Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

Turisták ezrei keresik fel minden esztendő­ben a hollókői falumúzeumot. A hornáesi Mikszáth rrít«.-;» r«1uiri,í7 Európai ritkaság a salgótarjáni föld alatti bányászati múzeum. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum állan­dó és időszaki tárlataival megyénk egyik leg­A nógrádsápi műemlék templom. Manga János írta le Palócföld című posz­tumusz k’smonogrófiájában, amely 1979-ben jelent rnegi hogy az e tájakon élőket 1656- ban illették először palóc jelzővel. Egy szám- adáskönyvbe jegyezte be a nagykőrösi nótá­rius: „Tíz pár gyöngyházas késeket vettem oaióczoktul” Itt „ködöllik a Mátra’’, kéklik a Börzsöny, a Cserhát és a Karancs, folydo- gál az Ipoly és a Zagyva. S hogy csak né- nánv nevet említsünk a sok közül ezt a tá­jat lengi be Balassi Bálint és Madách Imre és Mikszáth Kálmán emléke. Századok múltán itt is zajlottak a munkás- mozgalom, a Tanácsköztársaság küzdelmei, a fasizmus elleni harc, s a felszabadulás után az országépítés áldozatos erőfeszítései, méltánylandó eredményekkel mind a gaz­daságban, mind pedig a kulturális életben. Négy évtized során Nógrád megye is alap­vetően megváltozott, évszázadok elmaradá­sát pótolta, ugyanakkor dicsérendőén őrzi arculatának néhány sajátosságát, jól tudva, a haladó hagyományok ápolásával szintén a jelent és a jövőt szolgálja. Hiszen, amint azt nemrég áz idei múzeumi és műemléki hónap nógrádi megnyitóünnepségének szó­noka mondotta Pásiztón, az itt élőknek az adatott —, s ez kötelesség tó —, hogy1 első­sorban itt gondolkodhatunk és beszélhetünk a történelemiről, gondolkodhatunk egykori és mostani hazáról, kultúráról, műveltség­ről. városiasságról. Egyebeken kívül, ezt szolgálják Nógrád megye múzeumi gyűjte­ményei, többek között a munkásmozgalom, az irodalom, a népművészet stb. megannyi dokumentuméival és kincsével. S. ezt szol­gálja a világi és egyházi műemlékek egész sora, az elrohanó századok üzenetét őrizve. Mert hiszen már a rómaiak is tudták, hogy a kövek beszélnek. Hazánkban — és Nógrádban — hosszú idő óta különösen a múzeumok és a műem­lékek felé fordul a figyelem október hónap­ban. Alkalom ez a hónap az eredmények számbavételére, a további teendők megfo­galmazására is. E helyen nem vállalkoz­hatunk mindazon gazdaság számbavételére, amellyel rendelkezünk, még kevésbé sorol­hatjuk a múzeumi és műemléki hónap iga­zán változatos és tartalmas eseménveit. ezekről ’amúgy is folyamatosan igyekszünk beszámolni. Ehelyett inkább csak néhány utalást teszünk annak érzékeltetésére, hogy Nógrádban is van hová mennünk, van mit látnunk és van min elmélkednünk további szellemi gazdagodásunk érdekében, Először röviden múzeumainkról. A balas­sagyarmati Palóc Múzeum alaoiait Nang Iván kezdeményezésére 1891-ben vetette meg a Nógrád megyei Múzeumi Társulat A mai épület Wälder Gvula tervei alapién épült. A második világháborúban a múzeum gyűjteményei jórészt elpusztultak, 1949-ben indult meg újra a gvűjtés. Napiainkban gazdag néprajzi kiállítás várja a látogató­kat. amely mintegy kétszáz, esztendő nép­életére. vet fénvt. Ezen kívül Madách Imre és Mikszáth Kálmán emlékszobája foeadia az érdeklődőket, hogy csak az állandó kiál­lításodat említsük. A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeumnak a történelmi környezetben lévő volt Foreácb-kastély ad otthont. A múzeum 1979-ben vette fel Kubjnvi Ferenc, a reformkor kimagasló, személyisege nevét. Itt többek között a vadászati, vadgazdálko­dási kiálítás, s a Körösi Csorna Sándor­emlékkiállítás .örvend nagy látogatottságnak; A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum idén 25 éves, meddő kísérletek után 1959-ben jött létre ez a városi múzeum, a magyar munkásmozgalom e fontos központja múlt­jának feldolgozására. E feladatkör a ké­sőbbiekben kibővült, az intézmény a me­gyei múzeumi szervezet központja lett, s ellátja az irodalom-, a művelődéstörténeti és művászeyörténeti szakfeladatokat is. Üj állandó kiállítás«, amely a Munkásélet Nóg­rádban a XIX—XX. században címet viseli, 1980-ban nyílt meg az akkor átadott, az ország legmodernebb, múzeumnak tervezett és épített épületében. A balassagyarmati és a szécsényi múzeumokat évente félszáz ezren látogatják, a Nógrádi Sándor Múzeum láto­gatóinak száma ennek fele. Ebben közreját­szik az a szerencsétlen körülmény is, hogy a múzeum egészségtelenül zsúfolt város­részben épült, a turistákat szállító autóbu­szok sem tudnak közelében parkolni, nem ártana valamilyen megoldást találni e gond áthidalására. A megyei múzeumi hálózat sajátos érté­keit jelentik az emlékmúzeumok, emlékhá­zak is. A csesztvei Madách Imre Emlékmú­zeum tavaly, a Madách-év során megnyi­tott, s a legújabb tudományos kutatások eredményeit reprezantáló állandó kiállítása alkalmas arra, hogy e kutatási eredmények a közvélemény számára is mielőbb közis­mertté váljanak, így korszerűbb Madách- kép alakuljon ki. A horpácsi Mikszáth Kál­mán Emlékházat és kiállítását 1982-ben újí­tották fel. Karancsberényben a Nógrádi- partizáncsoport emlékmúzeuma, vagy a hollókői falumúzeum és a bánki szlovák nemzetiségi állandó kiállítás ugyancsak nagy látogatottságinak örvend. A pásztói okolamesteri ház —, s benne az értékes kiállítás — megnyitásával idén újabb értékkel gazdagodott Nógrád. Előke­rült a XV. századi mezővárosi polgárház minden részlete, ezért érthető, hogy mindez máris országos érdeklődésnek örvend Ter­vezik a pásztói kolostor felújítását, s benne helytörténeti múzeum megnyitását is. Ugyancsak Pásztón folyik egy szintén rit­kaságnak számító hatszögű gótikus kápolna rekonstrukciója is. Ha már itt tartunk, érdemes ismételten emlékeztetni arra, hogy bár Nógrád megye nem tartozik az ország leggazdagabb mű­emléki állománnyal bíró tájai közé. azért jelentős értékekkel rendelkezik. Az 1967-ben kiadott Nógrád megyei műemlékjegyzék sze­rint 50 műemlékkel, 211 műemlékjeilegű épülettel és 34 város- és faluképi'jeléntősé- gű épülettel rendelkezünk, összesen 295 vé­dendő értékkel. Ez a szám azóta némileg változott, s főként több világi és egyházi műemlékünk megújult. Ezek felsorolásától most eltekintünk. Csak a legutóbbik közül említjük például Salgó várát, a tari temp­lomot, a korábban említetteken kívül. Fo­lyik a pásztói munkákon túl a hollókői vár megóvása, az illeni skanzenfalu fejlesztése, a tari Castellum feltárása, és így tovább. Még annyit, a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumban éppen ma nyílik a második országos rajzbiennálé, amely áttekintő ké­pet nyújt e művészeti ág jelenkori hazai állapotáról. Tóth Elemér A Nógrádi-partizáncsoport emlékmúzeuma Karancsbcrcny- bcn. A salgótarjáni városkép egyik jellegzetes pontja a Nógrá­di Sándor Múzeum. Madách Imre egykori fészke Csesztvén. A balassagyarmati Palóc Múzeum mellett kialakított skan­zen. A nemzetiségi kultúra tárgyi emlékeit mutatja be a bánki nemzetiségi állandó kiállítás. Az oskolameslcri ház I’ászton. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom