Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

Utczáp a történekemben ÄözJp-:»irf6lns!« — a módosított KRESZröI fl.) Ez év január 29-én jelent meg ez a két rendelet, amely tartalmazza a KRESZ-módo- sításokat és kiegészítéseket. A változások egy része feb­ruár 1-én, a másik része jú­lius 1-én lépett életbe. Nem úi KRESZ-ről, hanem módo­sításról, illetve egyes rendel­kezések kiegészítéséről van- S7Ó. a jogalkotók az elmúlt ti év alatt belföldön és kül­földön egyaránt jól bevált módszereket vették figye­lembe. Kezdjük azokkal, amelyek már február 1 óta érvény­ben vannak. Motoros jármű­re pótféklámpát tenni tilos, a már felszerelt pótféklám­pákat 1984. december 31-ig el kell távolítani. Sok vita előzte meg e döntést. A pót­féklámpák ellen szóló érvek egyike, hogy mi is kötelesek vagyunk igazodni a nemzet­közi ajánlásokhoz és egyez­ményekhez, ezek pedig ezen­túl minden országban meg­tiltják használatukat. A fel­mérések azt bizonyították, hi>gy hazánkban is az egy- millió-kétszászezer személy- gépkocsiból mindössze csak hatvanezer gépkocsin volt felszerelve pótféklámpa. Mé­rések és kísérletek bizonyí­tották, hogy forgalombizton­sági szempontból is veszélyes e lámpák használata. Féke­zéskor a visszapillantó tü­körből nem lehet látni, mert a há'só ablaküvegen egy ..fényfüggöny” keletkezik. Pá­ra sodás esetén a pótféklám­pa kigvulladása következté­ben a követő jármű vezetője a gépkocsitól jobbra és bal­ra 1—2 méterre semmit nem lát, ezenkívül akadályozza a világító pótféklámpa a gép­kocsin váló átlátást is. Az utóbbit szolgálva, feb­ruár 1-től a személygépkocsi ablakain — beleértve az ol­dalablakokat is — menet köz­ben tilos függönyt, vagy olyan más megoldást alkal­mazni, ami a gépkocsi abla­kain a kilátást, illetőleg az átlátást akadályozza. Tilos azoknak a műanyag rolók­nak a használata is, melyek sűrű kis lyukakkal vannak ellátva. A vezető a kocsiból e kis lyukakon ugyan lejlát, azonban kintről a kocsin át­látni nem lehet. Ugyancsak le kell szerelni mindazokat a kívülről vagy belülről felsze­relt nem állítható, vastag műanyag rácsokat is, mely az átlátást akadályozzák. Megengedett ugyanakkor az olyan tág nyílású, vízszin­tesre állított redőny, amely az átlátást nem akadályoz­za. Az álláspont az, hogy az átláthatóságot több mint 30 százalékkal akadályozó meg­oldás menet közben nem hasz­nálható. A rendelet értelmében biz­tonsági övvel. kell felszerelni minden személygépkocsi első üléseit. Eddig ugyanis a taxi­gépkocsik kivételek voltak. Természetesen a jövőben sem szabad biztonsági övét házi­lag beszerelni. A rendelet lehetővé teszi a kerékpár-utánfutó haszná­latát. Kerékpár-utánfutó csak kerékpárhoz kapcsolható, se­gédmotoros kerékpárhoz nem Ez legf°ljebb 70 centiméter széles, 70 kilogramm össztö- megű, egytengelyes, két nyo­mon futó vontatmány lehet, melyet fel kell szerelni a pótkocsira előírt piros színű, háromszög alakú fényvissza­verővel, és olyan hátsó hely- zetielző lámpával, amelynek elektromos kapcsolása a ke­rékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja. A módosított KRESZ jú­lius 1-től érvényben levő sza­bálya szerint a vasúti átjá­rónál a jelzőőr az úttesten állványra elhelyezett, piros fényű lámpával is megállít­hatja a forgalmat. E lámpa azt a célt szolgálja, hogy a vasúti átjáró ne csak egyik oldalról — a jelzőőr oldalá­ról — legyen biztosítva. A gyalogosforgalom irányí­tására szolgáló fényjelző ké­szülék a folyamatos zöld fényjelzésnél folyamatos hang­jelzést a villogó, zöld fény­nél szaggatott kiegészítő hang- szítő hangjelzés a vakok és gyengénlátók biztonságos át­haladását segíti elő. A háromlencsés forgalom- irányító fényjelző készülék mellett fehér fényjelzést adó BUSZ feliratú kiegészítő lám­pát helyezhetnek el. Ha a BUSZ felirat világít, a busz­sávban menetrend szerint közlekedő autóbusz és tro­libusz továbbhaladhat, füg­getlenül a lámpa színeitől és jelzéseitől. Más járművek ve- vezetői azonban kötelesek a készülék szabad jelzését megvárni. Ismeretes, hogy a buszsávon más jármű csak akkor tartózkodhat, ha jobb­ra kanyarodáskor oda sorolt be. Ilyen esetben a jobbra történő kanyarodást zöld szí­nű, nyíl alakú kiegészítő fény­jelző készülék engedélyezi, mely a BUSZ felirattal együtt' világít. Itt említjük mea, hogy most már az autóbusz forgal­mi sávja éjjel-nappal busz­sáv, tehát más járművek a kanyarodást és keresztezést kivéve a sávra nem hajthat­nak rá. Koronczi Imre Lakott-e Topicsi apró falucska az ad­riai Makarskán, s külön ér­dekessége, hogy valamennyi lakója a Topics családhoz tar­tozik, innen a neve is. Autó­buszunk meredek szerpenti­nen kapaszkodott fel a mint­egy 6—700 méter magasság­ban levő helységhez, amely —, mint oly sok település az Adrián — az idegenforgalom­ra rendezkedett be. A kőből épült, sőt kővel fedett régi házakat takarosán rendbe hozták, a teraszon hosszú asz­talok, jobbról borozó, a ház­tartásban és a gazdaságban egykor használt szerszámok­kal díszítve. EGY POHÁR PROS EK Egy-egy pohár prosekkel (speciális vörös borral) fogad­ják a vendégeket. Elhelyez­kedünk az asztaloknál. Raj­tunk kívül még egy holland csoport is érkezik. Megkezdő­dik a zene: citera és man­dolin viszi a prímet. Majd ha­talmas lapos tálakban hoz­zák a „pecsenyi izpod peká”-t, azaz, a peka (parázs) alatt sült pecsenyehúst: csirke kol­básszal és burgonyával. Fen­séges az íze. S jólesik hozzá a könnyű, zamatos dalmát vörös bor. A folklórműsort a Topics család fiataljai szolgáltatják: szerb, horv^t, szlovén és bos- nyák táncokat, dalokat adnak elő citera- és mandolinkísé- rettel. S befejezésül — nem tudom, hogy csak a mi tiszte­letünkre-e, vagy máskor is — vérbeli magyar csárdásnak tapsolhatunk. Felejthetetlen este volt. Alattunk a telihold által meg­világított tenger, a számtalan kisebb-nagyobb szigettel. Marco Polo Korcsulán? A BIOKOVKA CSÜCSAI A jugoszláv vendéglátók ér­tenek az idegenforgalomhoz. Igaz, ehhez csodálatos kere­tet nyújt a dalmát tenger­part. Makarska fölött az 1700—1800 méter magas Bio- kovka függőleges sziklafalai szinte mint félelmetes és még­is csodálatos operai díszlet meredeznek. Egyszersmind ezek a csúcsok védik az öb­löt a szárazföld felől érkező hideg szelektől. A partvona­lon végig pálmák, égbeszökő ciprusok, olaj-, narancs- és fügeligetek. Az öböl körüli kicsi óváros, tarka forgata­gával, színes piacával, apró üzleteivel megannyi látnivaló. S onnan mindkét irányban a parton végig vendégszobákat kiadó magánházak, panziók és néhány nemzetközi szín­vonalú szálloda, a tengerre néző hatalmas teraszokkal. Csoportunk magánházakban lakott, de étkezni a közeli Bio- kovka gvógyszállóba jártunk, ahová főleg mozgásszervi be­tegeket utalnak be. A leg­korszerűbb orvosi felszerelések mellett, tengervízzel telített medencék, szauna állnak té- len-nváron a gyóevulás szol­gálatában. Az étkezés vá­lasztékos: a helyi specialitá­sok — tengeri halak, báránv- sültek — mellett mindenki megtalálja a kedvére való ételt. A SZIGET Csodálatos volt a korcsulai kirándulás. Szárnyashajónk egy és negyed óra alatt érte el a szigetet, amely maga a tör­ténelem. Kikötője körül a várost védő fal, bástyáin vö­rös és nemzetiszínű lobogók hirdetik, hogy ezekben a na­pokban ünnepük a sok vihart látott Korcsula felszabadulá­sának 40. évfordulóját. Az év­ezredek során görögök, majd rómaiak uralták, a népván­dorlás idején érkeztek a szlá­vok, de az önálló államiság­hoz csak évezredek múltán jutottak. Bizánci, velencei és raguzai uralom után — Naay Lajos, majd Zsigmond királv idején — magyar, később osztrák, majd olasz imperium következett. Az első világ­háború után került Korcsula az akkor megalakult Jugo­szláviához. A második világ­háború idején megszállták az olaszok, de a jugoszláv parti­zánok kiverték őket. Egy év múlva a németek foglalták el; a partizánoknak 1944 szep­temberében sikerült véglege­sen visszafoglalniok. Hegyi idegenvezetőnk vé­gigkalauzolt a számtalan ér­dekességet kínáló szigeten. A katedrális szomszédságában egy házon emléktáblát lát­tunk: itt lakott Marco Polo, a híres utazó. Útikalauzunk azonban kiábrándított: megál­lapították, hogy a ház 200 év­vel Mareo Polo születése után épült. Marco Polo soha nem lakott Korcsulán — mondot­ta. Nagy vita támadt: magyar­jaink olvasmányaikra hivat­koztak és nem akarták elfo­gadni a magyarázatot: Kor­csulán ma is laknak Polo ne­vű emberek, akik esetleg a híres Polo család leszármazot­tai lehetnek. Másrészt: itt folyt le a nevezetes ütközet Velence és Genova között, amikor is a genovaiak elfog­ták Marco Pólót és Genová­ba szállították. Ott a börtön­ben diktálta le híressé vált útinanlóját. Mint ismeretes, e nanló alanián készült a film, amelvet heteken keresztül oly érdeklődéssel néztünk a te­levízióban. Hogy élt-e Marco Polo Kor­csulán, ezt ma már nehéz el­dönteni. A legenda azonban fennmaradt. Gáti István Szíikmérés és árdrágítás Este a szórakozóhelyeken Múzeumi népművelők konletenciája Döntött a Legfelsőbb Bíróság Megváltoztatták a munkanormát Szerencsés kimenetelű el­lenőrzést tartottak október I2-én délután este fél 11-ig Nógrád megye vendéglátó­helyein a rendőrök, a keres­kedelmi felügyelők, valamint a 211. sz Ipari Szakmunkás- képző és a salgótarjáni gép­ipari szakközépiskola peda­gógusai. Azért szerencséset, mert a meglátogatott presz- szókban, bisztrókban fiatal­korúak szeszes itallal való kiszolgálását nem érték tetten, sőt különösebb rendbontás­sal sem találkoztak, kellemet­len incidensre sem került sor. Néhány tapasztalat azonban feltétlenül arra utal, hogy az ilyen ellenőrzések egyáltalán nem fölöslegesek. A bátony- terenyei (nagybálonyi) presz- szóban két féldeci italt a kel­leténél három forinttal drá­gábban mérték, az összeadás­nál pedig újabb két forintot tévedtek — talán mondanunk sem kell, a vendég kárára. A pásztói Nyírfácska presszó­ban viszont pontosan mértek és számoltak, sőt mi több, a mellékhelyiségek is példásan tiszták voltak. Ugyancsak jól vizsgázott az ellenőrzés során a hollókői Vár étterem: precízen szá­molták a fizetnivalót, a ki­szolgált ital minősége is jó volt. A balassagyarmati Ba­lassa presszóban viszont — mint mondták a nagy forga­lomra vaió tekintettel — szá- moiócédulát nem adtak a vendégnek, s néhány, kötele­zően kihelyezendő felirat is hiányzott. A nagylóci 35-ös számú szerződéses presszóban a kólát 4.fit) helyett 5,10-ért adták, a Tonicot 4,20 helyett 4,60-ért. Nem tüntették fel az italok és a sütemények árait, a tá­jékoztató táblákkal is túlzot­tan „spórolnak”. A balassa­gyarmati Tünde presszóban az előírt mennyiségű italt mér­ték, az ár is pontos volt, a mellékhelyiséget azonban kri­minális állapotban találták az ellenőrök. Az ott látható, ta- karítatlan nyomok arra utal­nak, hogy némely vendég bi­zony túlbecsülte „hitelesíté­sét”, megkönnyebbülése nem tűrt halasztást. Ha már a baj megesik, a következményeket mielőbb el kell tüntetni: a Tündének azonban délutá­nonként nincs takarítónője. A bátonyterenyei (kistere- nyei) Centrum presszóban ez­úttal a Cabinet Brandyt kom­mersz áron adták. A jobbá­gyi bisztróban viszont a rövid­italokat mérték szűkén, noha a rövidség egyáltalán nem az ital megkurtított mennyiségét jelentené. A szécsényi Omniá- ban kevéssel záróra előtt már jócskán összejöttek a részeg­ség különféle fokozataiban el­merült vendégek, e tényre már a bejárat előtt félreért­hetetlen nyomok figyelmeztet­tek. Az ellenőrzés során tapasz­talt szűkmérés, árdrágítás büntetéseképpen szabálysérté­si eljárások indulnak. A vizuális nevelés eddigi tapasztalatait és eredményeit, valamint a témakör aktuális feladatait vitatják meg a múzeumi népművelők idei országos konferenciáján, me­lyet október 31. és november 2. között rendeznek meg Pé­csett. A háromnapos tanácskozá­son hazai múzeumokban dol­gozó népművelők, művészet­pedagógusok, valamint kiállí­tásrendezők veszhek részt. Az előadások többek között a vizuális nevelés két legfonto­sabb színterének — az isko­lai oktatásnak, valamint a múzeumok ez irányú tevé­kenységének kérdéseit és prob­lémáit járják majd körül. A konferencián ismertetik annak a több mint nyolc éve folytatott vizsgálatnak az ered­ményeit, amelyet a Kaposvá­ri Tanítóképző Főiskola mun­katársai végeztek a fiatal pe­dagógusok esztétikai kultúrá­járól és műértési készségéről. Egy ipari szövetkezet két betanított munkása a mun­kaügyi bírósághoz benyújtott keresetében elpanaszolta, hogy egy éven át csomagolással bízták meg őket,, de a telje­sítményüknek megfelelő mun­kabért nem kapták meg, ezért a különbözet megítélését kér­ték. A bíróság elutasította őket. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában kimondta: — A Munka Törvénykönyve értelmében, ha a korábbi munkanormát megváltoztat­ják, ennek indokait az érin­tettek tudomására kell hozni. A munkanormák bevezetésé­nek, valamint megváltoztatá­sának rendjét, feltételeit, gya­koriságát, az ideiglenes nor­ma alkalmazásának leghosz- szabb tartamát, valamint a munkaadónak és a szakszer­vezet munkahelyi szervének ezekkel kapcsolatos működé­se szabályait a kollektív szer­ződésben rögzíteni kell. Ez az ipari szövetkezetnél a munkaügyi szabályzatot jelen­ti. — Az eljárt bíróság azon­ban a szövetkezet munka­ügyi szabályzatát nem sze­rezte be — hangzik tovább a határozat — a csoportve­zető vallomása szerint a cso­magolás valamennyi munka- folyamatára volt normatétel, de a pert indító két dolgozó­nak minden munkafolyamatot nem kellett elvégeznie. Ezért normájukat ő állapította meg. A felperesek által vezetett munkafüzetből azonban nem derül ki, melyik munkát, ki végezte. A csoportvezető azt is vallotta, a munkautalvá­nyokat mégis e füzet alapján állította ki —, de utólag. Az utalványok viszont személyre szólóan igazolják az elvégzett munkát. — Noha ilyen ellentmondó peradatok vannak, a munka­ügyi bíróság mégsem tisz­tázta, hogy a csoportvezető miért nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a munkanormát megváltoztat­ta és milyen alapon állapí­totta meg a két dolgozó tel­jesítményét. Az sincs tisz­tázva, hogy a munkafüzet ada­tai valóban a tényleg elvég­zett munkát tartalmazzák-e és a benne szereplő tételek a munkanormákkal megegyez­nek-e? Ezek eldöntése nél­kül azonban nem lehet elbí­rálni, hogy a dolgozók való­ban a végzett munkájuk el­lenértékét kapták-e meg. A szövetkezetét terheli annak bizonyítása, hogy a munkadí­jakat helyesen számították és fizették ki. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte és új eljárásra kötelezte. h. e. A gép- cs szerszámszaküzlet a megyeszékhely központjából talán kicsit kiesve is igen nagy forgalmat bonyolít le, melynek 98 %-át a közülctek teszik ki az ország minden részéből. Képünkön: rócos Józscfnc eladó szaktanácsokkal lálja el a vásárlókat. Fő a lelentémf esség ! A titkárnő benézett a tervezőkhöz, és Gvetadzét hívta. Szikár, szemüveges férfi emelkedett fel a székről, össze­tekerte az előtte fekvő tervrajzot, és elindult a főnök irodája felé. — Tisztelt kolléga! Jól értesült forrásokra hivatkozva el kell marasztalnom, mert ma egy negyedórát késett. — Elnézést, egy nagyon fontos kérdésben szeretném kikérni a véleményét... — Remélem, hallotta, amit mondtam. Ne felejtse el, hogy az irányítása alatt fiatal mérnökök dolgoznak. Mi­lyen példát vesznek magáról? Tudja mit? Nagyon kíván­csi lettem... Kérem, hogy írásban nyújtsa be késésének okát. — Már engedelmet kérek... Az utolsó szó jogán. A munkámban egy olyan probléma merült fel, amelyet csak önnel beszélhetek meg. Egész héten hiába próbálkoztam, hol a minisztériumban, hol a tervhivatalban volt. S ha véletlenül az irodájában dolgozott, a titkárnője akkor sem engedett be. Most, hogy elkéstem, rögtön magához ren­delt, és nagyon örülök, hogy most már valóban megbe­szélhetem önnel a problémámat... Az igazgató megigazította a szemüvegét, s meglepeté­sében csak ennyit tudott mondani: — Hadd halljam... Guram Sarasidze NQGRAD - 1984. október 16., kedd 5 s

Next

/
Oldalképek
Tartalom