Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

Megkezdődött Havannában a KGST XXXIX. ülésszaka Befejezte munkáját a X. országos békekonferencia Hétfőn, magyar idő szerint a délutáni órákban kezdődött meg Havannában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A kubai főváros kongresszusi palotájában folyó háromnapos tanácskozáson a magyar delegációt Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A küldöttség tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a KGST-ben, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár és Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének he­lyettese. Az ülésszakon résztvevő bolgár küldött­séget Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterelnök, a cseh­szlovákot Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, a kubait Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke, a lengyelt Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes vezeti. Mongólia küldöttségének vezetője Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitká­ra, miniszterelnök, az NDK-é Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Romániáé Constantin Desca- lescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, miniszterelnök, a Szov­jetunióé Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterel­nök, Vietnamé To Huu, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes. A delegációk tagjai között helyet kaptak a tagállamok kommunista és munkáspárt­jainak illetékes KB-titkárai, az állandó KGST-képviselők, a tervhivatalok vezetői, to­vábbá szakminiszterek. A KGST és Jugoszlávia közötti megálla­podás értelmében az ülésszakon jugoszláv küldöttség vesz részt Boriszav Szrebricsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökének vezetésével. Meghívottként jelen van a tanácskozáson Angola, Afganisztán, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság, Laosz, Mozambik, a szocialista Etiópa. Mexikó és Nicaragua de­legációja. A KGST első, Európán kívül tar­tott ilyen magas szintű értekezletére meg­hívást kapott két latin-amerikai gazdasági szervezet, az ENSZ Latin-amerikai Gazda­sági Bizottsága (ECLA) és a Latin-amerikai Gazdasági Szervezet (SELA) elnöke is. Az ülésszak munkáját Fidel Castro^, a ven­déglátó Kuba vezetője nyitotta meg. Utána kaptak szót a tagállamok küldöttségeinek vezetői, valamint a meghívottként részt vevő országok és regionális szervezetek képviselői. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a magyar delegáció vezetője magyar idő szerint a késő esti órákban szólalt fel. Sarlós István: Következetesen érvényesítsük közös és egyéni érdekeinket X mostani ülésszak sajátos­sága, hogy Kubáiban, az ame­rikai földrész első szocialista országában kerül megrende­zésre. A XXXIX. ülésszakon a szocialista gazdaságii integ­ráció továbbfejlesztése szem­pontjából kiemelkedő jelen­tőségű határozatok konkrét végrehajtásával foglalkoznak. Ezen a területen is arra kell törekedni, hogy következete­sen érvényesítsük mind az egész KGST-közösség, mind az egyes tagországok érdeke­it — mondotta. Emllékeztetett arra, hogy a békés célü gazdasági építő­munka, a kölcsönös együttmű­ködés fejlesztése soron kö­vetkező feladatainak megvi­tatása során nem feledkezhe­tünk meg azokról a világpo­litikai és világgazdasági ten­denciákról, amelyekkel gazda­ságfejlesztési elgondolásaink kialakításában és megvalósí­tásában számolnunk kell. • A nemzetközi helyzet idő­szerű problémáiról szólva Sarlós István hangoztatta, hogy még fokozottabb erőfe­szítéseket kell tenni a feszült­ség és a háborús veszély csök­kentéséért, a fegyverzetek korlátozásáért. Rámutatott ar­ra, hogy a Magyar Népköz­társaság kiveszi részét e tevé­kenységből, lehetőségeihez mérten hozzá kíván járulni az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez és továbbfej­lesztéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvezőtlen folya­matok nem visszaforduhatat- lanok. A jelenlegi, veszélyek­kel terhes helyzetben is hat­nák azonban objektív ténye­zők, amelyek lehetővé teszik és egyben megkövetelik a párbeszéd fenntartását és szélesítését a világ államai között. Közös érdekünk, hogy megakadályozzuk a nemzet­közi helyzet további romlását. Emlékeztetett arra. hogy a nemzetközi politikában vég­bemenő fejlemények nem ma­radtak hatás nélkül a világ- gazdasági helyzetre és ezen belül a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra sem. Egyes nyugati körök erősítik a diszkriminációt, az embargót, a protekcionizmust, zavarják a nemzetközi valutáris-pénz- ügyi rendszer egészséges mű­ködését. Véleményünk szerint eze­ket a káros intézkedéseket előbb vissza kell szorítani, majd fel kell számolni. A jelenlegi nemzetközi helyzet­ben a gazdasági kapcsolatok fejlődése fontos stabilizáló szerepet tölt be, ami kedve­zően járulhat hozzá a poli­tikai légkör alakulásához — mondotta a magyar delegá­ció vezetője. A vázolt nemzetközi poli­tikai és gazdasági tendenci­ákból adódó következtetés aligha lehet más, mint az, hogy folytatjuk küzdelmün­ket a nemzetközi politikai légkör enyhítéséért és a nem­zetközi munkamegosztásban való részvétel normális fel­tételeiért. erősítjük a KGST- tagországok közötti gazdasá­gi együttműködést, ezen or­szágok egységét és folytat­juk gazdasági erőink gyara­pítását. A kubai földön tartott KGST-ülésszak alkalmából a magyar delegációnak módjá­ban áll közvetlen, személyes tapasztalatokat szerezni arról a dinamikus gazdasági fejlő­désről, amelyet a Kubai Köz­társaság a szocialista gazda­sági közösség tagjaként elért. E gazdasági eredményeknek felbecsülhetetlen politikai je­lentőségük van: meggyőzően példázzák a szocialista tár­sadalmi rendszer előnyeit az amerikai kontinensen. Sarlós István szólt arról is, hogy a szocialista gazdasági együttműködés keretében a magyar—kubai kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban kölcsönös árucsere-forgal­munk — az előző, az 1976— 1980-as tervidőszakhoz vi­szonyítva — mintegy 70 szá­zalékkal növekszik. A kubai szállítások is hoz­zájárulnak gazdasági céljaink megvalósításához. gazdagít­ják a magyar lakosság fo­gyasztását, a különböző me­zőgazdasági és élelm'szeripa- ri termékek választékát. A kereskedelmi kapcsola­tok mellett kiterjedt tudomá­nyos-műszaki együttműködés alakult ki. Magyar részről a fiatal káderek szakmai kép­zésével is hozzájárulunk egyes területeken Kuba gazdasági fejlődéséhez. Érdekeltek va­gyunk a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés bő­vítésében — mutatott rá a de­legáció vezetője. A továbbiakban Sarlós Ist­ván ismertette hazánk hely­zetét. gazdasági fejlődésünk időszerű feladatait. A Ma­gvar Szocialista Munkásoárt jövő évi kongresszusára való felkészülés jegyében folytat­juk azokat az erőfeszítéseket, amelyek gazdaságirányítási rendszerünk további korsze­rűsítését célozzák. Az előt­tünk álló feladatok teljesíté­séhez fontos, mással nem pó- , tolható hozzájárulást nyújt a szocialista országokkal és el­sősorban a Szovjetunióval két­es sokoldalú alapon folyta­tott gazdasági együttműködé­sünk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésétől azt várjuk, hogy a korábbinál jobban járuljon hozzá gazda­ságunk kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb fejlődéséhez, fokozottabban, mozdítsa elő annak korszerűsítését, a mű­szaki-tudományos és termelé­si kapcsolatok bővítését, az exportképesség erősítését és a kölcsönös kereskedelem nö­vekedését. Sarlós István leszögezte, hogy az ülésszak számára elő­terjesztett dokumentumokkal kapcsolatban a magyar kor­mány különösen pozitívan ér­tékeli a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a XXXVII. és XXXTX. ülés­szak között végzett munkájá­ról. A dokumentum elmélvül- ten elemzi azokat a jelensége­ket, amelyek gazdasági együtt­működésünk fejlődését féke­zik. Az ilyen értékelés lehet az alapja a feladatok reális kijelölésének. Különösen nagy jelentősé­gűnek tartjuk a KGST-tagor- szágok hosszú távú energia- és nyersanyagszükségletei kielégítésére k;do,"ozott '-omn- lex intézkedésekről sz'V'ó do­kumentumot. A jövőben is kulcskérdés, hogy biztosított legyen a tagországok energia- és tüzelőanyag-ellátásának hosszú távra történő bizton­ságos megoldása. Sarlós Ist­ván hangsúlyozottan szólt ar­ról, hogy Magyarországnak objektív adottságai miatt fon­tos érdeke fűződik a KGST keretében az energia- és fű­tőanyag-ellátás szintjének fenntartásához és legalább sze­rény mértékű növeléséhez. A magunk részéről maximális erőfeszítéseket, konkrét intéz­kedéseket teszünk a hazánk­ban rendelkezésre állá ener­gia- éá fűtőanyagforrások hasznosítására és ezen erő­forrásokkal való legésszerűbb gazdálkodásra. A magyar küldöttség veze­tője rámutatott, hogy mind­ezek mellett érdekeltek va­gyunk a beterjesztett doku­mentumokban szereplő egyes objektumok közös létrehozá­sában, teherbíróképességünk­kel összhangban és a kölcsö­nösen elfogadható feltételek mellett fogunk azokban részt venni. Fontos dokumentumnak ítéljük az 1986—1990. évi terv- koordinációról szóló beszámo­lót. Véleményünk szerint a következő ötéves tervidőszak megalapozása és a további gazdasági együttműködés fej­lődési irányainak kijelölése szempontjából döntő fontossá­gú. hogy e munkálatokat az előirt határidőre lezárjuk. A felsorolt témákban elő­terjesztett dokumentumot és határozattervezetet a magunk részéről elfogadjuk — mon­dotta végezetül Sarlós István. * A KGST XXXIX. ülésszaka ma folytatja munkáját. (MTI) Szerkesztőségi cikkben kö­szöntötte hétfőn a Pravda a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülés­szakát. A havannai ülésszak résztvevői megtárgyalják a tagállamok együttműködése el­mélyítésének kérdéseit, vala­mint azokat a konkrét intéz­kedéseket. amelyek célja a KGST felső szintű gazdasági értekezletén Moszkvában meg­határozott hosszú távú célki­tűzések megvalósítása. A szocialista, közösség álla­mainak az elmúlt években elért fejlődéséről szólva a lap megállapítja, hogy valameny- nyiük gazdasági életét az észrevehető előrelépés jellem­zi Az imperializmus agresszív körei, mindenekelőtt az Egye­sült Államok továbbra is a nemzetközi helyzet élezésére törekednek, különböző „szank­ciókkal’.’ és blokáddal igye­Pravc/a-cifefe a havannai keznek fékezni a szocialista országok gazdasági fejlődését, megkísérlik megbontani egy­ségüket. Érthető, milyen je­lentősége van jelenleg a szo­cialista közösség tagállamai határozottságának, hogy to­vábbra is összetör rőt Iságuk erősítésére, a sokoldalú köl­csönös együttműködés fejlesz­tésére és elmélyítésére törek­szenek. A Pravda a tóvábbiakbam rámutat: erőik egyesítésével es egymás segítségére támasz­kodva az elmúlt időszakban a KGST-tagállamainak több­sége sikerrel küzdötte le a felmerült belső és külső ne­hézségeket, s megteremtette ülésszakról to váb b i tá rsadait mi-gazd as ági fejlődés megbízható élőfelté­teleit. Mint ismeretes számos testvérországiban az elmúlt évi növekedési ütem jelentős mértékben meghaladta a je­lenlegi ötéves tervperiódus első éveinek növekedési üte­mét. Valamennyi KGST-tag­államot figyelembe véve 1983- ban a nemzeti jövedelem 3,8 százalékkal, az ipairi terme­lés 4,2 százalékkal, a mező- gazdasági termelés mintegy 3 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. A kedvező tendencia az idén is tartja magát a kibon­takozott nagyszabású ver- senymozgaiom eredményeként jelentős gazdasági eredmé­nyekét értek el a testvéri or­szágok. Más országok mellett a cikk megemlíti Magyaror­szágot is, ahol az ipari ter­melés kilenc hónap alatt 3 százalékfkafl növekedett, szemben a tervben előirány­zott 1,5—2 százalékkal. Az elért eredmények jó alapot jelentenek a még na­gyobb szabású feladatok vég­rehajtásához. Az együttmű­ködés elmélyítéséről és Kor­szerűsítéséről a moszkvai ta­nácskozáson elfogadott stra­tégiai irányvonalat követve a szocialista közösség testvéri tagállamai évről évre gyorsí­tani fogják társadalmi-gazda­sági fejlődésüket, növelni fog­ják a világszocializmus ere­jét — írja befejezésül az SZKP Központi Bizottságának lapja. , „ (Folytatás az 1. oldalról) 1 A hazánkban élő nemzeti­ségek aktívan kiveszik részü­ket a békeharcból — mutattak rá mások. Szóltak arról: a vallásos emberek is érdekel­tek a mozgalom erőfeszítései­ben, hiszen hitükből fakadó parancs az élet védelme. Nemzetközi kapcsolataikban egyházaink a béke védelmé­nek ügyét állítják középpont­ba. s azon fáradoznak, hogy a feszültségek okait ellentéte­sen megítélők is szót értsenek a béke megőrzésének kérdé­sében. A nemzetközi békemozga­lomban bekövetkezett változá­sokkal kaocsolatban elhang­zott: a 80-as évek elején a nvugat-európai és az egvesült államokbeli megmozdulások­ba olyan újabb társadalmi ré­tesek is bekapcsolódtak, ame­lyek olykor szocializmuselle­nes, szovjetellenes nézeteket kénviselnek. Ezért a nyugati mozgalmakkal va’ó akcióeav- ség úgv ha nrnns)­crnodánkbun non+os. valósáéul! k°oet rajzolunk társadalmunk­ról. Azokban a nemzedékekben, amelyek már átéltek egy vi­lágégést, a háborút elutasító magatartás könnyebben vá­lik politikai cselekvéssé — hangoztatták a felszólalók. A békomozaaiom ilyen tudatos P7«rt ovpl.' q vények, békesWílések, am°iye- ken a fiatalabb korosztályok is felemelhetik szavukat az értelmetlen halál ellen s fel­ébreszthetik a felelősségtuda­tot a világ sorskérdéseit kö­zömbösen szemlélőkben is. A diákok békefogalmával kan- csolafosan a hozzászólók arra hívták fel a figyelmet, hogy a tizenévesek számára a bé­ke a szabadságot, a biztonsá­got, a jólétet, a nvusaimat testesíti meg. Bár személves élményük nincs róla, ször­nyűségnek tartiák a rettegést, az éhezést, a fegyverek okoz­ta halált, A mindennapi pe­dagógiai munkában iól érzé­kelhető, hogy a diákok fon­tosnak tartják a világbéke megőrzését. A vasárnapi plenáris ülés vitájában felszólaltak: Mik- lóssy Józsefné női szabó kis­iparos, Szendrei István egye­temi tanár, a HNF soproni városi bizottságának elnöke; Rusz Márk, a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének elnöke; Bartha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az Ökumenikus Ta­nács elnöke; Pataki János, a HNF budapesti bizottságának alelnöke; Straub F. Bruno akadémikus; Kőszegi Ferenc tudományos munkatárs: Me­zei András író; dr. Bodó Ag­nes igazgató főorvos; Né­meth Zoltán főiskolai tanár; Bári Olga tanár; Hardi Péter a Külpolitika című folyóirat főszerkesztője; Kereszty Éva egyetemi hallgató: Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros nyugalmazott igazgatója; Páskándi Géza író; Szegedi Imre szerkezeti lakatos és L őrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtit­kára. A hozzászólásokat követő­en Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője, a konferencia szerkesztő bizottságának társelnöke be­jelentette: a konferencia ál­lásfoglalásának tervezetéhez több javaslat érkezett. A szerkesztő bizottság azok mind­egyikét gondosan mérlegelve megállapította, hogy az ész­revételek, a javaslatok gaz­dagítani kívánták a doku­mentumot; ezért a szerkesztő bizottséig azok elfogadását ja­vasolja. A konferencia kül­döttei az állásfoglalást — a tartalmi módosítások mind­egyikét figyelembe véve :— egyhangú szavazással elfo­gadták. Barabás Miklós, az Orszá­gos Béketanács főtitkára a kétnapos eszmecsere taoasz- talatait összegezve megálla­pította: a plenáris üléseken és a szekciótanácskozásokon elhangzott mintegy 150 fel­szólalás, az észrevételek és a javaslatok jelentősen hozzá­járultak a békemozgalmi munka tartalmi vonásainak erősítéséhez. A küldöttek, bár eltérő világnézeti é!vö- felezettsá<’S“l f°ite‘ták ki ál­láspontjukat abban egyetér­tettek, hogy a béke csak's közös erőfeszítéssel őrizhető meg. Általában: a vita a mozgalom sajátjává, a közös cselekvést előrelendítő erejé­vé vált, s ez jelentős ered­mény — tette hozzá. A mai, feszült nemzetközi helvze’ben arra v^n szükség, bosfv fQl­f’Hgl-r>'7o c7oy*nr<l'n (io a y:1óorpr> r^r­tik az emberi jogokat, s vis­szavetik a szabadságra irá­nyuló kezdeményezéseket — hangsúlyozta. Az OBT főtitkára részlete­sen foglalkozott a vitákban elhangzott és az ifjúságot érintő észrevételekkel: — Napjaink fiataljai másként kérdeznek, mint az elődök, s nem hajlandók elfogadni a készen kapott válaszokat. -Ez természetes, hiszen minden nemzedék elidegeníthetetlen joga. hogy maga keresse meg kérdéseire a feleleteket — mutatott rá, hangsúlyozva-: a magvar békemozgalom továb­bi előrelépésének egvik felté­tele éppen az, miként tudja egyesíteni az. ifjúság dina­mizmusát az idősebbek ta­pasztalataival. Végezetül bejelentette, hogy a konferencia nevében táv­iratot intéztek az éppen a tanácskozással egyidőben zaj­ló, nagyszabású párizsi béke­demonstráció résztvevőihez, kezdeményezésüket annak tu­datában köszöntve, hogy ha­zánk sorsa és boldogulása szorosan összefonódott a töb­bi európai nép életével, az egyetemes béke ügyével. A X. országos . békekonfe­rencia Sebestyén Nándorné zárszavával, s a Szózat hang­jaival ért véget. ★ Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára találkozott Romes Csandrával, a Béke-világtanács elnöki­vel, aki a BVT-nek a X. or­szágos békekonferencián részt vett küldöttségét vezette. Megbeszélést folytattak a nem­zetközi békemozgalonr idősze­rű kérdéseiről és a magyar békemozgalom további rész­vételéről a háborúellenes erő­feszítésekben. (MTI) Békedemonstráció Párizsban Nagyszabású békedemonst­rációt tartottak vasárnap dél­után Párizsiban az ENSZ le­szerelési hete keretében. A sízáz francia közéleti szemé­lyiség, köztük neves tudósok és művészek, felhívására ren­dezett felvonulás két menete a francia főváros északi és déli részéből a kora délutáni órákban indult el a Répub- lique tér felé, ahol az esti óráikban találkozik a két me- ceto&zlop. A felvonulásban számos külföldi küldöttség is részt vesz, köztük a magyar Orszá­gos Béketanács küldöttsége. A felvonulás megkezdése előtt a külföldi küldöttségek vezetői üdvözölték a francia békeharcosokat. Az Országos Békefanács képviselője a ma­gyar nép és a X. országos bé­kekonferencia üdvözletét tofri mácsolta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom