Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

Áz ajándékozási és örökösödési illetékekről Olvasóink gyakorta keresik meg lapunk jogi tanács­adóját olyan kérdésekkel, hogy illetékkiszabás szempontjá­ból mi az előnyösebb, akkor, ha a szülők nagy összegű kész­pénz hozzájárulásával „szereznek" gyermekeik részére la­kásingatlant: pénzt ajándékozzanak avagy ingatlant vá­sároljanak, esetleg ajándékozzanak részükre. E kérdéseket ugyan a pillanatnyi illelékrendelet alapján meg lehet vá­laszolni. de a más-más jogügyletnek jövőbeni, előre nem látható események után más-más jogkövetkezménye van. Ehejyütt az illetékekre vonatkozó főbb szabályokat ismer­tetjük. A vagyonátruházási illetékek közül az ajándékozási és örökösödési illeték mértéke megegyezik. Az ajándékozási és örökösödési illeték mértékét az egy-egy örökösnek (ha­gyományosnak) jutó ingatlanörökség, 100 Ó00 forintot meg­haladó ingóörökség, valamint a megajándékozottnak adott ajándék értéke után az alábbi táblázat szerint számítják CSOPORT c fi fi 6 C ‘-2 s fi 3 3 1 3 *«e 3 •*+ 3 3 2.5? 2.5? .5? fa (u fa U fa U 3 1 fa | fa 2fa 1 fa sjg § - afc. §2 §fa © 2 §fc. *5 «— e* O © § ° © « © © © 2 © f g © © © ­© © ift § e g C © © m © m © ** © ** © ** © © e? © © "2 © •- © •- © • ... © — © •r © •— © fa © 35 © 33 lO 35 O 33 xn 35 3 35 © 33 © — in »S ■fi n 33 fri 33 ffO 33 X> © JS OO ZZ ‘C* 'íC >í« ‘f! © > > > > > > > © © © © © © O © H H H H H H H 90 az illetékkulcs százalékában I. csoport 6 9' 12 15 19 23 28 36 45 II. csoport 10 15 20 25 30 35 40 45 50 III. csoport 15 20 25 30 35 40 45 50 60 Az I csoportba tartoznak: az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó gyermeke, .házastársa, szülője, valamint a ház­tartásban eltartott szülő nélküli unoka. (Az örökbe foga­dott, a mostoha és a nevelt gyermek a vér szerinti gyer­mekkel, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a vér szerinti szülővel azonos elbírálás alá esik.) A II. csoportba tartoznak: az örökhagyó, illetőleg aján­dékozó unokája, nagyszülője, testvére. A III. csoportba tartoznak: minden más örökös, illetve megajándékozott. Ha például a szülő gyermekének egy 400 000 Ft értékű ingatlant ajándékoz, úgy az ismertetett táblázat szerint az ajándékozási illetéket a következők szerint számítják ki. A szülő-gyermek kapcsolata — ajándékozás szempontjából — az I. csoportba tartozik, így 50 000 Ft-ig 6 százalék, azaz 3000 Ft, további 50 000 Ft után 100 000 Ft-ig 9 százalék, azaz 4500 Ft, további 50 000 Ft után 150 000 Ft-ig 12 szá­zalék, azaz 6000 Ft, további 100 000 Ft után 250 000 Ft-ig 15 százalék, azaz 15 000 Ft, további 100 000 Ft után 350 000 Ft-ig 19 százalék, azaz 19 000 Ft, majd további 50 000 Ft után 23 százalék, azaz 11 500 Ft, összesen a kiszámított il­leték 59 000 Ft. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a lakástulaj­don vagy ilyen tulajdoni hányad ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték 50 százalékát kell meg­fizetni. A fenti példában ez összeg tehát 29 500 Ft. Itt em­lítendő, hogy a lakástulajdon vagy — tulajdoni hányad visszterhes megszerzésének illetéke —, ha jogszabály elté­rően nem rendelkezik — 7 százalék. Dr. Zs. A. A budapesti növenyvédőszer-raktárunkban OKTÓBER 1. ÉS OKTOBER X5-E KÖZÖTT LELTÁROZUNK. A leltározás idején szünetel az áruforgalom. Árukiadás a balassagyarmati és a tatai kirendeltségünkön: Tata, Faller Jenő u. Tel.: 112. Telex: 02-7332. Balassagyarmat, Fáy András u. 3. Tel.: 702. Telex: 028-2215. AGROKER PEST—NOGRAD— KOMÁROM MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐESZKÖZ- KERESKEDELMI VÄLLALAT NÖVÉNYVÉDŐ OSZTÁLY Felhívás A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete előkészítő tanfolyamot szervez azok számára, akik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára és gazdasági főiskolákra kívánnak jelentkezni az 1985/86-os tanévben. Az előkészítő tanfolyamon mind a nappali, mind a levelező tago­zatra jelentkezők részt vehetnek. Az előkészítő tanfolyamra csak azok Jelentkezhetnek, akik a felvételi vizsga előfeltételeként előírt követelményeknek meg felelnek. Az előkészítő tanfolyam 1984. október közepén indul és 1985. április végéig tart. Jelentkezés írásban történik. Jelentkezési lap kapható a főiskola Dortáján. (Salgótarján, Kistarján u. 7.) Jelentkezés határideje: 1984. október 10. Bővebb tájékoztatást a jelentkezés alkalmával adunk, PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLA SALGŰTARJANI INTÉZETE Csehszlovákiában jártak Salgótarján és Somoskőújfalu vasutasai Csehszlovákiában a vas­utasok szeptemberben szok­ták megrendezni a vasutas­napot, két hónappal később mint a mi vasutasaink. Besztercebányán és Füle­ken egyidőben, szeptember 21-én rendezték meg az ün­nepséget, melyen viszonozták a csehszlovák vasutasok sal­gótarjáni és somoskői látoga­tásait a mi vasutasaink. Besz­tercebányára a Salgótarján testvérvárosa által rendezett ünnepségre a négytagú dele­gációt Béres Márton, Salgó­tarján állomásfőnöke, vezette, és tolmácsolta a vasutas dol­gozók üdvözleteit, jókívánsá­gait. Somoskőújfalu határ- állomás meghívott 12 fős kül­döttségét Sztánics János állo­másfőnök vezette, vendég­ként pedig Kovács Kálmán körzeti üzemfőnök, valamint Piroska József szb-titkár is részt vett az ünnepségen. Kovács Kálmán üzemfő­nök fejezte ki köszönetét, jó­kívánságait, és tolmácsolta a dolgozók üdvözletét sok si­kert kívánva a két állomás további munkájához, a határ­menti munkaversenyhez, amely már több évtizedes múltra vezethető vissza. Említésre méltó, hogy mind­két helyen az ünnepségen képviseltette magát a politi­kai-gazdasági, társadalmi ve­zetésen kívül a szocialista brigádmozgalom is. Jellemző volt a vasutasna­pi ünnepségekre, hogy ugyan­úgy mint nálunk, a felszaba­dulás 40. évfordulójának tisz­telete jegyében került meg­rendezésre. — szűcs — Kedves Olvasó! Tejesek vetélkedtek Gondolt már egy pohár tej láttán arra, hogyan tölthetik el a hét végét a tejesek? Nem? Akkor tartson velem! Nézzünk be együtt a pásztói tejüzembe! Lévén szombaton délután (szeptember 22), azt várnánk, hogy csendes és kihalt lesz minden. Üljünk le az ebédlőben! De hiszen itt az asztalokat ren­dezik és szendvicseket készí­tenek. Sürögnek, forognak a házigazdák, a tejüzem K1SZ- alapszervezetének tagjai. Ve­télkedőre készülnek. Szakmai-politikai és kultu­rális versenyre hívták ki a környék tejüzemeinek fiatal­jait. És valóban érkeznek is a vendégek: Gyöngyös 2, Szé- csény 1, Hatvan 2, Vác 3, 3—3 fős csapatai. A pásztói­ak öt csapata fogadja a ne­mes versenyre érkezőket. Két órára zsúfolásig meg­telik a terem, tetőre hág az izgalom. A csapatok fantázia­neveket választanak és kez­dődik a szellemi torna. Van képrejtvény, sajtbírálat, szak­mai villámkérdések és totók, művészeti ismeretek, film- történeti tudást igénylő fel­adatok, blöff, játék és olim­piatörténet, tervezik a 85-ös kártyanaptárt a fiatalok, és reklámszöveget Írnak termé­keik eladásához, számos más feladat is van. BRG 3. SZ. GYÁREGYSÉGE (Salgótarján, Csokonai u. 27.) felvételre keres dolgozókat szak- és betanított munkára az alábbi munkakörökbe: — géplakatos — tekercselő — esztergályos — marós — szerszámkészítő — csiszoló — szerelőüzembe elő­készítő és tűző — végszerelő — mérő — szennyviz-semlegcsítő. Továbbá felveszünk se­gédmunkásokat Bérezés a vállalati kollek­tív szerződés szerint. .Telenfltexpsi a gyáreevség munkaügyi csoportjánál. Folyik a küzdelem a győ­zelmet, jelentő pontokért. Lá­zasan dolgozik a zsűri is. Hogy kik ők? Természetesen minden üzem vezetése elkí­sérte a baráti versenyre fia­taljait. ök öten, valamint a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának és a KISZ városi bi­zottságának képviselői alkot­ják a zsűrit. De hiszen, már 6 óra! Ész­re sem vettük, repült az idő. Ideje értékelni! „Ma valamennyien gazda­godtunk” — mondja dr. Ispán Károly, a pásztói üzem igaz­gatója és a teremben min- v denki egyetért vele. A jelké­pes dobogóra 2 pásztói és a szécsényi csapat került fel. A KISZ városi bizottsága leg­jobb szakmai tudásért fel­ajánlott diját is a pásztóiak egyik csapata nyerte. Az eredményhirdetés után kezdődhet a baráti beszélge­tés. Itt is, ott is jókedvű csa­patok alakulnak, kezdődik a tánc. Hogy miről folyik a szó? A munkáról, a KISZ- ről, az iskolásélményekről, a barátságról és az összetarto­zásról. Sehova nern mulaszt­ják el odatenni a „TEJES” jelzőt. Amilyen természetesen használják ezt a szót, úgy árad belőle a szakmaszeretet és a büszkeség. Valamennyi­en hiszik, vallják, hangoztat­ják, hogy a TEJESEK nagy családjába tartoznak. Én elhiszem nekik! Tóthné Csikós Csilla Mit dobunk a kukába? Napilapunk szeptember 13-1 számának „Itt a 14-59«” c. ro­vatában megjelent, „Sok az ellenőr” című cikkéhez sze­retnek hozzászólni. Mint általában, az éremnek itt sem csak egy oldala van. Mi készteti a guberálókat ar­ra, hogy a szemétben turkál­janak? Bizonyára az, hogy olt számukra értékes dolgok találhatók. Leggyakraoban a kenyérdarabokat gyűjtik — gondolom, áltatok számára. Ami a kenyeret illeti, még engem is úgy neveltek, hogy a kenyeret a szemétbe dobni főbenjáró vétek. Ez a mai napig eszembe jut, valahány­szor kényszerülők megszaba­dulni a megszáradt kenyér- föl, így képtelen vagyok egy­szerűen a szemétbe dobni a kenyérfélét. Inkább odaadom akárkinek, ha egy reklám- zaeskóravaló összegyűlt, aki­nek állatai vannak, és hasz­nát veszi. Hogy a kenyéren kívül még mi mindent dobunk a kuká­ba, külön tanulmányt érde­melne. Egy azonban biztos, hogy sok hasznosítható dolog jut oda, ami végül is pazar­lás. No, nem úgy gondoltam, ho^y a „turkálás” az ideális móöLzer, de meg kellene ta­lálni a módját a jobb sorsra érdemes hulladékok ésszerű megmentésének. A közelmúltban több mi- n-s/.íérlum és intézmény kö­zösen írt ki tervpályázatot a háztartási hulladékok elkülö- niteii rendszerű összegyűjté­sének és elszállításának meg­oldására. A téma jelentősége tehat nagyobb, mint első hal­lásra gondolnánk. Éruemes lesz odafigyelni a tervpályá­zat eredményére, és Jó lenne saját környezetünkben is mi­előbb megvalósítani a korsze­rű, gazdaságos megoldásokat. Ha csak a „kukaellenőrök” felelősségre vonásával foglal­kozunk. akkor még nem or­vosoltuk a probléma lényegét. Ennél lényegesen többet kel­lene tenni — esetleg tervpá­lyázattól függetlenül elébe si­etni a megoldásnak. K.-né B. A. építészmérnök Salgótarján, Beszterce-lakótelep Fotiadószo^ánkból Iq y mcq nem jártam — Mint vásárló, gyakori látogatója vagyok a salgótar­jáni vásárcsarnoknak. Pénte­ken is odamentem, s meg­láttam az egyik standon, hogy nagyon szép dióbelet árul egy asszöny. Meg is kérdez­tem. hogy mennyiért adja ki­lóját. Azt mondta, száz fo­rint. Kértem egy fél kilót. Síire mérte volna az árus, ám odaállt mellém egy kö­penyes hölgy (mint kiderült, az irodáit a mérleges) és fel­világosította a dióárust. Ne adja százért a diót. jóasszony, hisz mindenütt 140 kilóia! Erre az én asszonyom rögtön árat változtatott és kijelen­tette, hogy akkor száznegy­ven. Rettentően bántott a dolog, mert így meg soha nem jár­tam, hogy kérek az áru‘ ói és valaki túllicitálja az áru árát. Megkérdeztem tőle, hogy mi­lyen jogon avatkozik bele a piaci szabadárakba? Még durván meg is sértett. De vettem annyi Ieikierőt, hogy közöljem vele, nézze asszo­nyom. én nyugdíjas vagyok, 2200 forint a nyugdíjam, ne­kem tíz, húsz, meg harminc forint is számít. Aztán bementem a piac­irodára. Az igazgató sajnos nem volt benn. Az ott dolgo­zók azt mondták, "öjjek el ide és mondjam cl, mi tör­tént. Szabadáras piacon az eladó és vevő dolga a vásárlás, il­letve eladás, tehát két fél egyezségén alapszik az üzlet kimenetele. Ebbe belesz ilni nincs joga senkinek. Ez eset­ben még a mérlegeket köl­csönzőnek sem! — tj — i Kinek köszönhetem ? Mintegy három héttel ez^ előtt egy péntek délelőtti ro­hanásban a salgótarjáni vá­sárcsarnoki csemegében ott­felejtettem egy kifizetett ko­sár élelmet. Amikor hazaér­tem és pakoltam ki a többi szatyorból, vettem észre, hogy egy sor élelem hiányzik. Tű­nődni kezdtem, s rögtön rá­jöttem, hogy a csemegében a vásárlók pultján hagytam. Te­lefonáltam a boltba és udva­riasan közölték, hogy megvan az ott felejtett kosár élelem és elvihetem. A nagy izgalom­ban elfelejtettem azt is meg­kérdezni, hogy ki találta meg, így nem tudom kinek köszönhetem. Talán egy’ vá­sárlónak, vagy a bolt dolgo­zóinak? Bárki is volt az a be­csületes ember, engedje meg, hogy ezúton fejezzem ki kö- szönetemet! Sz. Józsefné Salgótarján összeállította: Tóth Jolán Orvosi lakás és rendelő épül Ecsegen. Elkészültével a település egészségügyi feltételei jelentősen javulnak. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom