Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

■y f ....--MM m mm Készülnek a következő szezon modelljei a Salgótarjáni Ru hagyár mintakészítő műhelyében Humánus kisiparosok Százzal több lakás a tervidőszakban Nem süllyedt a szociálpolitikai ellátottság „Nagy eredmény, hogy ezekben az években, amikor or­szágosan sok mindenben visszalépegetünk, vállalatunknál nem kellett visszalépni a szociálpolitikai ellátás tekinteté­ben” — hangsúlyozta dr. Lipták Sándor szociális igazgató. A rangos vállalati vezető sajátos látószögéből jellegzetes kép rajzolódik ki a Nógrádi Szénbányák kollektívájáról. Magyarországon több ezer­re tehető azoknak a fiatalok­nak a száma, akik hátrányos családi helyzetük, vagy örök­letes problémák miatt szervi okokból szellemi vagy fizikai munka terén nem képesek felvenni a versenyt azonos korú társaikkal az iskolában, s később az életben. Az ifjúságról szóló 1971. IV. törvény is foglalkozik, a testi és az értelmi fogyatékos, va­lamint a csökkent munkaké­pességű fiatalok társadalmi beilleszkedésének kérdésével, munkaképességük fejleszté­sével, összhangban a megfe­lelő munkalehetőségek megte­remtésével. Több megyében (Pest, Szolnok, Szabolcs, Bor­sod) a kisegítő iskolák hete­dik-nyolcadik osztályos (úgy­nevezett továbbképző tagozat) tanulóit vállalatokhoz, szövet­kezetekhez küldték szakmai gyakorlatra. Nyíregyházán az 1976—77-es tanévben fogadták először e gyerekeket. Kísérletképpen az idén, az országban itt először, kisiparosokhoz is kihelyeztek tanulókat. Az ötlet megvaló­sításában a humánus megfon­tolások mellett a kényszerű­ség is vezérelte a Kisiparosok Országos Szervezetét, mivel a megye iparosai krónikus ta­nulóhiányra panaszkodtak. A kiegészítő iskolások intenzí­vebb bevonásával a szakmun­kástanuló-létszámot megdup­lázhatnák a jövőben, A kísérlet szorgalmazója Nagyfő Gábor a KIOSZ me­gyei középszervezet titkára tá­jékoztatott a kezdeményezés­ről: — A tanulónevelésre érde­mes mesterek sorából a leg­türelmesebbeket választottuk, akik a lassúbb felfogású gye­rekek oktatására is alkalma­sak. Szobafestők, kárpitosok... Kísérletünk egyik fő célja, hogy a gyerekek megbarát­kozzanak az általuk választott mesterséggel, s ha megállják helyüket a két év alatt, egye­nesen folytathatják tanulmá­nyaikat a szakmunkásképző iskolában. A tanulók szülői hozzájár«, lássál napi nyolc órát dolgoz­hatnak, havonta összesen ki­lencven munkaórát. A kisiparosok érdeklődésé­re jellemző, hogy már az el­ső hetek után pserép kályhás- és bádogosszafcmában is vár­ják a jelentkezőket és kőmű­ves-, te tőfedő jelölteket is ke­resnek az iskolások! körében. — Eddig csak a megye üze­mei, szövetkezetei kértek tő­lünk tanulókat gyakorlati munkára — mondta Tárnái Ottó iskolaigazgató. -* A fog­lalkozásokra járók nyolcvan százalékát felvették a szak­munkásképző intézetek nap­pali tagozatára. Az új kísér­lettől még több eredményt várok, hiszen a kisiparosok műhelyeiben sokkal több az idő a szakma megismertetésé­re. Kevesebben dolgoznak egy helyen, többet törődhetnek a gyerekekkel a sokoldalú mes­teremberek. Sámathy Tamás — Mivel lehetnek elégedet­tek a bányavállalatnál dolgo­zó nők? — Figyelemre méltó, hogy egy nehézipari vállalatnál ezerkétszgz nő dolgozik, még. pedig túlnyomórészt nem ad­minisztrátori beosztásban. És sajnos a vezetésiben sincsenek számarányuknak megfelelően képviselve — adta az őszinte tájékoztatást Lipták. — A kisterenyei üzemben, a faipa­ri egységnél, a gépüzemben, raktáriakban, a külfejtési üzemnél látnak el fizikai munkákat. Tisztelettel kell beszélni róluk: fegyelmezet­tebbek, mint férfikollégáik. Jövedelmi viszonyaik a férfi­akéval arányosak. Kritika a már említett vezetői szerepet illetheti. Ezziel kapcsolatban arra kell törekednünk, hogy minél több nőt tegyünk alkalmassá vezetői pozícióra. — Van-e ok aggodalomra az egészséges fiatalítást ille­tően? — Ifjúsági parlamentre ké­szülve megállapítottuk, hogy a legutóbbi, 1982-es parla­menten elhangzott problé­mákkal, javaslatokkal kapcso­latban nincs szégyenkezni­valónk. Sokat megoldottunk közülük. Akadnak elleniben gyengeségeink. Évente négy- százötven fiatal jön dolgozni a vállalatunkhoz. Látom, meg­lepi ez a nagy szám. Kitűnik belőle, hogy a vállalatunkhoz való orientáltság elég élénk. Részben azért, mert a válla­lat tekintélye jelentőd, főleg Tovább bővíti tevékenységét az Építőipari Innovációs Alap: kölcsönnyújtás és végleges alapjuttatás mellett újabban vállalják szabad vállalati fej­lesztési források kihelyezését, feleslegessé vált, használt ál­lóeszközök értékesítését. A pénzintézet megalakulása óta eltelt 14 hónap alatt több, mint félszáz javaslatot, inno­a pályaválasztó fiatalok szü­leinek körében. Csakhogy a hozzánk jövő fiataloknak a felét sem tudjuk megtartani. Ennek egyik oka, hogy a bér a kiemeltsége ellenére sem a szakma jellegének megfelelő. A másik ok: a lakáskérdés­nek a várakozáshoz képest lassúbb megoldása. A VI. öt­éves tervre előirányzott 300 bányászlakás idén felépül, így e tervidőszakban 100-zal több dolgozónk juthat lakás­hoz. Ez sem elég azonban. Movst ötven-hatvan állomány­ban levő dolgozónk vár la­kásra, pár éve még százöt­vené,z-ázhatvan volt a jellem­ző. Van tehát előrelépés, de az igények is sürgetőbbé vál­tak. Idén 12 millió forinttal támogatjuk az otthonhoz ju­tást, Ez jelentős összeg, de a támogatás hatásfoka mégsem a régi. Mert régebben a vál­lalattól kapott pénz a költsé­gek 30 százalékát fedezte. Ma, az anyagárak emelkedé­se miatt ez az arány kisebb és ez problémát okoz. Jó do­log, hogy a kormány már döntött: megemeli a bányá­szok lakáshoz jutásának tá­mogatását jövőre, és ezt a VII. ötéves tervidőszakra is kiterjeszti. Ettől a munka­erő-ellátásban javulást várunk. — Mi a biztosíték arra, hogy ezt a pénzt az érdemek arányában osztjuk el? — A szociálpolitikai terve­zés demokratizmusa széles körű. Több testület dönt ar­ról, hogy a sok jogos igény közül melyiket elégítsük iá vációs pályázatot vizsgált meg, s ezek közül 27-re , kötött szerződést. Innovációs kölcsön, illetve végleges alapjuttatás formájában mintegy negyed- milliárd forint értékű fejlesz­tés megvalósítását segítik elő, amelyekhez a kisbank 161,5 millió forinttal járul hozzá. A pénzintézet alaptőkéjének bő­vítése érdekében a közelmúlt­ban ötvenmillió forint név­hamarabb. Szempont, hogy azok kerüljenek előre, ame­lyek a legtöbb dolgozót érin­tik. Személyszállítás, fürdé­si lehetőség, orvosi ellátás. Kritikaként merülhet fel, hogy az üdültetést évről évre csak­nem azonos kör veszi- igény­be. Pedig idén is 10 millió forint feletti összeget fordí­tottunk erre a célra. Sürgős teendőnk itt az igények fel­keltése. Aki arra panaszko­dik, hogy öt éve nem üdült vállalati támogatással, az a saját bűnére vet fényt. Mert, aki el akar menni, az három- évenként eljuthat, erre van keret. De sokan a jövedelmük kiegészítésére használják fel a szabadságukat. — Érzékeltethető-c példák­kal, hogy a jobb, hatásosabb munka emeli a szociálpoliti­kai ellátás szintjét? — Ha a nyár végén nem jönnek közbe termelési ne­hézségek, több terven kívüli feladatot megoldhattunk vol­na. Az év elején még nem tudtuk, hogy a kányási öltö­ző-fürdő — a tiribesiek átirá­nyítása következtében — szűk-; ké válik. Ez most a legsür­getőbb javítanivaló: az em­bereknek nincs külön fekete és fehér öltözőjük, ez nem sokáig tartható állapot. De el­mondhatnám még, hogy a salgótarjáni munkásszállóból több garzonlakást alakíthat­nánk ki, ez is megoldana né­hány égető gondunkat. Vagy például a bátonyterenyei mű­velődési ház felújítását sem kellett volna két ütemre bon­tanunk, ha eredményesebb munkával megteremtjük a költségek fedezetét. Nem üres szólam tehát az, hogy a jobb munkánkkal saját körűimé-; nyeinket javíthatjuk tovább. (molnár) értékben kötvényt bocsátott ki. A kibocsátott értékpapíro­kat ae Építésügyi és Város- fejlesztési, illetve a Közleke­dési Minisztérium irányitása. alá tartozó vállalatok teljes egészében megvásárolták. A sikeres akció után tervezik,' hogy a vállalatok megbízása alapján is megszervezik a kötvénykibocsátást. Eloifíti tevékenységet az Építőipari Innovációs Alap MINTHA MEGRENDEL. TÉIt volna az időt a nagy* kürtösiek erre a szombat dél* előttre! A nap gyorsan át- küzdötte magát a vékony fá* tyolfelhőkön, így aztán kilenc órára már sárga fényben vi­rítottak a virágok a jókora művelődési ház előtt, ahová pattogó zenére gyülekeztek aprók és nagyok. Ünnep volt ez a nap Nagykürtösön há­romszorosan is. Legelsősor- ban a szlovák nemzeti felke­lés negyvenedik évfordulójá­ra. a négy évtizeddel ezelőtti hősökre gondoltak az embe­rek, de ezen a napom kö­szöntötték a bányászokat és az aratásban szorgoskodókat is. A hosszú évekre vissza­tekintő barátság okán ko-' rántsem véletlen, hogy a nagykürtösiiekikel együtt ün­nepelt Balassagyarmat város képviseletében Forgó Imre, a párt városi bizottságának első titkára, dr. Győri Sándor, a tanács elnöke és Szakai Jenő. a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is. Amikor Jan Mikulás, a Szlovák Kommunista Párt nagykürtösi járási bizottságá­nak 1 vezető titkára a mikro­fonhoz lépett, már több ez­ren szorongtak a tágas téren. Emlékeztette az egybegyűlte­ket a negyven esztendővel ezelőtti eseményre, amikor Besztercebányám fegyvert ra­gadtak a fasizmus embert tipró erői ellen, kirobbantot­ták a fölkelést. A szlovák nemzeti felkelés történelmi kiállás volf az új Csehszlo­vákia mellett — hangsúlyoz­ta Jan Mikulás —, de egy­ben a nemzetközi összefogás szép példája te, hiszen; szón hét nemzet fiai — tűk kétezer magyar — coliak a szebb jövőért. Azért a szebb jövőért, amelyben megteremtették a jobb életet, s amelyinék legújabb eredmé­nyeiről is számot adott az ünneplőknek a vezető titkár. — „Negyven esztendővel ezelőtt a fasizmus elleni en­gesztelhetetlen harc terem­tette meg szocialista jele­nünk bátor hőseit. A harc­ban sokan a legdrágábbat, az életűiket áldozták. Hősi tetteik példaként szolgálnak számunkra, de a jövő nem­zedékei számára is. Ma is szükségünk van az általuk tanúsított lendületre, önzet­lenségre, bátorságra és kitar­tásra. A szocializmus építése önfeláldozó és szívós embere­ket kíván, akik maradéktala­nul teljesítik a rájuk kisza­bott feladatokat. Többek kö­zött ez is a tanulsága a di­cső szlovák nemzeti felkelés­nek” — mondotta Jan Miku- 1 ás. Á BALASSAGYARMATI­AK NEVÉBEN Forgó Imre á párt városi bizottságának első titkára tolmácsolta az üdvözletét hangsúlyozva, hogy figyelemmel . kísérik Nógrád'ban az északi szom­szédok életét, eredményeit. Szinte megdöbbentő — mon­dotta —, hogy a közép-szlo­vákiai kerület ipari termelé­se ma huszonötszöröse az 1949. évinek. A szocialista mezőgazdiaiság is alapvetően megváltoztatta az itf élő em­berek életét.' A két városban és vonzásikörzetében élő em­berek, a párt- és tanácsi ve­zetőik között szoros, baráti a kapcsolat, az együttműködés­nek gazdasági és kulturális téren is hagyományai van. nak. — „Mindezek fontos hidat jelentenek együttműködésünk további elmélyítésében, a marxizmus—leninizmus tala­ján álló közös társadalmi céljaink megvalósítását szol­gálva. Városunk lakosságát és minket kommunistákat örömmel tölt el, hogy a nagykürtösi járás dolgozói jól élnek, szorgalmasan dolgoz­nak saját életük még jobbá tételéért, az ország, szűkebb hazájuk és településeik fej­lődéséért. Kívánjuk, hogy a két szomszédos terület együttműködése, barátsága já­ruljon hozzá továbbra is né­peink még jobb kapcsolata­inak kialakításához” — mon­dotta az ünnepi nagygyűlé­sen Forgó Imre. A mind erősebb napsütés­ben a városközpont és a szabadtéri színpad között hullámzott a tömeg. Emitt elkésett bevásárlók rakták meg kosaraikat, amott po­zsonyi színészek és zenészek mulattatták az előrelátóbba- kat. Sátrakból, pavilonokból szólt a zene, luftballontól, a pulóverig ki-ki kedve és pénztárcája szerint válogatha­tott. Jozef Noskoval, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság igazgatójával a Hotel Dolina fehér asztala mellett váltottam szót. — Járásunkban a szocial is­ta gazdálkodás ideje alatt még soha ilyen gabonater­mést nem takarítottunk be — fordította az igazgató-mér­nök szavait szívélyes segítőm Agócs Vilmos, a nagykürtösi járás pártbizottságának titká­ra. — Az ötvenhárom mázsát megközelítő hektáronkénti átlaggal a kerület legjobb já­rása lettünk. Ebben az ered­ményben bennevan a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése óta eltelt harmincöt esz­tendő minden tapasztalata, az'elődök munkája és a mai utódok minden szorgalma. A Nógrád megyében élőkkel őszinték, hasznosak és szer­teágazóak kapcsolataink. És gyakorlatiak! A vinyicaiak a magyarnándori, a varfoóiak az őrhalmi, az ipolybalogdak a szügyi, a nyenyiceiek a ber- celi termelőszövetkezettel mű­ködnek szorosan együtt. A tapasztalatcserék kiterjednek az élet minden területére. Évente a két szomszédvár gazdaságaiban hatvannál több gép segíti a betakarítást. A legjobb dolgozóinkat küldjük, de Nógrádból is a legjobbak jönnek. A szakemberek cse­réje a szakmunkástól a ve­zetőig, az eredmények, a „tit­kok” átadása mindkét fél számára mérhető haszonnal jár. Ám a szakmai kapcsolat tok mel'ett legalább ilyen fontosak az emberiek, a ba­rátságok! Ma már családok kötődnek egymáshoz sokasok szállal: A barátok között pe­dig ugye az őszinteség a leg­fontosabb. Kertelés nélkül el­mondjuk egymásnak a jót, de a rosszat is, hiszen csak így tudunk előbbre lépni. Minden jót kívánók a nógrádiaknak,, s azt, hogy az eddiginél is jobb eredményeket érjenek el! Megígérvén Jozef Nosiko jókívánságának tolmácsolását s hasonló jókat kívánva munkájukhoz, Agócs Vilmos máris a díszes egyenruhájú Jairo&lav Gáborhoz kalauzolt. Jaroslav Gábor a bánya igaz­gatója. — MÄR ÉRTÉKELTÜK az idei bányászesztendőt. Egy­millió-háromezer tonnát ter­meltünk. Fejtésben fél, frontnyitásban két százalék­kal haladtuk meg a tervezet­tet. ötvenihét szocialista mun- kabrigádunik ezekben az eredményekben kiemelkedő szerepet játszott. Tizenkét korábbi rekordot döntöttünk meg! Nekünk is megvannak konkrét kapcsolataitok a Nóg­rádi Szénbányáknál lévő magyar barátainkkal, öt esz­tendőre szóló együttműködési szerződésünket évente átvizs­gáljuk és az élet parancsol­ta kívánalmakhoz igazítjuk. Egy-egy fontosabb közös té­mát alaposabban is áttanul­mányozunk. Legutóbb a hid­rogeológiai feltételeiket vizs­tőcsúes Viselkedését, hasz­nálhatóságát néztük meg. De kiterjed figyelmünk az irá­nyítás-szervezés módszerta­nára és a szociális juttatá­sokra is. összemérik sporto­lóink az erejüket, műsort ad­nak egymásnak fúvószenaka- raink és így tovább. Tizen­két bányászreikordunk ugyan­csak fölkeltette a nógrádiak érdeklődését! Öröm, hogy van mit átadnunk tapasztala­tainkból, hiszen a mi bá­nyánk Szlovákia leggépesí- tettebb bányája. A fejtés em­beri kéz érintése nélkül tör­ténik, az új bányák nyitásá­nál a munkák kétharmadát a gépek végzik. Nógrádban megfigyeltük és megcsodál­tuk a bányák tisztaságát, az ottani rendet, ►fegyelmet. Csak így tovább és még job­ban, ezt üzenjük! Odakint kavargatt a forga­tag. Befutottak a Balassa­gyarmatról indult barátság- staféta utolsó emberei is — a nagykürtösiek nyerték a versenyt —, a Hotel Dolina éttermében szlovák, magyar és német szavaik keringtek. Odakint az utcán alkalmi tolmácsok segítettek a ki- sebb-nagyobb nyelvi nehézsé­gek leküzdésében. Rég lá­tott ismerősök akadtak össze a sátrak körül, előkerültek a belső zsebekből a fényképek: ez a fiam, látod, ez meg itt a lányom. Hogy megnőttek! LATHATATLAN SZÄLAK szövődtek erősebbre. Gyara­podtunk, s gyarapodtak a barátság napjai is. «attak nálunk az önök szak­emberei, mi pedig az új fej­Hortobágyi Zoltán NOGRAP E 1984, szeptember 11,, kedd Ünnep ilagykürtcsön hu­köz­har-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom