Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

Megyénk több településén Tanévkezdés Pasztán Kis népszámlálás ez év októberében A KÖZPONTI Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — 1984. október 1-i állapotnak meg­felelően kis népszámlálást, úgynevezett mikrocenzust hajt végre. A múltban — egészen a je­len század második feléig — a népességben végbemenő vál­tozások felmérésére elegendő volt a minden 10. évben meg­tartott népszámlálás. Korunk­ban azonban, amikor a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés nagymértékben felgyorsult, szükségesnek látszott a régeb­binél kisebb időközökben rög­zíteni többek között a népes­ség iskolázottsági színvona­lában, foglalkozási összetételé­ben, lakásviszonyaiban, vala­mint a családok-háztartások szerkezetében bekövetkezett változásokat. Az októberben sorra kerü­lő mikrocenzus végrehajtá­sának aktualitását a fentie­ken túl, az is indokolja, hogy a társadalmi-gazdasági élet fejlődésének nyomon követé­se, a különböző társadalom- politikai, illetve szociálpoliti­kai intézkedések előkészítése, a VII. ötéves tervkoncepció kidolgozása, valamint a sok­rétű tervező- és kutatómunka, mind több olyan jellegű friss információt igényel, amely csak közvetlenül a lakosság­tól szerezhető be. Ezúttal a magyar gyakor­latban negyedik alkalommal kerül sor szűk körű — a né­pesség mindössze 2 százalé­kára kiterjedő — adatfelvé­telre. Két népszámlálás kö­zött ugyanis teljes körű, bő­vebb programú adatfelvételre nincs lehetőség, így a friss információk begyűjtése — a gazdaságilag fejlett országok gyakorlatához hasonlóan — matematikai módszerrel, vé­letlenszerűen kiválasztott min­ta alapján végrehajtott mik- rocenzussal biztosítható. Ily módon a lakosság szűk köré­nek bevonásával, a teljes körű népszámlálások költségeinek töredékösszegéből olyan ada­tok birtokába jutunk, amelyek kielégítő tájékoztatást nyúj­tanak a népesség demográfiai, foglalkozási stb. helyzetének alakulásáról. Mivel a mikro­cenzus részben népszámlálást helyettesít, így természetesen a személyi és lakáskérdései sok vonatkozásban meg­egyeznek az 1980. évi nép- számlálás kérdőíveivel. Az ilyen jellegű felvétel azonban a népszámlálásnál részletesebb, bővebb progra­mú adatgyűjtésre ad lehető­séget. Ez alkalommal a mik­rocenzus a nyugdíjasok, nyug­díj askorúals életkörülményeit, tevékenységét, egészségi álla­potát, rokoni kapcsolatait, el­látási módját, továbbá a 15— 55 éves nők termékenységé­nek alakulását, valamint ez utóbbihoz kapcsolódón, a 14 éves és fiatalabb gyermekek napközbeni ellátásának mód­ját tudakoló adatfelvétellel egészül ki. A felvételek célja egyrészt a népesség jelentős részét képező nyugdíjasok, nyugdíjaskorúak életmódjá­nak, életvitelének feltárása, illetve életkörülményeik rész­letes megismerése, másrészt a népesedési helyzetet jelentő­sen meghatározó születési mozgalom feltárása, összefüg­gésben az ehhez szorosan kap­csolódó gyermekelhelyezési problémakör vizsgálatával. A MIKROCENZUS a sze­mélyi és a lakásösszeírás vo­natkozásában is bővebb a népszámlálásnál. A lakásfel­vétel többek között kiegészül a lakásbővítésre, átalakítás­ra, közművesítésre vonatkozó kérdésekkel, emellett részlete­sen meg kívánjuk ismerni a családok lakásváltoztátási ter­veit és azok okait. A szemé­lyi program kiterjed az 1980. óta történt foglalkozás- és munkáltatóváltozások, illetve azok okainak megfigyelésére, a főfoglalkozás melletti tevé­kenység felmérésére, tudakol­juk az iskolai végzettség munk^ során, és teljesen új­szerű, hogy valamennyi 6 éves és idősebb személytől meg­kérdezünk néhány egészségi állapottal összefüggő kérdést. A mikrocenzust a Központi Statisztikai Hivatal hajtja végre, a felvételt a hivatal megyei igazgatóságai szerve­zik. Mint minden népszámlá­lásnál és mikrocenzusnál, az Új hajók A leningrádi hajóépítők a teherszállításhoz új típusú folyami hajók építését kezd­ték meg. Az új hajók a Névát átívelő hidak alacsony híd- nyílásai alatt zavartalanul át­haladnak. Az alacsony Diesel­motoros hajók megjelenését a folyami hajózásban a Néva- parti város teherszállítási programjának fejlesztési terve irányozta elő. Egyetlen ilyen egyéni adatokat hivatali ti­tokként kezelik, az adatok feldolgozás és összesítés után csak statisztikai célra hasz­nálhatók. A számlálóbiztosok a lakás­ba való belépéskor átadják a családnak a hivatal felkérő le­velét, mely tájékoztatást ad a felvétel végrehajtásának céljá­ról. Az összeírás alkalmával elegendő, ha egy olyan fel­nőtt családtag tartózkodik ott­hon, aki ismeri a lakás, ■ il­letve a családtagok adatait. A 2 százalékos minta azt jelenti, hogy országosan mint­egy 75—80 ezer lakásban, 220—240 ezer személy össze­írására kerül sor. A felvétel 574 települést, ezen belül 101 várost és 473 községet érint. Az összeírási munkákat mint­egy másfél ezer számlálóbiz­tos végzi. A KSH Nógrád megyei Igazgatóságának munkatársai és a feladat végrehajtására felkért számlálóbiztosok Nóg­rád megyében az alábbi tele­püléseken lakók egy részét keresik fel: Balassagyarmat, Pásztó és Salgótarján város, Alsópetény, Diósjenő, Szanda, Terény, Piliny, Ludányhalá- szi, Karancskeszi, Bátonyte- renye, Mátraverebély, Szirák, Bér, Kisbárkány, Luciáivá, Nagylóc és Szilaspogony köz­ség. A KÖZPONTI Statisztikai Hivatal részéről a felvétel elő­készítő munkái lezárultak, a számlálóbiztosok oktatása or­szágszerte befejeződött, az adatgyűjtés sikeres teljesítése azonban a lakosságon is mú­lik. A legfontosabb, hogy a mintába véletlenszerűen beke­rülő háztartások, családok pon­tos információkat szolgáltas­sanak. a Néván hajó egész, vasúti szerelvényt pótol. Az új folyami hajók fel­használása teherszállításra nemcsak a sokkal drágább vasúti és gépkocsiszállítás ki­küszöbölését teszi lehetővé, hanem a város légterét is tisztábbá teszi. A város szá­mos ipari üzemének vannak mély vizű kikötői, amelyek nagy tonnaterhelési hajókat is fogadhatnak. k. fc Megújult környezetbe hagyományokat ápolva Az új város, Pásztó régi középiskolája korszerűsítve, megszépülve fogadta a diáko­kat, tanárokat szeptemberben. A homlokzat nyílászáróit mo­dern műanyag ablakokra cse­rélték. Az épületen belül el­végezték a gázfűtésre való áttéréshez szükséges munkála­tokat, s reménykednék abban, hogy a hideg beálltáig ház­hoz érkezik a fűtőanyag is. — Bár a nyolc tantermes épület igen szűk a tizenegy osztály számára, bővítésről, anyagiak híján, csak évek múlva lehet szó — tájékoz­tat Deák Kálmán, a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola új igazgatója. — Csak úgy fé­rünk el, hogy a fakultációs rendszerű oktatásból adódó kisebb tanulócsoportokat nem tanítási célra tervezett helyi­ségekben foglalkoztatjuk, és bizony rászorulunk a diák­otthon és az egyik általános iskola néhány termére is. Az iskolavezetés és a KISZ ki­emelt feladatként fogja kezel­ni az épület belső esztétikai javítását. Virágokkal, színes faliújságokkal, karikatúrákkal igyekszünk otthonosabbá ten­ni a házat. Az idén kétszáz gimnazista és száznegyven leendő postás kezdte meg tanulmányait az Intézményben, amelynek szak­ember-ellátottsága szinte száz- százalékos. A tanév újdonsá­gai közül Deák Kálmán első­ként a számítástechnika meg­honosítását említi. Szaktante­rem létrehozását tervezik, melynek lelke a már meglé­vő két darab számítógép lesz. A berendezések egy öt tele­vízióból álló rendszert mű­ködtetnének, segítve ezzel más tantárgyak szemléltető oktatását is. — Nagy várakozással tekin­tünk az érettségük elé — mondja az igazgató. — Ugyan­is ebben az évben lesznek először olyan végzősök, akik fakultációs rendszerben kezd­ték a gimnáziumot. Izgalommal várjuk azt is, hogyan igazo­dik majd a felvételi vizsgák követelménye a fakultációhoz. — A középfokú intézmény most harmincéves. Milyen hagyományokat ápolnak? — Ősszel a diáfeparjamen- telk, illetve a fiatal pedagó­gusok parlamentje a legfon­tosabb esemény. Mindig meg­hitt iskolai ünnep a Mikszáth Kálmán születésnapja alkal­mából megrendezésre kerülő rendezvénysorozat januárban. Ennek keretében történik az elsős postaforgalmisok eskü­tétele, a szaktárgyi pályáza­tok eredményhlrfietése, és a szépprózamondó verseny. Szin­tén januárban lekz a szalag­avató, ami nálunk mindig tréfával, vidámsággal jár. Előkerülnek a négy évig szor­galmasan gyűjtött „arany­köpések”, s paródiák, humo­ros jelenetek elevenítik fel az együtt töltött évek élményeit. A ballagás rangos városi ese­mény, amelyre a három me­gyéből (Pest, Heves, Nógrád) érkező postástanulók hozzá­tartozói mindig szép számmal összegyűlnek. — önnek személy szerint nagy változást hozott ez a tanév, hisz most lett az iskola igazgatója. Milyen érzésekkel kezdte munkáját? — Tisztában voltam a fel­adattal — vallja a fiatalem­ber —, mivel a pártbizottság tagjaként sokáig foglalkoztam oktatási ügyekkel. A környe­zet sem volt új: több mint öt évig tanítottam itt matemati­kát és fizikát) Hogy a tanév­kezdés zökkenőmentesen zaj­lott, abban nagy szerepe volt a segítőkész kollégáknak. A kollektívát ismerve remélem, hogy a továbbiakban sem lesznek megoldhatatlan prob­lémák, s az évzárón is sike­rekről számolhatok be. Kovács Erika Múzeumnak is beillő, hangú latos fodrászfizlet fogadja a szirákiakat. A borbélyműhely berendezése, szerszámai ku­riózumnak számítanak. A velük való munkálkodás ellen« ben modern frizurákat eredm ényez. Az utat végig kell járni... Egy határőrtiszt portréjához miát, jó eredménnyel. A párt­A „normális család" már kivétel Az olyan „normális család”, amelyben mindkét szülő együtt él a gyermekeivel, már alig­ha tipikus egy újabb nagy- britanniai tanulmány szerint, amelyet a kormány megbízá­sából készítettek. Eszerint 21 ezer felnőttet kérdeztek meg az életkörülményeiről, és ki­derült, hogy egyre több em­ber él egyedül, vagy mint gyermektelen házaspár, illet­ve olyan családban, amely­ben csak egy szülő van. A 35 év alatti nők egyhar- mada, akik 1979 és 1981 kö­zött, mentek férjhez, él együtt a férjével — 10 évvel ezelőtt az I arányuk csak 13 százalék volt. A férjezetten 25—34 éves nők 17 százaléka él együtt férfival. A családok kisebbele lettek — 1971-ben családonként át­lagosán 2,01 gyerek volt, 1982-ben 1,83. A lakosság lét­számának stabilizálásához 2,1- es átlag kellene. Tíz év alatt a hat- vagy ennél többtagú családok száma hat százalék­ról három százalékra esett vissza. Valamennyi háztartás 23 százalékában egyetlen sze­mély él egyedül. Az őrs folyosóján a jár­őrök felsorakoznak. Az ügye­letes, Angyal János határőr jelenti Fodor Géza százados­nak: — Százados elvtárs, Angyal János határőr, őrsügyeletes jelentem, hogy Csank László határőr járőrparancsnok és Tóth László határőr járőrtárs járőrszolgálatra felkészült. Felszerelésüket ellenőriztem, rendben találtam. Csank László és Tóth László jelenti a határőr százados­nak, hogy a harci feladat át­vételére megjelentek. A két határőr elhagyja az őrsöt, a kapott parancs sze­rint tevékenykednek az or­szághatár védelmében. Fodor Géza százados fel­emeli sapkáját, megtörli iz­zadó homlokát, s csak ennyit mond: — Nos ez az utolsó szol­gálati napom... Mi is kerékpárra ülünk, együtt hajtunk végig a falun. Én a százados jobbján hala­dok. Hiába vág arcunkba az eső, mégis szinte észre sem véve a zord időjárást, emléke­zünk. Van miről beszélni, mert éppen ottjártunkkor töl­tötte be Fodor Géza születésé­nek 55. évfordulóját. A leg­felsőbb korihatárt elérve, Fo­dor Géza határőr százados nyugállományba vonul. A kerékpárral megtett úton nagyon sok szó esik a csa­ládról. Munkáscsalád gyer­meke. Munkások tettek test­vérei is. Sajnos a tragédiák nem kerülték el Fodor Gézát, Elhaltak szülei, bátyja, és hogy a sors ne álljon meg, a húga is elhagyta a családot. Súlyos megrázkódtatások vol­tak ezek. De talán éppen ez edzette Fodor Gézát arra, hogy mindig többre, maga­sabbra vigye. A nyolc általános iskolát szülőföldjén, Karancsberény- ben végezte el. Aztán keres­kedőtanuló lett, majd, mint minden fiatalembert az alkot­mány, a haza fegyveres szol­gálatára szólította. Végképp 1960-ban jegyezte el magát a határőrséggel. Őrsellátói be­osztásba került. Volt politikai beosztott, majd parancsnok­helyettes. — Én elmondhatom magam­ról, hogy a ranglétra minden fokára felléptem. Elvégeztem a középfokú tiszthelyetteskép­ző . majd a tisztképző ajkadé­nak 1951 óta vágyóik a tagja. Amire nagyon büszke vagyok? Hét különböző kitüntetésem van. A tevékenységem során az őrs tizenöt esetben érte el az egység élenjáró, vagy ki­váló őrs címet. Még valamit! Karancsfoerény lett a megyé­ben az első, amelynek lakói elnyerték a megtisztelő Ha­tárőr község viselésének jo­gát. Azóta már a Kiváló ha­tárőr községnek a birtokosai vagyunk. Karancslapujtő, Ka- rancsalja is a kiváló címet viseli, Karancskeszi tavaly nyerte el a megtisztelő címet. Kicsi a kaptató fölfelé, ne­héz hajtani a kerékpárt, de Fodor Géza edzett, és bírja az iramot. Meséli is tovább élete legfontosabb történeteit. Hiszen nagyon sok határőr fi­atalt készített fel a párttag­ságra. Közülük számosán vagy a községben, vagy a kör­nyező községben telepedtek te — ahogy ő fogalmazott —, be­nősültek a határőrök. — Ilyenkor, számadáskor az ember sok mindenre gondol. — Pályafutásom alatt, hi­bámból büntetlen határsértés, vagy rendkívüli esemény ala­kulatomnál nem történi. An­nál több harci siker és elfo­gás fémjelzi munkánkat. Bevallom őszintén, lihegve szálltam le a kerékpárról, amellyel az utat az őrstől Fo­dor Géza lakásáig megtettük. A kis udvar, a sövény az ud­varon, a virágok, a kétszo­bás otthon, mindig megnyug­vást adott Fodor Géza határ­őr századosnak szolgálati fel­adatai ellátásához. Hiszen mindig vallotta, nemcsak a szőkébb értelemben vett szü­lőföld, hanem az államhatár védelmére tette te esküjét. Eszerint .is élt, dolgozott, te­vékenykedett. — Sokan mondják, hogy nekem szerencsés volt a hely­zetem. Ez igaz is. A faluban ismer mindenki. Apraja-nagy- ja egyaránt. A terep ismerete is nagy segítséget nyújtott. Aztán a lakásom ajtaja is mindig nyitva volt, de nyitva marad továbbra is. Voltaim tanácstag, pártvezetőségi tag, talán nevetséges, de soka t se­gített a dalárdában való te­vékenységem. Tangóharmóni- kám hangjai köré mindig gyülekeztek az emberek. És akkor nemcsak a szórakozás­ról, de az államhatár bizton­ságáról is sok szó esett. Ta­lán ennek is köszönhető, hogy a kerületparancsnokság kere­tében Létrái Dezső vezetésé­vel itt alakult meg a megyé­ben az első önkéntes határőr csoport. A legfelsőbb korhatárt el­érve, nyugállományba vonul tehát Fodor Géza határőr szá­zados. Nem udvariasságból, de szó esik terveiről. Nem gondolkodik, azonnal mondja. Most egy kicsit pihenni sze­retne, aztán segíteni a csalá­dot, járni a környezetet, és még aktívabban támogat­ni az ifjúság nevelését. Hiszen a határőrségnél szerzett poli­tikai munka ehhez igen jó alapot ad Fodor Gézának. így fogalmazott: — önkéntes sor­katona teszek az itteni ön­kéntes segítők csoportjában, s továbbra is védelmezem a szülőföld, az államhatár sért­hetetlenségét. Már újra az őrsön vagyunk, amikor még egy kérdésre vál­lalkozik a krónikás: — Mit üzenne tiszttársainak, a kiskatonáknak? — Az utat végig kell járni! A tiszti pályán, csakúgy, mint a sorkatonai életben. Hiszen ez a pálya hivatás, és nem foglalkozás. Elkötelezettséggel jár. Vállalni a plusz terhe­lést, ami a szolgálattal jár. Mert ez az út göröngyös, de szép; mint a Karancs oldala horhosaival együtt... * Azóta Fodor Géza határőr százados leszerelt. Átadta fegyverét, felszerelését. A fegyveres erők napja alkal­mából a kerületparancsnok- sáigon most vette át a meg­érdemelt munka után járó kitüntetést: a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatát. Somogy vari László 4 NÓGRÁD - 1984. szeptember 29., szombat *

Next

/
Oldalképek
Tartalom