Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

t a Kortárs filmklubban 1 a meseiro A moziba járó nógrádi kö­zönség is bizonyára szívesen idézi fel a szépemiékű FBK- eiőadások filmjeit. A filmba­rátok körét jelölő három be­tű hosszú ideig volt védjegye azoknak az alkotásoknak., amelyek többsége nem pusz­tán szórakoztatni akart, ha­nem művészi élményt is nyújtani. Lényegében a „ki­futó” FBK formán továbblép­ve alakította ki új elképzelé­seit a MOKÉP az ebbe a ka­tegóriába tartozó filmek for­galmazásáról. Az 1983-ban ■kezdődött és napjainkban már országszerte közismertté vált Kortárs filmklubról van szó. Mint már az elnevezés is »ugailja, elsősorban olyan fil­mek szerepelnek a Kortárs filmklubok programjában, me­lyek a világ filmművészetének legújabb alkotásaiból valók. Az évente összesen tizenhat film ősszel és télen 8—8 elő­adásból álló sorozat (nem kép­visel tematikus egységet). A sorozatok épp sokszínűségük révén adnak hiteles képet a filmművészetben fellelhető új ■törekvésekről, születő irány­zatokról, útkereső kísérletek­ről. Ugyanakkor a figyelem­re méltó formai és tartalmi értékek érdemessé teszik e műveket arra is, hogy nézői —, ha úgy tartja kedvük — a vetítés után klubszerű kere­tek között beszélgessenek ró­luk. Nézzük ezek után az idei legfrissebb filmtermést, pon­tosabban azokat, amelyek az őszi évad programjában sze­repelnek! A választék ezúttal is vegyes, így nehéz valami­féle sorrendet felállítani. En­nek ellenére szinte biztos, hogy a közönségdíj váromá­nyosa Carlos Saura „Carmen”- je. A film alapját a Prosper Mérimée-mű és Georges Bi­zet hasonló című operája nyújtja. Ez persze csak az alap, de az építményt is biz­tos kezű mesterek alkották, egyrészt maga Saura, mint te­hetséges, rutinos rendező, másrészt a világhírű koreog­ráfus Antonio Gades. Mér elő­zőleg is készítettek közösen filmet (a Kortárs filmklubban is vetített ,,Vérnász”-t), ám ezúttal Gades nemcsak kore­ográfus, hanem az egyik fő­szerepet is játsza, táncolja. A kerettörténet egyszerű, mint­egy szabad adaptációja az eredeti Carmennek. Egy kore­ográfus táncosnőt keres Car­men szerepére, s miután meg­találja, bele is szeret. A pró­bák egyre szikrázóbbak, mi­vel a nő a valódi életben is Carmennek bizonyul, és a férfiből Don Jósé válik. A szinte hihetetlen dinamikájú, temperamentumos spanyol flamenco tánc a nézőt is ma­gával ragadja, és olyan fe­szültségekkel tölti fel, ami­nek hatására azonosul a sze­replőkkel, és valósággal be­lülről éli meg a végkifejlet tra­gédiáját. Látszólag a Carmen ellen­pólusát képviseli a francia Robert Bresson legújabb film­je „A pénz”. Bresson mindig is rendkívül fegyelmezett, visszafogott műveket hozott létre. Az ember legbensóbb lelki életét úgy ábrázolja, hogy megtisztítja minden le­hetséges rárakódástól, felesle­ges máztól, és mintegy a le­csupaszított tartópillérekig jut e| elemzésében. Bresson kér­lelhetetlen moralista, ugyan­akkor meglepően modern, aki s.títusteremtő a mai filmmű­vészetben. Mostani filmjét Tolsztoj. „A hamis szelvény” című elbeszélése nyomán írta és rendezte mai, párizsi kör­nyezetbe helyezve a történe­tet. Egy forgalomba hozott hamis 500 frankos bankjegy útját kíséri végig, s hogy az így keletkezett következmé­nyek miként vezetnek el egé­szen a gyilkosságig. A Taviani testvérek filmje viszont valóban eltér az elő­ző kettőtől. A „Szent-Lőrinc északája” című filmjük, aho­gyan ők mondják: „minden, amit elmesél, egyszerre igaz és kitalált”. A Szent-Lőrinc éj­szakája szép film. A szónak abban az értelmében, ahogyan szépek lehetnek egy múltat visszaidéző asszony emlékei. Aki a varázslatos toscanai tá­jon hatévesen élte át 1944 nyarán a háború utolsó, zűr­zavaros napjait. Szép abban az értelemben, ahogyan gyer­meki szemmel látja maga kö­Közlekedési kiállítás Számítástechnika és infor­matika a közlekedésben cím­mel csütörtökön kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. A kiállítás egyik célja, hogy elősegítse a közlekedési alágazatok közötti informá­cióátadást, a tapasztalatcse­rét. A bemútató áttekintést ad az információfeldolgozás és a közlekedés kapcsolatáról, ismerteti az egyes számítás- technikai és informatikai esz­közök fejlődését. Az érdeklő­dők (egyebek között megis­merhetik a járművekkel, és a forgalommal összefüggő kí­sérleteket, a személy- és áru­szállítás szervezésének, irá­nyításának, ellenőrzésének számítástechnikai program­jait. A számítástechnika fon­tos alkalmazási területe a köz­lekedési dolgozók oktatása, továbbképzése is. A kiállítá­son bemutatnak például egy számítógépes repülésszimu­látort — a pilóták képzésének egyik nélkülözhetetlen eszkö­zét —, amelyet szakember se­gítségével a látogatók is ki­próbálhatnak. A Közlekedési Múzeum új kiállítása október végéig te­kinthető meg. rül a borzalmakat, a gyilko­sokat, az önmagukat és em­berségüket mentő embereket. Szép abban az értelemben, ahogyan egy realizmussal át­szőtt mítikus-mesei világ bon­takozik ki a néző szemei előtt. A Kortárs-sofozat további filmjei már alapvetően a rea­lizmushoz kötődnek. így a lengyel Agnieszka Holland „Robbanásveszély” című film­je is, annak ellenére, ■» hogy története a lengyel múlt 1900-as éveiben zajlik. A középpont­ban egy bomba áll, melyet a cári kormányzó elpusztítá­sára szántak. A film az 1905- ben Lengyelországban élők ideáit, cselekvési lehetőségeit vizsgálja, legyenek azok pol­gárok. forradalmárok vagy ép­pen anarchisták. ök azok, akik kézről, kézre adják a bombát, amely több embert pusztít el útja során, mint fel­robbanásaikor. A szovjet Nyikita Mihalkov „Tanúk nélkül” című filmje már napjainkban játszódik egy szűk pályaudvar menti la­kásban. Kamaradráma ez ar­ról, hogy nem szabadna él­nünk, elfecsérelve magunkat a hamis csillogásért. Mihalkov ezúttal is felvillantja sajátos, kesernyés humorát, amit két ember drámájába sző egymás közötti és a környező világ­gal kialakított kapcsolatuk be­mutatásával. Idekívánkozik még az NSZK-beii Wim Wenders „A dolgok állása” című filmje is. A történet egy forgatócso­portról szól, akik sci-fi filmet készítenek, de elfogyott a pénzük, a producer eltűnik és a rendező elmegy megkeresni és pénzt szerezni a további forgatás érdekében. Ennyi. Vi­szont. ahogyan ezt előadja, az a mű tényleges üzenete; a filmkészítésről, a mozi sorsá­ról, a reménykedésről, a „dol­gok állásáról.” Befejezésül még két film­ről röviden. Egyik a görög Theo Angelopulosz „Rekonst­rukció” című műve, amely dokumentäres fca elemeket fel­használva mutatja be azt az embertelen társadalmi, gazda­sági környezetet, ami kétség- beesett, reménytelen kitörésre kényszeríti a benne élőket. ■ A másik csak Nógrád me­gyében szerepel a Kortárs filmklubok műsorán. Gazdag Gyula 1975-ben készült, ke­véssé ismert filmjéről van szó, a „Bástyasétány ’74”-röl. Olyan filmszatíra ez, amely kőkeményen karikírozza ki a .magyar operettkorszákot, utal­va az ötvenes évek groteszk politikai játékszabályaira. Természetesen ezek csak felvillantott képek a legújabb .Kortárs-filmekrőL Valójában minden film any- nyit ér, amennyit üzenetéből átad, és, amennyit a néző át­vesz megtekintése során. S ezek már színesebbek, gazda­gabbak, bonyolultabbak egy- egy pillanatképnél. Bodnár Mihály Károly herceg, brit trón­örökös a napokban meseíró­ként és mesemondóként debü­tált a brit televízió képernyő­jén. A herceg eredetileg — még évekkel ezelőtt — két öccsének írta meséjét, mely a királyi család Balmoral ne­vű skóciai birtokának kör­nyékén játszódik, s egy öreg­emberről szól. A történetet Károly a helyszínen, skót szoknyában adta elő. Itt ké­szült a televíziós felvétel is. A műsort néző gyermekek nem tisztelték a hercegi me­semondót; „Nézd a bácsi szok­nyáját” — mulatott egy öt­éves kisfiú, de aztán azt mondta: „Jöjjön el a bácsi hoz­zám, s meséljen nekem elalvás előtt”. Más gyerekek kritiku­sabban fogadták a hercegi műsort: „Jobban szeretem a rajzfilmeket” — nyafogott az egyik. majd megkérdezte anyjától, hogy „mikor lesz már ennek vége?”. Könyvkötő kisiparosok találkozóia Egerben csütörtökön meg­kezdődött a könyvkötő kis­iparosok harmadik országos találkozója. A háromnapos tanácskozáson az ország min­den részéből mintegy 159 kis­iparos vesz részt. A nyitóelőadáson a könyv- kótöszakma történetével, fej­lődésével foglalkozott, majd a soron következő előadások új eljárásokról, a könyvvédelenv ről, a könyvrestaurólásról szá­molták be. Szombaton a résztvevők könyvművészeti ritkaságokkal ismerkednek meg az egri fő­egyházmegyei könyvtárban, végül a szakemberek ötlet­börzéjével zárul a háromna­pos találkozó Egerben. Marton Éva sikere Kimagasló sikerrel szerepel az Egyesült Államokban Mar7 ton Éva magyar operaénekes­nő. Legújabban a világhírű New York-i Metropolitan Operában lep fel, a Lohengrin Ortrúd szerepében. A cím­szerepet meglepetésre Piacidó Domingóra bízták. Míg a kri­tikusok egy részének nem tet­szett különösebben az elő­adás, egyesek Domingót sem találják teljes mértékben al­kalmasnak a Wagner-mü címszerepének eléneklésére, egyértelműen felső fokon ír­nak Marton Éva fellépéséről. „Marton Éva teljességgel tűzbe hozta a közönséget cso­dálatos énekével és nagysze­rű szerepmegformálásával — írja például Dónál Hena- han, a The New York Times kritikusa. Tizenkilenc leány és tizenhét fiú kisiskolás lépte át szep­tember első napjaiban először a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola kapuját, hogy elkezdje tanulmá­nyait a sporttagozatos osztály ban. Tanítónőjük Karcsicsné Németh Anna, aki immár a harmincegyedik generációt vezeti be a betűk és számok világába. Radnóti-megemlékezés Jugoszláviában Közös rendezvényekkel, Belgrádban szerdán tartott irodalmi esttel és a szerbiai Borban lévő szobrának meg­koszorúzásával emlékezett meg a magyar és a jugo­szláviai írók szövetsége Rad­nóti Miklós születésének 75. évfordulójáról. A belgrádi , Francuska 7 Tribun” irodalmi színpadon rendezett esten Ratko Ada- movies igazgató bevezetője után Fodor András, a Ma­gyar írók Szövetségének al- elnóke, a magyar delegáció vezetője és Koczkás Sándor irodalomtörténész, illetve Ivan Ivanji, a jugoszláviai írók szövetségének főtitkára és Bányai János vajdasági irodalomtörténész méltatta a nagy magyar költő munkás­ságát. Gojka Santict színmű­vész Radnótl-verseket sza­valt Danilo Kis és Vicko Ár­pád fordításában. Az irodal­mi esten jelen volt Kóla Casule, a jugoszláviai írók szövetségének elnöke is. A két írószövetség küldött­sége csütörtökön délelőtt Bor­ban, az egykori gyűjtőtábor helyén megkoszorúzta a negy­ven éve meghalt Radnóti Mik­lós szobrát. A mártír költő 1944 őszén fogolytársaiva) innen indult „erőltetett me­netben” csaknem ezet kilo­méteres utolsó útjára. I KOSSUTH RADIO: I 1.27: Akik újra látnak — I í.37: Havel: A gyermek és a varázslat I Lírai fantázia két részben i 1.25: Születésnap i Valentin Agnes versei 0.33: Fürdik, fürdik a libám.,; ».50: Lottósorsolás 10.05: Révkalauz 10.35: Párbaj Nagy László versel 20.40: Mozart: A-dúr szimfónia 11.00: Gondolat IL45: A Modern rézfúvós együttes régi fúvószenét játszik IS.30: Ki nyer ma? 32.45: Hét végi panoráma 14.02: Nóták 14.44: Magyarán szólva 15.0.5: Budapesti művészeti hetek 10.00: Mit üzen a Rádió? 16.40: Magyar művészek operettfelvételeiből 17.05: Jandó Jenő zongora­felvételeiből 17.25: Kossuth-dij — korhű keretben Osváth Júlia 17.55: Pálóczi-dalok. Hűvösvölgyi Ildikó énekel 19.15: Vészi Endre hangjátékaiból 20.06: trj szórakoztatőzenei felvételeinkből 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Semmittevők — riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Schumann: d-moll trió 23.00: Operarészletek 0.10: Melődiakoktél PETŐFI RADIO: 8.0.5: Zenés játékokból 8.20: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 8.35: Slágermúzeum 9.28: Külpolitikai könyvespolo 9.50: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.13: Gyermekeknek 13.45: Zenedélután 14.00: Rivaldafényben 15.25: Könyvről könyvért 15.35í Egészségünkért! 15.45: A Korái együttes felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 4 NÖGRÁD = 1984. szeptember 28., péntek 19.25: Tudósítás a Bakony Vegyész—Bp. Spartacus női kézilabda-rangadóról is.40: Nótakedvelőknek 20.30: Iránytű 21.35: Újdonságainkból 22.15: Martin János népdalokat énekel 22.30: Szemben egymással 23.20: Bemutatjuk Gárdonyi László „Reggae for Zbiggy” című új dzsesszlemezét MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este F.szak-Magyarországon. Szer­kesztő: Nagy István. (A tarta­lomból: Bútorok házgyári laká­sokba. — Téeszszolgáltatások. — A védőnő tanácsai. — Hová menjünk a hét végén?) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 10.25—18.30: Lap- és műsorelő- zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.45: Tv-torna (ism.) 9.50: Lottósorsolás ío.nn: Daloló repülőgépek (Ism.) 10.50: Afar, a földi pokol. NSZK dokumentumfilm (ism.) 11.30: Képújság 15.10: Iskolatévé. Deltácska.. Környezetvédelem 15.30: Orosz nyelv kicsiknek 15.40: Sír-nevet I (Az 5. osztá­lyos magyar irodalomhoz) 16.15: Korok művészete 16.50: Hírek 17.00: A rövidfilmstúdiők műhe­lyéből 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Reflektor Magazin 19.00: Reklám lo.lo: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyomok a folyónál. NSZK bűnügyi tévéfilm. 21.10! „A mag”. Amerigo Tot őriás domborműve a gödöllői agrártudományi egyetem aulájában • 21.25: Péntek esti randevú 22.25: A muzikológus. Dr. Bartha Dénes köszöntése 23.25: Tv-híradó 3. 21.05: Nepáli Ösvények, lengyel úti film 21.30: Időszerű események 22.00: Önöknek énekelnek MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A Jedi visszatér. Színes, amerikai, fan­tasztikus kalandfilm. 8-tól: Fér­jek (14). Amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, há­romnegyed 6 és 8-tól: Omega, Omega. Színes zenés magyar film. — Pásztói Mátra: Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált ausztrál—új-zélandi kalandfilm. — Rétság: Napló gyermekeimnek. Szines magyar film. MESEM.OZI: Süni a ködben. — Szécsényi Rá­kóczi: Nős agglegény. Szines, szinkronizált szovjet filmvígjáték. — Érsek vadkert: Három fivér (14). Színes olasz—francia film­dráma. — Nagylóc: A piszkos ti­zenkettő I—II. (14). Színes, szink­ronizált amerikai háborús ka­landfilm. 2. MŰSOR: 16.25: Képújság 16.30: Természetbarát 16.50: Csali 17.00: Magyarország—Spanyolor­szág tenisz Davis Kupa kb. 20.00: Nepál élő Istennői (ism.) 20.30: Újra a régi melódiákat. NSZK zenés film (ism.) 21.00: Tv-htradó 2. 21.20: Keresztkérdés. 21.50: Három év. Szovjet tévé­film. II/l. rész. 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Bratislava! zenei ünnet ségek, '84. 2t.20: szórakoztató vetélkedő ?'2.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Két ember egy eset, NSZK bűnügyi filmsorozat 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A szépfiú, szovjet film, 1. rés* 17.00; A rövidfilmstúcliók műhelyéből. Guczoghy. » 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom