Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

„I Szovjetunió a komoly és konkrét tárgyalások híve Kcnszfantyin Csernyenko válasza a Pravdának »V A Szovjetunió a komoly és konkrét tárgyalások híve, s e szemszögből ítéli meg a köz­te és az Egyesült' Államok jelenlegi kormányzata közöt­ti kérdések megoldását. Nagy horderejű politikai kérdések­ről folytatandó párbeszéd és tárgyalás értendő ezalatt olyan kérdésekről, amelyektől az emberiség sorsa függ. Bennünket nem kell meg­győzni e párbeszéd hasznos­ságáról. Ezt hangsúlyozta Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Prav­da kérdéseire adott válaszá­ban. Washingtonban sajnos, e tárgyalásokat másképpen ke­zelik. Például a hadászatiés közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverzet korlátozása es csökkentése kérdésében Washington több mint egy éven át minden ürügyet meg­ragadott arra. hogy kitérjen a tárgyalások elől. Ezt az időt arra használta fel, hogy újabb széles körű katonai programok megvalósításához lásson hozzá — mutat rá Csernyenko. Az SZKP KB főtitkára vá­laszában kitér arra is, hogy Washington tárgyalási kész-' ségről beszél az űrfegyverke­zés kérdésében, sőt. úgy fo­galmaz, hogy delegációt is küld Bécsbe. Valójában az űrfegyverkezés megakadályo­zását az Egyesült Államok kormányzata nem akarja. Szándékai arra irányulnak, hogy a világközvélemény előtt igazolja kozmikus fegy­verkezési terveinek megvaló­sítását. Éppen emiatt nem kapott pozitív választ ame­rikai részről a szovjet tár­gyalási javaslat. Az ameri­kai fél a tárgyalás céljainak megvitatásakor mindenekelőtt r tárgyalások témakörének megváltoztatására töreke- jdett A Szovjetunió azt Javasol­ja, hogy zárják ki a fegy­verkezési verseny világűrre való kiterjedésének lehetősé­gét: teljesen mondjanak le a kozmikus támadóeszközökről, így a műholdelhárító fegy­verekről is. Vagyis, hogy ne érje háborús fenyegetés a földet a világűrből, a világ­űrt a földről és a világűrből. Legelső lépésként a Szovjet­unió azt javasolja, hogy a tárgyalások megkezdésével egyidejűleg kölcsönösen fa­gyasszák be a kozmikus tá­madórendszerek kipróbálását és hadrendbe állítását. Egy ilyen megállapodás nemcsak hogy elejét venné a kozmikus fegyverkezési hajszánál!:, hanem elősegíte­né. más stratégiai fegyver­zetek korlátozása és csök­kentése kérdésének megoldá­sát is — hangoztatta Konsz­tantyin Csernyenko. A republikánus párt kong. resszusán elhangzott beszé­dekből, az ott elfogadott vá­lasztási programból következ­tetni lehet arra, hogy miként tekint ' a világra az Egye- sült Államok jelenlegi kor­mányzata, milyenek a szán­dékai, s meg kell mondanom, hogy benyomásaink lehan­golóak — állapítja meg az SZKP KB főtitkára. Míg a népek holnapjukat féltve felelősségtől áthatott politikát várnak el a kormá­nyoktól, amely a nemzetközi béke megerősítését szolgálja és elősegíti a fegyverkezési hajsza radikális korlátozását és megszüntetését, a válság­gócok felszámolását — Wa­shingtonban a katonai erő durva alkalmazásának szán­dékát hangoztatják. Washing­tonban egyszerűen elveszítik realitásérzéküket. A világ ra­dikális módon megváltozott — hangoztatja Konsztantyin Csernyenko. A problémák erővel nem oldhatók meg. Mások kárá­ra a saját biztonság nem nö­velhető. Téves manapság az olyan számítgatás, hogy ka­tonai fölényre lehet szert ten­ni egy remélt nukleáris há­borús győzelemmel. Ismétlem, a Szovjetunió maga nem tö­rekszik katonai fölényre má­sok felett, de nem enged meg fölényt maga felett sem. El kell ismerni azt a tényt, hogy a mi két államunk csakis egyenlő félként kezelheti egy­mást a másik törvényes ér­dekeinek figyelembevételé­vel. Ennek nincs ésszerű al­ternatívája — szögezte le Csernyenko. Konsztantyin Csernyenko a Pravdának adott válaszában újfent hitet tett amellett, hogy a konfliktusokat békés eszközökkel kell rendezni az érdekelt felek álláspontjának figyelembevételével a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sának célját szem előtt tart­va. Az SZKP KB főtitkára pél­daként említi a közel-keleti helyzetet. .Az ottani esemé­nyek megmutatták, hogy a béke nem teremthető meg kü- lönalkukkal és még kevésbé katonai beavatkozással. A tér­ségben gyökeres javulás csak­is minden érdekelt fél közös erőfeszítésével érhető el. Eb­ből indul ki a közel-keleti békés rendezésre irányuló szovjet tervezet is. A genfi tárgyalásokra visz- szatekintve Csernyenko kifej­tette: az Egyesült Államok képviselői korántsem építő szándékkal érkeztek oda, ha­nem olyan megoldást szeret­tek volna elérni, ami az Egyesült Államoknak katonai fölényt biztosított volna a Szovjetunió felett. Csakis az egyenlőség és a felek egyen­lő biztonsága elvének szigo­rú betartásával lehet komoly és eredményes tárgyalásokat folytatni. Az vezetett a genfi tárgyalások megszakadásához, hogy Washington megtagad­ta ezt az elvet. Túlságosan sok olyan kér­dés van napjainkban, amely megvitatásra és megoldásra vár. És meg is kell oldani azokat. Határozottan meg akarom erősíteni készségün­ket a párbeszédre, a tisztes­séges és komoly tárgyalások­ra, amelyek olyan megállapo­dások létrehozását eredmé­nyezik. Olyanokat, amelyek figyelembe veszik minden or­szág és nép biztonságának ér­dekeit. Mi így értelmezzük a párbeszédet — fejezte be Konsztantyin Csernyenko a moszkvai Pravdának adott vá­laszát. Brit békeharcosok letartóztatása Száztizenegy békeharcost tartóztatott le a brit rendőr­ség pénteken a Londontól északkeletre lévő Alconbury- ban, az amerikai repülőgép­támaszpontnál. A bázis előtt órákon át több százan tüntet­tek az amerikai robotrepülő­gépek telepítése ellen. Hazánkba érkezett a csehszlovák i külügyminiszter Szombaton Várkovyi Péter külügyminiszter meghívására — háromnapos, baráti láto­gatásra — hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. Várko- nyi Péter Győrött találkozott csehszlovák kollégájával. A vendégeket a megyei pártbi­zottság székházában Háry Bé­la, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye poli­tikai, gazdasági, kulturális életéről, valamint a tanácsok tevékenységéről. A külügyminiszterek ezt követően megkezdték tárgya­lásaikat: a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok jelenlegi hely­zetéről és fejlesztésének to­vábbi lehetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserélnek véle­ményt. A találkozó résztvevői a késő délutáni órákban Sop­ronba utaztak. Várkonyi Pé­ter a vendégek tiszteletére vacsorát adott a Lővér Szálló­ban. (MTI) Mitterrand Marokkóban Francois Mitterrand francia államfő pénteken Marokkó­ba érkezett, és találkozott II. Hasszán marokkói királlyal. Mitterrand tájékozódott a marokkói—líbiai államszövet­ség tervéről, és vendéglátójá­val megvitatta a csádi prob­lémát. Amnesztia Uruguayban Az uruguayi katonai 'kor­mányzat börtönéből, a legfel­sőbb bíróság rendeletére, pén­teken szabadon bocsátották Jaime Gerschunit, az Uruguayi Kommunista Párt egyik veze­tőjét. A katonai junta, a no­vemberre tervezett választá­sok hangulatának javítása ér­dekében engedélyezte, hogy a legfelsőbb bíróság felülvizs­gálja 700, sok éve börtönbe vetett politikai fogoly ügyét, ám összesen 188 ember sza­badon bocsátását tervezik csak. Gerschuni az 1973-as katonai államcsínyig parla­menti képviselő volt. A par­lament feloszlatása és a bal­oldali pártok betiltása után, 1974jben tíz és fél évi börtön­re ítélték. Vietnam nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata 1984. szeptember 1. LE DUAN elvtársnak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, TRUONG CHINH elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnöké­nek, PHAM VAN DONG elvtársnak. a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa el­nökének, Hanoi Kedves elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti, ünnepe, ni ország függetlensége kikiáltásának 39. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minisztertaná­csa. dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jó- kivánságainkat küldjük önöknek, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Kö~- társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, a baráti vietnami népnek. A magyar kommunisták, népünk őszintén, üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket a vietnami nép kommunista pártja vezetésével a társadalom és a gazdaság szocialista átalakításában elért. Változatlanul szolidárisak vagyunk az­zal a harccal, amelyet e vívmányok megvédéséért és meg­szilárdításáért folytat. Nagyra értékeljük cs támogatjuk a Vietnami r'~n-iaHsta Köztársaság külpolitikai törekvéseit és kezde nézéséit, amelyek Délkelet-Ázsia békéjének és biztonságának erősí­tésére. a térség országai közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására irányulnak. Meggyőződésünk, hoget pártjaink, országaink és népeink barátsáaa és együttműködése a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján tovább erősödik a szocializmus, a haladás és a béke ügyének javára. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önöknek, a vietnami népnek a pártjuk V. kongresszusán elfogadott célkitűzések megvalósításához, hazájuk felvirá­goztatása érdekében kifejteit felelősségteljes tevékenysé­gükhöz. KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, L OSONCZ1 PAT- a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Nguyen Huu Thot, a VSZK nemzetgyűlésének elnökét.' A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Szolidaritási Bizottság, az Országos Béketanács és a Magyar Nők, Országos Tanácsa ugyancsak táviratban kö­szöntötte vietnami partnerszervezetét. (MTI) A hét 3 kérdése 1, Miért került előtérbe az alommentcs övezetek ügye? Funafutinak a nevét ritkán olvashatjuk a távirati jelen­tésekben. Pedig fővárosról van szó, igaz, mindössze 826-an lakják. Maga az ország — az 1978-ban elnyert függet­lenség előtt Ellice-szigetek- ként a brit gyarmatbiroda­lomhoz tartozó Tuvalu —sem nagy. Kilenc szigete összesen 26 négyzetkilométer területű és népessége alig éri el a nyolcezer lelket. Funafuti a héten azonban fontos nemzetközi konferen­cia színhelyéül szolgált. A Csendes-óceán déli részén el­helyezkedő tizennégy ország vezetői — közöttük Bob Haw­ke ausztrál kormányfő — gyűltek egybe és megállapod­ták: szerződést készítenek elő a térség atomfegyverektől való mentesítésére. Ezt egy munkabizottság fogalmazná meg, s a jövő évben esedékes újabb találkozón írnák alá. A tervezett okmány lénye­ge, hogy az érdekelt államok nem gyárthatnak, nem sze­rezhetnek be, nem tárolhat­nak és nem használhatnak nukleáris fegyvereket. Az el­képzelést a nemzetközi biz­tonság érdekében vállalt el­határozásnak tarthatjuk, a TASZSZ szovjet hírügynök­ség alapvetően pozitívnak jel­lemezte. Egy lényeges kérdés azonban nyitva maradt: be­futhatnak-e atomfegyverek­kel felszerelt hadihajók a szerződést aláíró államok ki­kötőibe. Ausztrál indítvány­ra —, s ez nem véletlen, hi­szen az ötödik kontinenst ka­tonai szerződés fűzi az Egye­sült Államokhoz — olyan dön­tést kívánnak hozni, hogy er­ről minden részt vevő állam maga határozzon. A funafuti értekezlet idő­ben egybeesett annak a vá­lasznak közzétételével, ame­lyet Csernyenko, az SZKP főtitkára, szovjet államfő in­tézett a manchesteri városi vezetőkhöz. (Az angol város­ban még a tavasszal nemzet­közi tanácskozást rendeztek az atommentes övezetek ügyé­ről, s ezzel kapcsolatosan nyil­vánított véleményt a szovjet vezető, hangsúlyozva a nuk­leáris fegyverektől mentes zó­nák kialakításának jelentősé­gét. Az atommentes övezetek lehetősége negyedszázada ke­rült a politikai viták asztalá­ra, az első javaslatok, a töb­bi szocialista orsza? támoga­tásával, Varsóból hangzottak el. Azóta különböző gyakorla­ti tervek rajzolódtak ki egy atommentes Észak-Európára, Balkánra, közép-európai de­2 N'OGR/») - 1984. szeptember 2., vasárnap nuklearizált sávra, ez utób­bira Palme svéd miniszterel­nök tett indítványt. A stock­holmi konferencián is nagy figyelmet szentelnek a kezde­ményezéseknek. Ugyanakkor befejezett szerződés csupán egy létezik: érvényben van az Antarktisz atommentesíté­séről kötött megállapodás. Ha a funafuti javaslatok célhoz érnek, a második szerződés újabb lendületet adhat a to­vábbi nemzetközi jogi for­mákba öntött megállapodások elfogadásához. Napjainkban, amikor a ke­let—nyugati kapcsolatok, s a fegyverzetek korlátozására irányuló erőfeszítések, az is­mert amerikai magatartás mi­att lényegében befagyni lát­szanak. az atommentes öve­zetek ugyan részkérdést ké­pez, de olyan elem. amelyre különösképpen a feszültebb nemzetközi viszonyok között érdemes odafigyelni. 2. Mi történik a Közel-Ke­leten? Négy héten át vajúdtak a hegyek, s valószínűleg megint a szólásmondásbeli egeret szülték. Az izraeli nagykoalí­cióról van szó, a két vezető pártszövetség, az eddig kor­mányzó Likud, s az ellenzék­ben volt Máárách egyezségéről. Már abban is megállapodtak, hogy miniszterelnöki staféta formájában kormányoznak, az első huszonöt hónapban Peresz, a másodikban Samir áll majd a közös kabinet élén. Ugyanakkor sok kérdés még rendezésre vár, további tár­gyalásokra van szükség. Mind ez idáig nem látott érdemi jelentés napvilágot arról, mi­ben is egyeztek meg. Hogyan képzelik el a telepítéspoliti­kát (a Likud a folytatás, a Máárách a befagyasztás mel­lett kardoskodott; a dél-liba­noni helyzet alakulását), a Likud tartósan be akart ren­dezkedni, az eddigi ellenzék hathónapos kivonulási határ­időt emlegetett; s abban sem alakult ki közös álláspont, hogy miként fékezzék meg az idén 400 százalékosra becsült inflációs vágtát. A munkapárti szövetség baloldala a százhúsz tagú par­lamentben hat képviselővel rendelkező Mapam a támo­gató voksok megvonását fon­tolgatja, ebben az esetben vi­szont a Likud elképzelései még inkább befolyásolhatnák a következő éveket Minden jel arra mutat, hogy egy nagy- koalíció formális megalaku­lása esetén is súlyos belső harcok várhatók, s az izraeli politika aligha tud és akar valamit tenni a közel-keleti rendezés érdekében. Ennek jelét lehet felfedez­ni Dél-Libanonban, ahof az izraeli megszálló csapatok változatlanul útelzárással szi­getelik el a déli terület jó hat­százezer lakosát az ország többi részétől. Az ügyet a Biztonsági Tanács is tárgyal­ta, de hatékony intézkedés nemigen történhet, mivel az Egyesült Államok máris vé­tót helyezett kilátásba egy Washingtonnak és Izraelnek nem tetsző határozati javas­lat esetére. Libanonban magában is za­varos a helyzet. Folyik a vita arról, hogy miként biztosít­sák a központi hatalom ki- terjesztését, magyarán szólva a kormányhadsereg ellenőrző szerepét a polgárháborús vo­nalakon. A nemzeti erők ki­egyensúlyozottságot , kíván­nak, s a kulcsszerepet játszó hadsereg újjászervezését; a jobboldal amellett kardosko­dik, hogy egy reakciós veze­tés alatt álló kormányerő el­sősorban a Suf-hegységet, a drúzok legfontosabb támasz­pontját „pacifikálja”. Ez vi­szont az erőviszonyok felbo­rulásához vezethetne. Váratlanul elhunyt a ma­gyar tv-nézők által is jól is­mert Pierre Dzsemajel, a fa- langista párt vezére. (A het­vennyolc éves politikust egy órával egy fontos tanácsko­zás után érte szívroham.) Ha­lála tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű helyze­tet. Kétségtelen utódlási harc várható. Noha maga Dzsema­jel a reakció egyik vezéralak­ja volt, mégiscsak részt vett a nemzeti egységkormányban, s elnökfiára való tekintettel sem kívánt felégetni minden hidat. Lehetséges utódai kö­zül ez nem mindenkire vo­natkozik... 3. Mi áll a nicaraguai re- piilögépügy hátterében? Nicaragua felett lelőttek egy C— 47-es repülőgépet, amely Honduras irányából hatolt be az országba és a kontráknak (ellenforradalmá- roknak) szállított fegyver- utánpótlást. Személyzetének valamennyi tagját nem tud­ták azonosítani,, de a repülő­gép parancsnoka Somoza dik­tátor fiának egykori főóiló- tája volt. Az is kiderült, hogy a repülőgép a GIA. az Ame­rikai Hírszerző Ügynökség közreműködésével jutott a nicaraguai népi rendszer el­len hadat viselőkhöz. Az idegháború tehát to­vább folytatódik, sőt fokozó­dik a november 4-i választá­sok közeledtével. Az áhított katonai sikert nem képesek elérni a kontrák, de komoly gazdasági károkat okoznak, elvonják az energiák jó ré­szét a sürgető feladatoktól, s különösen felháborítók azok a merényletek, amelyek az írni-olvasni tanító fiatalok, a kávéaratást segítő önkéntesek és mások ellen végbemennek. Az ellenforradalmárok moz­gásterét kétségkívül szélesíti, hogy a sandinisták nem ren­delkeznek légierővel. Mana­gua ezért fordult barátaihoz, és ez irányú segítséget kért, amelyre fenyegetőzések sora volt a válasz Washington ré­széről. Különös logika: a tör­vényes nicaraguai kormánvha- talom — az Egyesült Álla­mok szerint — nem rendel­kezhetne a védelmét szolgá­ló repülőgépekkel, de az el­lenforradalmárok vágyainak szárnyakat biztosíthat a CIA... Réti Ervia 4 ' 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom