Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
Tórvho az öblösüveggyárból Hulladék Celsius-fokok Ha as ambar eleget mozog és »portol, és nem szenved szívbetegségben, akkor szíve öregkoráig fiatal marad. Eddig úgy vélték, hogy a szív teljesítőképessége az idős embereknél lassan csökken. Ha azonban kizárólag egészséges szívű és jó testi kondícióban levő embereket vizsgálunk, azt állapíthatjuk meg, hogy ez nem felel meg a valóságnak. 47 egészséges szívű, edzett férfit és 14 ugyanilyen nőt tartanak az Egyesült Államokban 1958 óta egy hosz- szan tartó vizsgálat keretében megfigyelés alatt. Megállapították, hogy szívverésük sem nyugalmi állapotukban, sem megterhelés után nem függ össze életkorukkal. Az idős emberek szíve ugyanolyan erősen dolgozik, mint a fiataloké. Egy különbség azonban mégis van: a megerőltetésre a fiatalabbak elsősorban a pulzus számának növelésével reagálnak. Az idősebbeknél megerőltetés esetén az egy szívveréssel továbbított vér mennyisége növekszik, a pulzusszám kevéssé változik. A lakások komfortosítása megnövelte a szennyvizek elhelyezésének gondját. A tizenöt esztendővel ezelőtt épüle tisztítómű már régóta nem elegendő, ezért a túlterhelés megszüntetése a legfőbb cél. A jelenleg napi 2000 köbméter kapacitású tisztítóművet ugyanennyivel bővítik ' 1985 végére. A tervidőszak elején 2700 lakás kapcsolódott a szennyvízelvezető rendszerhez, 1985 végére ez a szám eléri a 3400-at. h. z. — Az eddigi változtatásokkal sikerült elérnünk, hogy tavaly és idén nyáron már nem kellett bekapcsolni az erőművet: az SKÜ kazánja és az öblösüveggyár! hulladékhőből oldottuk meg a távhőszolgáltatást. Ez 12 ezer tonna olaj megtakarítását jelentette — így Csőke Béla IKV- fömérnök. — A népgazdaság számára ez 94 millió forint megtakarítást hozott. Az új beruházással elérjük, hogy a teljes nyári hőszolgáltatást az öblösüveggyári hulladékhőből vezetjük szét a városban... forró füst Jó ötletek mellett jó summák is kellenek ahhoz, hogy hatásosan takarékoskodjunk. A nemzeti bank nemrég járult hozzá ahhoz, hogy 23 millió forint hitelt nyújtson a salgótarjáni öblösüveggyárnak egy energiamegtakarítást segítő beruházáshoz. — Az üvegolvasztó kemencék füstgáza nagy hőt visz magával — vezeti be a magyarázatot Mészáros György üveggyári osztályvezető-helyettes. — Ezt már régóta fölhasználtuk levegő-előntelegí- tésre. Az első hőhasznosító kazánt 1978-ban szereltük fel a J kemencére. Ezzel a gyár fűtését megoldottuk, egy csapásra 9 millió forinttal csökkentve a költségeket. Később egv ,.cnergiarac”-pályázat keretében a H kemencén is elvégeztük ezt a munkát. A kazánt tavaly márciusban helyeztük üzembe, és részben innen szolgáltattuk a városnak a „használati meleg vizet.” Így tavaly és idén sok tonna olaj megtakarítását segítettük elő. Mint a szakember elmondja: a most következő beruházás keretében két, a korábbiaktól valamivel kisebb kemencét: az F és a G jelű berendezést látják el egyetlen közös kazánnal. A munkához az ÉGI, azaz az Energiagazdálkodási Intézet munkatársai készítik a tervet. n bank kegyei A kazánokat jelenleg összesen kilenc ember kezeli. Fölemészt bizonyos összeget a fenntartás is. Ám a milliós nagyságrendű nyereségből busásan fedezhetők a költségek. Magának a gyárnak is remekül megéri, hogy a korábban a levegőbe távozó hő fejében most pénzt kap. A hőszolgáltatással , megbízott vállalat szintén jól jár, hiszen az erőműnél sokkal közelebbről, olcsóbban jut az „áruhoz”. A népgazdaság egésze pedig a még megtakarítható olajtonnákat nyeri az ügyön. „Gyönyörködni” lehet az érdekek egybeesésében. Ám amit ilyen szépen el lehet mesélni, ahhoz is súlyos milliók kellenek. Mivel lehetett rávenni a bankot. hogy folyósítson? — A beruházás megtérülésének ideje 2 és negyed év. Az éves költségcsökkentés 8 millió forint, a tiszta megtakarítás hat és fél millió az előSzámítások szerint — mutatja Ecseri Ferenc műszaki osztályvezető a részletes táblázatot. — Ezek nagyon kitűnő adatok. Ma ilyenekkel lehet elnyerni a bank kegyeit... Már eldőlt, hogy a kazánt a régi partner, a Szolnoki Vasipari Szövetkezet készíti. Mihelyt megkapja a terveket: ezeken az ÉGI szakemberei decemberig dolgoznak. Az elhelyezést, a szükséges elektromer és építési munkálatokat a Gép- és Felvonószerelő Vállalat, a ludányhalászi Kli- mavill és az öblösüveggyár saját munkatársai oldják meg. Elhelyeznek még e beruházás keretében egy oxigéntartályt is az üzemben: az a technológiai folyamatot egyszerűsíti, így a „jóáru-kihozatali mutatót” eme'vén közvetett energiamegtakarítást érnek el vele. Ez utóbbi munka csak a „második ütemben” kerül sorra. Szoros szervezés — Mi a gond a beruházással? — A gond az, hogy egy 23 millió forintos beruházást kevesebb, mint egy év alatt kell megvalósítanunk^ — közli Ecseri Ferenc. — A kazán a jövő nyáron már hőt szolgáltat. Egy 23 milliós beruházás a hazai átlagban két év alatt valósul meg. önbizalmunknak az az alapja, hogy az előző hasonló nagyságú munka is nagyjából ilyen gyorsan készült el. A partnerokat ismerjük, ők is gyakorlottak már effajta feladatokban. Mindezzel együtt is a beruházás szervezett, feszes munkát igényel. (molnár) Btoff Béláné a biztonsági bútorzárak betétjét készíti ai ELZETT Művek szécsényi gyárában. (báb-) R szív fiatal marad Víz a városban Balassagyarmaton sokáig gondot jelentett a lakosság ivóvízellátása. A fokozódó feszültségeket enyhítendő a városi tanács ebben a tervidőszakban a korábbi összeg több mint háromszorosát — 105 millió forintot — fordított erre a célra. Ebből az összegből épült meg az az összekötővezeték, amely az egykori megye- székhelyt a nyugat-nógrádi regionális vízműhöz kapcsolta. Ezen a vezetéken naponta 4000 köbméter víz érkezik Dejtárról. A már meglevő „víztorony” csupán 1400 köbméter vizet tárolt a csúcsfogyasztások idejére, ebbe most már újabb 1238 köbméteres magastározó segít be. A vízgondok megoldására biztosított forintok és a megvalósított beruházások azonban még mindig nem elegendőek a jövőre nézvést. A lakótelepek bővülése, a magánerős építkezések mind több vizet igényelnek, ezért új beszerzési, víztermelési helyek fölkutatása szükséges a közeljövőben. (Nem megoldott például a patvarci és az ipolyszögi városrészek ivóvízellátása. E területeken az ivóvíztársulatok létrehozása látszik a megnyugtató megoldásnak.) A város gyarapodását bizonyítja, hogy az elmúlt négy esztendő alatt 10 százalékkal — 79-ről 89 százalékra — nőtt a közműves ivóvízzel ellátott lakások aránya. A csőbe terelt folyó Ezekben a napokban nehéz vízi akadályt küzdöttek le szovjet Azerbajdzsánban a Je- lah—Belokana vasútvonal építői: csővezetékbe terelték át a szilaj Dahnacsaj hegyi folyót. Az épülő vasútvonal nem jelentős, ám fonto* feladatot old meg: közelebb hozza a köztársaság távol eső hegyi körzeteit az ipari központokhoz. Ezen túlmenően pedig elősegíti újabb mezőgazdasági földterületek termelésbe állítását. Mint azt Grigorij Szavcsen- ko, a Szovjetunió vasúti közlekedési miniszterhelyettese közölte: az új vasútvonalat az ötéves terv végére (1985) helyezik üzembe. Ezen időszak alatt a tervek szerint 3288 kilométer hosszúságú pályát fektetnek le, valamint négyezer kilométernél hosz- szabb másodlagos és kisegítő pályaszakaszt építenek. Ezzel a Szovjetunió —, ahol már ma is mintegy 150 ezer kilométer hosszú vasútvonalat üzemeltetnek — újra megszilárdítja vezető vasúti nagyhatalmi pozícióit Az idei év és az ötéves terv kétségkívül legjelentősebb építkezése a háromezer kilométeres Bajkál—Amúr vasúti fővonal — emelte ki Szavcsenko. Ez év őszén helyezik el itt az utolsó, úgynevezett arany sínpárt. A szibériai BajkáJ-tótól a csendes-óceáni partvidékig húzódó folyamatos üzemű szállítószalag elősegíti a mintegy másfél millió négyzetkilométer kiterjedésű iparvidék kialakítását. Az ötéves terv végén h*J lyezik üzembe a 850 kilomé-' tér hosszú Szurgut—UrengoJ —Jagelnoje vasútvonalat, ami jelentő« mértékben javítja az áruszállítások hely-’ zetét Nyugat-Szibéria kőolaj- és földgázlelőhelyeinek körzetében. Az Anzserszkaja —Barzasz vasútvonal elősegíti az Uráltól keletre fekvő körzetek szénbányászatának bővítését. A vasúti hálózat fejlesztése a szovjet vasút feladatainak további növekedéséhez vezet, amely ma naponta tízmillió tonnányi árut és tizenegymillió utast szállít. A „hatvanmázsás" elnöké a szó Mindenki másként is csinálja Szójátékról lévén szó, tekintettel arra, hogy senki sem hiszi el, mely szerint léteznek a megyénkben, vagy. akár bárhol a világon hatvanmázsás súlyt képviselő, illetve kitevő termelőszövetkezeti elnökök. Hát akkor miért érdemelték ki ezt a titulust? Mert az általuk irányított közös gazdaságban, a- gabonatermelésben elérték a 80 mázsás, illetve afölötti hektáronkénti átlagtermést, vagy igen megközelítették azt. A hogyanra válaszolnak néhányan a legjobbak közül. * Fiatalember Molnár Albert, a varsányi termelőszövetkezet elnöke. Csendes, halk szavú, s a következőket mondja: — Sikereinket a tudatos meliorációs tevékenységnek, a technológiai előírások szigorú betartásának és a kedvező időjárásnak köszönhetjük — mondja bevezetésképpen. — Gazdaságunkban a marton^ vásári MV—4-es fajtát termeljük, meft ez felel meg legjobban adottságainknak, ez vált be a legjobban. A 160 hektár meliorált területről hektáronként 6,9 tonnát takarítottunk be. De vannak olyan erodált területeink — ezek 5—15 hektár között váltakoznak —. ahol igen alacsony volt a hozam. A gabonatermelés növelése érdekében a jövőben tovább folytatjuk a meliorációs tevékenységet. Ezekre a területekre gabonát és árunövényeket vetünk. Nem tervezünk fajtaváltást. A kísérletezésben viszont nem állunk meg. Kis területen, egykét fajtával megpróbálkozunk, hogy megtudjuk: mennyiben felelnek meg a mi termőhelyi adottságainknak. Az előbbieken kívül a sikerhez hozzájárult még az is, hogy a vetést időben előkészítettük, elvégeztük, hogy a technikai feltételek többsége -megvan, hogy sikerült jó elővetemé- nyekkel — burgonya, repce — megalapozni a magasabb termést, hogy gazdaságunkban a szakemberek is nagyon szeretik a gabonát, és kiemelt növényként kezeljük. Ugyanakkor ennek megfelelően alakítottuk ki az ösztönzési rendszerünket is, a vezetőktől kezdve a dolgozókig — foglalja tömören össze eredményeik kiváltó okait Molnár Albert. * Csató Sándor, a palotáshalmi termelőszövetkezet elnöke is jólesően beszél az idei, igen tiszteletre méltó eredményekről. — Hosszú folyamat eredménye a mai siker, amely során megteremtettük a nagyobb termeléshez szükséges feltételeket. Ide sorolhatom az adottságainknak legjobban megfelelő termelési technológiát, a talajművelés színvonalának növelését, a magasabb szaporításé fokú vetőmagot, a jelentősen és előnyösen megváltozott tápanyag-gazdálkodást, az intenzív gabonaprogramba való bekapcsolódást. Ez utóbbi eredményeként a Világbanktól kölcsönt kaptunk, amelyet korszerű gépekre, épületekre költöttünk el. Ennek ellenében többlet- termelést vállaltunk. A kapott hitelt hat év alatt kell visz- szafizetnünk. A feltételek kemények, de teljesíteni fogjuk — állítja határozottan és magabiztosan az elnök, majd a következőkkel folytatja: — Nyolcfajta búzát vetettünk az idén. Ebből 25 százaléka korán érő, 40 százaléka középérésű, 35 százaléka pedig késői érésű búza volt. Mint az eredmények bizonyít-, ják, ez az arány nálunk megfelelő, hozzájárul gazdálkodásunk biztonságához. Egyébként jelentős területen, 1800 hektáron termelünk búzát. Bár a mostani fajták megfelelnek, a mi dél-nógrádi területünk adottságának megfelelő újabb búzakísérleteket fo-' vábbra sem hagyjuk abba. Az idén 15—20 faltával kísérletezünk, 25—30 hektáron. * Varga Lajos, a káliói szövetkezet elnöke megfontoltan, szinte körültapogatva minden szót, a következőkben foglalja össze a búzatermelésben elért sikerek kiváltó okait: — Több éves eredményről van szó, amely során előnyösen megváltoztattuk a vetés- szerkezetet, ami azt jelentette, hogy termelésünkből teljesen kiiktattuk a kukoricát. Elő- veteménynél megfelelő sorrendet alakítottunk ki, a gabonaterület 50 százalékán pedig csak két egymást követő évben termelünk kalászost. A vetést és a talajmunkát megfelelő technikával végeztük el. Előreléptünk a szántás nélküli talajművelésben: jelenleg 40—50 százaléknál tartunk. Optimális időben, október 25-ig mindig a földbe kerül a kenyérnekvaló, mégpedig 1700 hektáron. Gondolva a jövőre is, nem a legjobb területeinken — dombos, átlag 17 aranykorona körüliek — újabb fajtákkal kísérletezünk. Ez alapot ad majd a későbbiekben a jelenleginél még megfelelőbb fajta kiválasztásához. Ehhez, négy-öt esztendőre van szükség. Addig viszont csak a jó fajtákat, a megfelelő sza- porítású fokú búzákat vetjük el. Sajnos ez irányú igényeinknek csupán 60—70 százalékban tud eleget tenni a Vetőmagtermeltető Vállalat. S ez a helyzet olyan nagygazdaságban, mint a miénk, bizony kedvezőtlenül befolyásolhatja a termelés nagyságát. Egyébként termőhelyi adottságunknak megfelelően korai, közép- és késői érésű gabonát termeltünk az idén szép, tiszta, gyomtól mentes földeken, s a betakarításnál is betartottuk az optimális időt. Később konkrét tényekkel bizonyítja, hogy a minimálisan eltérő időjárási viszonyok milyen jó vagy kevésbé jó hatással vannak a hozamok nagyságára. Mint mondja, náluk az idén a csapadék legjobbkor. a gabona érésének utolsó két hónapjában jött. * Nem elégedett Pongrácz József, a rétsági termelőszövetkezet elnöke az idén elért 5,8 tonnás búzatermeléssel. — A francia Rigolin, amelyik eddig a pálmát vitte el gazdaságunkban. becsapott bennünket — 8—10 mázsát adott hektáronként —mondja keserűséggel a hangjában a dinamizmusáról és az új iránti fogékonyságáról is ismert elnök. — A Roaszon és a Boschán — mindkettő francia fajta viszont 70 mázsán felül hozott, míg a jugoszláv Baranka megközelítette a hektáronkénti 80 mázsás átlagot. Szakmailag engem ez a nagy szóródás idegesít. Okait még az idei vetési munkák előtt elemezzük és megtesszük a szükséges inté/kedéseket. Egy héttel az aratás előtt Franciaországban jártam, ahol 90 mázsás hektáronkénti táblákat láttam. Tehát van fantázia a gabonatermesztésben. A továbblépésre, a hogyanra nem lehet receptet adni, minden gazdaságnak magának kell kikísérletezni a legjobban megfelelő fajtákat. Szerencsére nálunk ma már nemcsak az elnök hobbija a gabonatermelés, hanem a szakembereké is. * Az alapvető, célhoz vezető gondolatok bizonyos vonatkozásban összecsendülnek. Ugyanakkor az elmondottak azt a valóságot is nagyon iól érzékeltetik, hogy mindenütt a sajátosságokhoz kell igazodni, illetve bizonyos dolgokat másként is kell csinálni. Ehhez nemcsak a szükséges szakembergárda van meg. hanem az a nyitottság, új iránti érzék, annak befogadására utaló megnyilvánulás, ami nélkül nincs biztonságos, megalapozott fejlődés. — vencsz — NÓGRÁD - 1984. szeptember 8., szombat 3
