Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! QTAM tits NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BlgQTrjÁGÁ ÉS A MEGVEI, TAN Á&S LAP»A • , XL. ÉVF., 221. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Megvalósuló beruházások Lakások, javuló egészségügyi ellátás, epulo vízmüvek A terveknek megfelelően alakulnak az idei településfejlesz­tési elképzelések Nógrácl megyében. A tanácsok fejlesztési terve mintegy 690 millió forint, amelynek nagy része kü­lönböző beruházások megvalósítását szolgálja, Az első fél­éves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanácsok gazdaság- szervező munkája tovább javult, a beruházások sorra meg­valósulnak. Az év első felében mintegy 275 millió forintot költöttek el Ez csaknem 9(1 millióval több annál, ameny- nyit az előző három év azonos időszakában a beruházások­nál felhasznállak. A legjelentősebb összeget lakások építésére fordítják az idén is a megye településein. A tervek szerint több mint másfél ezer lakás befejezésé­vel számolnak az év végéig, elsősorban a városokban, s ä nagyobb községekben. Augusz­tus végéig a tervezett lakások nem egészen fele került át­adásra. Az előzetes felmérések szerint a lakásépítési elkép­zelések minden bizonnyal meg­valósulnak, jóllehet a terve­zett lakásszerkezet módosul. A lakásgondok mérséklésére, a települések népességmegtar­tó képességének javítására az idén is intézkedések sora szü­letett. A fiatal húzások, a többgyermekes családok lakás­hoz juttatására a helyi taná­csok és a magyei tanács há­roméves programot készítet­tek. Ugyancsak támogatják a tanácsok a szakemberek — pedagógusok, orvosok — lete­lepedését a megyében. Ott­honteremtésükhöz. térítésmen­tes telkek biztosítására, épp­úgy pénzzel járó pályázatot írt ki a megyei tanács, mint a fiatal házasok és nagycsa­ládosok lakáshelyzetének ja­vítására. A lakások mellett változat­lanul fontos feladat a megyé­ben az egészségügyi és szociá­lis ellátottság fejlesztése, az általános iskolai tantermek biztosítása, továbbá a vízellá­tás javítása. A balassagyar­mati kórház rekonstrukciója folyamatosan halad, az év vé­géig minden munkával elké­szülnek. A pásztói kórháznál a terveknek megfelelően fo­lyik az építkezés. Befejezés előtt áll a Nyugat-nógrádi Térségi Vízmű, megfelelő ütemben halad a balassagyar­mati szennyvíztisztító hálózat építése. Hollókő csatornázása. A törpe vízmű építési prog­ramnak megfelelően, a bánki és a kétbodonyi hálózat ki­építése mellett várhatóan meg­oldódik a diósjenői üdülőte­rület vízellátása, is. Jelentős összeget fordíta­nak a tanácsok a különböző gazdasági egységek, intézmé­nyek fenntartására, folyama­tos munkájának biztosítására. Az egészségügyi és a szociális intézmények zavartalan tevé­kenysége mellett, a járó- és a fekvőbeteg-ellátás, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka nem kevés pénzt emészt töl. Ugyanakkor tovább szé­lesítik a házi szociális gondo­zói hálózatot, harminckét kör­zetben kísérleti modell sze­rint kezdődött e munka. Je­lentős összeget fordítanak a tanácsi vállalatok támogatá­sára, elsősorban a lakóházak felújítására. A tervezett fel­adatokat időarányosan telje­sítik a vállalatok, számottevő korszerűsítési, felújítási mun­kát végeznek ebben az esz­tendőben is. A költségvetési üzemek a tervezett 240 mil­lió forintból több mint 100 millió forintot használtak fel eddig különböző építési mun­kálatokra, szolgáltatásokra. Hatszáz hektárnyi területről takarítják be a napraforgót a palotáshalmi termelőszövet­kezetben. Három nagy teljesítményű kombájn vágja, csépeli az olajos magvakat, melyek tisztítás, szárítás után a közös gazdaság tározóiba kerülnek, ott várják a további felhasz­nálást. Növekednek a vállalkozó kutatóintézetek bevételei Őszi BNV Folytatódtak a szakmai programok Évadnyitó az Operában Százegyedik évadnyitó tár­sulati ülését tartotta meg szerdán a Magyar Állami Operaház társulata. Az újjá­varázsolt 100 esztendős Ope­raház nézőterén helyet fogla­ló művészeket, valamint a vendégeket — közöttük a re­konstrukcióban részt vett ma­gyar és külföldi vállalatok képviselőit — Szirtes György igazgató köszöntötte. Ezt kö­vetően Mihály András főigaz­gató emelkedett szólásra. Kö­szönetét mondott azért a megfeszített munkáért, amely­nek eredményeként 100. szü­letésnapján ismét közönséget fogadhat a főváros legjelen­tősebb zenei intézménye. A továbbiakban elmondta: a dalszínház — a hagyományo­kat követve — műsorait úgy igyekszik alakítani, hogy a komolyzene barátainak mind szélesebb köre ismerkedhes­sen meg a zeneirodalom re­mekműveivel. A dalszínház művészeinek új színházi idénye ma este a Hunyadi László című opera színrevitelével kezdődik meg az Erkel Színházban. A meg­fiatalított Operaházban első­ként az építők tiszteletére rendeznek műsort szeptember 25-én. A dalszínház megnyi­tásának 100. évfordulóján, szeptember 27-én díszelőadást tartanak, a nagyközönség szá­mára pedig két nap múlva rendezik az évadnyitó előadást. Mindhárom est programja azonos: Erkel Hunyadi Lász­lójának nyitánya, a Bánk bán I. felvonásának 1. képe, Bar­tók—Seregi A fából faragott királyfi című táncjátéka, va- amint Kodály „Psalmus Hun- garicus”-a. Mihály András végezetül emlékplaketteket és -lapokat nyújtott át a nyugdíjasoknak, valamint a húsz évnél régeb­bi társulati tagoknak és ope­raházi dolgozóknak. (MTI). A UNV-n szerdán folyta­tódtak a szakmai programok, az ipar és a kereskedelem tárgyalásai, több kiállító tá­jékoztatta az újságírókat ed­digi tapasztalatairól. A Buda­pesti Harisnyagyár vezetői már kora reggel megkezdték tárgyalásaikat az alapanyag- gyártókkal, hogy időben gon­doskodhassanak a jövő évi fonalellátásról. A Békés me­gyei Zöldért szakmai napot rendezett, amelyen kereske­delmi partnereivel megismer­tette a vásáron is kiállított újdonságait, többek között a diétás készítményeket. A MEBELINTORG szovjet külkereskedelmi egyesülés szakemberei a magyar bútor­ipar és kereskedelem képvi­selőivel az együttműködés A mai Nógrád területén három és fél ezer évvel ez­előtt élt emberekről közvetí­tenek érdekfeszítö üzenetet azok a bronzkori leletek, ame­lyeket Bujákon hozott jel­színre a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régészeti cso­portja. A középső és a késő bronzkor váltásának idősza­kában feltételezett település helyén — élelmiszer-tároló és hulladékgödrökből — a föld alól mintegy hetven jól res­taurálható, különböző nagysá­gú, gazdagon és mívesen dí­szített cserépedény. állati csontból készített tűk, lyu­kasztók, kerámiaformázó, -si­mító szerszámok, bőrkikészí­tő kalapácsok, szarvasagancs­ból eszkábált földművelő — ásó-fúró — alkalmatosságok, továbbá bronztűk, ékszerek kerültek elő. Találtak két ön- töminla-töredéket is, ami módozatairól tárgyallak. A nap további programja: a Délker ezúttal vidéki keres­kedelmi partnereit tájékoztat­ta az év végi déligyümölcs-el­látásról és jövő évi terveiről. A Dohányértékesítő Vállalat a nagyközönség számára ter­mékbemutatót tartott újdon­ságaiból. Az Állatni Biztosító képviselői sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a túristák biztosítási lehetőségeiről, illet­ve a magyar—amerikai biz­tosítási megállapodás múlt évi tapasztalatairól informál­ták az újságírókat. Délután Rév Lajos, az OKISZ elnöke kiosztotta a legjobbnak ítélt szövetkezeti termékek OKISZ- díjait. A délutáni órákra vár­ták a háromszázezredik láto­gatót a BNV-n. ■ arra utal, hogy az egykori te­lepülésnek saját bronzműves- sége lehetett. Á bujáki leletet az teszi tudományos, történeti szem­pontból roppant érdekessé, hogy világosan és félreérthe­tetlenül tükrözik azt a folya­matot, amely ebben a térség­ben megtörte a középső bronzkori kultúrát, s a késő bronzkor küszöbén egy me­rőben új életformát, kultúrát alakított ki a Kárpát-meden­cébe». AZ egymással kevere­dett, egymásra rakódott le­letek egy részén ugyanis fel­ismerhetők a Duna—Tisza-kö- zi vatyai kultúra, más ré­szén az alföldi füzesabonyi, és a „helyi" hatvani kultúra — végül az új,• a halomsíros kultúra jegyei: egy nyugatról behatoló népvándorlás térhó­dításának bizonyítékai. A dunaújvárosi „koszideri” Tegnap Salgótarjánba ér­kezett dr. Horváth István, a Magyar Népköztársaság bel­ügyminisztere, és dr. Péter János, rendőr vezérőrnagy, a belügyminiszter helyettese. A vendégeket fogadta Géczi János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Nógrád me­gyei pártbizottság első titká­ra, aki megyénk politikai, gazdasági eleiéről tájékoztat­ta őket. Szólt a rendőrség megyei munkájáról, a főkapi­tányság előtt álló feladatok­ról. A miniszter és helyettese délután a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságon foly­tatott beszélgetést. Szerémi Sándor rendőr ezredes, a Nóg­rád megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője jelentést tett a megyei rendőri munká­ról, a feladatokról, a személyi állománnyal összefüggő teen­dőkről. Az elvtársi, szívélyes lég­körű tárgyalás után a belügy­miniszter és helyettese a há­zigazdák kíséretében vidéki körúton vett rész. és néhány Szlovákiában fel­tart kultúrával rokon bujáki leletek jelenleg egyedülállóak Észak-Magyarországon. Feltá­rásuk, a leletek tanulmányo­zása, elemzése a szakemberek számára közelebb hozza a három és fél ezer évvel ez­előtt végbement kultúravállas drámai folyamatát, de telje­sebbé teszi a bronzkori Nóg­rád megítélését is. A többi között fényt villant e hegyes- völgyes, erdős vidék szerepe­re, jelentőségére: a hódítók elől futó különböző népcso­portok itt tartós menedékre leltek és sokáig megőrizhették magukkal^ hozott kultúrájukat is. A bujáki bronzkori lelete­ket, feldolgozásuk restaurá­lásuk után a szécsényi Kubi­nyi Múzeumban teszik köz­szemlére, de jövőre bemutat­ják Bujákon is. Az elmúlt másfél év során kilenc ipari kutatóintézet tért át vállalati formában végzett tartató-fejlesztő szolgáltatá­sokra. Újszerű tevékenységük szorosan kapcsolódik a ter­melővállalatok szükségletei­hez. Az Ipari Minisztérium értékelése szerint az átállás eddigi tapasztalatai kedvező­ek. A változás segíti az ipar- vállalatokkal fenntartott kap­csolatok elmélyítését, vala­mint a gyakorlati jellegű kutatások, fejlesztések ará­nyának bővítését. A kutató­fejlesztő vállalatok tevékeny­ségének gazdasági alapjává egyre inkább saját bevételük válik és fokozatosan háttérbe szorul a központi, főhatósági finanszírozás. A Vasipari Kutató- és Fej­lesztő Vállalatnál (VASKÚT) már a teljes tevékenység 90 százalékát meghaladta a vál­lalati megrendelésre végzett kutatás, fejlesztés. Ezen be­lül is ugrásszerűen bővült a válalkozó jellegű, saját koc­kázatú tevékenység, amikor a vállalat szakemberei kész technológiát, termékeket ala­kítanak ki — kísérleti üze­mükben esetleg a prototípust is legyártva — és azt kínálják eladásra. Ilyen saját szaba­dalmon alapuló technológiá­juk például a szerszámacél gyártására alkalmas úgyneve­zett elektronsalakos átolvasz- tási eljárás, amelynek segít­ségével úgy tudják változtat­ni az alapanyagok vegyi ösz- szetételét, hogy a kész szer­számok élettartama három­négyszeresére növekszik. A VASKUT-nál a hatékonyabb munkát a belső érdekeltségi rendszer átalakításával is igyekeznek ösztönözni. A vál­lalat osztályai önelszámoló egységként működnek, bevéte­leikből fedezik kiadásaikat, bizonyos bevételi szint meg­haladása esetén pedig pré­miumot kapnak. A Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatnál ma már jóformán csak vállalati — elsősorban gépipari — megbízásra dol­goznak. A gyorsan változó, sokféle igény kielégítése vé­gett megszüntették a korábbi főosztályokat és osztályokat, helyettük négy kutatólabora­tóriumot hoztak létre. Ezek a VASKUT-hoz hasonlóan meg-; határozott témakörökben ön­álló vállalkozóként dolgoznak. Tevékenységük nyomán — amelyet egy közpwiti kísérle­ti üzem és szerkesztő-rajzoló apparátus is kiegészít — ta-: valy több mint 10 százalékkal nőtt a vállalati nyereség 1982-höz képest. Napjainkban a termelő vállalatoknál már sokhelyütt alkalmazzák a Méréstechnikai Fejlesztő Vál­lalat elektronikus mérőmű­szereit. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban például ilyen műszerek segítségével mérik a futóművek terhelési próbái­nak, gyorsulási képességének adatait és egyéb műszaki tu­lajdonságait. Az Autóipari Kutató és Fejlesztő Vállalatnál — ahol ugyancsak önelszámolóvá tet­ték az egyes kutatási terüle­tekre szakosodott főosztályo­kat — szintén elsősorban vál­lalati megrendeléseknek tesz­nek eleget. Arra is töreked­nek, hogy egyes saját fejlesz­tésű termékeik gyártásában maguk is részt vállaljanak. Zajos gépek, berendezések burkolására például speciális zajcsökkentő fedőlemezt ala­kítottak ki, amelyek összesze­relését tavaly óta a vállalat­nál végzik el. Részegységek gyártásával bekapcsolódtak az új Ikarus autóbuszcsalád egyes főegységeinek előállítá­sába is. A Miskolci Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat több mint száz termelő válla­lattal áll munkakapcsolatban, köztük NDK-beli, román, csehszlovák és finn cégekkel is. Saját korszerű laborató­riumaiban, . gyártócsarnokai J ban évente számos új szaba­dalmat fejlesztenek és kísér­leteznek ki. A vállalat egyik, a közelmúltban befejezett legjelentősebb fejlesztése az alumíniumipar munkáját se­gítő hőkezelő kemencék ki­alakítása. A Székesfehérvári Könnyűfémműben 100 millió forint értékben 8 újfajta ke­mencét szereltek fel, amelyek a korábbiaknál nagyobbak, teljesítményük 40 tonnáig ter­jed. Ilyen kemencéket eddig az alumíniumiparban csak tőkésimportból tudott besze­rezni és hazai gyártásuk je­lentős devizamegtakarítást tett lehetővé. (MTI) .................................................................................................................................................................................................i....... ■ tinin A közép- és késő bronzkor találkozása Bujákon Három és fél ezer éves kultúraváltás a Kárpát-medencében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom