán csak annyi, hogy az olvasó (néző) többnyire élve kerül ki a kelepcékből. Sidney Lumet neves ame­rikai rendező nem csak túlél­te, de meg is szerette Ira Le­vin Halúlcsapriáját, és — munkássága során nem elő­ször — úgy döntött, hogy a mozikban is lépre csalja a né­zőket. A „Domb”, a „Tizen­két dühös ember”, és számos más filmsiker rendezője ez­úttal is biztosra ment. Holt­biztosra. A „Halálcsapda” ugyanis majdnem hibátlan krimi: lélektanilag hitelesen motivált gyilkosságokkal, majdnem minden elemében hihető fordulatokkal. Mint ahogyan azonban tö­kéletes bűntény sincsen, azon- képpen, úgy látszik, tökéletes krimi sincs. Bár jól tudjuk, hogy a profi módon előkészített és végrehajtott valódi bűntények esetében is nemegyszer tény­leg csak apró „banánhéj" okozza a bűnösök vesztét, a krimikben — kivált a jól in­duló krimikben — bosszantó, idegen elem a véletlen. Már­mint az a fajta véletlen, amely a végkifejlet során, minden előzmény nélkül „top­pan be” a történetbe, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy győzni segítse az igaz­ságot. A rutinos krimiszerzők épp ezért már a történet leg­elején elhelyezik a „banán­héjat”, lehetőleg oly módon, hogy amikor elcsúsznak raj­ta azok, akiknek el kell csúszniuk, akkor az olvasó (néző) a fejéhez kapjon: „Jé, hát ezt előbb Is észrevehet­tem volna!” A banánhéjnak tehát kez­dettől jelen kell lennie, de úgy. hogy se a majdani szen­vedői, se az olvasói (nézői) ne vegyék észre. A figyelem­elterelés lehetőségei külön­bözőek. Ira Levin—Sidney Lumet krimijében azonban a ba­nánhéjat nem lehet nem ész­revenni. Megtestesítője ugyanis egy látnoki képes­ségekkel rendelkező idős hölgy, akiről már a film legelején is hangsúllyal szó esik, később azután meg Is jelenik a színen, hogy a né­zőkkel is közölje: „én vagyok a banánhéj”. Persze az igaz­ság az, hogy éppen mivel eny- nyire nyilvánvaló az idős hölgy „végzetasszony"-szere- pe, a film legvégéig bízunk abban, hogy személye csupán eszköz egy még ravaszabb fordulat beiktatására. Nos, ebbéli reményeinkben csa­latkoznunk kell, bár a törté­net csattanója így is kétség­kívül szellemes. Szellemes, de bevallom, en­gem ugyanakkor felettébb bosszantott is. Éspedig azért, mert a „Halálcsapda” egé­szen a befejezésig egy való­di dráma lehetőségét Is ma­gában hordozta. A „csattanó” azonban kioltja a drámát, és emlékezetünkben csupán egy jól felépített krimi emléke marad meg. Tudom, ez sem kevés, de már csak a főszereplő sze­mélyének azonossága miatt sem lehet nem gondolni a néhány éve nálunk is vetí­tett „Mesterdetektív” című kétszemélyes krimidrámára, melyben Michael Caine — a nagyszerű Laurence Olivier oldalán — a nem kevésbé fordulatos krimiszövetben a megaláztatás gyötrelmeit tud­ta átéreztetni a közönséggel. Igaz, nemcsak a miszti­kus felhangot kellett volna kiiktatni a Halálcsapdából ah­hoz, hogy valódi dráma le­hessen. Ahhoz tje is kellett volna iktatni egyet ’s mást. Ira Levin azonban bizo­nyára rossz fordítás alapján dolgozta fel kriminek a ma­gyar közmondást, amely — az ő tolmácsolásában — vala­hogy így hangzik: „Aki más­nak vermet ás, az maga is beleesik, de ebből jól meg­él, aki mindenkit túlél!” Hogy ez így sem hangzik olyan rosszul?! ■— pintér — Az üvegcsiszoló-szakma az utóbbi időszakban egyre jobban elnőiesedik, melynek kézen- fogható példájával találkozhatunk a salgótarjáni öblösüveggyárban is. A végzett tanulók közel 50 százaléka leány, akik nap mint nap bizonyítják szakmai felkészültségüket a mun­kagépek mellett. Képünkön Szőke Andrea első éves tanuló a csiszolás fortélyaival ismer­kedik. 1. Horthy lelkiismerete... Verőfényes napra virradt 1044. október 15-én Budapest. A város a háborúban már megszokott vasárnapi képét mutatja. Az újságok első ol­dalán a hadi jelentések, ame­lyekből — fogalmazóik min­den igyekezete ellenére, hogy győzelemnek tüntessék fel a vereségeket — kitűnik, hogy a szovjet csapatok már a ma­gyar főváros felé közelednek. Makó, Szeged már a szovjet csapatok kezén van, Debre­cen körül pedig páncélos csa­ta tombol, amelynek kimene­tele aligha lehet kétséges. Sztálingrádtól jutottak idá­ig a Vörös Hadsereg egysé­gei, miért éppen a Hortobá­gyon sikerülne feltartani őket? Budapesten ezen a napon még nagyon kevesen tudják, hogy az ország tulajdonkép­pen mór kilépett a háború­ból. Egy fegyverszüneti' kül­döttség, amelyet Horthy Mik­lós kormányzó Faragho Gá­bor vezérezredes, egykori moszkvai katonai attasé ve­zetésével küldött a Szovjet­unióba. négy nappal előbb. Moszikvában Molotov szovjet külügyminiszter lakásán alá­írta az ideiglenes fegyverszü­neti megállapodást. Gróf Te­leki Géza, a Jugoszlávia meg­támadásakor öngyilkossá lett miniszterelnök fia, a küldött­ség egyik tagja pontosan fel­jegyezte az időpontot. Este 7 óra 57 percet mutattak az órák. Az okmány orosz nyel­ven íródott, Francia fordítást mellékeltek, Molotov türel­mesen várt, amíg a magyar delegáció átolvassa a szöve­get. A aláírások előtt Faragho tintával odaírta: „Magyaror­szág kormányzójának megbí­zottjai: vitéz Fgragho Gábor vezérezredes, Szent-Iványi Do­mokos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Teleki Géza egyetemi nyilvá­nos tanár.” Teleki Géza feljegyzései szerint az aláírás után a szovjet tárgyalópartnerek szinte kicserélődtek. Kuznye- cov vezérezredes, a szovjet vezérkari főnök helyettese, aki az október elsején Moszk­vába érkezett magya-r delegá­ció valamennyi tárgyalásán részt vett, odament a magya- tábornokhoz, megölelte és testvérnek nevezte. Molotov — aki akkor a szovjet veze­tés második emberének szá­mított — mosolygott és kezet fázott a magyarokkal. — Most már szövetségesek vagyunk! — jelentette ki. A küldöttség azonnal távi­ratban értesítette a budai Vá­rat, hogy az aláírás megtör­tént. Az előzetes titkos tóvi- ratváltások alapján a kor­mányzónak az lett volna a dolga, hogy azonnal szembe­forduljon a németekkel. A moszkvai tárgyalások nyomán a szovjet hadsereg két-három A Világ és Nyelv új szá­ma közli a brit kormányfő válaszát arra a folyóiratban megjelent nyílt levélre, ame­lyet két nyelvész, két író és két újságíró intézett hozzá bu­dapesti látogatása idején. „Fogadás a brit parlament­ben” címmel Brian Barker, az angol törvényhozás 153 tagú parlamenti eszperantó csoportjának titkára beszá­mol a már több mint tiz éve működő tömörülésük legutób­napra megállította a frontot, hogy a kormányzó Budapest alatt összegyűjthesse csapata­it. Horthynak azonban esze ágában sem volt eleget tenni e megállapodás legfontosabb, s az ország számára sorsdön­tő pontjának. Amint akkori külügyminisztere, Henmyey Gusztáv vezérezredes, később, az emigrációban leírta: „Lel­kiismereti problémát jelen­tett a kormányzó számára a Németországgal fennálló szö­vetségi viszony felbontása. Sohasem állott szándékában, hogy katona) akciót indítson Németország ellen, ezt előt­tem több alkalommal is kije­lentette.” Negyedszázad politikai tör­ténete mutatja, hogy Horthy­nak egyáltalán nem, vagy na­gyon sajátosan működött a lelkiismerete. Mindenesetre miközben a szovjet katonai parancsnokság az előzetes fegyverszünetnek megfelelő­en parancsot adott csapatai­nak, hogy „semmiféle továb­bi előremozgást külön intéz­kedésemig ne folytassanak”, az ő csapatai ellenlökésekkel kísérleteztek. És, bár tudomá­sa volt róla, hogy a fegyver- szünet bejelentése esetére a nyilas pártba tömörült szélső- jobboldali banditák német ka­tonai támogatással a hatalom átvételére készülnek, még ar­ra sem adott parancsot, hogy megbízható csapatok védel­mébe helyezze magát. Körülbelül abban az idő­ben, amikor a budai Várba be­érkezett a fegyverszünet meg­kötését tudtu! adó moszkvai távirat, a hitlerista titkos- rendőrség figyelő szemeit ki­játszva egy szociáldemokrata és egv kisgazdapárti politikus jelenik meg a kormányzónál, Szakasits Árpád és Tildy Zol­tán az ország hitlerista meg­szállása óta illegalitásban él. Ott alakúi meg a Magyar Front, amely szeptember 20-án memorandumot juttatott el a kormányzóhoz, aki aztán a vezérkari főnökét, Vörös Já­nost bízta meg a kapcsolat felvételével. Vörös közölte: a kormányzó kész kiugrani, s megkérdezte: mi támogatóst kaphatna az ország népétől, a munkásságtól, a parasztság­tól? A Magyar Front vezetői azt válaszolták: minden tá­mogatásra számíthat, ha fegyvert ad. Hiszen fegyver­telenül mit tehetnének az al­tig felfegyverzett megszállók ellen? Horthy a személyes meg­beszélésen azonban egy szót sem hajlandó szólni a mun­kásság felfegyverzéséről. Ami­kor ’Szakasitsék előadják a Magyar Front elképzeléseit. Horthy elkezdt a földreform­ról beszélni, amiről most nincs, nem is lehet szó. Olyas­féle földreformtervet ad elő, amely a nagygazdók paradi­csomává változtatná Magyar­Világ és nyelv bi eseményéről, és a nem­zetközi nyelv ügye melletti újabb kiállásukról. „Ellenvé­lemények és kételyek...” cím­mel interjút közöl Claud Fi­ion genfi egyetemi tanárral. Figyelmet érdemel Detlev Blanke NDK-beli nyelvész: Marx és Engels az „egyete­mes nyelvről” című cikke. országot. Mór az ország föld­jén tombol a háború, s Hor­thy azt magyarázza, hogy a nagybirtokokat szerinte is le kell bontani, de vigyázni kell. Háromszáz-ötszáz holdas bir­toktesteket képzel el, s aztán mindenféle öntözőcsatornák építéséről fecseg. Szakasitsék többször közbe akarnak szól­ni, de ha Horthy egyszer el­kezd beszélni, lehetetlen fél­beszakítani. Végül csak rátér a találko­zó tulajdonképpeni tát gyára. Figyelmezteti a Magyar Front vezetőit, készüljenek, meft kedden, október 17-én beje­lenti, hogy kilép a háború­ból. S amikor a munkásság­nak adandó fegyvert rekla­málja a héttagú küldöttség, Horthy azt válaszolja, hogy a szervezés most van folyamat­ban, s időben értesítést küld, hogy mikor és hol vehetik át a fegyvereket. Másnap délelőtt Horthy pa­rancsára Vattay altábornagy hivatja Utassy Lóránd ezre­dest, aki a Honvédelmi Mi­nisztériumban teljesít szolgá­latot. A katonai iroda főnö­ke tájékoztatja: az oroszok kí­vánsága, hogy egv magas ran­gú tiszt utazzon Szegedre, ta­lálkozzék Malinovszkij mar- sallal. a szovjet frontparancs­nokkal. Utassyt délután hat órakor igazítja el Csatay La­jos és Vörös János. Nem mondják meg Utassynak, hogy a fegyverszüneti egyez­ményt már megkötötték. Igaz, ők sem tudnak róla, Utassy rövid, de velős parancsot kap: vegye át a szovjet katonai parancsnokság, illetve a szov­jet kormány kívánságait, s azt jelentse a Várban. Utassv el is jut Malinovszkijhoz, s csak ott derül ki: Horthy?!« ismét csak taktikáznak. Utas- synak semmiféle felhatalma­zása nincs a tárgyalásokra, s mint a Honvédelmi Miniszté­rium hadifogolyosztályának vezetője, tájékozatlan minden jelentős katonai kérdésben, így nem tud válaszolni Malí- novszkijnak legfontosabb kér­désére sem: mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a ma­gyar csapatok szembefordul­janak a németekkel. Az alkció részleteiről sem tud tárgyal­ni. Annál Is inkább tisztában vannak saját elgondolásaik minden apró részletével a németek. Elhatározott dolog, hogy Horthyt felcserélik Szá­las ivat, s a nyilasokat juttat­ják hatalomra. A hitleristák számára azonban most sem lényegtelen a látszat megőr­zése. s olyan megoldást ke­resnek, hogy a kormányzó, mint alkotmányos tényező, hajlandó legyen szentesíteni a német fegyverekkel végre­hajtott nyilas puccsot. Következik: 2. Csak „alkot­mányosan”. Az 1975-ben elhunyt Korach Mór akadémikustól, a neves magyar tudóstól közli az emigrációjában, olasz irodal­márként is alkotó szerző „Ka­land Thomas Mann-nal” cí­mű érdekes visszaemlékezését. Más tartalmas írásai közül kiemelhető még az Afrikai mozaik című írás; egy japán szerző cikke hazája nyelvé­nek háromféle írásrendszeré­től és a gyulai szabadegye­temről szóló riport. w műsor KOSSUTH RADIO: s.zo: Egymástól tanulva 8.30: Schubert: C-dúr fantázia (.55: Lendvay KamiUó: A bűvös szék. Egyfelvoná- sos opera ».44: Szólj, szól) sipom! lu.05: A Diákkönyvtár hang­szalagon melléklete 10.35: Labirintus 10.50: A szkopjei rádió napja U.10: Romantikus zene 11.41: A sötétség mélyén. XII/6, rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Fülvédö és Járadék 13.00: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza szá­zadai, IV. rész 14.26: Nóták 15.09: Lapozgató 15.30: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.oo: Menyasszonyok, vőlegények 17.51: Üj lemezeinkből 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.1$: A szkopjei rádió napja 20.25: Aki civilben is cár volt... XII/10. rész. Gorkij 21.20: Szőnyi Erzsébet népdal- feldolgozásaiból 21.40: Tiszteleti taggá választottuk 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Kamaramuzsika 22.53: A közjó szolgálatában 23.03: Emlékezetes hangversenyek 0.10: Tárogató muzsika PETŐFI RADIO: 0.05: A szkopjei rádió napja 1.20: A Szabó család s.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Lehoezky Éva operett­felvételeiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15,05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Charles Lloyd dzsessz- kvartettje látszik 17.30: Segíthetünk? is.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelöknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök ’’.’O: Wdonságalnkból 23.20: Részletek az Oregon­együttes ..Oregon” című lemezéről ■24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STCDIÓ: 4 NÓGRAD - 1984. október 11., csütörtök 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországl ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Bekecsl sé­ta. — Diákok mezőgazdasági munkán. — Kutatóállomás Sík- főúton.) 16.00: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: V 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolatévé. kémia. (Középisk. III. oszt.) 8.20: Francia nyelv 8.40: Fizikai kísérletek 8.50: Systéme Internationale. 6. Az elektromos mérték- egységek. prefixumok. 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) 9.40: Cafe Hungária. (ism.) 10.05: Hétfő. Francia tévéfllm (ism.) 11.25: Képújság 15.05: Tskolatévé. Legyen a zene mindenkié! VT/5. rész. 15.50: Kamera. A film lexikája I. 16.25: Hírek 16.30: Tízen Túliak Társasága 17.25: Telesport 17.50: Képújság 17.55: Az igazi Szeged III/3. rész. 18.55: Reklám 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese (FF) 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör 20.50: Lantmadár 21.25: Hírháttér 22.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.20: Képújság 18.25: A nyelv világa 19.10: Nasa obrazovka 19.30: Fuvola-gitár szonáták Csehszlovák film (ism.) 20.00: Zenés tv-színház. Lehár Ferene: Tavasz. Operett, (ism.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Hat láb föld. Angol tévé­filmsorozat 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hfradó 20.00: Eper a fűben l. rész 20.55: Zenés fejtörő 21.25: Gazdaságpolitikai magazin 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20.00: Portréfilm Karol Plicko nemzeti művészről 20.50: A rendőrség naplójából 21.05: KI a bűnös? 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a bűnös? 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Novemben 7,: Fél 4 és 7-től: Egy tiszta nő I—XI. (14). Színes, szinkronizált fran­cia-angol film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4, háromne­gyed 6 és 8-tól: A pagoda csap­dája. Színes, szovjet háborús ka­landfilm. — Pásztói Mátra: Szent Lőrinc éjszakája (14). Szí­nes. szinkronizált olasz film. MESEMOZI: Leleményes nyuszi, — Széesényi Rákóczi; A Jedi visszatér. Szines, amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Kistere- nyei Petőfi: Hófehér (14). Szi­nes magyar rajzfilm. — Jobbá­gyi! Az ember, aki lezárta a vá­rost! (14). szines, szinkronizált szovjet film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom