Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

Hazai faiakon BánvagéagvárT energiafelhasználás Zemplén gyöngyszemei A pácini Mágócsy-kastély Aki megtöltekezett a híres- nevezetes Sárospatak tömér­dek látnivalójával, vegye ma­gának a fáradságot, és nézzen körül a Bodrog-közben is. Pa­takról autóval Vajdácska felé keli elindulni. Az út Karostól az északkeleti országhatár mentén fut, majd Becskedet elhagyva, 2 km után ér Kar­osára. Torony nélküli. Árpád-kori református temploma, ame­lyért érdemes ezt a kiruccanást megtenni, a falu közepén, az országút szélén áll. Nem tud­juk pontosan, kik és miikor emelték. Először — a régésze­ti kutatások szerint 1140 kö­rül — a kerek alaprajzú kör­templomot építették, mégpe- d °. és ez ritkaságszámba megy. téglából. Majd szűknek b'zonyulván, néhány ember­öltővel később, de még va­lószínűleg a tatárjárás előtt, 1241-ben megtoldották egy csaknem négyzet alaprajzú hajóval, amelynek nyugatra tekintő árkádos homlokzatá­nak oromfalát két kőoroszlán tartja. A homlokzat akantusz- leveles pillérsora a román stí­lus egyik legszebb és legsajá­tosabb hazai gyöngyszeme. 1969-ben befejezett renoválása után ma teljes szépségében tárul elénk. Hogy a templomot ki építet­te, nem tudjuk. Több változa­ta ismert. Egyesek szerint a hajónak azért nincs tornya, mert az építtető Roland ná­dorispán kegyvesztetté vált a királyi udvarnál, és ezért fél­behagyatta a templomot. Má­sok szerint a nádor unokája kezdte építtetni. Az építkezés akkor szakadt meg. amikor — 1285-ben — Finta. egy másik családból származó nádoris­pán elfoglalta a Roland csa­lád kövesdi várát, amely en­nek a famíliának volt a fel­legvára. A vár és a hozzá tar­tozó várbirtok nélkül pedig nem volt pénz. a toronyra. Harmadik variáció szerint Omodé bán leánya kezdte bő­víttetni a templomot, de be­fejezése előtt meghalt. Van­nak, akik Demeter leleszi prépostnak tulajdonítják az építkezést. Az utat folytatva, 4 km után Pácinba érünk. Itt a fel­ső-magyarországi reneszánsz várkastélyok legszebb típusá­nak legrégebbi hazai példá­nyára találunk. Középkori alapokra építtette Mágócsy Gáspár és András 1581-ben. Zömök, kerek saroktornyok hangsúlyozzák hajdani védel­mi jellegét. 1631-ben került a báró Sennyey család tulajdo­nába, akik 1945-ig birtokolták. Az utóbbi évtizedekben a pá­cini kastély is osztozott hazai kastélytársai zömének sorsá­ban : különböző bérlőik adták egymásnak a kilincset, akik nem fordítottak különösebb gondot karbantartására. Gyö­nyörű történeti és művészeti emlékünk leromlott. Az el­múlt években megkezdték helyreállítását. A szakértők feltárták a korábban befala­zott ajtó- és ablakkereteket, várkápolnáját, a mennyezetek s grafittó díszítéseit. Az épü­let külső falát nagy, eredeti Mágócsv-címer ékesíti. A kas­télyt három bástyával erősí­tett, magas, pártázatos fal övezi. Hajdan díszes, nagy parkja elhanyagolt és átsze­li a közút. Ám néhány hatal­mas, vén fája még dacol az elmúlással. Akit érdekel a múlt e ritka emléke, az keresse fel ezt a becses, épségben maradt vár­kastélyt, amely elkerülte a barokk idők nagy átépítési hullámát. Csonkaréti Károly A tenger ajándékai Az ENSZ adatai szerint a világon az egyik legelterjed­tebb betegséggé, a fehérjeelég­telenség válik. A becslések azt mutatják, hogy a föld la­kosságának mintegy a tele szenved fehérjehiányban. A halakat és más tengeri élelmiszer-származékokat a legfontosabb íehérjeforrások- nak tartják. Az lenne az op­timális, ha minden ember évente 20 kg halat, illetve halterméket fogyasztana. Nem véletlen tehát, hogy a pari menti vizekben a halászat oly intenzívvé vált, hogy ma már egyes vizeken a haltar­talékok kimerülésével kell számolni. A tudósok számítá­sát szerint a világ halászati hozamának évente nem len­be szabad meghaladnia a S0 millió tonnát. A FAO előre­jelzései szerint 2001-re a v' lág halászata elérheti a 130 millió tonna mennyiséget. Ér­demes tehát elsősorban a tengerpart menti országoknak az akvakuttúra felé orientá­lódni, azaz a hal, rák és tenge rí növények termesztése fele. COOPIOURISI UTAZÁS LVOVBA, október 10—14-ig vonattal. Részvételi díj: 2450 Ft. Jelentkezés: Cooptourist Utazási Irodában, Salgótarján, Klapka Gy. tér 2. PM lOGINFORH A gazdálkodás jelenlegi és jövőbeni kérdéseiben való el­igazodáshoz egyre kevésbé elegendő a különböző jogsza­bályok egyenkénti megisme­rése. Gyakran előfordul, hogy a jogalkalmazást elősegítő ki­adványok, amelyek az egysé­ges gyakorlat kialakulásához' nélkülözhetetlenek, nem jut­nak el a vállalatokhoz, az intézményekhez, az érdekkép­viseleti szervekhez és nem utolsósorban a magánszemé­lyekhez. A Pénzügyminisztérium e tájékoztatóval elő kívánja se­gítem, hogy a készülőben le­vő, igen széles kört érintő, új kiadványairól minél többen szerezzenek tudomást. A kiadványok egyike a magánvállalkozások adózá­sával, társadalombiztosítási, számviteli és munkajogi kér­déseivel foglalkozik (PM JOG- INFORM sorozat 5. 4. jelű kötete). Mint köztudott, 1984 elején új adórendeletek lep­tek életbe és módosultak — a magánvállalkozásokat érin­tő — más jogszabályok is. A kötet részletesen ismerteti az érvényes adó-, a módosított társadalombiztosítási, munka­jogi és számviteli szabályo­kat, továbbá az ezekkel kap­csolatos állásfoglalásokat. A fővállalkozói gazdasági ismeretek elsajátítására, ille­tőleg az exportfővállalkozás keretében tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók részére hasznos segédletnek ígérkezik a Fővállalkozással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye című (PM JOG- INFORM 5. 3. jelű) füzet, amely egységes szerkezetben tartalmazza a belföldi és az exportfővállalkozásra vonat­kozó valamennyi jogszabályi. A kötet tájékoztatást, ad a versenytárgyalási rendszer előírásairól, a beruházások finanszírozási, elszámolási, ár- és egyéb eljárási kérdé­seiről, továbbá a tartós kül­földi szolgálatot teljesítő dol­gozókra vonatkozó munka­ügyi és más szabályokról is. A harmadik kiadvány a beruházást lebonyolító válla­latok számlarendjét ismerteti (PM JOGINFORM Sz. 6 ). Eb­ben szó van a beruházás szervezésével és lebonyolítá­sával kapcsolatos elszámolási szabályokról, valamint a bel- böldi beruházási célú fővál­lalkozások és az exportfő- vállalkozások szabályairól. Kézikönyvként használhat­ják a beruházásokat lebo­nyolító szervezetek és azok a gazdálkodók, amelyek fö profiljuk mellett fővállalko­zói vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet is folytatnak. Számviteli, módszertani út­mutató címet viseli a negye­dik kiadvány, amely elsősor­ban azoknak a vállalatoknak nyújt segítséget, ahol a szám­viteli szakemberhiány króni­kussá vált vagy minőségi problémák jelentkeztek: gond­jaik vannak saját számla­rendjük összeállításával, fo­lyamatos karbantartásával. Az útmutató ismerteti a választ­ható megoldásokat, azok al­kalmazási feltételeit, vala­mint az analitikus tagolást és a főkönyvi könyvelésre alkalmas számlarészletezést. Az érdeklődők részletes in­formációkat a PM Szervezel- si és Ügyvüelgépesítési Vál­lalatnál (Budapest V., Tanács krt. 20. Tel.: 181-877) kap­hatnak. VilágkoSbász Tizenkétezer ember tért be egy harapás kolbászra va­sárnap este a spanyolországi Esplugas városba. Az ese­ménynek külön izt adott az, hogy egy és ugyanazt a kol­bászt ették. Hivatalos források szerint a hústekervény a vi­lág legnagyobb kolbásza, hossza több mint másfél kilomé­ter, súlya másfél tonna. Nyolc órán át sütötték a város fő­terén. és tizenhatezer adag fogyott el belőle, mert sokan repetát is kértek. Emberi tényező a megtakarításban Gázra, áramra, benzinre, olajra, szénre, vízre tavaly összesen tizenhat és fél millió forintot költött a salgótar­jáni bányagépgyár. A mozgásban levő energiaárak nem a csökkenés irányába lökik az energiaköltséget, így a taka­rékosságra, ésszerűbb, hatékonyabb felhasználásra folya­matosan kezdeményezéseket, erőfeszítéseket tesznek a pál- falvai üzemben. zítik a gépek ütemes cseré-*' jét is, így a géppark egyes régebbi darabjai a fogyasz­tott energiához mérten nem a megfelelő hatásfokkal dolgoz­nak. Nem kár a benzinért Koksz, ég veled Gázból idén az első fél évben 960 ezer köbmétert használtak fel a gépgyáriak: fűtésre. Fokozatosan terjesz­tették ki a gázkazánból szár­mazó gőzfűtést az épületek közt: a közeli múltban von­ták be ebbe a körbe a ko­vácsműhelyt, az irodaépüle­tet, és hamarosan átadják a darabolóüzem gőzfűtési rend­szerét is. Korábban ezeket a helyiségeket koksszal, illetve olajjal melegítették. Ez a módszer mintegy háromszor annyiba került, mint a mos­tani, így hát megtérül a be­fektetés. A jövőben csak né­hány olyan helyiségben fűte- nek koksszal, ahová nem éri meg a csőrendszert elvezetni. Kínálkozik példa arra is, hogy az olcsóbb gőzfűtést még ol­csóbbal pótolták. A fürdőt újabban a csarnok fűtéséből származó kondenzvízzel mele­gítik. Csaknem százfokos volt a kondenzvíz, ezt a me­leget egy hőcserélő ■ beépíté­sével hasznosították, mérhető költséget takarítva meg. Olajat is kívánnak gázzal pótolni a gyáriak. Tervek sze­rint jövőre három olajkemen­cét gázfűtésűre átalakítanak; a befektetés öt év alatt térül meg az előszámítások szerint. Az olcsóbb fűtőanyagot is mind hatékonyabban hasz­nálják föl. Mint kimutatha­tó: javultak a fajlagos ada­tok az utóbbi évben. Ez ja­varészt annak köszönhető, hogy biztosabbá tették a hő- szigetelést, mind a nagycsar­nokban, mind a felújított for­gácsoló, daraboló és görgő­gyártó üzemrészben. Megawattok százával Fél év alatt 1310 megawatt­éra villanyáramot fogyasztot­tak a gyári szerszámgépek, világítóeszközök és az egy vil­lamos kemence. Mór koráb­ban éltek az árammegtakarí­tás egyik technikai lehetősé­gével : fényérzékelővel műkö­dő automata kapcsoló kezeli a térvilágítást. Elvben kínál­kozna még egy technikai meg­oldás: az üresjárat-kapcso­lók beépítése különféle for­gácsológépekbe. A tatabá­nyai társüzemben már jó ta­pasztalatokat szereztek ezzel kapcsolatban. Gond azonban, hogy nem lehet hozzájutni eh­hez a — túlnyomórészt im­portból származó — eszköz­höz. Pénzügyi korlátok nehe­Lehetőség szerint fajlagos energiafelhasználási mutatókat számítanak ki a gyáriak egyes termékekre vonatkozólag. Az e munkával járó mérések sok sajátosságra és lehetőségre vetnek fényt a fogyasztás és a spórolás szemszögéből. 'Ke­resik módját: miként lehet a dolgozókat energiatakaréko­sabb eljárásokra, munkamű­veletekre késztetni, illetve hogyan lehetne ..ütőképeseb­bé” tenni az energiaőrök te­vékenységét a munkacsopor­tokban. A szubjektív tényező jelen­tőségét jól példázza a benzin- és gázolaj-megtakarításra al­kalmazott módszer. Mióta a sofőrök nem jeggyel, hanem pénzzel fizetnek a benzinért, tekintélyesen csökkent a fel­használás. Csak az utóbbi fél évben — az előző év első feléhez képest — 25 százalék­kal mérséklődött a benzin-, 3 tonnával a gázolajfogyasztás, nagyjából azonos szállítási fel­adatok mellett. A tizennégy autóval — köztük kilenc te­hergépkocsival — kapcsolat­ban „működtetett” ösztönzés remekül bevált, hasonló kez­deményezésekkel más terüle­teken is érdemes kísérletezni. M. P. Á képernyő varázslói Á televíziózás új útjai A. filmgyártás legfőbb költ­ségeit manapság a nyers­anyag és a díszletek jelentik. Egy-egy tévéfilm ma már 10—20, sőt 40 mlffiö fdrintba kerül. A díszlet felépítése produkciónként általiéban 6—&, lebontása 2—3 napot vesz igénybe — tehát legalább 10 napig kihasználatlanul áll a stúdió, csúszik a többi forga­tás. A televíziózás új eszközei­vel, a videotechnikával az előzetes számítások szerint — minimálisra lehetne csök­kenteni az említett kiadáso­kat. Az elektronikus műsor- készítési technológia ugyanis feleslegessé teszi a film­nyersanyagot, megszünteti a pazarló túlforgatást, a labo- rálást, a vágást, az utószink­ront és az egyéb szokásos utómunkálatokat. Érthető te­hát, hogy a nagy nyugati filmstúdiók mind több snit­tet igyekeznek videotechniká­val rögzíteni. A Birodalom visszavág, a Jedy bosszúja és az E. T. című sci-fik nagy része elektronikus techniká­val készült, s utólag másol­ták át celluloidra. Elektronikus kápkombiná- ciókkal üres stúdióban fan­tasztikus városok, sosem volt látványok varázsolhatok elő szinte a semmiből. A több száz helyszínen játszódó mű­sorok ugyanúgy két hét alatt készülnek el, mint azok a tévéjátékok, amelyekben a színészek fából, gipszből, vá­szonból, papírból; habarcsból épített, színházias hatású, nagy díszletek között ülnek és beszélgetnek. A szükséges makettek és térplasztikák azonban csupán töredékébe kerülnek, mint a hagyomá­nyosak. A színész az üres stúdió­ból távoli országok egzotikus színhelyeire „transzformálha­tó”. Az Angyal szállt le Babi­lonba című magyar elektroni­kus tv-dráma egyes jelenete­ihez a sok tagú technikus- és színészstáb helyett csupán hárman utaztak a dél-jemeni helyszínre, s rögzítették a környezetet, a csodálatos ősi nalotákat, mesés pálmaligete­ket. Az elektronikus térképzés már az első pillanattól fogva olyan tulajdonságokkal ren­delkezett. amivel a film so­sem. Néhány példa: a kép bármely eleme kiemelhető, ió — feletek né * • I / / I I rrl * \m muoilíl áttehető egy másik képbe. A kiemelt képekkel bármit megtehetünk. Megfelelő szá­mítógépprogramokkal kicsi- nyíthetők, nagyíthatók, elfor­gathatok, nyújthatók, zsugo­ríthatok a térben. Jelenetek másolhatók egybe. Képsorok, képrészletek tüntethetők el. Kristályokból, fémekből, üvegből, műanyagokból, orga­nikus anyagokból csodálato­san merész formákat képez­het a rendező* Elektronikus úton díszletek, figurák is raj­zolhatok, például egy makett­toronyhoz lépcsősort „rendel­het hozzá” a komputer. Me­sék, mítoszok, írói, költői agyszülemények, lázálmok — eddig csak verbálisán leírt bizarr eseményei, fantazma­góriái, alakjai válnak megje- leníthetővé. Jóllehet, a hazai elektroni­kus tévéjátékok néha fan­tasztikus, lebilincselő látványt nyújtanak. Az új eszközök művészi cé­lú használata nemcsak a ha­gyományostól eltérő drama­turgiát követel, hanem újsze­rű kulturális közgondolkodást is. Magyarországon azonban a nehezedő gazdasági körülmé­nyek ellenére nem mindenki vette tudomásul ezt a szük­ségszerűséget. Különösen vo­natkozik ez a kritikára, amely értetlenül, sokszor becsmér­lően fogadja ezeket a kísérle­teket. A televízió legtöbb stúdiója pedig még az egy­szerűbb elektronikus képkom­binációkkal is alig barátko­zott meg. A lehetőségek és a gyakorlati felhasználás közti szakadék egvré növekszik. Egyedül az MTV kísérleti elektronikus csoportja — Raj­nai András vezetésével — folytat kutatásokat 1975 óta az elektronikus képkombiná­ciókkal. A televízió vezetősé­ge a produkciók nemzetközi sikere, kedvező visszhang­ja nyomán a csoportot 1982 végén kibővítve megalakítot­ta az úgynevezett videoin- novációs szerkesztőséget. A kilenctagú szerkesztő­ségben elsősorban a művé­szeti kutatásokkal próbálják megoldani az elektronikus képkombniációk során felme­rülő esztétikai problémákat. Mivel az előállítható képso­rok, jelenetek olykor szöges ellentétben állnak az évszáza­dok alatt kialakult látáskul­túránkkal meglehetősen abszt- j-aknak. túlzottan meghök­kentőnek, erőltetettnek tűn­hetnek (néha azok is). A ku­tatók ezért keresik azt a pon­tot, ahol a népszerűség, a közérthetőség és a művészi megjelenítés egyensúlyban áll. Szeretnénk felmérni, mennyire különböztethetők meg a valódi és kreált terek, mesterséges környezetek, mennyire olvaszthatok össze ezek szerves egésszé. Kimun­kálásra várnak a műfaj for­mai. esztétikai, dramaturgiai szabályai. A szerkesztőség az elektro­nikus műsorkészítés háttér­iparát is szeretné megterem­teni. Kapcsolatot keresnek azokkal a gondolkodókkal, alkotókkal, szakemberekkel, intézményekkel, akik vagy amelyek hozzájárulhatnak a ’ fejlesztéshez, s a legkülönbö­zőbb területekről tudnak újat hozni. Külön munkatárs fog­lalkozik a speciál effektek fejlesztésével. Folyamatosan figyelemmel kíséri a világban közzétett ilyen tárgyú híradá­sokat, információkat. össze­fogja a hazai szakértőket makett- és optikai mobilépí­tő képzőművészeket, léze­reseket. hologrammkészítőket, műszakiakat. A töprengésre, vitára indí­tó kísérleti alkotásokat klu­bokban vetítik le, és várják a hasznosító véleményeket. A videoinnovációs szerkesz­tőség arra törekszik, hogy a ma még kuriózumszámba menő eljárások, módszerek elterjedienek minden stúdió­ban, elérhetők legvenek vala­mennyi rendező számára. Sámathy Tamás NÓGRÁD — 1984. szeptember 26., szerda \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom