Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

i GYERMEKKORI ROSSZ SZOKÁSOK A FOGÁSZATI RENDELLENESSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN Diósienőn kérdezik Hová tegyük a gyerekeket? A fogak szerepe a rágás, tudományosan bizonyított, hogy a tökéletes fogazat a fejlődés és növekedés folya­matában alakul ki. Az ép és szabályos fogazat kialakulá­sában nagy szerepe van a helyes (funkciónak) műkö­désnek. A normális működés — a csecsemő mellről való szopósa, a kisgyermek kiadós rágása — a növekedés leg­fontosabb ingere, ugyanakkor előfeltétele a jól fejlett áll­csontok és szabályos fogak létrejöttének. Nyilvánvaló te­hát. hogy a fogászati rend­ellenességek kialakulásában az öröklésen kívül a kóros mű­ködésnek is nagy szerepe van. Nagyszabású szűrővizsgálat, statisztikai adat bizonyítja, hogy a gyermekek 10—15 szá­zalékának van olyan fokú rendellenessége, amely feltét­len kezelésre szorul. A fogá­szati rendellenességek pedig ok—okozati kapcsolatban vannak egyéb fogbetegedések­kel. Ismert tény, hogy a fog­szuvasodás és fogászati rend­ellenességek kapcsolata köl­csönös. A jól szopó gyermek, jól rágó is lesz, de a szopást és rágást mellőző gyermek­nél már egyéb rendellenessé­gek alakulnak ki. A szopás és rágás következtében a cse­csemő és kisgyermek nyu- godtabb lesz, nem fordul egyéb nyugtató tevékenység felé: például cumizás, ujjsao- pás, párnacsücske, nyelv lökés. Ezek a szokások maradandó elváltozást okoznak, mely­nek gyógyítását fogszabályo- zássál lehet elvégezni. A hely­telen táplálkozásból eredően a sok édesség, a rágás hiánya, a fogszuvasodás lesz a fejlő­dést és növekedést zavaró ok. A korai fogszuvasodás miatt romlik a kisgyermek rágása, és a fogazat működésében za­var keletkezik. Az idő előtt eltávolított tejfogak miatt az állcsontok növekedése zavart szenved; amely az úgyneve­zett késői rendellenességekhez vezet. A tejfogak korai el­vesztését a maradó fogak rendellenes előtörése kíséri, így aztán életre szóló a cse­csemő és gyermekkori káro­sodása a fogazatnak. Mai ismereteink szerint a fogszuvasodás és fogágybe- tegségek megelőzését nem le­het elválasztani a fogazat helyzeti rendellenességének megelőzésétől. A megelőzés lehetősége adott. Az elsődle­ges megelőzési rendszabályok — megfelelő táplálkozás, rendszeres fogápolás, kiadós rágás — a legfontosabb. Dr. Marton Tibor megyei stomatológus szak­orvos Néhány iskolának ugyancsak föltette ezt a kérdést az élet, amikor „robbant a demográ­fia”. Csakhogy ez a robba­nás akkor következett be, amikor a „detonációt” ellen­súlyozó forintok megcsappan­tak. Az iskola kapuján egyre több gyerek kopogtatott, a tantermek száma itt-ott vi­szont ezzel arányosan nem növekedett. Így történt ez Di- ósjenőn is, ahol e pillanat­ban négy helyen tanítanak faluszerte a pedagógusok: az igencsak korszerűsítésre szo­ruló központi épületben, a művelődési házban, az átala­kított orvosi rendelőiben és a régi református iskolában. Nem épp irigylésre méltó helyzettel „dicsekedhetnek” nevelők és gyerekek ebben a szép környezetben lévő falu­ban, itt, a Börzsöny lábánál. — Tizennégy tanulócsopor­tunkból öt nincs az iskolá­ban — kesereg Mocsári Ger­gely, az iskola igazgatója. — Ez nagyon megnehezíti az oktató-nevelő munkánkat. Ahogy nőtt a tanulólétszám, úgy lett mind szűkebb az iskola. Megoldást kellett ta­lálnunk a délelőtti oktatás biztosítására, ezért kértünk segítséget. A pártvezetőségtől, a művelődési háztól, de a fa­lu lakóitól is kaptunk. A művelődési házban két cso­Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ki a felelős az ellopott 400 Egy exportvállalat külföldi munkájához szerelőt alkalma­zott. Amikor az illető kiér­kezett, közölték vele: anyag- beszerzéssel és pénzkezelés­sel bízzák meg. A szerelő a beosztást elfogadta. Egy nap áruvásárlásra nagyobb össze­gű valutát vett fel, majd — mivel az üzlet csak később nyitott —, a vállalati autón két társával strandra ment. A pénzt táskában az ülés \ alá helyezte, a kocsit a kijelölt parkolóhelyre vitte és le­zárta. A nagy tömeg miatt azonban az autót nem tudta szemmel tartani. Fürdés után kiderült; a kocsi hátsó szel- lőzőablakát kifeszítették és azon benyúlva, a pénzes táskát elvitték. A történtek­ről a helybeli rendőrséget nyomban értesítették. A vállalat igazgatója a sze­relőt az ellopott valuta egyen­értéke 438 ezer forint megfi­zetésére kötelezte. Ennek ha­tályon kívül helyezéséért az illető pert indított. Egyebek közt arra hivatkozott, pénz­kezeléshez nem értett, beosz­tása miatt pedig jelentős ősz- szeget kellett magánál tarta­nia. Az elsőfokú bíróságok elutasító ítéletet a legfőbb ügyész törvénysértőnek és megalapozatlannak tartotta, ezért ellenük óvást emelt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és • az ügyben új bizonyítási eljárást rendelt el. A határozat indoklása sze­rint nincs tisztázva, hogy a készpénz felvételével és szál­lításával kapcsolatban voltak-e a vállalatnak — a helybeli viszonyokat is figyelembe vevő előírásai, azokat közöl­ték-e a szerelővel és betartá­sukhoz biztosítottak-e lehe­Magyar filmek külföldön András Ferenc „Dögkese­lyű” című alkotása képviseli a magyar filmművészetet a Cork-i nemzetközi filmfesz­tiválon, amelyet szeptember 28. és október 6. között tar­tanak az írországi városban. A New York-i nemzetiközi fesztiválon október első fe­lében Mészáros Márta „Nap­ló gyermekeimnek” című al­kotását vetítik. „Gyermek- és ifjúsági filrn- hónap”-ot rendeznek októ­berben Ljubljanában, ahol ez idő alatt minden hétfőn és csütörtökön magyar filmeket mutatnak be. A jugoszláv kö­zönség Sólyom András „Sze­gény Dzsoni és Árnika” Jan- kovics Marcell „Fehérlófia”, Ranódy László „Színes tin­tákról álmodom”, Varga Csa­ba „Auguszta szépítkezik”, Tóth Pál „Hogyan lehet meg­ijeszteni az oroszlánt?”, és Horváth Mária „Ajtó—8” cí­mű produkcióját láthatja. Októberi orgona A pompás lát­ványt megszem­lélni október má­sodik napján csá­bítottak ki a ko- zárdi faluszélre. A fáradtság nem hiábavaló, hiszen az élmény sem mindennapi: gyö­nyörűen virít a kút melletti ha­talmas orgonafa. Fehér virág­szirmai kissé ap­róbbak a megszo­kottnál. a fürtök sem mérhetők ösz- sre a májusban látottakkal. De ne legyen az ember telhetetlen, mégis csak. októberi ez az orgona. Fáján már alig billeg az őszi szélben egy- eny levél, a vi- rán meg fittuet hány a természet w rászokott rend­jére. Nem csoda, hogy a fának akad há- mulója szép szám­mal. A nyolcvan­esztendős szom­széd is álmélkodó hanggal mondja: ezt kell kitenni az újságba, mert ilyen esetet még én sem láttam. Az idén újfent fehérbe öltözött orgonafa jó ürügy a találgatásra is, ki-ki elmondja a magáét: mit je­lenthet a szokat­lan tünemény. A legtöbben jelet látnak az orgona virágzásában, a hosszú és nyugodt ősz megnyugtató jelét. Ki tudhat­ja. .. Csak annyi bizonyos, hogy ok­tóber első ‘napjai­ban szokatlanok az esték és haj­nalok is, inkább emlékeztetnek a párás és enyhe tavaszra, mint a cudar idő köze­ledtét jelző őszi hidegre. Talán ez lehet a szokatlan orgona- virágzás magya­rázata is. A pom­pázatos virág és a langyos hajnal pedig teljes bi­zonyossággal meg nem mondja: mit hoznak majd az elkövetkezendő hetek. Bár igen­csak ránk férne az orgona sejtel­mes ígérete, a szeszélyes időjá­rásnak „köszön­hetően" például még a szőlőszemet is bízvást ki le­hetne lőni vad­disznóra. Mi válik valóra a hosszú ősz Ígé­retéből? Rejtély. Csak egy a bizo­nyos: az orgona a maga módján is­mét tavaszt lop az őszbe, mintha csak vigasztalni kívánna a nyár őszi hetei miatt.- kele ­tőséget. Amennyiben az lenne megállapítható, — ami a ren­delkezésre álló adatok szerint valószínű, — hogy ilyen sza­bályozás nem volt, akkor a vállalat is hibás. Arról ter­mészetesen nem lehet szó, hogy a dolgozó teljesen men­tesüljön a felelősség alól, mert őmaga is hibáztatható, amiért az autót őrizetlenül hagyta. Ezért kármegosztásra van szükség, amelynél figye­lembe kell venni, hogy a sze­relő a pénzkezelésben és -szállításban nem volt jára­tos, és nem abban a munka­körben foglalkoztatták, ami­re szerződtették. A kár na. gyoób részét tehát a vállalat­nak kell viselnie. A határozat még rámutat: a Munka Törvénykönyve mél­tányosságból lehetőséget ad a kártérítés összegének mérsék­lésére. A megőrzésre átadott 1 dolgoknál azonban csaik rend­kívül méltánylást érdemlő esetben. A szerelő nős, két gyermeke van, munkáját ko­rábban jól végezte, és figye­lembe kell venni a vállalat súlyos mulasztását. Mindezek indokolják a dolgozót terhelő kártérítés mérséklését. Ennek összegét az első fokon eljárt munkaügyi bíróságnak kell megállapítania. h. e. portunk tanul — egyik éppen a párthelyiségben. A régi or­vosi lakást társadalmi mun­kában átalakították, ott is elfér egy csoport, míg a régi református iskolában két osz­tály kapott helyet. Nem köny- nyű. — Ez a helyzet nem egyik pillanatról a másikra alakult ki — vetem közibe. — Nem, persze — felel az igazgató. — Az iskola bőví­tésére azonban nem volt pénz, pedig az már szorító gond, hiszen nyolcvanhat őszén újabb, rá egy eszten­dőire pedig ismét ú.iabb cso­porttal gyarapodunk. Akkor minden ' évfolyamból kettő lesz, tehát tizenhat tanuló­csoporttal kell számolnunk. Ennek a két osztálynak az­tán már végképp nem tu­dunk hol helyet biztosítani! A tanácselnök, Lénárd Já­nos négy esztendeje teszi szó­vá a maga fórumain az isko­la gondjait — vallja. — Tudom, hogy rendkívül nehéz az általános iskola hely­zete, ezt tudják rég felettes szerveink is. Most már öröm­hírem is van! Mocsári Ger­gellyel a SZÖVTERV levejé-, re éppen ma Salgótarjánba utazunk megbeszélésre. Csak­hogy itt tartunk! Már voltak helyszínelni, fölmérték. a munkát, most a részleteket Háztartásunk talán egyik legfont osabb #s nélkülözhetetlen eszkö­ze a gáz. Salgó lirján gyurtyánosl központi telepén havonta közel négyezer tíz kilogramm feletti palack cseréjét végzi Derekas László és felesége. A szerződéses vállalkozás a lakosság és közü­letek szám^’a is igen előnvős. mivel megszűnt az a régi orvos­lásra szoruló gond. hogy sokszor napokig hiába várakoztak a há­ziasszonyok. mivel nem szállítottak gázt az illetékesek Szolgál ta fisaik közé tarló ik a turisfapalackok töltése is. mely főleg a nyári időszakban ad ‘öhh’etmunkát. A forgalom közel harminc százalékát a küzii'efek hozzák. Ami újdonság, hogy a sütni-főz- ni vágyó háziasszonyok és a közületik részére az előzőektől el­térően, szeptember elejétől hétfői napokon is nyitva tartanak. — Fotó; Gyurkó — tisztázzuk. A dolgok jelenlegi állása szerint módunk lesz négy vagy hat tanterem meg­építésére a következő ötéves tervben. Ezt persze jóvá kell hagynia a megyei tanácsnak. — Addig sem ülünk ölbe tett kézzel — kapcsolódik be a beszélgetésbe Munkácsi Márton, a tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Cse­kély az üzemek száma köz­ségünkben ugyan, de máris fölajánlották egynapi keres­ményüket az iskola építésére. Ugyanezt teszik a tanács és intézményeinek dolgozói. Ne­künk nyolcmillió forintunk van, a minimális programunk­hoz, a négy tanteremhez hu­szonhárommillió szükséges. Pályázatot adtunk be a me­gyei tanácshoz, amiben anya­gi támogatást kérünk. Ám az igazság az, hogy a mini­mális program nem elegendő, a gondok megoldásához leg­alább hat tanterem szüksé­ges. A központi épületet föl­tétlenül föl kell újítani, a konyháját bővíteni, ami vi­szont a tornaterem elveszté­sét jelenti. A javaslatok sze­rinti új iskolaszámyhoz te­hát tornatermet is kell épí­tenünk. Ez viszont már együtt harmincötrnillió forint! Va­lójában tehát ennyire volna szükségünk! — Hallottam már kötvény kibocsátásáról is. Ez Diósje- nőn nem lehetséges? — Felelőtlenség lenne! — szögezi le a tanácselnök. — Nincs rá fedezetünk, nem tudnánk a kötvényeket visz- szafizetni. A mi saját, taná­csi fejlesztési alapunk kevés. A lakosságot terheli a víz­műtársulati hozzájárulás és más helyi fizetnivaló. A ta­nácsnak tíz év alatt tizen­nyolcmillió-négyszázezer fo­rintot kell fizetnie a közmű­ves vízért. Jó cél érdekében ugyan, de anyagi erőink tel­jesen lekötöttek. Számoljunk csak! Az isko­lának nyolc tanterme van. Három év múlva tizenhat osztály indul. A minimális programmal csupán tizenkét tanteremmel, (nyolc régi és négy új) számolhatnak, de a maximális program teljesülé­sekor is csak tizennégy • áll majd rendelkezésre. — Ha csupán négy tante­rem épül, akkor bár javul a helyzet, a gondok nem ol­dódnak meg — véli Mocsári Gergely, és máris számolni kezd ő is. — Négy új tante­rem esetében négy csoportunk továbbra is „külsős” marad: Ahol most tanulnak, igen­csak szűkösen férnek el. A művelődési ház, ahonnan sok segítséget kapunk, nem isko­la. A klub és a párthelyi­ség kicsi. Ugyanezt mondha­tom a régi orvosi lakásról. Csupán a régi református is­kola két tanterme alkalmas — fölújítás után — gz oktatás­ra. Hat új tanterem esetén már föloldódnának a feszült­ségek, s csupán két helyen kellene tanítanunk. — A délutáni tanítás lehe­tősége. .. ? — Hová tesszük akkor a napköziseket? — hagyja meg­válaszolatlanul saját kérdé­sét az igazgató. A rétsági tanácson Övári Jánoshoz, a művelődési osz­tály munkatársához kopogta­tok be. Jól ismeri a diósjenői gondokat. — Amikor a hatodik öt­éves terv készült, az anyagi lehetőségek függvénj’étoen rangsort kellett fölállítanunk. A nőtincsi iskola életveszé­lyes volt, a nézsai kasíélvis- kola állapota kritikán aluli helyzetet teremtett, Nagyoro­sziban égetőbb volt a szűkös­ség. Itt tettünk meg mindent az oktatás-nevelés jobb felté­teleinek megteremtéséért. A nézsai kastélyban ugyan még munkálkodnak a szakembe­rek, de másutt megszűntek a gondok. Nőtincsen nyolc tan­termes szép iskola épült tor­nateremmel, Nagyoroszi hat tantermet kapott — ott sincs többé szükségtanterem. Most kerülhet sor Diósjenő és Rél- ság helyzetének javítására. A diósjenői tanterembővítés már a tervezés stádiumában van. Amíg a javaslatunk sze­rinti új szárny megépül, ad­dig a két rossz közül a kevés­bé rossz — a délutáni tanítás — bevezetése is elképzelhető. A hetedik ötéves terv ten­nivalói most körvonalazód­nak. Diósjenőn reményked­nek, hogy az iskola segítsé­get kap munkájához, a gye­rekek a tanuláshoz. Az üze­mek már gyűjtik a forinto­kat, a falubeliek — eddig — másfél milliós társadalmi mun­kát ajánlottak föl a (négy) hat (?) tanterem építéséhez. A tanácsi pályázatot még nem bírálták el. Lehet, hogy a következő tervidőszak első éve előtt is elkezdődhetnek a munkák...? Hortobágyi Zoltán Kohász filatelisták sikere Gyöngyösön A bélyeggyűjtés szerepe a közművelődésben ma már el­ismert tény. A művelődési központok és intézmények szerencsére igen sok helyen és" időben felismerték, hogy a közművelődés részeként ön­művelődésük elősegítése mel­lett a filatelisták mások isme­reteit is gyarapítják, közre­működnek az érdeklődési kö­rök, témák felkeltésében. En­nek szellemében támogatják, a filatelisták kezdeményezé­seit, segítik, s egyben befo­lyásolják a filatelistamozgal- mat a társadalmi hasznosság érdekében. Ebből a társadalmi hely­zetből kiindulva kezdemé­nyezték és rendezték meg a gyöngyösi filatelisták — Gyöngyös várossá nyilvánítá­sának 650. évfordulója alkal­mából s annak tiszteletére — a művelődési központok és intézmények bélyegyűjtő kö­reinek első országos kiállítá­sát. A kiállításra 16 művelődé­si intézmény bélyeggyűjtő körének tagjai küldték anya­gaikat, szám szerint 41 gyűj­teményt. A bemutatott anya­gok témája igen szerteágazó volt, többségében a ma oly népszerű motívumgyűjtemé­nyek kerültek kiállításra. A zsűri a kiállítás megnyi­tása utáni tárlatvezetésen el­ismerően szólt az úgynevezett „celldömölki”! és „salgótarjáni iskoláról”, melyet példaként állítottak a filatelisták elé. S hogy mennyire nem volt ez véletlen, azt jól példázzák a helyezések is. Salgótarjánból három intézmény küldte el 11 filatelistájának 12 gyűjtemé­nyét, amelyek közül 3 első, 5 második, 4 pedig harmadik helyezést ért el. A három első díjat — a különböző szervek tiszteletdí­jával is elismerve — a Ko­hász bélyegyűjtő kör tagjai érdemelték ki. Mégpedig Va­let Nándor: A magyar iroda­lom, Juhász László: Gagarin űrrepülése, Pádár András: Népviseletek című gyűjtemé­nyével. A bíráló bizottság értékel­te a művelődési intézmények bélyeggyűjtő köreinek mun­káját is és a legeredménye­sebb filatelistamunkát foly­tató hat intézményt külön- díjban részesítette. Ennek alapján Gyöngyös város Tanácsának nagydíját — az első helyezéssel együtt — a Kohász Művelődési Köz­pont érdemelte ki a bemuta­tott gyűjteményeivel, a mű­velődési intézményben évek óta folyó kiemelkedő filate- listamunkáért. Hasonló te­vékenységükért az öblösüveg- gyári Kossuth Művelődési Ház bélyeggyűjtői az előkelő ne­gyedik helyezéshez jutottak. Nagyon reméljük, hogy az újabb siker másoknak is kedvet csinál a hatékonyabb filatelistamunkához, a bé­lyegek kiállításra való feldol­gozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom