Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

Magyar felszólalás B szobai’sia integrációról Folytatja munkáját a stockholmi Pénteken több szocialista ország küldöttének felszólalá­sával folytatta munkáját a stockholmi konferencia. Jevgenyij Kutovoj, a konfe­rencián résztvevő szovjet de­legáció tagja a többi között a Szovjetuniónak azokra a je­lentős javaslataira hívta fel a figyelmet, amelyek felszólít­ják a konferencián résztvevő ős nukleáris fegyverekkel rendelkező országokat: vállal­konferencia ják, hogy nem alkalmaznak elsőként ilyen fegyvert, kös­senek szerződést a katonai erő kölcsönös kiiktatásáról és a békés kapcsolatok fenntartá­sáról. Bírálta az Egyesült Ä1- 1 xnok és legközelebbi szövet­ségesei negatív álláspontját és rámutatott, hogy ezek az államok akadályozzák az em­lített javaslatokkal kapcsola­tos megállapodások kidolgo­zását. Varga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy jelentős hozzájárulás lenne a konfe­rencia céljainak megvalósítá­sához, ha megállapodás szü­letne azokkal a nagyszabású kezdeményezésekkel kapcso­latban, amelyeket a szocialis­ta országok vetettek fel Stock­holmban. ENSZ 39. ülésszakán Hétfőn kezdődik az érdemi vita Folytatta munkáját pénte­ken az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka, amelyen 18 állam­fő, alelnök és kormányfő, va­lamint 99 külügyminiszter vesz részt. Napirenden to­vábbra is szervezeti és ügy­rendi kérdések szerepelnek, az általános politikai vita hétfőn kezdődik. Az ülésszak résztvevői pén­teken szavaztak Brunei szul- tánság ENSZ-tagságáról. Bru­nei a világszervezet 159. tag­állama. Jelentés a bejrúti merényletről Péntek hajnalig huszonhá­rom áldozat holttestét találták meg az Egyesült Államok bej­rúti nagykövetsége ellen csü­törtökön elkövetett robbantá­sos merénylet után. A mentő­alakulatok szerint azonban még mintegy húsz ember van a romok között. Félő, hogy az áldozatok száma meghaladja a negyvenet is. Washingtoni források szerint két amerikai állampolgár vesztette életét a merénylet­ben. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön megdöbbenését és felháboro­dását fejezte ki a bejrúti me­rénylet miatt. * Reagan elnök, Weinberger hadügyminiszter és Shultz külügyminiszter csütörtökön egyaránt elzárkózott az elől, hogy nyilatkozzék: tervez-e az Egyesült Államok valami­féle „megtorló intézkedést” a bejrúti merénylet elkövetői ellen. Az elnök korábban ar­ról beszélt, hogy az Egyesült Államok a jövőben „gyors és határozott” lépésekkel vála­szol minden ilyen akcióra. Több képviselő és sze­nátor szóvá tette a biztonsági intézkedések lazaságát. A kül­ügyminisztérium szóvivője, majd maga a külügyminiszter cáfolta ezt. Shultz azt mond­ta, hogy sikerült megakadá­lyozni a nagyobb kárt, a szó­vivő szerint pedig a nagykö­vetség nem katonai tábor, vagy erődítmény. Véget ért a KGST-VB ülése Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Moszkvában véget ért a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 111. ülése. A kétnapos tanácskozáson, amelyen magyar részről Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes, hazánk állandó KGST- képviselője vett részt, többek között áttekintették a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának október végén Havan­nában megtartandó XXXIX. ülésszaka elé kerülő anyago­kat. A végrehajtó bizottság ülé­séről a hét végén közleményt hoznak nyilvánosságra. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője pénteken hazaérkezett Moszkvából, ahol a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 111. ülésén vett részt. Hírek Jugoszláviából Belgrádban megemlékeztek a knagujevaci Crvena Zasz- tava és a torinói Fiat közöt­ti együttműködés 30. évfor­dulójáról. A jugoszláv autó­gyártás három évtizede Fiat- licenszek vásárlásával kez­dődött, a két gyár együttmű­ködése mára azonban ipari kooperációban is testet ölt, s az 1967—1975-ös időszak 28 millió dollárjával szemben értéke a folyó 1981—1986-os időszakban 470 millió dollárt ér el a kölcsönös árucsere. ' * A jugoszláv képviselőház illetékes bizottságában ismer­tetett adat szerint az ország fizetési mérlegében az év el­ső nyolc hónapjában hosszabb idő után többlet, 52 millió dolláros aktívum mutatkozik, a devizatartalékok 500 millió dollárral növekedtek. Jugosz­lávia devizabevételei ez alatt az idő alatt 15 százalékkal nőttek a tavalyi azonos idő­szakhoz viszonyítva, s az or­szág eleget tett minden kül­ső fizetési kötelezettségének. i * A Szövetségi Társadalmi Tervező Intézet eljutatta a kormányhoz az 1985. évi fej­lesztés tervezetét. Ez az ipa­ri termelés 4, a mezőgazda- sági termelés 3, a teljes áru- és szolgáltatásexport 13 szá­zalékos növelését irányozza elő. A tervezet az életszín­vonal 2 százalékos emelke­dését írja elő a több éves stagnálás illetve csökkenés után. A megoldás keresése Lassan egy esztendeje már, hogy Cipruson a török kö­zösség negyventagú nemzetgyűlése önkényesen kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Ezzel a mestersége­sen kettészakított sziget északi és déli része között gyakor­latilag megszűnt minden érintkezés. A hovatovább állan- dósodni látszó helyzet mögött százezrek tragédiája, kény­szerű menekülése, ideiglenes otthonok és romos városok figyelmeztetnek a ciprusi kérdés megoldatlanságára. A két közösséget elválasztó zöld vonalon az ENSZ békefenntartó erői vigyázzák a látszólagos nyugalmat. Ciprus sorsa azonban már egy évtizede témája a nem­zetközi fórumoknak. Tíz esztendeje, 1974-ben ugyanis Török­ország csapatokat tett partra a sziget északi részén. Ürü­gyet az adott Ankarának erre, hogy görög nacionalista érzelmű ezredesek egy csoportja puccsot kísérelt meg Makariosz ér­sek-elnök ellen, jelszavuk az enozisz, az anyaországhoz való csatolás volt. A török közösség, amely a lakosságnak 18 százaléka, minden eszközt hajlandó volt felhasználni, hogy megvédje önállóságát. A tavaly novemberben történtek, a sziget formális ket- tészakítása, a világon mindenfelé ellenérzést váltott ki. Egyedül Törökország sietett elismerni és támogatásáról biz­tosítani a ciprusi törököket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az események kapcsán kinyilvánította, hogy a szigeten csak egy köztársaságot ismer el. Egyúttal felkérte a főtit­kárt: folytasson jószolgálati tevékenységet, hogy „mihama­rabb előbbre lépjenek a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezésében”. A nemzetközi szervezet törekvését leginkább maguk az érintett felek nehezítik. Javier Pérez de Cuellar erőfeszítése az utóbbi hetekben némileg előmozdították a két közösség közeledését. Közvetetten bár, az ENSZ-főtit­kár személyes bekapcsolásával megkezdődött a párbeszéd, amelynek folytatása lehet október 15-től a tárgyalások má­sodik szakasza. Pérez de Cuellar konstruktívnak nevezte a legutóbbi kísérlete eredményét. A tárgyalófelek között azonban alapvető kérdésekben továbbra sincs egyezés. Kip- rianu ciprusi elnök olyan köztársaságot kíván létrehozni a szigeten, amelyet erős központi kormányzat irányítana. Denktas, a török közösség nevében konföderációs államot akar, amelyben a központi kabinet csak névleges hatalom­mal rendelkezne, a közösségek vezető testületéi pedig ön­állóan intéznék ügyeiket. Az ENSZ főtitkára — külön-külön meghallgatva mind a két felet — olyan áthidaló megoldást ajánlott fel a közösségeknek, amelyben egy kétkamarás tör­vényhozás (alsóházában 70—30 százalékban, felsőházában pedig 50—50 százalékban oszlanának meg a görög, illetve a török képviselők) irányítaná az ország ügyeit. Hosszú időre lesz még munkája Pérez de Cuellárnak A ciprusi kérdés megoldása felé vezető göröngyös úton a feleknek olyan lényeges kérdéseket kell tisztázniuk, hogy mekkora legyen a közösségek által ellenőrzött területek nagysága, hogyan osszák meg a hatalmat a központi kor­mány és a közösségek között. Maliár Eve 2 NÓGRAD - 1984. szeptember 22., szombat Minőségileg úi szinten a tagországok együttműködése A tagországoknak ésszerű­en és takarékosan kell fel­használni anyagi és munka- erőforrásaikat, az eddiginél jobban hasznosítani az álló- alapokat és a tudományos- műszaki potenciált — hangsú­lyozta Jürij Sirjajev, a Szó­fia liszticseszka ja Industrijá- nak abban a nyilatkozatában, amelyben a KGST-országok júniusi, felső szintű gazdasági értekezletén hozott határoza­tok végrehajtását, a szocia­lista gazdasági integráció in­tenzív fejlődésének útjait elemezte.' A lap pénteki számában közölt interjúban Sirjajev em­lékeztetőit rá, hogy a júniusi értekezleten hozott határoza­tok minőségileg új szintre emelik a tagországok együtt­működését. A KGST-n belül ma a legfontosabb feladauá közé tartozik az egyes tagor­szágok gazdaságának gyors ütemű átállítása az intenzív fejlődésre. Növelni kell a ter­melés hatékonyságát és töké­letesíteni kell szerkezetét is. A szocializmus anyagi-mű­szaki bázisának erősítése ér­dekében tovább kell növelni a tagországokban folyó ter­melés műszaki és technoló­giai színvonalát, megbízhatób­bá, tartósabbá és jobb minő­ségűvé kell tenni az előállított termékeket, gondoskodva vá­lasztékuk szélesítéséről és rendszeres megújításáról is. Az ipar feldolgozóágazatai­ban fel kell gyorsítani az ex­portpotenciái növelését. Viet­nam, Kuba és Mongólia gaz­dasági fejlettségét gyorsabb ütemben kell az európai KOST-tagországok szintjére hozni. Jurij Sirjajev az intenzí­vebb gazdasági fejlődés egyik feltételeként említette azok­nak a gazdasági szerkezeti problémáknak megoldását, amelyek a korábbi években keletkeztek a szocialista kö­zösségben. Negatívan hat például, hogy több KGST- országban még mindig meg­van az újratermelés egv ko­rábbi szakaszában kialakult ipari szerkezet, amely csak gyengén kötődik a saját for­rásokhoz, s főleg importból beszerezhető források felhasz­nálására épít. A nyersanya­gok és fűtőanyagok kiterme­lési költségeinek növekedése a Szovjetunióban túlnő a kül­kereskedelmi árai lésén: Olyan ipari szerkezetátalakí­tást követel, amelynek költsé­géi csak akkor szoríthatók" le a lehetőség szerinti legala­csonyabb szintre, ha a mű­szaki bázis átalakításának egyeztetett szerkezetpoliti­káját dolgozzák ki és valósít­ják meg. Sirjajev felhívta a figyel­mét árrá is, hogy a gazdaság intenzív fejlesztésében n- m szabad túlértékelni a külgaz­dasági kapcsolatok szerepét. Ha ez megtörténik, akkor egyrészt gyengülnek az eg a tagországoknak az inter ;v fejlődés érdekében tett erőké­szítéséi. másrészt felerősöd ik az a törekvés: hogy az inten- zifikálást „importált haté­konysággal” hajtsák végre. A korszerű műszaki berendezé­sek, jó minőségű anyagok, fejlett technológiai eljárások importja ugyan számottevően növelheti a munkatermelé­kenységet. ám ha befogadá­sukra nem készülnek fel megfelelően, akkor végső so­ron csökkentheti a népgazda­ság egészének hatékonyságát. Megalkuvás a törvényhozással Korlátozzák az MX-rakéták építését Megalkuvásra kényszerült a Fehér Ház és a Pentagon a törvényhozással a jövő évi katonai költségvetés ügyében. Annak érdekében, hogy a képviselőház elfogadja a jövő évi költségvetést, Reagan és Weinberger kénytelen volt beleegyezni az első csapas mérésére alkalmas MX-raké- ták építésének korlátozásába és a Pentagon nem kap akko­ra összeget, mint amennyit eredetileg akart. A demokrata többségű kép- viselőház és a republikánus be­folyás alatt álló szenátus kétfé­le költségvetést fogadott el, s az egyeztető tárgyalásokon most végül is 292,9 milliárd dollá­ros összegben állapodtak meg. Ez 28,7 milliárd dollár­ral több mint az előző költ­ségvetési évben megszavazott összeg, s az inflációs áremel­kedések leszámítása utón kö­rülbelül ötszázalékos növe­kedést jelent. A Pentagon nagy vereséget szenved íz MX-rakéták ügyében. A p- viselőház csak 15 rakéta :pi- téséhez járult hozzá, s ezt is ahhoz a feltételhez kötötte, hogy tavasszal újabb szava­záson kell dönteni a pénz fo­lyósításáról. A képviselők ezzel akarják rábírni a kor­mányt, hogy vegye komolyan a fegyverzet korlátozására vo­natkozó tárgyalásokat. Brandt—Axen megbeszélések Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nöke és Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Politikai Bizottságá- nag tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön Bonn­ban a két párt kapcsolatai­nak továbbfejlesztéséről tár­gyalt. Az egyórás, nyílt, tárgysze­rű légkörű megbeszélésen át­tekintették a legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. A Hermann Axen vezette ildöttség ez utóbbi kérdés- il kezdett kétnapos tanács­ost csütörtökön az SPD űegációjával, amelyet Egon ahr, elnökségi tag vezet. »» •• KMMCSHUS felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: Az őrhalmi „Hazafias Népfront-" Mgfsz-ben ..SZEDD ÉS VIDD almaszüretet hirdet a csitári gyümölcsösben szeptember 22-től 5 Ft-ért, a patvarci gyümölcsösben szeptember 29-töl 4 Ft-ért lehel az alma kilóját szedni ! Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat értesíti a la­kosságot. az ipari és mezőgazdasági üzemeket, hogy a Nógrád- kövesd-Balassagyarmat között megépült 120 kV-os távvezetéket 1984. október 1-én, feszültség alá helyezi. A távvezeték nyomvonala érinti: Nógrádkövesd, Szécsénke, Becske, Kisecset, Magyarnándor, Debercsény, Mohora, Csesztve, Szügy községek és Balassagyarmat város közigazgatási területét. — HÜTÖGÉI’KEZELŐ A VEZETÉK MEGKÖZELÍTÉSE ÉLETVESZÉLYES I — HŰTŐGÉPSZERELŐ — SZÁLLÍTÁSI ELÖADÖ. — ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐADÓ lelentkeznl lehet a válla­lat munkaügyi osztályán. Salgótarján város Tanácsának műszaki osztálya tartós haszná­latbavételre kínál: Salgótarján területén a Rózsafa úton kb. 800 m2 nagyságú, részlegesen közművesített (villany, ivóvíz, burkolt üt), családi házzal beépíthető építési telkeket. Tartós használatbavételi díj; 150.- Ft/m5. Jelentkezés: 1984. október 12-ig a műszaki osztályon. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom