Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

1 Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepén TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének, GRISA FILIPOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Szófia Tisztelt elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta.iácsa és dolgo­zó népünk nevében szívélyes elvtársi üdvöz­letünket küldjük a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának és Minisztertaná­csának, a testvéri bolgár népnek és személy szerint önöknek, nagy nemzeti ünnepük, a szocialista forradalom győzelmének és hazá­juk felszabadulásának 40. évfordulója alkal­mából. Az elmúlt pégy évtizedben a testvéri Bul. gária dolgozói, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével történelmi utat tettek meg, nagy előrehaladást értek el a szocializmus építé­sében, a gazdaság, a kultúra,, a tudomány sokoldalú fejlesztésében, a népjólét növelé­sében. A magyar riép nagy megbecsüléssel és tisztelettel tekint építőmunkájuk ered­ményeire, amelyek a bolgár nép életszínvo­nalának emelését szjlgálják, s egyidejűleg hozzájárulnak szocialista közösségünk erejé­nek növeléséhez. A szocialista építés éveiben a magyar és a bolgár nép hagyományos barátsága tovább erősödött, kapcsolataink új tartalmat kaptak és kiteljesedtek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár In­ternacionalizmus elvei, népeink közös ér­dekei és céljai alapján az élet minden terü­letén sikeresen fejlődik. A Varsói Szerződés­ben és a Kölcsönös Gazdásági Segítség Ta­nácsában végzett közös tevékenységünk jól szolgálja népeink barátságának további el­mélyítését, a szocializmus és a társadalmi haladás érdekeit, hozzájárul a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívá­nunk a testvéri bolgár népnek újabb sikere­ket ' a fejlett szocialista társadalom építésé­ben. hazájuk felvirágoztatásában, a szociális, ta Bulgária anyagi és szellemi javainak gya­rapításában. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tar,ácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Nép­köztársaság nemzetgyűlése elnökét. Távirat­ban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bi­zottsága, az Országos Béketanács és a Ma- gyar Nők Országos Tanácsa. Magyar vezetők üdvözlő távirata a KNDK nemzeti ünnepén KIM IR SZÉN elvtársnak, KÄDÄR JÁNOS, tál, az országgyűlés elnöke a Koreai Munkapárt Köz- a Magyar Szocialista Mun- táviratban üdvözölte Jang ponti Bizottsága főtitká- káspárt Központi Bizottságé- Hfong Szobot, a KNDK leg­rának, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság elnöké­nek, KANG SZONG SZÁN elvtárs­nak első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, nak, a Koreai Népi- Demok- LÁZÁR GYÖRGY, ratikus Köztársaság közigaz. a Magyar Népköztársaság Mi* gatási tanácsa elnökének, nisztertanácsának elnöke * Phenjan A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Apró An­Tisztelt elvtársak! Ä koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ün-- nepe, az ország függetlensége kikiáltásának 36. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanács^, az egész magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsának és a koreai népnek. Népünk ismeri és nagyra becsüli azokat az eredménye­ket, amelyeket a koreai nép szocialista hazája építésében, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az élet­színvonal emelésében elért. Szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet a koreai nép folytat hazája egyesítése érdekében. Támo­gatjuk a Koreai Munkapárt, nak és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak az ország békés ás demok­ratikus úton történő újraegye­sítésére tett erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy In­ternacionalista kapcsolataink fejlesztése, amelynek kiemel­kedő eseménye volt a Kim ír Szén elvtárs vezette párt- és állami küldöttség ez évi ma­gyarországi látogatása, megfe­lel népeink óhajának, jól szolgálja közös céljaink valóra váltását, és hozzájárul a bé­ke és a szocializmus ügyéhez Nemzeti ünnepükön továb­bi sikereket kívánunk a koreai dolgozó népnek az új tár­sadalom építésében, az ország jólétének gyarapításában. felsőbb népi gyűlése állandó bizottságának elnökét. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Or­szágos Bqketanács és a Ma- gyar N6k Országos Tanácsa ugyancsak táviratban kö­szöntötte koreai partnerszer­vezetét. Bulgária* beszélgetések (4.) Á csitalist A bolgáy kulturális életről és egyáltalán a mai Bulgáriá­ról nem lehet beszélni a csi­talisták, a speciális bolgár művelődési intézmények em­lítése nélkül Abban, hogy ma független. szocialista Bulgáriáról. bol. gár nemzetről beszélgetünk, múlhatatlan érdemei vannak a csitalistáknak. Ezek ólvasó- körök, amelyek a bolgár nép kezdeményezésére, még a török uralom idején jöttek létre és a bolgár nemzeti tu­dat élesztői, a nemzeti füg­getlenség gondolatának ter­jesztői, a forradalmi eszmék és érzés meghonosítói lettek Az első olvasókörök 1856-ban létesültek a többi közt Su. menben. Haszkovóban. de né­hány év múlva'már több mint száz működött az országban. Gocso Gocsevvel. a kulturális és művelődési bizottság mű­velődési házak főosztályának vezetőjével beszélgettünk a bolgár közművelődés e fontos intézményeiről; ő avatott be bennünket a kulturális mun­ka irányításának sajátos bol­gár rendezésébe is. TÖRTÉNELMI MÜLT Bulgáriában ugyanis nem művelődési minisztérium, ha­nem egy társadalmi-állami szerv, a minisztériumi rangú kulturális és művelődési bi­zottság irányítja a művelődé­si munkát. Az oktatási intéz­mények nem tartoznak a ha­táskörébe. azok minisztériu­mi irányítás alatt dolgoznak. A kulturális bizottság azért társadalmi szerv, mert vá­lasztás útján jön létre, és azért állami, mert a kétéven­kénti megyei tanácskozásokon, illetve a négyévenkénti kong­resszusokon megválasztott tisztségviselőket állami kine­vezés erősíti meg. A csitalisták, amelyek nagy szerepet játszottak a bolgár forradalmi munkásmozgalom létrejöttében is, később, a bolgár monarchofasizmus ide­je aiatt legális keretet adtak a kommunista párt munká­jának. 1941 júliusában Ras- logban megalakult az első an­tifasiszta partizáncsoport, tagjai csakúgy, mint — pél­dájuk nyomán — az ország mindep részében megalakult harci csoportok tagjai az ol­vasókörökben kapták a szel. lemi indítást. Ebben az idő. Rajzszakkör a legkisebbeknek Plovdivban ben már majdnem minden fa­luban működött olvasókör azaz, művelődési ház. MÉLTÓAN A HAGYOMÁNYOKHOZ — Az elmúlt negyven év alatt számuk 4256-ra nőtt Többségüket —, ami a tárgyi feltételeket illeti — össze sem lehet hasonlítani a régiek­kel. De a bennük uralkodó szellem és a körülöttük élő közösségre gyakorolt hatásuk méltó a régiekhez — állítot­ta ‘beszélgetőpartnerünk. A legnagyobb, legimpozán­sabb művelődési központ Szófiában látható A hatalmas épület, amely a modern épí­tészet valamennyi eszközé­nek felhasználásával mint­egy megörökíti a csitalisták történelmi jelentőségét, a bol­gár állam fennállásának 1300 évfordulójára készült el Nemcsak a ház szolgáltatá­sainak bősége és nagyvonalú­sága — pazarul berendezett színház- és mozitermek, könyv­tárak, olvasószobák, külön­féle próbatermek, üzletek, eszpresszó — kaptak benne helyet, de előtte, a futball- pályányi térségen működő já­tékos szökőkútrendszer is le­nyűgözi a szemlélőt. Itt. a ha­talmas téren állították fel a bolgár államalapítás szürke márványból faragott hatal. más emlékművét is. ÜJ TÖRVÉNY KÉSZÜL Különben a bolgár műve­lődési házak körülbelül ugyan­azokkal a gondokkal foglal* koznak manapság, mint a magyar intézmények. Ha Bul­gáriában nem is csökkent az állami támogatás összege, de nem is növekedett úgy, ahogy az árak nőttek. S ez itt is a saját bevételek növelésére ösztönzi a vezetést. A népmű­velők bére sem elég vonzó ah­hoz, hogy ne legyenek — kü­lönösen a kisebb falvakban — létszámgondjaik. — Most készül a közműve­lődési törvénytervezet, amely a jövő évben kerül az orszá­gos' népi gyűlés elé. A tör­vényben szeretnénk biztosabb alapokra helyezni a művelő­dési központok anyagi ellátá­sát. Az az elképzelésünk, hogy a tanácsok költségvetésének 3—5 százaléka a művelődési házak fenntartását szolgálja, a gazdálkodó szerveket pe­dig a törvény kötelezze a dol­gozóikat ellátó művelődési házak anyagi támogatására. Ha ezt a törvénytervezetet keresz­tül tudjuk vinni, akkor elé­gedetten megyek nyugdíjba — mosolyog Gocso Gocsev. Hét nap — mondhatja bár­ki — nem nagy idő egy or­szág megismerésére. És igaza van. Különösen nem nagy idő egy olyan gyorsan fejlődő­változó állam esetében, mint Bulgária. De elég ahhoz, hogy a bolgár nén által bejárt úton végigtekintsünk. gondjaiba, sikereibe, terveibe bepillant­sunk. Hári Sándor A hét 3 kérdése A Ilonccker-látogatás elha­lasztása az európai helyzet vátozását jelenti-e? Hetek óta egyebet sem tett a nyugatnémet sajtó, mint hogy azt latolgatta, létre jön-e a szeptember 26-ra mondott Honecker-látogatás az NSZK-ban? Nemcsak a jo­gos kíváncsiság diktálta a megannyi cikket, rádió- és tévékommentárt... A háttér­ben olyan erők is álltak, amelyek a két német állam közötti kapcsolatok normalizá. lását csak gótolni igyekeznek, s amikor Alfred Dregger, a legnagyobb nyugatnémet kor­mánypárt. a CDU egyik fele­lős vezetője a lehető legfele- lőtlenebbül és a lehető legud- variatlanabbul nyilatkozott a küszöbön álló Honecker-láfo- gatásról, akkor már látni le­hetett, hogy a dátum köze­ledtére a nyílt fellépéstől sem riadnak vissza azok. akiknek a kapcsolatok javítá­sa — enyhén szólva — nem sürgős Áz NSZK jobboldali lapjai unos-untalan ismétel­gették Dregger kijelentéseit, hogy azokat még véletlenül se lehessen elfelejteni, Ke’*! kancellár pedig nem hatá­rolta el magát pártja parla­menti csoportjának elnökétől, hanem egyenesen azt állítot­ta, hogy a CDU teljesen egy­séges a német kérdés megíté­lésében. NÚGRÁD - 1984. szeptember 9., vasárnap Persze, ha valaki egyálta­lán „német kérdésről” beszél (s a kancellár egy revansis- ta szervezet gyűlésén azt is mondotta, hogy ez a kérdés „nyitott”...). akkor pillanat­nyilag nyilvánvalóan nem mutat túl nagy készséget a két német állam kapcsolatai­nak továbbfejlesztésére. S ha nincs ilyen szándék, akkor miről lehet tárgyalni? Ilyen körülmények között jobb a tervezett látogatást elhalasz­tani. .. Hiba lenne ebből a konkrét és egyedi esetből az európai helyzet egészének alakulásá­ra következtetni. Hiszen pél­dául Bonnban, a közeljövő­ben Todor Zsivkov és Nicolae Ceausescu látogatását várják, Hágában pedig bejelentették, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert hívták ( meg hollandiai látogatásra. A szov. jet diplomácia vezetője való­színűleg New York-i útjáról hazatérőben áll meg Hágá­ban, Gromiko ugyanis részt vesz az ENSZ-közgyűlésen. s ez alkalomból — mint ezt a State Department közölte — Shultz amerikai külügymi­niszterrel is találkozik. A Szovjetunió tárgyalási szándékáról az utóbbi napok­ban Csernyenkónak a Prav­dában megjelent interjúja, majd az űrhajósok kitnüteté- se alkalmával elmondott be­széde tanúskodik. „Becsületes és komoly tárgyalásokat!” — ígv foglalta össze a szovjet sajtó is e nyilatkozatoknak a lényegét. A jövőhéten egyébként új tárgyalási szakasz kezdődni Stockholmban a 33 európai es két észak-amerikai ország képviselőinek értekezletén, to­vábbá Géniben egy fegyver­zetellenőrzési fórumon. Ez utóbbi az 1978-ban életbe lé­pett szerződés alapján műkö­dik, az pedig a természeti környezet felhasználását til­totta meg katonai célokra. Mi jellemzi a chilei ellen­állást? A jövőhéten lesz az évfor­dulója annak, hogy az USA által , támogatott chilei tábor­nokok összeesküvése megdön­tötte Allende elnök és a Népi Egység kormányának uralmát. Immár tizenegy esztendeje kíméletlen népelnyomás jel­lemzi Pinochet diktatúráját Az utóbbi években az ellen­állás mind szélesebb rétegek­re terjedt ki, a rézbányászok után a munkásosztály más ré­tegei is felsorakoztak a harc­ra. Majd a diákok, az értel­miség, a katolikus egyház so­raiból is mind többen for­dultak szembe Pinochet rend­szerével. Országos tiltakozó akciónapot szerveztek, eddig szám szerint tízet, a tüntetők hol az egyetemekről, hol a templomokból, hol a gyárak­ból indultak el. Jelszavuk egységes; a demokráciát kö­vetelik. Most már a keresz­ténydemokrata jellegű politi­kai csoportok is a diktatúrá­val szembeni ellenállásra szó­lítanak fel, s a hét közepén volt tiltakozó napot épp ezek szervezték. Pinochet válasza: vízágyúk és gumilövedékek, könnyfa­kasztó gázgránátok és botok. De eldördülnek fegyverek is... Ezért lehettek ismét halálos áldozatok, még egy francia katolikus pap is, aki Santi­ago egyik szegénynegyedében élt híveivel. Elfojtani az ellenállást így sem lehet. A tiltakozó napok visszhangja messze túljut Chile határain. A nemzetkö­zi elítéltetés láttán már Pi­nochet környezetében is akadnak, akik az ellenzékkel való alkudozás megkezdését javasolják. Mit jelent a dél-koreai el­nök Japán útja? Egyre szorosabbá válik To­kió és Szöul együttműködé­se — ezt jelzi, hogy miután tavaly Nakaszone személyé­ben először látogatott japán kormányfő Dél-Koreába, most. először Csőn Tu Hvan dél-koreai államfő látogatott Japánba. A két ország vi­szonya korábban minden volt. csak barátságos nem: 1910- ben Japán gyarmatává tette Koreát, ami ellen a koreai Pép újra és újra fellázadt, ezt aztán a japán megszállók ke­gyetlenül megtorolták. A má­sodik világháborúban elszen­vedett iapán. vereség vetett véget Korea gyarmati elnyo­másának. A Koreai-félsziget déli részén kialakított nyu­gatba rát-rendszer évtizedek múltán már kész lett a gaz­dag Japánnal való eevöttmű- ködésre. különösen amikor ezt a Dél-Koreában 30—35 onn ka­tonájával jelen levő USA is sürgette... Mert a mostani Cson-láto- gatás Tokióban nemcsak a múlt eifelejtetését célozza. (Ezt egyébként az idős Hiro- hito császár egy nyilatkoza­tával megtette: sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, amit a katonái annak idején Koreá­ban elkövettek.) Az amerikai —japán—dél-koreai katonai szövetség egybekovácsol ása terén a tokiói tárgyalások nyilván nagy előrelépést tet­tek lehetővé. S természetesen a gazdasági kérdések is fon­tosak voltak Nakaszone és Csőn találkozójának napirend, jén. Dél-Korea a maga mód­ján szintén valamilyen „gaz­dasági csodát” akar (és talán tud is) felmutatni, az acél­gyártástól az elektronikáig. S ha a textilipar termékeit il­letően konkurrense is Japán­nak, de egyformán érdekelt vele abban, hogy például az Egyesült Államok mind több textilterméket importáljon. Akárcsak Európában, ahol a 40 évvel ezelőtti ellensége­iket az amerikaiak szövetsé­geseivé tették, a Távol-Kele­ten is megpróbálja az USA nemcsak a maga egykori el­lenségét. Japánt, hanem an­nak korábbi ellenségét. Kore­át is, miután az egymás kö­zötti kibéküléseket kivívja, a maga befolyási övezetébe von­ni. Dél-Koreában azért is part­nert talál ehhez, mert a néev éve puccsal hatalomra került Csőn éppen ezzel szeretné a maga belső helyzetét is meg­erősíteni. Szemben a növekvő ellenzékkel és például az 1988-as határidő — szöuli olimpia előtt... Fálfy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom