Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-19 / 220. szám
Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy minél változatosabban, minél többféle élel- miszeről állítjuk össze étrendünket, annál helyesebben járunk el. A különböző élelmiszerek ugyanis kiegészítik gymást; ami hiányzik az egyikből, azt szolgáltatja a másik. Ebben rejlik a vegyes táplálkozás egészségvédő hatása. Ezért nem lehet elfogadni egyetlen szélsőséges, egyoldalú irányelveket valló táplálkozási szokást sem. Ahogy nincs olyan élelmiszer, amely egymagában minden tekintetben tökéletes volna, egyformán fedezné az ember energia-, fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin- és ás- ványianyag-szükségletét, éppen úgy táplálékaink között sincs teljesen értéktelen élelmiszer, mert valaminek pótlására vagy kiegészítésére szolgál. Jó példák erre a sokáig értéktelennek tartott diétásrostok, gyakorlatilag emészthetetlen szénhidrátok, amelyek ma már egyes vélemények szerint korunk egyik „táplálkozási hiánybetegségét” okozzák. Abban is sokan egyetértenek, hogy hiányuk veszélyeztető tényezőként szerepel számos, úgynevezett civilizációs betegség, mint elhízás, cukorbetegség, szív- és érbetegségek, és számos vastagbél-megbetegedés kialakulásában. A világ lakosságának táplálkozását vagy a túltáplál- kozás, vagy a hiányos táplálkozás jellemzi. Míg a földünk lakosságának jelentős része éhezik, addig az iparilag fejlett országok lakosai bőségesen esznek húst, zsírt, cukrot és finomított lisztet, ugyanakkor kevesebb növényi rosthoz. kevesebb káliumhoz, magnéziumhoz, s kevesebb vitaminhoz jutnak hozzá. Hasonló táplálkozási szokás figyelhető meg hazánkban is. Ha az utóbbi, közel negyed évszázad táplálkozási szokásait az évi egy főre jutó élelmiszer-fogyasztásban vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy hús-, tej-, tejtermék-, tojás-, zsiradék- és cukorfogyasztásunk jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a gabonafélék, a burgonya-, a zöldségfogyasztás csökkent, ami a növényi rosthiányt elősegítette. Ezt a gyümölcsfogyasztásunk emelkedése sem tudta kivédeni. Jelentős változás és növekedés történt az üdítő ital fogyasztásában, ugyanakkor sajnálatos, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása is jelentősen emelkedett. A luxusenergiát biztosító zsiradék- és cukorfogyasztás a nem kívánatos elhízást segíti elő, ami nem közönbös az egészségre. Jól ismert, hogy 5—14 százalékos testsúlytöbblet 22 százalékkal, a 15—24 százalékos többletsúly 44 százalékkal, míg a 25 százaléknál nagyobb többletsúly 75 százalékkal rontja az életki1 .á fa crvlc o f A jelenlegi 13 340 kJ (3200 kcal) fogyasztásunkat kívánatos volna 12180 k.J-ra (2900 kcal-ra) csökkenteni. Táplálkozásunkban ezért elsősorban a luxusenergiát szolgáltató felesleges cukor és zsiradék mennyiségét mérsékeljük, ugyanakkor a rosthiány korrigálására ea?*ünk diétásrostban gazdagabb élelmiszereket, a zöldséPsaláták. gyümölcsfélék mellett ezt szolgálják a A Dnyepropetrovszkban élő, 61 éves Nagyezsda Ar- tyemova Lebegvina húsz évet töltött alvásszerű letargikus állapotban. Az orvosok véleménye szerint ez az állapot a 33 éves korában elszenvedett idegmegrázkódtatás következménye volt. A szakemberek minden kísérlete, hogy Nagyezsda Lcbegvinát felébresszék a kábulatból, sikertelen maradt. A beteget szonda segítségével táplálták, s az or. voKok, akik a szervezet biolón táplálkozásról napjainkban egyre népszerűbbé váló gabonaipari termékek, étkezési búzacsíra, étkezési búzakorpa és a barna kenyér fogyasztása is. Étkezéseink során szívesebben eszünk a rágást kevésbé igénylő élelmiszereket, mintha ezzel is jeleznénk, hogy nincs idő az időigényes rág- nivaló ételek fogyasztására. A fogorvosok megállapítása szerint a rágáshiány már kisgyermekkorban a fogak szuvasodásához és fogínygyulladáshoz vezet. Mindez azt mutatja, hogy táplálékainkat minél gazdagabb és minél több formában elkészítve fogyasz- szuk. • Mikor együnk? A napi egyszeri, nagy étkezések helyett megkönnyíti és egyenletesebbé teszi az emésztési, a felszívódási és a hasznosítási folyamatokat a napi 4—5 alkalomra elosztott étkezés. Helyesnek azt mondhatjuk, hogy a nap folyamán a reggeli az összenergiamennyiség 25 százaléka, a tízórai 10 százaléka, az ebéd 35 százalék és a vacsora 30 százalék. A gyermekeknek 30 százalék ebédet és 5 százalék uzsonnát adunk. Mindez hozzásegíthet bennünket, hogy egészségünket megőrizzük, munkabírásunkat fokozzuk és az étkezés örömet okozó funkcióiát is élvezzük. giai folyamatait vizsgálták, meggyőződtek arról, hogy minden folyamat teljesen normálisan zajlik le. Az asz- szonv 11 évvel ezelőtt tért magához, egy másik megrázkódtatás, az édesanyja halála következtében. Lebegvina most jól érzi magát. Koránál sokkal fiata- labbnak látszik, a 3 hónapos gyógytornakúra után aktív életet él, leányának segít az unoka nevelésében. dr. Rigó János Húsz évet aludt Kiskereskedők figyelem! A Nógrádi megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a 33/19ÍS. (IX. ZZ.) MT. SZAMÜ RENDELET ALAPJAN 1984. NOVEMBER I5-TÖL — 1989. NOVEMBER 15-IG bérleti üzemeltetésre MEGHIRDETI AZ ALÁBBI ÜZLETEIT: Szükséges Boltszám: Telephelye: létszám: Élelmiszer: * 169-es Salgótarján, Dimitrov u. 30. 1 fő 174-es Salgótarján, Petőfi u. 78. 3 fő 210-es Salgótarján, Zója krt. 11. 2 fő 38-as Salgótarján, Szécsényi u. 48. 2 fő 124-es Balassagyarmat, Damjanich u. 6. 1 fő BÜFÉK: 168-as Salgótarján, Kistarján út 7. (számviteli főiskola) 1 fő 11-es Mátranovák, Ganz-MAVAG 1 fő 205-ös Salgótarján, Volán 1 fő HÜSBOLTOK 119-es Salgótarján, Batsányi u. 16.. 1 fő 173-as Salgótarján, Rákóczi út 183. 1 fő A pályázatokat írásban, a vállalat által rendelkezésre bocsátott példányban 1984 október 19-én délután 15 óráig kell benyújtani ni). Salgótarján, Ady Endre út 3/b. nyomtatványon ? . (vagy postára ad A versenytárgyalás 1984. október 30-án (kedden) délelőtt 10 órakor a vál lalat központjában, Salgótarján Ady Endre út 3/b. I. emelet 31-es szoba. \ A versenytárgyalásra a meghirdetés sorrendjében kerül sor. Minden egyéb tájé -•koztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat közgazdasági osztálya és a jog tanácsos ad. (Salgótarján, Ady Endre út 3/b.) Ärcolc IcozelrSl Ha a szüleim látnák. z itt az én hazám, a E most mellettem épülő már a gyerekeké. A régit kinőttük, újat kell mellé építeni — tárja szét a karját a szécsényi Galcsik Gyula, aki ebben az évben töltötte be születésének 60. életévét, s ment el nyugdíjba megérdemelt munka után. — Ha a szüleim látnák.. Mindig ez jár az eszembe. Az, hová is jutottunk az eltelt negyven év alatt. Apám gazdasági cseléd volt, tized- magával nőtt fel a családban. Mi kilencen voltunk testvérek. A hat elemi elvégzése után magam is cseléd lettem, mint az apám. Galcsik Gyula korát meghazudtoló, örökmozgó ember. Annak idején — ahogyan ő fogalmázott —, hogy az estéket elverjék, ezüst- és aranykalászos tanfolyamot végzett. Aztán jött a háború. Az apja katona lett 1941-ben, Gyula volt a legidősebb. A családra, testvéreire ő keresett. Hosszú és göröngyös út veJ zetett neki is a felszabaduláshoz. Hogy meggyorsítsa a háború végét, a két öcssével ökrös szekéren hordta a lőszert a szovjet katonáknak. A földosztás szele őket is megérintette. Hét holdat kaptak a Szabados-földbirtokból. Öt- venoen már az első tírmsú termelőszövetkezetet alapították, 1951-ben a harmadik típust választották. Ezzel be is fejeződött Galcsik Gyula mezőgazdasági tevékenysége. — 1950-ben a járási tanácson dolgoztam, egy évvel később annak a személyzetise lettem. De dolgoztam a járási pártbizottságon, függetlenített párttitkára lettem Szé- csénynek. Olyannyira, hogy az 1951-ben megalakult községi pártbizottságnak ma is tagja vagyok. Az út azért továbbra is göröngyös maradt. A párt hol ide, hol oda szólította. Aztán a betegség is közbeszólt. Szomorú emlékek keverednek az emberben. — Át kellett élnem az ellenforradalmat. Elzavartak a partbizottságról, de nem sokáig tétlenkedtünk, összeköiő lettem a párt és az úgynevezett pufajkások között. Tartottam a kapcsolatot a megyei és a járási elvtársakkai. Aztán gyorsan kimondtuk, hogy újjá kell alakítani a pártot. Bodnár József, Berecz- ki Imre, Dús József, Gólyán Balázs, meg a többiek gyorsan a segítségünkre jöttek. Eszmei és gyakorlati harcot kellett vívnunk akkor a községben. Emlékszem, még megvolt a nemzetőrség, de 1957 január elején tizenegyed magammal megalakítottuk a munkásőrséget és leszereltük a nemzetőröket. A termelőszövetkezetet is fel akarták oszlatni az ellenforradalmárok. De nem sikerült. Pásztor Jóska, Berki István, Gólyán Balázs és testvére Laci, Szmolnik Pista még ma is itt élnek közöttünk. Nagyon tisztelem őket, egyenes, határozott emberek. Magam huszonöt évig voltam a munkásőrség állományában, most tartalékos vagyok, de ha hívnak, megyek. Á zt hinné az ember, hogy nagyon egyszerű Galcsik Gyula életútja. Pedig nem az. A párt mindig hívta, s ő mindig vállalta az újabbnál újabb feladatokat. 1957-ben az áfész elnöki tisztségét tölti be, ma is az intéző bizottság elnöke. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a városi joggal felruházott nagyközségi tanácsban ma is társadalmi elnökhelyettes, s a végrehajtó bizottságnak megalakulásától tagja. Hogy mi lett volna Szé- csénnyel, ha Galcsik Gyulát, a nagy többség nem helyezi a párt, a tanács, az áfész vezetésének különböző posztjaira, ma még nem lehet megmondani. Nagyon sokoldalú ember. 1950. május 27-én, a következő kéréssel fordult hozzá a párt: három hónapra vegye át a bútoripar szécsényi telepének vezetését. A három hónapból csaknem két évtized lett! Becsülettel, kemény munkával állította helyre az új gyárat. Voltak-e bukkanok? Talán igen, talán nem. Erről Galcsik Gyula sem beszélt szívesen. Pedig a bútoripar, amelyet ő szervezett asztalosokból, ácsokból, kisiparosokból, valóban nevéhez fűződik. Hiszen a második világháborúban lerombolt község újjáépítése 1960-ig tartott. Az igazi fejlődés innét számítható. A téglagyár és a malom mellé felépült a gépállomás, a bútorüzem, számos lakás, termelőegység, mint az ELZETT, a TÖVÁL. Maga Galcsik Gyula fogalmazott így: — Egy képzeletbeli emléktáblán az új házak létesítmények és üzemek falán ott lenne valamennyin a nevem. Hiszen az alapkőletételtől a felépítés nehéz korszakával együtt az átadásig, valamenyJ nyinél ott voltam. Túl van a hat évtizeden. Fel-felcsillan szeme fénye, amikor családjáról beszél. 1951-ben nősült, a feleség is kilenc gyerek közül került ki. Ma a saját új háza mellett, a nagy családon belül két gyermekét, két unokáját látja. — A nagy közösségért és ezért a kis családért is érdemes volt dolgozni, élni, harcolni. Ma is sokan felteszik a kérdést: Gyula, hogy telnek napjaid? Mit válaszolhatnék erre: Nagyon jól! Ott vagyok a tanácsi munkában, a pártbizottság területfejlesztési munkabizottságában. Minden második szerdán fogadónapos vagyok a pártbizottságon. De megtalálnak a munkásőri feladatok teljesítésében, a többbi között a lövészetben is. A nagyközségi sportkörnél 25 éve vagyok társadalmi elnökhelyettes. Már említettem, hogy az áfész intéző bizottságának elnöki tisztét betöltőm, egyik legfontosabb feladatomnak az áruellátást és a szervezettség fejlesztését tekintem. Szóval így telnek napjaim. A beszélgetés során mint a mesében, itt is felvetődött: mi lenne a három kívánsága. Galcsik Gyula nagyon határozottan válaszolt: — Olyah pártpolitikát folytatni, hogy béke legyen ezen a földön. Aztán sokáig szolgálni a közösséget. Sokáig élni a családdal egészségben, amelyik az első kettőből önmagától adódik. A kitüntetések egész sorát vesszük elő. Megtalálható benne a tanácsi munkáért, a pártpropagandáért, a munkásőri szolgálatért kapott elismerés. — Soha nem számítottam arra, hogy én kapjam az elismerést. Mindig annak örültem, ha mások kapták a kitüntetést, hiszen abban az én munkám is tükröződött. *■ röm és gond váltakozik a beszélgetés során. Ré- gi gyermekkori élmények elevenednek meg a fel- szabadulástól a mai nyugdi- jasnapoKig. És Galcsik Gyula büszke lehet. Keze nyoma valóban ott van Szécsény minden házában, középületében. Épp ezért is van az, ha az utcán megy, mindenki köszön néki, ő is üdvözöl minJ denkit. Felemelt fejjel jár — járhat is —, az utcán. Somogyvári László Döntött a Legfelsőbb Bíróság Miért ártott a permetezés ? Az egyik mezőgazdasági ge stb. Hogy ezek a ténye- miai állomás tapasztalata is termelőszövetkezet egy keres- zők valóban reálisak, de még megerősítik, mert hasonló tü- kedelmi vállalattól beszer- feltáratlanok, a Legfelsőbb neteket már a szóban forgó zett vegyi anyaggal napra* Bíróság által meghallgatott esetet megelőzően, több év- forgó-ültetvényén repülőgépes szakértők, továbbá a megyei vei korábban is észléltek. permetezéssel lombtrágyázást növényvédelmi és agroké- H. E. végzett. Alig egv hét múlva károsodást észleltek, és áí a gyanú merült fel, hogy a felhasznált anyag okozta. A bekövetkezett terméscsökkenés miatt a tsz a vállalat ellen 5 és Cél millió forint kártérítés fizetéséért pert indított.. Az ügyben több szakértőt hallgattak meg, majd az igazságügyi mezőgazdasági szakértő bizottságtól felülvéle- ményt szereztek be. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság elutasító ítéletet hozott. A döntés indokolása szerint a permetezésnél felhasznált szert abból, ami a tsz raktárában maradt, megvizsgálták. de idegen anyagot nem találtak benne. Tehat megdőlt az a feltevés, hogy szennyezett volt, noha a károsító tünetek nyomban alkalmazása után jelentkeztek A kárnak azonban számos oka lehetett, amit a tudomány ma még nem tud megállapítani Ilyenek például a korábbi evekben a szobán forgó területen felhasznált vegyszerek utóhatása, illetve azoknak egymásra hatása, továbbá a hőmérsékleti viszonyok, a csapadék érkezésének időpontja és minősége, a növények érzékenyséEgy hete tisztítják az árkot Nagylóc és Szecsen.v Kozott a Budapesti Közúti Igazgatóság salgótarjáni dolgozói és munkagépei. — Bencze — NQGRAD - 1984. szeptember 19,, szerda 5
