Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-28 / 228. szám
Drégelypalánki termelőszövetkezet Haszon a mezőgazdaságban: a klíma kínálta lehetőségeket használják ki r Élvonalban a gyümölcsfeldolgozás Messze földön híres kultúra és Szondi György. Mezőgaz- díszlik Drégelypalánkon, Hon- clasági Termelőszövetkezet elten és Ipoly vécén a dolgos nevezéssel nevet SZerzett maemberek szorgalma nyomán. 1974-ben egyesült a három gának az ország termelőszö- község termelőszövetkezete vetkezetei között. Fő termelés: bogyós gyümölcsök Mintegy négyezer hektár területen gazdálkodnak, amelyből 1610 nektár szántó, 1230 hektár gyümölcsös és 985 hektár az erdő. Hatszáz- húsz fős létszámmal 120 millió forint eszközértékkel dolgoznak, amelynek több mint fele — 71 millió forint — a bruttó állóeszközérték. A szántóágazat növénytermelésében első helyen a gabona- termesztés, a búza áll: 550 hektáron termesztenek ebből a növényből. Korábban főnövény volt az anyarozs is, amelyet gyógyszer-alapanyagnak termesztettek, kereslet híján hagytak fel ezzel,, de, jövőre ismét foglalkoznak majd az anyarozzsal. Árunövényként 60—70 hektáron burgonyát termesztenek, s ennek fele vetőburgonya.' A szántó többi részén takarmánytermesztés folyik. A Szondi Termelőszövetkezet alaptevékenysége a bogyós gyümölcs termelése. Eredményeik alapján is látható, hogy a föld és a klíma sajátosan jó' adottságú ehhez. A szamóca, málna, piros és fekete ribiszke az általuk termesztett bogyós gyümölcsök fő fajtái, de kísérleti jelleggel szeder és áfonya termesztését is megkezdték. A nemesített, domesztikált szeder és áfonya termesztése egyelőre hat-, illetve négyhektáros területen folyik. A főbb bogyósok ennél sokkal nagyobb területen érnek. 40—50 hektáron művelik a szamócát, amelyen éves átlagban 10 tonna/hektár terem, a 30—40 hektár málnás 5,5—7 tonnát hoz évente hektáronként, míg a 30 hektárnyi piros ribiszke hozama 12—14 tonna körül van egy hektáron. Az alig négyhektáros feketeribiszke- földön 2—2,5 tonnát szednek hektáronként. Specializált állattenyésztés tartozik a termelőszövetkezet profiljába: a szarvasmarha-tenyésztésben a húsmarhatartás áll előtérben, 600 körüli a tehénállományuk. A hústermelői versenyben előkelő helyezést értek el ezzel, Szécsény után a második helyen állnak. A juhászat azonban Drégelypalánkon megszűnőben van. Az erdő- és fafeldolgozó ágazat munkáját a közel ezerhektáros erdőterület határozza meg. A Szondi Termelőszövetkezetben jelentős erdőtelepítés is folyik. Az ipari fa feldolgozását saját üzemben végzik, és az itt folyó tevékenységgel elégítik ki az exportgöngyöleg- igényt, emellett a raklapokat és fűrészárut gyártanak. Fa- feldolgozó üzemük felerészben saját célra dolgozik. egész évben munkát ad az ott dolgozóknak. A termelés folyamatos az üzemben, kétségtelen azonban, hogy az idényjelleg — a gyümölcsök érési idejével párhuzamosan — érződik a feldolgozásban, hiszen a szamóca kezdi a szezont és az alma fejezi be azt. A félkész termékek további feldolgozása mégis állandó elfoglaltságot ad: gyümölcsvelőből, ivóléből — a megrendelések diktálta — késztermékeket állítanak elő. A szörpből 5—6 ezer tonna körül van a belföldi értékesítés, míg a szocialista országokba irányuló jelentősebb export 1,5—3 ezer tonna között változik. Az idén, az első fél évben exportáltak a szocialista országokba, a második fél évre az export még nem lekötött. A termelőszövetkezetben az 1983. évi termelési érték 280 millió forint volt, ez évben 320 millió forintot terveznek. Tavalyi árbevételük 310 millió forint, az idei terv ezt 30 millió forinttal haladja meg. Az árbevétel jelentős hányadát adta és adja a gyümölcs- feldolgozás. Ennek az ágazatnak a nyeresége — 36—37 millió forint — képezte a nyereség zömét is. Keresett termék az ötliteres kiszerelésben előállított körte-, meggy-, szamóca-, alma-; őszi- és kajszibarackvelő. gyümölcsként Felvásárolt A régi szörpüzemben — mennyisége megközelítően hámért 1966 óta folyik itt már romszorosa a saját termésnek, amelynek feldolgozását nyiség. A termés többi részét tejiparnak is, például a há- értékesítik. Új szörpüzem — választékbővüléssel A Drégelypalánkon és környékén tért hódított bogyósok és azok feldolgozása határozza meg a termelőszövetkezet profilját, árbevételét, eredményességét. 1981-ben 80 millió forintos saját erőből megvalósított fejlesztés a gyümölcsfeldolgozásban azt eredményezte, hogy teljesen komplett felújítás történt: korszerűbb, színvonalas üzemben, gépeken dolgozhatnak itt 1983 óta, és ezzel együtt a dolgozó ember munkakörülményei is javultak, hiszen a felújítás során szociális létesítmények, közművek, utak is készültek. És ha a régi üzemet még csak szörpüzemnek lehetett nevezni, ma a rostos ivóié, a gyümölcsvelő előállítása szinte már új nevet követel a szörpüzem helyett. \ Igaz, hogy a termelés zömét, gerincét ma Is á szörp adja, azonban ez iránt nem mutatkozik egyre fokozódó kereslet. A rostos ivóié pedig már ma is keresett termék (ital) az üzletekben. Sőt tervezik a termelőszövetkezetben azt is, hogy 1985-től egyéb gyümölcskonzerveket, befőtteket is gyártanak majd, ha megfelelő kereslet mutatkozik iránta. Tervezik és gyártóberendezéseik lehetővé teszik, hogy nagyobb arányban történjen a feldolgozó üzemben a meggy, a cseresznye, az őszibarack, a szilva és az alma feldolgozása. A választék azonban már ma sem kicsi: szörpből 16-félét — ezek között a szintetikus italok is szerepelnek — ivóléből 6-fé-. lét állítanak elő és többféle a kezük közül kikerülő gyümölcsvelő is. a szörpgyártás — tízmillió forintos állóeszközérték mellett értek el 40—45 millió forintos nyereséget, most az 1981-ben’ saját erőből beruházott 80 millió forintos állóeszközérték mellett, tavaly 27,7 millió forint nyereséget. értek el, s az idei tervük 35 millió forint. És vannak még kihasználatlan tartalékok is a kapacitásban. Az időjárás alakulása minden évbe\n változó terméseket hoz a gyümölcsösökben. Saját termesztésű bogyósokból — szamócából és málnábositott joghurttermékek elő- gyümölcsök állításához. Az utóbbi termékek gyártásához szükséges ,.bevizsgáltatásokat” most folytatják. is az üzemben végzik. És az idén kajszibarackból, meggyből nagyobb mennyiséget is fel tudtak volna vásárolni. A felvásárlást az AGKERrel kötött keretszerződés alapján biztosítják a termelőszövetkezetben, amely ebben jó partnernek bizonyul. De kisebb mértékű felvásárlásra gyümölcsvelő előállítása, ame- van lehetőségük más termelőDe még nincs vége az újításoknak a Szondi Termelő- szövetkezetben: jövőre lépni kívánnak a befőttek gyártásában is, az előzetes piaci felmérések azt mutatják, hogy van igény, vásárlói kereslet a befőttekre. S tudnának dzsemet is készíteni Drégelypalánkon, hiszen nem „nehezebb”, mint a cukrozott szövetkezetektől, vagy a tagok háztáji gazdaságában termett gyümölcsökre is vevő a SZONDI. A feldolgozott terlyet most a tejiparnak készítenek. Fő szempontjuk, hogy a tejiparral az ipari gyártásban az eddiginél is komoból - 150-150 tonnát, piros mékek értékesítésére kiépített lyabb kapcsolatot építsenek ki ribiszkéből 60 tonnát, fekete üzletkötői apparátus: a FÜribiszkéből 40 tonnát dolgozott fel a szövetkezet feldolgozó üzeme. Saját termesztésű bogyós gyümölcséből ebben az évben összesen 400 tonna a feldolgozott menySZÉRT-en, az áíészeken és És kik, hogyan látják el kiskereskedelmi egységeken mindezt? A 620 fős termelő, keresztül működik. Az ex- szövetkezeti állományi lét- porttevékenységet a HUNGA- számból a konzerviparban dol- ROFRUCT közreműködésével gozóK képzett konzervipari bonyolítja le a termelőszö- szakmunkások. Az új üzem bevetkezet. Kísérletek — újítások — igényes termékek Ä termékskála bővül,' meg- rostos ivóié,' és a szintén több Újul, bindulása előtt, már a képzés ideje alatt ismerkedtek az új technológiával, a dolgozok beiskolázását a termelőszövetkezet szinte az új üzem építésével, beindításával egy- időben párhuzamosan biztosította és alakította ki a szakembergárdát, akiknek zöme női doigozó. A két műszák, a szalag melletti munka neamikor a már megszo- fajtában készülő gyümölcs- hé^ s a teljiénybérezi; Zömmel belföldi értékesítés ' Miből, mennyit, hová? Jo- gyümölcsfeldolgozás kapros a kérdés a fokozódó csán, hiszen az üzemág két mennyiségű és választékos műszakos munkarendben, kott Szondi-lszörpök kereslete velő. Mindkét új terméknél jelentősebben nem nő. A ve- X ezer tonna éves forgalom- vő új izeket, italokat kíván, ra számítanak. És elkezdő- A termelőszövetkezet gyű- dött a szeder és áfonya fel- mölcsfeldolgozó üzemének új dolgozásának kétéves kísér- termékei az idén a hatféle lete is. Szüksége van erre a havonta átlagban 4,5—5 ezer forint fizetést biztosit számukra. Az egyetemet és főiskolát végzettek száma 25 fő a termelőszövetkezetben és ebből 6 fő a konzervipari területen tevékenykedik. A szörpkészítésben, a Szón* di-szörp helye az országos mezőnyben ott található a Szobi szörp után:Szobon 1500 vagonnyi, Drégelypalánkon 800 vagonnyi szörpöt készítenek. A szabványnak megfelelő korszerű technológiával dolgoznak. Az ivóléhez nem tesznek tartósítót, vegyszermentesen állítják elő a terméket, amely a legigényesebb nyugati piacokon >s megállhatja a helyét. Végezetül álljon itt a számok bizonyító, meggyőző ereje. Amikor még szétaprózott volt a termelés, 1975-ben, (búza, árpa, állattenyésztés, zöldségtermesztés) 90 millió forint volt az árbevétel. A bogyósok térhódításával „egyszerűbb” lett a termelés, 1980-ra 260 millió forint volt az árbevétel. És a Szondi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ez évi árbevételi terve 340 millió forint. A gyarapodás tehát megháromszorozódott. A feldolgozó üzemből kikerülő szörpök, ivólevek üvegén ott díszük a termelőszövetkezet címkéje. De az italt nemcsak erről lehet felismerni. Jó néhányan már az ízéről is ismerik és remélhetőleg — mert á termékre nem lehet panasz — ezen vásárlók tábora tovább bővül. A drégeli romok tájékán kincset érő növényi kultúra hí-i re így terjed. Drégelypalánkon tudtak élni a lehetőségekkel. Tudtak, és tudnak, mert megvoltak és megvannak a jövőt kutató és cselekvő emberek. (x) i Ä szörpüzem Szüretelik a nemesített szedret.
