Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

SALGÖTRRjnni A HOGRAD SALGÓTARJANI MELLEK1ETE milHtllllllllHIIHt ■lllllMIIIMIIII|IMUII|MIIIIIHIHHIUMIII|llillllllllHIMIIIiHlilllllUIIIHIilllll|lllll|IIIIIIIIHlt|ll|IIIIIIIIUMIIIIMMIIIIIIIIII illlMMI|IIIMII|IIM'l|lllll|lllll HllllllttlllHIIIIIHIIIIIlllll'lll IIHI|HIJIIII||l||IIJIIII|llll|lll|lllillllliJIHIIIIIIIIII|HIIIMIIItilltlllllllllIlltllUlltmillllllilJlillllllllllll!ll!tlllllllJIIU|llllli|lllll<litf Növekvő önállóság és felelősség! A vállalati belső mechanizmus működésének tapasztalatai Salgótarján ipari üzemeiben A vállalati szervezeti rendszer fejlesztésével elő kell mozdí­tani a hatékonysági követelmények érvényre jutását, a vállala­tok közötti gazdasági verseny kibontakozását - állapította meg az MSZMP Központi Bizottságának idei április 17-i állásfog­lalása, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek feladataival foglalkozott. Az is megfogalmazódott, hogy következetesen folytatódjék a szervezeti korszerűsítés. A válla­lati méretek a gazdaságosság és a termelés követelményeihez igazodjanak. Javítani kell az állami vállalatok közötti koope­rációt, valamint az állami vállalatok és a szövetkezetek közötti együttműködést. A külső és belső feltéte­lekhez való rugalmas alkal­mazkodás az elmúlt öt évben a vállalatok tevékenységében Salgótarjánban is megkülön­böztetett szerepet biztosított a belső mechanimus korsze­rűsítésének. A város és von­záskörzete hat önálló és hat városon kívüli központú ki­emelt ipari gazdálkodó egy­ségénél a szervezeti, irányí­tási érdekeltségi rendszerek számottevően változtak, át­alakultak, fejlődtek, vagyis jól szolgálták a gazdaságpo- li tikai célok helyi megvaló­sítását. Egyre fontosabb esz­közeivé válnak a vállalati erőforrások hatékonyabb ki­használásának, a külső piaci Körülményekre való reagálás­nak, a versenyképesség ja­vításának, a belső tartalékok feltárásának, a teljesítmé­nyekkel mindinkább össz­hangba kerülő jövedelemnö­vekedésnek. A nehezebb gazdasági fel­tételekre válaszolva nőtt a termelő-gazdálkodó egységek önállósága és felelőssége. Idő­közben önállóvá vált a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár, és a Volán 2. sz. Vállalat. A korábbinál na- gobb gazdasági önállósággal rendelkezik az Üvegipari Mü­veken belül az öblösüveggyár és a síküveggyár. Nagyobb hatáskört kapott a BRG, az OBV, a VEGYÉPSZER és a Váci Kötöttárugyár kazári gyára. Az önálló vállalatok­nál — a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben és a Salgó­tarjáni Ötvözetgyárban — számos új, önelszámoló egy­séget hoztak létre. A Központi Bizottság ápri­lisi állasfoglalása alapján módosul a központi irányító- szervek és a vállalatvezetés közötti kapcsolat, valamint viszonyrendszer, kiteljesedik és kibővül a vállalatvezetés Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál és a síküveggyár­ban tettek kezdeményezést. A tervezés, a vállalati stra­tégia és taktika kialakítását szolgáló mechanizmus kor­szerűsítésében kedvező, hogy erősödött a piacra irányult­ság, a rugalmasság, a nyitott­ság, a döntések decentralizá­lása. Kedvező a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, hogy a gyárrészlegek központi ajánlások alapján önállóan készítik e! terveiket, teret engedve a kezdeményezések kibontakozásának. Ugyanak­kor kevés helyen foglalkoz­nak megfelelő tartalmú, hosz- szabb távra szóló stratégiai tervezéssel. A néhány helyen rövid idő óta működő igaz­gató tanácsok ez irányú ta­Salgótarján és vonzáskörzete kiemelt ipari gazdálkodó egységei I. Önálló vállalatuk 1. SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK 2. SALGÓTARJÁNI RUHAGYÁR 3. SALGÓTARJÁNI ÖTVÖZETGYÁR 4. SALGÓTARJÁNI VASÖNTÖDE. ÉS TŰZHELYGYÁR 5. NÓGRÁD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 6. VOLÁN 2. SZ. VÁLLALAT. II. Városon kívülről irányított vállalatok 1. OBV salgótarjAni banyagépgyára 2. BRG salgótarjAni gyAra 3. VEGYÉPSZER SALGÖTARJÁNI GYÁRA 4. üm salgótarjAni öblösüveggyára 5. üm salgótarjAni síküveggyára 6. VÁCI kötöttárugyár kazári gyára rendszere: a kollektív- . és egyszemélyi vezetés kombi­nált alkalmazására kerül sor. Ezért is indgkolt az elmúlt évek tapasztalatainak összeg­zése. Számos kezdeményezés ta­pasztalható a vállalati szer­vezetek ésszerű felépítésére. A kiemelt gazdasági egysé­gek egyre átgondoltabb szer­vezeti rendszerben dolgoznak. Ennek ellenére az irányítási szabályzatok nem ' folyamai-, hanem szervezetcentrikusak, a szervezeti kiépítés kereske­delemre és vállalkozásra ori­entált irányítására csak a Salgótarjáni Ruhagyárban, a pasztalatai kedvezőek. A vállalati belső mechaniz­mus korszerűsítésében az el­múlt években a legfontosabb előrelépésre a piacorientált szervezeti és irányítási rend­szer megteremtésében került sor. Megkülönböztetett figyel­met kapott a termékszerke­zet folyamatos átalakítása a két üveggyárban, a BRG-ben és a VECYÉPSZER-ben. Elő­térbe került az export-import tevékenység, a belső források átcsoportosítása, az újítások segítése a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben, a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhely­gyárban, a Salgótarjáni Ruhagyárban és a Váci Kötöttárugyár kazári gyárá­ban. A szemlélet változását gátolja, hogy még több he­lyen él a hagyományos pro- filhozkötöttség, a nagyobb ön­állóságtól és a komolyabb kockázatvállalástól való fé­lelem. A piackutatás fejlesz­téseben is számos tennivaló akad. A termelő-gazdálkodó egy­ségek többségére a belső ér­dekeltségi rendszerek fejlesz­tése nyomán összességében a hatáskörök és a felelősség, a kollektív és egyéni alkotó­készség kibontakoztatására való ösztönzés javuló össz­hangja a jellemző. Az érde­keltségi irányelvek közép­pontjába a jövedelmezőség növelése, a minőség javítása, az ésszerű anyag- és ener­giatakarékosság, az export­feladatok teljesítése került. A legcélszerűbbnek bizonyuló bérfejlesztési mechanizmust az üveggyárakban alakították ki. A vállalatok egy része — az üveggyárak, a kohászok és a ruhagyáriak — elnyer­te és zömmel eredményesen alkalmazza a kísérleti jöve­delemszabályozásban való részvételt. Sok ugyan a jó kezdeményezés, ám ezek egy része nem válik a belső me­chanizmus tartós elemévé. A teljesítményelszámolás hiá­nyosságai több területen gá­tolják a helyes érdekeltség kialakítását. Az információs rendszer továbbfejlesztésében az utób­bi években látványos előre­lépés történt a számítástech­nika alkalmazásával. EzeK azonban csak kezdeti szaka­szai egy korszerűen gépesített rendszernek. A jelen állapot hiányosságai közé tartozik többek között a sok felesle­ges adat rögzítése. A tűzhely­gyárban és az állami építők­nél törekvés tapasztalható áz irányítási lánc rövidítésére. Ennek ellenére a döntések szétaprózódnak, a felső szin­tű vezetők sok operatív kér­désben döntenek. A központi rendeletek alap­ián megkezdődött a felsőbb és középszintű vezetők pályá­zati úton, és meghatározott időre szóló kinevezési gya­korlata. Az első tapasztala­tok az öblösüveggyárban és a tűzhelygyárban kedvezőek. A vezetők személyére vonat­Kongresszusi munkaverseny- felajánlásukként a BRG sal­gótarjáni gyáregységében a Szilágyiné Nagy Zsuzsa vezet­te szocialista brigád vál­lalta, hogy minden körülmé­nyek között biztosítja az ex­porttermékek határidőre való összeszerelését. A korábbi években nyújtott teljesítmé­nye alapján a Komarov nevét viselő kollektíva már elnyerte a Vállalat kiváló brigádja cí­met. Vállalásuk is a gyáregy­ség terveinek maradéktalan teljesítése érdekében történt.’ A kilencfős brigád tagjai túl­órázva és szombatokon is dol­goznak, hogy a nem rajtuk múló. akadozó alkatrészellátás ellenére is ütemesen készülje­nek el a híradás-technikai ter­mékek. Képeinken a Komarov brigád tagjai közül bemutat­juk Márton Ilonát (bal felső kép), Gyiire Lászlónét (jobb felső kép), valamint Szepesi Islvánnét és Mészáros Attilá- nét (alsó kép). • — kulcsár — Szorgos szocialista brigádok A kongresszusi és felszabadu­lási mun ka verseny ben határ­idő előtti átadást vállalt a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat Oravecz Sándor vezette szocialista brigádja. A salgótarjáni Pécskő utcában épülő 12;A jelű lakóépületben dolgoznak. A felvételen: a lépcsőház vasalását és szerel­vényezését végzik a brigád tagjai. A kongreszusi és felszaba­dulási munkaverseny igen nehéz erőpróba elé állítja a több mint 2000 dolgozót fog­lalkoztató salgótarjáni sík- üvegyárat. Az utóbbi másfél évtizedben közel másfél mil­liárd forint beruházással va­lósággal megifjodott a 90 éies nagyüzem. Ám az idei 145 millió forintos nyereség- terv háromszázalékos túl­teljesítése így sem tűnik könnyű feladatnak, két hó­nappal az év befejezése előtt. Annak ellenére, hogy az utób­an evekben a nyereség ösz- szege rohamosan emelkedett. Mig 1980-ban csak hatmil­lió forint nyereséget értek el, tavaly már 130 millió folyt be a gyári kasszába. A mos­tani 15Ó millió forint körüli nyereség eléréséhez a koráb­binál is takarékosabb gaz­dálkodásra, hatékonyabb munkára, a minőségi termé­kek arányának növelésére, a gozdatudat erősítésére van szükség. A jó minőségű A és B üveg aiányát két százalékkal ki­vonják növelni a gyengébb minőségű, és csak olcsóbban eladható C üveg termelé­sének csökkentése révén. A jó minőségű üvegből havi 750 ezer négyzetméter síküveget kell gyártani, hogy a pótvál­lalás is teljesüljön. E célért szorgos szocialista brigádok serénykednek. A húzóüzem­ben jó hírnévnek örvend a Gagarin 1., az Előre, a Brezs- r.yev és az Andropov Szoci­alista Brigád. A Korgarov Szocialista Brigád pedig a Népköztársaság kiváló bri­gádja címmel büszkélkedhet. Tóth Miklós brigádvezető új­ságolta. hogy gyors henger­cserékkel, két-három órát nyernek, úgy, hogy közben nem dermed meg az üveg. A Salgótarjáni Síküveg­gyárban jelentős hagyomá­nyai vannak a szocialista brigádmozgalomnak. E kol­lektívák száma az 1980. évi 52-röl 66-ra emelkedett, az összes brigádoké pedig 66- ról 90-re. A 2110 dolgozóból 992 vesz részt a szocialista versenymozgalomban, vagyis az összes munkások 48 szá­zaléka. Ez a szám négy év­vel ezelőtt még csak 34 szá­zalék volt. Jól tudják a gyárban, hogy a tulajdonos az állam, vi­szont a gazda a gyári közös­ség, Továbbra is alapvető célnak tartják a belföldi igé­nyek teljes kielégítését, a dollárelszámolású kivitel gaz­daságosságának növelését, a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodást, mert csak így teljesíthetik, amit a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben vállaltak. kozó választás lehetősége bő­vült, nőtt a kádermunka nyi­tottsága, demokratizmusa. Va­lamennyi gazdasági egységnél fejlesztették az üzemi demok­rácia fórumrendszerének mű­ködését, nőtt a demokratikus fórumok szerepe a vezetői döntésekben, de főként a dön­tés-előkészítő munkában. A szervezeti és belső irá­nyítási rendszer kiépítésével, a páríszervek és -szervezetek is rendszeresen foglalkoztak. Az idén rrjinden kiemelt gaz­dasági egységben megvizsgál­ták a vezető pá'rttestü letek az ezzel összefüggő tapaszta­latokat. Megállapították, hogy rendszeres a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, de mind az alapfolyamatok­ban, mind az azokat segítő politikai munkában számos formális elem tapasztalható, és az indokoltnál kevesebb a kezdeményezés. Salgótarján és vonzáskörze­te iparában sajátos körül­mény, hogy a 12 kiemelt gaz­dasági egység fele a városon kívüli irányítású nagyválla­lathoz , tartozó gyár és gyár­egység. Belső irányítási, szer­vezési és ellenőrzési rendsze­rük a nagyvállalat mechaniz­musának alakulásától függ. Ezzel kapcsolatban néhány gond tapasztalható. A keres­kedelmi, piackutató, gazdasá­gi elemző és műszaki fej­lesztő szervezeteik nem elég fejlettek, munkájuk elmarad a követelményektől. Több gyárív gyáregységi formában működő üzem feladata kizá­rólag, vagy döntően a ter­melés végrehajtására korlá­tozódik. Ez tapasztalható a bányagépgyárban, a BRG­ben, Kazáron és a VEGYÉP- SZER-ben. Ez nagymérték­ben meghatározza a műszaki és közgazdasági értelmiség összetételét, A jövő szem­pontjából hátrányos, hogy igen magas a közvetlen ter­melésirányításban részt vevő felsőfokú végzettségűek szá­ma, ennek következtében rendkívül alacsony a kuta­tásban, a fejlesztésben, a pi­ackutató tevékenységben fog­Nehéz kilenc hónap Nehéz kilenc hónapot hagyott maga mögött a Sal­gótarjáni Kohászati Üze­mek. A négyezer fős kol­lektíva háromnegyed évi mennyiségi tervét 96,5 szá­zalékra teljesítette. Ennél jobban sikerült az érték­terv megvalósítása, amely 97,2 százalékra teljesült. Á kísérlett bérgazdálkodás al­kalmazása bizony ennél jobb eredményeket feltéte­lez. A gyáregységek közül a hengermű 99 százalékra teljesítette tervét. Munká­jukat anyagellátási és pi­aci nehézségek hátráltatták. A huzalműben minőségi és anyagellátási nehézségek jelentkeztek. örvendetes, hogy a kovácsológyár és a bátonyterenyei gyáregység túlteljesítette tervét. Utóbbi jó piaci pozíciókkal is ren­delkezik. lalkoztatott, magasan képzett szakemberek aránya. Végeze­tül az is gondot okoz, hogy a vallalatközpontok és a he­lyi gyáregységek között ki­alakított tervezés, hatáskör és munkamegosztottság kévés kivételtől eltekintve — egy­oldalúan központosított. A Központi Bizottság április 17-i állásfoglalása alapján a vállalati belső mechanizmus működésének tapasztalatait és továbbfejlesztésének feladatait hétfői ülésén reflektorfénybe állította a salgótarjáni városi pártbizottság is, és továbblépés érdekében megfelelő határozatokat hozott,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom