Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
Rejtőzködő hírességek / Keresztu ry A héten háromszor jelent meg a képernyőn (miközben eltelnek évek, hogy valamilyen aktualitás a közelébe vezérelné a televíziósokat). Láttuk a keddi kulturális magazinban és amikor a kitüntetését átvette nyolcvanadik születésnapján a Parlamentben. Harmadszor végre valóban volt idő a beszélgetésre Czigány György mikrofonja előtt. Milyen volt ez a beszélgetés vasárnap este a meglehetősen kései órában? Igaz is, miért kell mindenáron az éjszakába bújtatni az úgynevezett „rétegműsorokat”, azokat, amelyekről a szerkesztők eleve feltételezik a legrosszabbat (vagy a legjobbat), hogy csak egy szőkébb értelmiségi réteg (vagy képzettebb munkás-alkalmazotti réteg) kíváncsi élő nagyjaink gondolataira és gondjaira? A túlnyomórészt gyatra történelemoktatás és irodalomtanítás korában talán helyesebb lenne abból kiindulni, hogy minél többen lássanak egyegy ilyen portré műsort!” Azt sem nag von értem, hogy sikerült éppen negyven percet kimérni’’ erre a portréra? Ha csak nem úgy, miként maga Keresetű- ry Dezső is met?írta egyik versében a megélt időt (akkor volt 75 éves) ,,ötször tíz és egyszer huszonöt... ” * Visszatérve Czigány Györgyre — talán az egyik legkiegyensúlyozottabb műsorvezető jó régen (költő maga is két kötettel), aki ezúttal is jól készült alanyából, de talán külön készülnie sem kellett Keresztúry profesz- szorból annak, aki maga is az irodalom—zene kultúrkörében él évtizedek óta. Ez a negyven perc is a kiegyensúlyozottság jegyében pergett talán túlontúl kiegyensúlyozottan, hiszen ez volt a dramaturgiája „kérdezek valamit és akkor te fel- olvasol egy verset, ami mindenoldalú yálaszt adhat.” Jó ez a dramaturgia vagy lehetett volna „élesebb" itt-ott a kérdés is, hiszen éppen ő, Keresztúry Dezső élt meg olyan korokat, olyan éveket és olyan emberi megaláztatásokat. amelyeket a tanulság kedvéért lehetett volna élesebben fogalmazni egy-egy finomra rajzolt (és sok tudást feltételező) versszak ad. ta valamilyen válasznál. De hát, ahhoz nyilván más alany kellett volna, Keresztu- ry Dezső a költő és műfordító az Arany-kutató az „égő türelem” művésze és a felelősséget, értékmentést vállaló ember tanítómester-mo- dellje (anélkül, hogy modell akarna lenni) a dunántúli derűt árasztja akkor is, amikor súlyos gondokról szól, s ha mégis felvállal program- szerű mondandókat. akkor azokat ironikus mázzal vonja be. A „műveljük kertjeinket", ki-ki a magáét, a maga dolgát téve, a fel- vállaltat, vagy a sors és tehetség révén rámért pen- zumokat végezve — nála olyan alapállás, amelyből semmi nem mozdíthatja ki. Amelyben olyan példát lát maga előtt, mint az általa ma is kutatott Arany János, akiről megírja második köny. vét-ikötetét is rövidesen. „Marad még néhány termő évünk, hogy amit az őrült század érlelt bennünk: gyümölcs legyen, utódok kedves étke s példája majd?” Ebben hinni érdemes talán egyes- egyedül. ★ Keresztnév Dezső elvonult kertjeibe (kultúrköreibe anélkül, hogy az életből vonult volna ki), ezért néhány barátja erről rá, amiért távolmarad a kesergő-jajongó asztaloktól. Erre is versben válaszolt, erre is munkával válaszol, úgy adja a példát, ahogy a jó tanár — nem puszta szavakkal, értékmentő, értékfeltáró aprólékos műhelymunkával. Más szóval kertművelö tettekkel szelíden elutasítva a világfájdalmas társak hívását. Mindezt jól illusztrálta a negyven perc, amelyet Czigány György vezetett, De vajon nem fordítva volt ez is, és Keresztu- ry vezetett egy beszélgetést verscsomókra fűzve egy igazán jó rezonőrrel? körülvéve néhány invenciózus tévéssel, Jankovich Júlia szerkesztővel, a kamerát bátran rögzítő operatőrrel, Kaplony Miklóssal, aki talán egyszer váltott nézőpontot a verseit felolvasó költő mögé „lopakodva", de akkor a legjellegzetesebb Kereszturv-gesz- tusokból kapott el néhányat. Igazán csak annyit, amennyiben benne leitett a „Pannontáj” derűje. És hogy a kis stáb, amelyik ezt a szépre, harmonikusra formált műsort alkotta ne maradion említés nélkül — Jakus ibolya gyártásvezető meilett Cseléiiyi László volt a rendező. * Valaki aztán szóvá lette, hogy „Iám csak, Keresztury- riak is van már saját háza és kertje", hiszen a beszélgetés végét már egy más helyszínről készült bevágás adta, ahol a költő gyümölcscsel rakott asztal mellől beszélt — utalva ezzel arra a tényre miszerint az. orvosköltő Bodosi György „ajándékozott" házat a háztalan Kereszturynak „Völgyvalla- tás” című portrékötetében elképzelve egy ilyen Balaton melletti otthont az egykoron egyedül törzsökös balatoni költőnek a maiak és a régiek közül (mindannyiuknak ott van háza-kertje a Bala- ton-felvidéken.) Nemesgulács a faluja, de háza csak itt van Budán, a Kamaraerdő környékén. Ott, ahol eredendően „tüke”, úgy jár-kél nyári rezidenciáikon tartózkodó pesti íróbarátai között, „mint a házától megfosztott csiga". A Badaton-felvidék tulajdon nélküli gazdájának háza van mindenütt (elképzelt persze), ahonnan szabadon ráláthat a vízre. Ez illik fyozzá. (T. Pataki) Diafonográf a rák Svéd kutatók olyan új berendezést készítettek, amely- lyel az emlőrák idejekorán kimutatható. A diafonográfnak nevezett műszer meghatározott hullámhosszúságú (sárga) fényt bocsát át a vizsgált szöveteken. A sárga íéfiy az egészséges szöveteken könnyen áthalad, a daganatos szövetek és a folyadékos ciszták azonban állapotuktól függő mértékben elnyelik. A műszernek az az előnye, hogy vele nagyon ko- rai szakaszában ismerhető fel a rosszindulatú daganat. A vizsgálatokat sötét szobában végzik, s a vizsgálat ‘eredményéről vörös es infravörös fényre érzékeny filmre felvételt készítenek. A vizsgálat időtartama — az előhívás idejével együtt — öt-tiz pert. A felvételen az egészséges szövetek sárga, a jóindulatú daganatok vörös, a rosszinellen dulatűak sötétbarna vagy fekete, a folyadékkal telt ciszták pedig egészen világős, csaknem fehér képet adnak. A határvonalak eléggé élesek, tehát a beteg szövetek helye könnyen megállapítható. Az új eljárás olcsóbb, gyorsabb, s megvan a fölöttébb fontos erénye, hogy a vizsgált személyeket nem éri — fölöslegesen — ionizáló sugárzás. Az írói álnevek világa E gy írói' névsort közlünk. íme: Dalma, Füstfaragó, Hotnonnai, Lator György, Nyesi, Öiömfi Vidor, Pönögei Kisa Pál, Sólyom Sándor. Ezeknek az íróknak az életrajzét azonban hiába keresnénk az irodalmi lexikonokban, bizony egyetlen sorra sem lelnénk, A nyolc író ugyaniá egyetlen költő: Petőfi Sándor, aki — mint tudjuk — eredetileg még csak nem is Petőfi, hanem Petrovics Sándor volt. Mi a különbség Pönögei Kiss Pál meg Petőfi és Petrovics között? A Pönögei Kiss Pál álnév, a Petőfi viszont magyarosított, hivatalosan fölvett név; egyébként a Pót. rovics pontos megfelelője, mert a Petrovics a szlávban Péterfit jelent, a Pető a Pé. tér becézett alakja. Amikor tehát a költ*5 alkalomszerűen a humoros Füstfaragóval jegyezte cikkét, álnevet használt. Elrejtőzködött. Az irodalmi világ talán leghíresebb rejtezkedő- je Traven volt. akiről csak holla után derült ki, hogy ki. csoda igazából: német (ró, aki Mexikóban élt. Az efféle tit. kolozás. az álnevek használata eléggé gyakori és fölöttébb érdekes. Minden kornak megvan a maga' álnevha.sználati divatja, például a XIX. századi magyar irodalomban elég gyakori volt a -fi végződésű álnevek, irodalmi nevek föl. vétele, mert akkor azt érez. ték tősgyökeresen magyarosnak, .színmagyarnak. Az álneveknek évszázadok óla megvan a maguk törvényszerűsége, erre is elmondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt. Évszázadok óta. Dehát mióta használnak egyáltalán ámevet az írók? E szokás a humanizmus korában kezdődött. Az első nagy magyar költőt, aki még la. tinul írt, nem is emlegetjük máshogy, csak Janus Panno- niusként, holott eredeti neve Cseamicei János. A Janus Pannonius tehát valójában hamis név, álnév. A pseudonyim, vagyis az álnév sokféle lehet. A metonomázia a valódi név más Augusztus ezt a nevet félre-; nyelvre való sima szó sze- értette, Boznak mondta. s rinti fordítása Petőfi Sándor charles Dickena aztán elaő neve ebből a fajtából való, . __,, ___ „ .__ noh a ez övé - ismételjük regényeit ezen a "even - meg — nem álnév; nagyon ezen az Uneven — jelentette furcsa volna a Petrovics ne- meg. vet igazinak, a Petőfi, a végső, a hivatalos, tudatosan vá- André Maurois francia író lasztott nevet pedig álnak, eredeti neve Emile Herzog paróka névnek tartanunk, A vo"” nevet az első vilagXVI—•XVII. században nagyon gyakori volt az eredeti nevek latinra való fordítása így lett Juhász Péterből Melius, ami szó szerint ugyanazt jelenti. háború frontvonala közelében húzódó kis faluról — Maurois-ról vette föl, Keresztnevét fronton elesett unokatestvérének, Andrénak emlékére választotta, Hans Faliadé, a német regényíró ál- Az álnév másik formája a nevét a Grimm testvérek játékos betűrejtvény. Nos, egyik meséjében szereplő lókét példa: +y; assay. Megfejté- vacskának. Faliadénak a ne- se: Kereszty, illetve Négyesy. A véből kölcsönözte, Anna Sekövetkező álnévfölvételi mód gherset eredetileg Netty Rei- az anagramma, a betűcsere, llngnek hívták. Az írónő műA leghíresebb anagiamma- vészettörténész hallgató volt tikus név Voltaire-é. Ügy hív- az egyetemen, s Rembrandt ták: Arouet Le Jeune. Némi tanítványa, Seghers annyira szabadossággal ebből alakítót- csodálatba ejtette, hogy egyik ta ki a Voltaire-t, nem is em-—korai novellájának főhősét emlegt’tlük másként, minden róla nevezte el, aztán később Irodalomtörténetben Voltaire- őmaga Is ezt a nevet váKsz- ’ ként szerepel. A palindrom a tóttá. Makszim Gorkijt Pas- valódi név megfordítása: Ady kovnak hívták, a Gorkij (Ke- — Yda. Gerő Mór — öreg serű) ugyancsak álnév, még- Rom. Szójátékkal alakította hozzá beszédes álnév — a széki álnevét Márki Sándor tör. gény, ágrólszakadt író mi- ténész Marquis Jean d’Orrá. ként Is írhatott volna más- A Jean d’Or egvébként szó ként, ha nem keserűen. Kese- szerint Arany Jánost jelent, rű volt az élete, az áfo^v Aian.y és Petö.l levelezésében szinte magától adódott Ha elő is fordul ez a tréfás, já- már az orosz irodalomnál fr- tékos forduia!. Márk! Sándor tunk. fttMeevzésre m-Mtó. l-oev valószínűleg onnan merítette a mi Arany Jánosunk tucatnyi az ötletet. Vagy legalábbis álneve közt eev orosz Is szeszébe jutott a Jean d’Or- repelt: Alcakievics Akeki, szójáték. Gogol A köpönveg című el* .. . . , be.széiésének a főhőse. (A kn« Az írói álnévválasztás- pönveget ma is Arany fordí- nak még számtalan tásában olvassuk.) módja, formája van. ria most már hagyjuk a tudományos- Az álnevek használata, kodást, inkább soroljunk föl M nak a divatja, sőt oly- néhány olyan kisebb.nagyobb kor — azonos nevek eseteben világhírű külföldi vagy híres — a szükségessége a humamagvar írót, aki álnéven al. nizmus korétól egészen napi iáinkig ék Nagy László első F. Nagy Lászlóként F. a Felsői,szká. volt. Később az kötött. verseit Charles Dickenst ma Char- les Dickensként ismeriük, ám rövidítése a maga korában nálunk is álnéven adtán ki regényeit. Irta: Boz. Dickens legkisebb öccsét, Augustusi, tréfásan Mosesnek hívta Charles — Goldsmith A wakefieldi plébános című regénye főhősének legkisebb fia neve után. F. elmaradt, s F. Nagy László Nagy László lett, helyette az irc-d:-uiin törli nész-fi lm kritikus Nagy László választott magána'. álnevet, amely azonban csat annyi, hogy neve elé egy B. betűt rakott. Győri László .................................................................................................................................................................................mii......... Vene randa úr kopogott a kabin ajtaján. — Mit akar? — hallatszott belülről egy női hang. — Mit akarnék? Át akarok öltözni! — válaszolta Veneranda úr. — Fürödni szeretnék, de ruhástól természetesen nem megyek a vízbe! — D$ ez az én kabinom, nem az öné — mondta a női hang —, menjen a sajátjába! — Ott már voltara, de ott nincs senki — mondta Veneranda úr. — Hát kinek kellene még ott lennie, ha az ön kabinja? — Tehát a maga véleménye szerint az én kabinomban senkinek sem kell lennie? Carlo Manzoni: A strandon — Természetesen, magától értetődik — erősítette meg a női hang. — Es ha ott senkinek sem kell lennie, akkor nem mondaná meg, hová menjek átöltözni? — kérdezte Veneranda úr. — Talán csak nem a strand kellős közepére, a sok ember közé? — Mégiscsak a kabinjába kellene mennie — kiáltotta a női hang. — Ha bemegyek a kabinomba, akkor viszont bent leszek — mondta Veneranda — maga meg azt mondta, hogy abban senkinek nem kell lennie. — Na most már elegem van az egészből — rikácsolta a női hang —, csináljon, amit akar! — Én se értek egyáltalában semmit — zsémbelt Veneranda úr —, az előbb azt mondta, hogy a kabinomban nem lehet senki, vagyis akkor én sem lehetek benne. És ha nem lehetek a saját kabinomban, akkor melyikbe menjek? Kint semmi esetre sem öltözhetek át. Tudja, hogy maga nagyon fura alaki? — kiáltott Veneranda úr, és nagy fejcsóválás közepette dörmögve távozott. (Zahemszky László fordítása) műsor KOSSUTH RADIO: S.25: „...nekem szülőhazám Itt e lángoktól ölelt kis ország...” 7. rész (ism.) >.»«: A hét zeneműve 9.30: Lugosi Tibor klarinétozik 9.45: Játsszunk a billentyűkkel! A piacon 10.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 10.35: Zenekari muzsika 11.40: A kápolna titka. Galgóczl Erzsébet regénye rádióra alkalmazva. VIII/1. rész. (ism.) JZ.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. Riport. 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.40: Élő világirodalom 15.05: Népzenei Hangos Ü1ság 15.45: Keringők, fúvószenekarra 16.00: Hangtalan hangszerek. 16.45: Cherbourgi esernyők. Részletek Michel Legrand filmzenéiéből , 17.05: Mozgásterek. Faluíeilesztés — kétfelől. (ism.) 17.30: Bemutatjuk új felvitelein- • két 17.45: A Szabó család 19.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót kb. 20.25: Népdalcsokor 21.01: Tanít a táj. Emlékek, otthonok Keresztúry Dezső életében, munkásságában. (ism.) 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Mozart: F-dúr vonósnégyes Roth-vonósnégyes 22.50: A közjó szolgálatában. Mi és a tanács. Riport. 23.00: Richard Strauss operáiból 0.10: Nádas Gábor táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.05: Koltay Valéria operettfelvételeiből 8.20: Tíz pero külpolitika (ism.) 8.35: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek 4 NÚGRAD - 1984. szeptember 11., kedd ío.oo: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Beethoven-mtizsika gyermekeknek l4.no: zenés délután: 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa 18.35: Nóták, csárdások, verbunkosok 19.25: Polihisztor a felvilágosodás korában. Emlékezés Harkányi Elekre halálának 175. évfordulóján 19.35: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora 20.35: Pantaleon és a hölgyvendégek. Mario Vargas Ilosa regényének rádióváltozata VIII/l. rész 21.04: Az élő népdal. Béres János műsora (ism.) 21.14: Nosztalgiahullám M.59: Éjszakai repülés. Antoine de Saint-Excupéry kisregénye rádióra alkal mazva 22.49: Dóczy József nótáiból Bojtor Imre énekel 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05; Döntött a bíróság. Dr. Tímár László jegyzete. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magvar- országi krónika. (Munkásgyűlés a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. — Időszerű mező- gazdasági munkák. — Megemlékezések, sportversenyek Nógrád- ban. a fegyveres erők napján.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna (ism.) 10.05: A te neved Jonah. Amerikai tv-fi lm 11.35: Képújság 15.50: Iskolatévé: Orosz nyelv kicsiknek. I. rész 16.00: „Szerelnénk, ha többen lennének” I. rész (ism.) 16.30: Hírek 16.35: A Tenkes kapitánya. XTII'13. rész: Csattan az ostor (ism.) 17.00: Nyugalmunk érdekében 17.35: Hallye bajnokok. NSZK filmsorozat. Vl/4. rész: Sandro Munari 18.05: Képújság 18 .10: Reklám 18.15: Legyen a vendégem! II. rész. Rátonyi Róbert műsora 18.50: Ministúdió. 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család. X/2. rész: Menekülés 20.55: stúdió *84. 21.55: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.05: Kuckó (ism.) 18.35: Képújság 18.40: A nyelv világa 19.25: Tisztelet Chagallnak. A szeretet palettája Kanadai film (ism.) 20.50: Autó motor sport. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: A szomszéd szoba. Lengyel tv-dráma 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiiado 20.00: Kanada Kupa. Csehszlovákia—Svédország jégkorongmérkőzés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Válogatás az elmúlt évek tv-musoraiból 23.00: Hírek ^ 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Visszatérés. Tv-opera 21.05: Irodalmi revü 22.05: Pavol Surzina verseiből MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl: Hair (14). Színes, látványos zenés amerikai film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A gonosz Laclv (16). Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Kohász: Beszélő köntös. Magyar film. — Tarján vendéglő: Roncspalota (16). Szinkronizált, új-zé- landi bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Vér- testvérek. Színes NDK indiánfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A gonosz Lady (16). Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Nagvbátonyi Petőfi: Vérvonal (16). Színes, szinkronizált HSA—NSZK bűnügyi film. — Nagybátonvi Bányász: Adj király katonái! (16). Magyar film. — Pásztói Mátra: A holdlakók titka Színes francia rajzfilm. — Rétság: A kicsi kocsi újra száguld. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Kisterenye! Petőfi: King Kong (14). Színes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Jobbágyi: Gyilkos bolygó f 10). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus Hím.
