Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

Lenin-rend Gromikónak [ (Folytatás az 1. oldalról) leggyakoribb formáiról szól­t _ va az árdrágítást, a túlszám­— A tisztességtelen gazda- [ázást, a súlycsonkítást és a fcági tevékenység tilalmára vo- minőségromlást említette. natkozó jogi szabályozás egyik kulcskérdése a jogkövetkez­mények, a szankciók rendsze­rének kialakítása volt — mon­dotta. — Ügy véltük, hogy in­dokolt széles jogkört biztosí­tani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkal­mazhassanak — mondotta a miniszter. — Így például: kö­telezhessék a jogsértőt maga­tartásának abbahagyására; el­rendelhessék a sérelmes hely­zet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő mó­don előállított áru megsemmi­sítését is; a gazdasági erőfö­lénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerző­déslétrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indo­kolatlanul elzárkóznak a gaz­dasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. Ezek a jelenségek a lakossá­got irritálják, ezért bizonyos, hogy az állampolgárok öröm­mel és cselekvő egyetértéssel fogadják majd az új törvényt. Németh István (Hajdú-Bi- har m„ 9. vk.), a balmazúj­városi Lenin Tsz elnöke a tisztessegtelen ár fogalmával kapcsolatban azt fejtegette, hogy annak megítélésében a gazdasági vezetők egységes szemléletére van szükség. Hi­szen véleményük ma még gyakorta eltérő. Egy-egy ter­Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvé­seink valóra váltása érdeké­ben itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érde­keltséget, és biztosítani a ma­gasabb teljesítményre serken­tő versengés feltételeit. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a tiszaörsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biztosítékát elsősorban az egészséges gaz­dasági verseny kialakulása je­lentheti. Több képviselő nem kért szót. így az elnök a vitát le­méit fogyasztói árában ugyan- Dr Markója Imre az is — állította — szociálpoli tikai és egyéb összetevők is elhangzottakra reagálva meg­köszönte. hogy a hozzáftólók fellelhetők, ezért egy bizonyos támogatták a törvényjavaslat árról megállapítani annak elfogadását. tisztességes, vagy tisztesseg­telen voltát — nagy körülte­kintést igényel. Karkus Sándor (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés a bizott­ságok írásban benyújtott mó­dosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás ti Indokoltnak^ láttuk azt is, <5zenpanyak Vállalat vájára lalmáról szóló törvényjavas­hogy újszerű szabályokat ala­kítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesí­tésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Ma­hangsúlyozta: a törvényterve­zet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert ben­latot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag ei­ne a gazdasági eredményein- fosadta. két rontó, a tisztességes em­gyar Kereskedelmi Kamarát, a értékítéletével ellenié Fogyasztok Országos Tana csát, illetve a szakszervezete­ket és a szövetkezetek orszá­gos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles kö­rét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezde­ményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érde­kében. Szükségesnek tartot­tuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendelkezé­seinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illető- , leg a versenytársaknak jelen­tős kárt okoznak, velük szem­ben — ideértve a magánsze­mélyeket is — gazdasági bír­ságot lehessen kiszábni. A miniszter elmondta: a beterjesztett' törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való te­kintettel különös gonddal ké­szítették elő. E munkában széleskörűen bevonták a té­mához értő elméleti és gya­korlati szakembereket. A ter­vezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasz­talatokat a beterjesztett tör­vényjavaslatban hasznosítot­ták. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtá­sához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen ér­vényt szereznek. Az új jog­szabályi rendelkezések önma­gukban a törvényesség érvé­nyesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betarttatására. A kormánvza- ti szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb fi- gvelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvaló­sulásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre. Szurdi István (Bp., 2. vk.) nyugalmazott belkereskedel­mi miniszter, a törvényterve­zet bizottsági előadója beszá­molt a parlamenti bizottsá­gokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyűlés négy állandó bizottsága foglalkozott a tisz­tességtelen gazdasági tevé­kenység tilalmáról szóló jogi szabályozással. Egyöntetű volt a képviselők véleménye, hogy a jogszabályt törvény- tervezet formájában terjesz- 6zék az országgyűlés elé. Havasi Béla (Borsod m., 2. vk.), az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előt­ti kivonása a forgalomból, a megtévesztő árupropaganda, a szerződés megszegése, a tisz­tességtelen ár érvényesítése visszaélés a gazdasági erő­fölénnyel összességében je­lentős kárt okoz a népgazda­ságnak, egyes gazdálkodó szervezeteknek és nem utolsó­sorban a fogyasztóknak. A fogyasztók megkárosításának tes gyakorlat elleni megala­pozott fellépés látszik megva­lósulni. Ezután a napirendnek meg­felelően Várkonyi Péter kül­ügyminiszter tartotta meg be­számolóját a kormány kül­politikai tevékenységéről. VárkonyiPéter beszéde Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az embe­riséget leginkább foglalkozta­tó kérdésekben elfoglalt ál­láspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejle­ményeire szorítkozva — egye­bek között a következőket mondotta: — Sajnos, a nemzetközi helyzet nem javult, a világ- politikában változatlan a fe­szültség. Igaz ugyan, hogy to­vábbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel ter­hesebb lett. — A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet—nyu­gati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperia­lista körök felelősek, amelyek offenzívát indítottak a szo­cializmus, a társadalmi hala­dás ellen. Az eltelt időszak legsúlyo­sabb fejleménye volt az új amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének megkezdése. A szocialista közösség or­szágai — köztük hazánk —• következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne ke­rüljön sor az új amerikai ra­kéták telepítésére. Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítá­sára irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy mondjanak le a nukleá­ris fegyverek elsőkénti alkal­mazásáról azok az atomhatal­mak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Várkonyi Péter szólt a nem­zetközi viszonyokat súlyosan terhelő robbanással fenyegető válsággócokról is. — A nemzetközi élet ked­vezőtlen folyamatait nem te­kintjük vissza fordíthatatla- noknak. Az elmúlt évben po­zitív vagy legalábbis bizako­fenntartják kontaktusaikat. Azt, hogy a Szovjetunió kész erre, és nem szalaszt el egyet­len alkalmat sem a komoly, érdemi tárgyalásokra, bizo­nyítja az a nyilatkozat is, amelyet Konsztantyin Cser- nyenko, a napokban adott a Washington Post című ameri­kai lapnak. A NATO európai tagálla­mai szintén érdekeltek a bé­kés viszonyok, a kelet—nyu­gati együttműködésből és az enyhülési folyamatból szárma­zó előnyök megőrzésében. Meggyőződésünk, hogy a ke­let—nyugati párbeszéd hasz­nos az álláspontok tisztázásá­ban, a bizalmatlanság csök­kentésében. A dialógus hoz­zájárulhat a nemzetközi lég­kör javításához. A külügymiiniszter a továb­biakban arról számolt be, hogy a kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevé­kenységét. — Kormányunk változat­lanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országok­kal fennálló együttműködé­sünk, baráti viszonyunk áoo­barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. Várkonyi Péter beszédében kiemelte, hogy nemzetközi tevékenységünkben megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk az Európát közvetlenül érintő ügyekre. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket te­szünk a helsinki és a madri­di okmányokban foglaltak megvalósításáért. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Joggal állapíthatjuk meg — mondotta a külügyminiszter, — hogy a Magyar Népköztár­saság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és ered­ményes nemzetközi tevékeny­séget folytatott. A kormány arra törekszik, hogy külpolitikái irányelve­inkkel öszhangban még haté­konyabban szolgálja szocia­lista építésünk ügvét nemzet­közi kapcsolataink alakításá­ban és a külpolitikai tevé­kenységben. barvasi István (Bp., 19. vk.), az országgyűlés külügyi bi­zottságának titkára a napi­rendi pont bizottsági előadó­jaként beszámolt arról, hogy a testület megvitatta a kül­ügyminiszteri expozé tézise­it. A külügyi bizottság folya­matosan tájékozódott a nem­zetközi helyzetről és a ma­gyar külpolitika tevékenysé­géről. Káldy Zoltán (Bp., 53. vk.), az evangélikus egyház orszá­gos püspök-elnöke ai élet fe­nyegetettsége miatt érzett ag­godalmának adott hangot. Gosztonyi János (Vas m., 8. vk.), a Magyarok Világszö­vetségének főtitkára felszóla­lásában emigrációs politi­kánkra is kitért. Hangsúlyoz­ta: emigrációs politikánk el­vi politika, amely teljes össz­hangban yan politikánk egé­szével. Várkonyi Péter külügymi­niszter válaszában a többi között elmondotta: az ország- gyűlés külügyi bizottsága rendkívül aktívan, jelentős előzetes vitával járult hozzá a beszámoló összeállításához. Megerősítette, hogy a magvar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarok Világ­szövetsége tevékenységének, és örömmel tapasztalja, hogy az mind kiterjedtebb. Kitért arra, hogy a magyarországi egyházak tevékenysége nem­zetközi téren is segíti béke­törekvéseinket. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a kül­ügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezt követően Paon Lains lására, fejlesztésére. Megkü- államtitkár, a Minisztertanács lönböztetett jelentőséget tu­lajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmé­lyítésének, a magyar—szovjet Tanácsi Hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szó­ló. 1071. évi I. törvény vég­rehajtásáról. Papp Lajos beszéde Az államtitkár bevezetőben tanácsi gazdálkodás feltételeit elmondotta, hogy az ország- is. gyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanácstörvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönbözte­tett gondot fordítottak, in­tézkedéseket hoztak az akko­ri vitában elhangzottak meg­valósítására, a jelzett hiá­dásra okott adó feileménvek is történtek. A világ külön- nyosságök kijavítására, bö/ő térségeiben mind széle- számolására, sebb körben jut kifejezésre, — Néhány akkor elhangzott hogy meg kell védeni a nem- javaslat megvalósítása azon­Jogos igény és követel­mény, hogy az állampolgárok ügyeivel foglalkozó, a lakos­ság szolgálatában álló állam- igazgatási dolgozók követke­zetesen tartsák meg a jogsza­bályokat, mindig kulturáltan, segítőkészen, udvariasan jár­janak el. A bürokratizmus fel- felszámolásában a központi szerveknek is vannak felada­tai. A kormány a törvényben zetközi együttműködés eddigi ban csak fokozatosan oldható előírt kötelezettségének meg­erodménveit. Különösen érző- meg — mondotta az állam ti t- kelhető ez Európában. Tavaly kár. így többek között, a he- a feszült helvzet ellenére tar- lyi tanácsok önkormányzati talmas okmány elfogadásával jellegének erősítése, gazdál- fejezte he munkáját a madri- kodási önállóságának fokozá- di találkozó. A stockholmi sa. kisközségekben az ellátás konferencia új, fontos álló- javítása, a községi apparátus mása a helsinki folyamatnak, felkészültségének növelése. Joggal üdvözölte a magvar és Továbbra is fontos feladat a a nemzetközi közvélemény, hogv négy év után ismét sor került a Szovjetunió és az Ecvesült Államok vezető po­litikusainak személyes talál­kozójára. Biztató, hogy a ta­lálkozón alkalom nyílt a né­zetek kifejtésére, és megálla­podás született arról, hogy a két nagyhatalom képviselői 2 NÓGRÁD - 1984. október 19., péntek tanácsi szakigazgatási szerve­zet korszerűsítése és az ügy­intézés egyszerűsítése. A testületi képviseleti mun­kában meghatározó szerepük van a tanácstagoknak. Nagy többségük közéieti felelősség­gel tesz eleget megtisztelő megbízatásának — mondotta Panp Lajos. A gazdaságirányítás napi­renden lévő továbbfejlesztése várhatóan javítani fogja a felelően rendszeresen figye­lemmel kíséri és értékeli a tanácsok működését,, irányít­ja a végrehajtó bizottságokat. — Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendjére. Az átszervezés lé­nyegében rendben megtör­tént. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége a já­rások nélkül is jól megáll a lábán, sok községben a ko­rábbiaknál önállóbban, önte­vékenyebben dolgozik a ta­nács. A következő években az új irányítási rendszer stabili­zálását. a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javí­tását tekintjük elsődleges íel­Konsztantvin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke csü­törtökön a Kremlben átnyúj­totta Andrej Gromikónak. az SZKP KB PB tagjának, a miniszterelnök első helyette­Kitüntették Ma tölti be 60. életévét Lu- bnmír Strougal. a CSKP KB Elnökségének tagja, a cseh­szlovák szövetségi kormány elnöke. Gustáv Husák köz­társasági elnök ebből az alka­lomból, a CSKP KB javasla­sének, külügyminiszternek a Lenin-rendet, amelyet a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége, a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett nagy érdemeiért 75. születés­napja alkalmából ítélt oda. (MTI) Strougalt tára a Szocialista Munka Hőse kitüntető címmel és a Klement Gottwald-renddel tüntette ki a csehszlovák kor­mányfőt. Az alkalomból Lá­zár György miniszterelnök le­vélben köszöntötte Strougalt. KGST-ülésszak Havannában A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka Havannában októ­ber 29-én, kezdi meg munká­ját. Az ülésszakot a KGST- tagállamok kormányfőinek szintjén tartják meg. (MTI) VSZ katonai Szófiában csütörtökön meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői katonai tanácsának soros ülése. A tagállamok katonai kül­döttségei mellett Anatolij Gribkov hadseregtábornok vezetésével részt vesz az ülé­sen a VSZ-tagállamok egyesí­tett fegyveres erői törzsének küldöttsége. Az ülést Viktor Kulikov marsall a VSZ egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka nyitotta meg. Megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi katonai-politikai helyzet rend­kívül bonyolult és ellentmon­dásos a washingtoni kor­mányzat azon törekvései mi­adatnak — mondotta befeje­zésül Papp Lajos. * Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.), a Bács­Kiskun megyei Tanács elnö­ke, az országgyűlés jogi igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságának elnöke, a napirendi pont bizottsági előadója el­mondotta: a képviselők egy­öntetűen szükségesnek ítélték a tanácsok — főleg a helyi tanácsok — önállóságának to­vábbi növelését. Szükség van a tisztviselői munkában és viselkedésben az egyszerűségre, a gyorsa­ságra, a humanitásra és az emberek gátlásait feloldó tár­gyalókészségre — hangsú­lyozta a bizottság elnöke. S. Hegedűs László (Pest m., 24 vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, felszólalásában felhívta a fi­gyelmet: a helyi önállóság növelésének fontos feltétele, hogy pontosabban meghatá­rozzák a kormányzat, a me­gyei tanács és a helyi tanács feladatkörét, döntési jogosult­ságát és felelősségét. Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke egyebek kö­zött arról szólt, hogy legin­kább a községek, de a kisebb városok, s a megyeszékhelyek tanácsainál is egyre kevesebb a szakember. Gulyás Emilné (Szaholcs- Szatmár m.. 14. vlt.), a Haza­fias Népfront Szabolcs-Szat- már megyei bizottságának tit- . kára választóinak véleményét tolmácsolva támogatta a kor­mánynak azt a törekvését, hogv a tanácsok a gazdálko­dásban is kapjanak nagyobb önállóságot. Bíró József (Györ-Sopron m.. 6. vk.). nyugalmazott kül- kereskedelmi miniszter fel­szólalásában azt állapította meg. hogy a járások meg­szüntetésével a lakosság ügyeinek intézésében fenn­akadás nem volt. Csapó Jánosné (Tolna m., 7. vk.), a Simontornyai Bőr­gyár igazgatóhelyettese, a kor­mány figyelmébe ajánlotta, hogv változtatni kellene a ta­nácsi fejlesztési alapok elosz­tásának jelenlegi arányain: a kisközségek javára. Bóka Mihályné (Békés m. 5. vk.), a Méhkeréki községi Tanács elnöke, a tanácsülé­tanács ülése alt, amelyek a szocialista kö­zösség országainak gazdasági gyengítését, politikai elszige­telését, Összeforrottságúk alá- ásását és megbontását céloz­zák. Emellett az amerikai kor­mányzat arra törekszik, hogy bármilyen módon a saját ja­vára változtassa meg a kato­nai erőegyensúlyt. Ebben a helyzetben a Var­sói Szerződés tagállamainak kommunista és munkáspárt­jai, kormányai elengedhetet­len intézkedéseket tesznek az egyesített fegyveres erők har­ci felkészültségének fokozása, a szövetség összeforrottságá- nak, egységének és védelmi erejének sokoldalú erősítése érdekében — hangsúlyozta Viktor Kulikov marsall. sek nyilvánosságának szüksé­gességére hívta fel a figyel­met. Tóth László (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Tsz termelési elnökhelyettese, a településfejlesztést és -fenn­tartást segítő társadalmi mun­káról szólva megállapította: a társadalmi erőforrások éppen ott kapcsolódtak be a fejlesz­tésbe és fenntartásba, ahol és amikre nem jutott, nem jut­hatott elegendő állami pénz. Több felszólalás nem volt, a képviselők észrevételeire Papp Lajos válaszolt, majd határozathozatal következett: az országgyűlés a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a ta­nácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogad­tel. Interpellációk Túr esek Ferenc (Pest m.J 8. vk.), az. Albertirsai Dimit­rov Tsz agronómusa Urban Lajos közlekedési miniszter­hez intézett interpellációjá­ban az albertirsai vasútállo­másnak és környékének le­romlott állapotára híVta fel a figyelmet. Arra kért vá­laszt, mikor kezdik meg, il­letve mikor fejezik be az albertirsai állomásépület és a vasúti pálya felújítását. . Az interpellációra a közlekedési miniszter kedvező választ adott. Az országgyűlés és a kép­viselő a közlekedési miniszter válaszát tudomásul vette. Méret Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója Komló város vízellátási gondjainak megol­dása tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez in­terpellált. Kovács Antal ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke a képvi­selői interpellációra vála­szolt. Az államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés — egy ellensza­vazat ellenében — elfogadta. Ezzel a országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnö­költ — véget ért. (MMi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom