Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

rrr A 14-596! Sem cumit sem cumisüveget, sem pótcumit nem lehet kapni Salgótarján egyik boltjában sem - telefo­nált Zabari Józsefné az Ybl M. út 102. szám alól. Akart már venni a Pécsköben, a Centrum­ban, a gyógyszertárban, a ház­tartási boltban, de hónapok óta sehol sem kap, azt mondják hiánycikk, pedig rendelnek az üzletek. Egyéves gyermekének szüksége lenne cumira, de úgy véli, több kismama gondja is hasonló cumiügyben. Babakocsival is fel lehet vinni lifttel a rendelő- intézetben a megfelelő szintre a kisgyermekeket, csecsemőket a kísérők kívánságára, közli a pénteken e rovatban megjelent észrevételre dr. Fábián Zoltán, főigazgató-helyettes főorvos, a liftszolgálat erre utasítást ka­pott. Megjegyzi, hogy azokon az emeleti szinteken, ahová a csecsemőket, kisgyermekeket ál­talában szakrendelésre kell vin­ni, igen nagy a zsúfoltság, és a gyermekkocsival való közleke­dés, a gyermekkocsi elhelyezése nehézkes lesz. Válaszolt b TIGÁZ Szolnoki Üzemigazga­tóság Nógrád megyei kiren­deltsége a Májusban kezdték címmel szeptember 11-én meg­jelent panaszra, miszerint a Yasvári Pál úton a gázvezeté­ket a házakig kiépítették, de a házakba nem vezették be. A TIGAZ alapvető feladata a meg­épült gázvezetékek és gázberen­dezések műszaki felülvizsgálata, gáz alá helyezése, majd ezt kő­vetően a vezeték karbantartá­sa és a gázkészülékek javítása. Nem feladata a TIGAZ-nak a gázvezeték építése és a lakások beiső gázberendezéseinek sze­relése. Ezt a tevékenységet az erie jogosult építőipari vállala­tok, kisiparosok és a TIGÁZ gazdasági munkaközössége végzi, velük kell a kivitelezésre a megállapodást megkötni. A vezetékes földgázszolgáltatási igény esetén kell a TIGÁZ-t megkeresni az előzetes fogyasz­tói tájékoztatás kiadása céljá­ból. És ezután rendelhető meg a tervezés, majd a kivitelezés. A tervezést és kivitelezést ebben az esetben rs egyénenként kell bonyolítani. Mindezt azért tartotta Szük­ségesnek elmondani a TIGÁZ, mert a kirendeltséget gyakorta keresik meg gázvezetékek építé­sével kapcsolatban, holott ez nem feladatuk. Ugyanakkor „gázos" ügyekben a kirendelt­ség dolgozói mindig készséggel állnak az igénylők rendelkezé­sére. ÓVÓNŐJELÖLTEK SZEGEDEN Az elmúlt hét végén ren­dezték meg Szegeden az óvó­női szakközépiskolák orszá­gos ének-zene találkozóját. Az országból hat iskola képvisel­tette magát, köztük a balas­sagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakkö­zépiskola óvónői tagozata. A kétnapos rendezvény lehe­tőséget adott a kórusok, me­semondók, énekes és hang­szeres szólisták - bemutatkozá­sára. A balassagyarmatiak közül sikeresen szerepelt Fábián Orsolya mesemondó. Molnár •Judit hegedűn, Barna Kata­lin, Hajdara Ildikó és Mar- schalkó Mónika fuvolán. Nagy sikert aratott az „év kórusa” címet több ízben elnyert ének­kar, Kalocsay Frigyes ve­zényletével és Gedőczy Ildi­kó zongorakíséretével. — Műszaki értekezleten ér­tékelték az ötéves terv idő­arányos teljesítését a hét vé­gén a közúti igazgatóság me­gyei szervezeténél, és megvi­tatták a jövő évi terveket. Az útpályaszerkezet erősíté­sére a jövő évben kétszer annyi emulziós aszfaltot kí­vánnak felhasználni, mint az idén, s a hídfenntartásban is nagyobb arányú munkát vé­geznek. NÓGRÁD Népesedéspolitikai intézkedések Az Országos Tervhivatal irányításával munkaközösség készíti elő a nemrég közzétett népesedéspolitikai célok eléré­sét segítő jogszabályokat, in­tézkedéseket. Ezek bevezeté­se a következő évektől várha­tó. Az egyik intézkedés: a ko­rábbinál négy héttel tovább folyósítják a terhességi és gyermekágyi segélyt. Ez a négy hét csak a szülés előtt vehető igénybe, ily módon kí­vánják általánossá tenni, hogy a kismamák a szülés előtti időszakban otthon maradja­nak, fokozottabban óvják egészségüket. rendszeresen megjelenjenek a terhesgondo­záson, megfelelően felkészül­jenek gyermekük fogadására. Ez ideig sok terhes nő csak­nem a szülés időpontjáig dol­gozott, veszélyeztette terhes­ségét, s ez is hozzájárult ah­hoz, hogy voltak, akik idő előtt hozták világra gyerme­küket. Kedvező változás az is, hogy a szülési segély ösz- szege — amely jelenleg 2500 forint — emelkedik. A másik jelentős intézke­dést azt szolgálja, hogy a gyermekgondozási segélyt fo­kozatosan felváltja az úgyne­vezett gyermekgondozási díj. A tervek szerint az anyák, amíg otthon gondozzák gyer­mekeiket, az őket járóbeteg­ként megillető táppénz össze­gével azonos díjat kapnak gyermekük egyéves koráig. Jelenleg a gyermek gondozá­sát vállaló szülő fizetés nél­küli szabadságot, továbbá mintegy ezer forint havi gyermekgondozási segélyt kap. Ez az összeg azonban jóval kevesebb, mint amennyi a ha­vi jövedelme volt. A beveze­tendő gondozási díj összege a gyermekek számával arányo­san növekszik majd, a kicsik korának emelkedésével azon­ban csökken. Ebben a jutta­tásban a továbbiakban is csak a dolgozók részesülhetnek, de gondoskodnak arról, hogy az egyetemi és a főiskolai hall­gatók se szenvedjenek anya­gi hátrányt azért, mert nincs munkaviszonyuk. Az elképze­lések szerint a távolabbi jö­vőben gyermekgondozási díj­ban részesülhet mindén szülő nő, akár van munkaviszonya, akár nincs. Kedvezőbbek lesznek a gyermekápolási táppénz folyó­sításának feltételei is. A szü­lők gyermekeik 10 éves korá­ig vehetik igénybe ezt a jut­tatást, jelenleg 6 év a korha­tár. A gyermeknevelés családi költségeihez ugyancsak na­gyobb mértékben járul hozzá az állam. Azt tervezik, hogy a há­rom- és a többgyermekesek családi pótlékát már a követ­kező évtől növelik. Nemcsak az egészségügyi, hanem a többi tárca is hoz­zájárul a népesedéspolitikai célok eléréséhez. A várható rendeletek, intézkedések vég­rehajtásának feltételeit az anyagi lehetőségek arányában fokozatosan teremtik meg. Nevelés az ,',Indokolt és indokolatlan orvoshoz fordulás” címmel dr. Csonka Mária bátonyterenyei körzeti orvos is előadást tart a XIII. országos egészségneve­lési tudományos konferenci­án. Az október 24—25—26-án sorra kerülő rendezvény fő témája: „Az egészségnevelés szerepe az alapellátásban”. Két KÖJÁL-szakember, két körzeti és egy gyermekorvos egészségre utazik Nógrádból a rangos szakmai eseményre. Szakmán kívüli érdeklődésre is számot tart a konferencia idejében megnyíló kiállítás, amely „Az egészségnevelés a bőr- és ne- mibeteg-gondozó intézetben” címet viseli. E bemutató anya­gának egy jellegzetes részét a nógrádiak állították össze és viszik magukkal. 1984. október 21., vasárnap. Orsolya napja. A Nap kel 6.12 — nyug­szik 16.45 órakor. A Hold kel 1.38 — nyugszik 15.47 órakor. Í984. október 22., hétfő. Előd napja. A Nap kel 6.13 — nyug­szik 16.43 órakor. A Hold kel 3.03 — nyugszik 16.08 órakor. Kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1764. október 21-én született Nagyabonyban, és 63 éves ko­rában, 1827-ben halt meg Pesten Bihari János zeneszer­ző és hegedűművész. Százhetven évvel ezelőtt, 1814. október 22-én született Kömlődön, és 41 éves korá­ban, 1855-ben halt meg Pesten Öbernyik Károly író, a ma­gyar társadalmi dráma egyik úttörője. Növekvő felhőzet Várható időjárás az ország te­rületére ma estig: nyugat felől időnként erősen megnövekszik a felhőzet. Szórványosan várható eső, zápor, egy-két helyen ziva­tar is kialakulhat. Gyakran meg­erősödik, a Dunántúlon helyen­ként viharossá fokozódik a dél­nyugati, majd északnyugati szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között alakul. A 42. lottójátékhéten öttalála- tos szelvény nem volt. Négytalá- latos 23 darab van, a nyeremé­nye 430 584 forint. Az 5326 darab háromtalálatos 930 forintot fizet. Kétfcalálatos 211 118 szelvény, a nyeremény 29 forint. — A társadalmi élet min­den színterén való együttmű­ködésre hívja fel a lakótársa­kat a Beszterce-lakótelepen a helyi HNF szervezete elnöké­nek, titkárának és a lakótele­pi népművelőnek a felhívása, amelyet minden lakóhoz eljut­tattak. Elsősorban a lakóte­lep kerttervének véleménye­zésére és a környék elszeme- tesedésének megakadályozásá­ra hívja fel a figyelmet. — Befejezték szombaton a múlt hét végén megkezdett játszótér építését a salgótar­jáni Petőfalvi Lajos Általános Iskolában. Tegnap a Hazafias Népfront Nógrád megyei bi­zottságának dolgozói végeztek itt társadalmi munkát. Horváth Endre-emléknap Balassagyarmaton Emléknapot rendeztek szombaton Balassagyarmaton Horváth Endre grafikusmű­vész halálának harmincadik évfordulója alkalmából. A Bazinban született művész 1914-ben érettségizett Balas­sagyarmaton. Miután végig­harcolta az I. világháborút és a Tanácsköztársaság hadszín­tereit, Helbing Ferenc tanít­ványa volt az iparművészeti főiskolán. 1926-tól a Pénz­jegynyomdában osztrák mes­tertől tanulta meg a réz- és acélmetszést, aminek később nemzetközileg is elismert mű­velője lett. Közel harminc megvalósított pénzterve ön­magában is nagy teljesítmény. Ezen túl azonban jelentős volt rézmetszésű kisgrafikai munkássága, melyért 1942- ben elnyerte az állami ipar- művészeti aranyérmet. Híres Petőfi-béiyegével elindítot­ta a réznyomatú magyar bé­lyegek nagyszerű sorozatát. A Pénzjegynyomda művészeti igazgatójaként halt meg. Ba­lassagyarmaton utcát és ga­lériát neveztek el róla. Halálának harmincadik év­fordulóján a művész nővére a városnak ajándékozta öccse bútorait és művészeti hagya­tékát, melyből tegnap emlék­szoba és emlékkiállítás nyílt a helytörténeti gyűjtemény tár épületében. A Balassi Bálint Gimnáziumban emléktáblát lepleztek !e, melyet Szeder­kényi Attila szobrászművész készített. Az iskolagalériában kiállítást rendeztek a művész munkáiból és fotóiból. Az emléknap folyamán megko­szorúzták Horváth Endre sír­ját a balassagyarmati teme­tőben. Nyolc gyermek névadó .ünnep ségét tartották tegnap Bátony terenyén, a Bányász Mű­velődési Házban, ahol a külfejtési bányaüzem dolgozóinak gyermekei kaptak nevet. — BP — E HETI LELET őszintén bevallom, ne­kem még soha nem volt akkora szerencsém, hogy földmunka végzése közben római kori kincsre buk­kanjak. Lehet, hogy azért, mert nem nagyon ástam olyan mélyre, ahol ilyen leledzik, de az is lehet, hogy a rómaiak másfele jártak, mint amerre én a földet forgattam. Olyan viszont már elő­fordult, hogy kerti mun­kák közepette kiesett egy százas az ingem zsebéből. Mondanom sem kell a mai napig sincs meg, pedig rögvest, mihelyst észrevet­tem, nagyszabású feltáró munkába kezdtem, hogy jogos tulajdonomat vissza­szerezzem. Annál is in­kább, mert abban az idő­ben egy piroshasú hozzá­vetőlegesen egynapi bé­remnek felelt meg, s mint ilyen, valóságos kincs volt. Szerencsétlenségemre nem­zeti kincsünk a föld éppen olyan színű volt, mint sa­ját kincsem és feltehetően minden igyekezetem dacá­ra még mélyebbre ástam. Erről az a közmondás ju­tott az eszembe, miszerint: elásott kincsben kicsi a haszon, ami valóban igaz is volt, mert ilyen haszon­talan munkát még soha nem végeztem. Mindez azért jutott az eszembe, mert a minap olvastam, hogy valakik jó­val szerencsésebbek vol­tak nálam. Legalábbis rö­vid ideig úgy gondolták. No nem az elveszett szá­zasomat találták meg, ha­nem egy egész római kori települést forgatott ki sze­mük láttára a munkagép. A környékbeli lakosok — feltehetően burgonyaszedés ürügyén tartózkodtak a közelben — tisztességesen felpakolva távoztak a lele­tekkel a határból. Állító­lag még a krumpliszsákokat is otthagyták. Amin ugyan semmi csodálkoznivaló nincs, hiszen mindenki a kinccsel volt elfoglalva, így biztos volt, hogy senki nem ér rá krumplit lopni. Azért mégis elgondol­kodtató, hogy a munka- gépkezelők, akiknek több­nyire fogalmuk sincs, hogy villamos vezetéket, vagy vízvezetéket forgatnak-e ki a földből, most pontosan tudták, hogy ami napvi­lágra került, az kincs. Va­jon honnan? Múltkorában fél napig arról beszéltek a főváros­ban, hogy a Kerepesi úton gázmezőre bukkantak, mire kiderült, hogy csak az elektromos vezetékek szigetelése égett úgy mint a gáz. A kincsből pedig csak annyi igaz, hogy egy vagyonba került a helyre- állítása, ami azért mégsem ugyanaz... Visszatérve a magukról megfeledkezett kincskere­sőkre, akik nem feledkez­tek meg a kincset haza­vinni, az is eszembe jutott, hogy azért vitték haza ezeket, mert a közelben lé­vő boltokban — ismerjük az aprófalvak ellátását — az utóbbi hónapokban egyáltalán nem lehetett római kori kincseket kapni. Ami nélkül pedig nem élet az élet. Igaz a négyezer éves leletekből az illegális gyűjtőknek annyi hasznuk sem származott, mint a négynapos parízerből, mert állítólag még aznap vissza­adatták velük, hiába mond­ták, hogy már lejárt a szavatosságuk. Ez viszonylag elég si­mán ment, mert az akció­ba bevonták a rendőröket is, akiknél ugyanúgy volt karperec, mint a karpere­ceket széthor dóknál, ez azonban mégis más volt, így hamar megegyeztek, hogy ami visszajár, az visszajár. Az eset azért is furcsa, mert azt hazánkban min­den gyermek tudja, hogy az ilyen kincsek megtalá­lóinak, ha bejelentik juta­lom jár. Bevallom őszin­tén, fogalmam sincs, hogy ez a jutalom mennyi lehet, de ismerve múzeumaink anyagi helyzetét, bizonyá­ra nem egy vagyon. Azért biztos vagyok benne, ha én annak idején a száza­som keresése közben ró­mai kori temetőre bukka­nok, habozás nélkül beje­lentem. Nem kellett volna annyit feleslegesen ásnom, némi pénzt is kaptam vol­na és ráadásul lehet, hogy a régészek az eltűnt szá­zasomat is a napvilágra hozzák. Még magyarázni sem kellett volna, hogy az az enyém, mert egészen nyilvánvaló, hogy aznapi lelet. Zilahy Tamás Öregek napja Mizserfán A hagyományoknak megfe­lelően a hét végén, pénteken délután megrendezték a mi- zserfai szociális otthonban az öregek napját. Az ünnepélyes megnyitás után Sári Béláné, igazgató köszöntötte az időse­ket és az ünnepi műsor ven­dégeit. Szólt arról, hogy éves költségvetésük igen szerény mértékű, s az otthon vezető­sége és lakói nevében kö­szönetét mondott azoknak a szocialista brigádoknak, ame­lyek jelentős munkával, se­gítséggel patronálják az ott­hont. Az otthon életében, munkájában aktív tevékeny­séget kifejtő huszonegy lakó­nak az ÉVI ABC-áruház Áp­rilis 4. Szocialista Brigádja által készített ajándékcsoma­got adták át. Az otthon lakói nevében Ferenc Ferenc bácsi köszön­te meg a róluk való gondos­kodást. A K'azári Általános Iskola úttörői szavalattal ked­veskedtek, majd a kazári kul- túrcsoport népdalokat éne­kelt, aztán népi fonójátékot mutattak be. A műsorban az iparcikk-kiskereskedelmi vál­lalat KISZ-titkára verssel és zongorajátékkal szórakoztatta a jelenlevőket. Aztán a kazá­ri táncosok táncba vitték az idős lakókat, a színvonalas kulturális műsort a vizslási citerazenekar fellépése fejez­te be. Sós vízzel A közép-ázsiai köztársaság, Türkménia földművesei sós vízzel öntözött földről taka­rítják be a termést. .A szikes talajok problémájával foglal­kozó tudósok javasolták ezt nekik. A kísérletek öt éven keresztül folytak a kísérleti gyapotcserje-, lucerna-, ku­korica- és padlizsánföldeken, s a terméshozamok nem vol­tak rosszabbak a szokásos­nál. Sok mezőgazdasági növényt lehet sás vízzel öntözni, ha a vízben a só töménysége öntöznek nem haladja meg a literen­kénti 5—6 grammot. A gya­potcserje a 3 gramm tömény­ségű sós vizet elviseli. Éppen ilyen töménységű sós víz fo­lyik le Türkménia öntözött földjeiről, ahol időszakosan átmossák a talajt. Az új módszer széles körű al­kalmazást nyer a Kara-Kum- csatorna övezetében, amelynek az építését 1954-ben kezdték meg, s azóta évente körül­belül 40 kilométert halad elő­re a Kaszpi-tenger felé. NOGRAD, a Magvaí Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága ás a Nógrád megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt GOTYAr GYULA. Szerkesztőség? Salgótarján, Palócz Imre lér 4. Telefon? 10-977. Főszerkesztő! 11-504. Sportrovat! 14-598. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: BÁLINT TAMAS, a. Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 12-542. Telex: 229 189. Irányitószám: 3101. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivatalokban és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 forint, negyedévre 102 forint, egy évro 801 forint. Előállítja! a Nőgrád megyei Nyomdaipari Vállalat, SIÓI Salgótarján, Palócz Imre tér 8. pt.; 98. Felelős vezető,; KELEMEN GABOR igazgató. Indexszám; 25 012 HU ISSN 1122-1552

Next

/
Oldalképek
Tartalom