Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

lúraüiolorossk SaSgolariááait Kétszáznál is több résztvevő gyűlt össze szombaton a nóg­rádi megyeszékhelyen, a IX. országos nemzetközi túramoto- ros-találkozón. A Budapesti Vízügyi SC és a Nógrád megyei MHSZ Szalvay Mihály honvédelmi klubja meghívására a salgótarjáni kempingben gyülekeztek a „gépesített” vendé­gek, majd megtekintették a salgói várat, ügyességi verse­nyen, tájékozódási túrán és KBESZ-vetélkcdőn vettek részt, délután pedig — csehszlovák, NDK-beli, finn, osztrák és NSZK-beli társaikkal — megkoszorúzták a Főtéren a fel- szabadulási emlékművet. Képünkön a motorosszlalomra készülők egy csoportja. (Bencze Péter felvétele) Kiállítások a felszabadulás 40. évfordulójára Az elmúlt négy évtized tör­ténelmi. társadalmi és mű­vészi fejlődését bemutató nagyszabású kiállításokkal: képzőművészeti, néprajzi és történeti tárlatokkal kö­szöntik legnagyobb múzeu­maink hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóját. Bu­dapest és az ország múzeu­mai változatos formában, jel­legüknek és. gyűjteményüknek megfelelően már most ké­szülnek arra, hogy méltó mó­don emlékezzenek a jubile­umra itthon, s emellett mint­egy 100 nemzetközi bemuta­tót is terveznek, melyeket határainkon kívül — így a környező baráti országok mú­zeumaiban, valamint a ma­gyar kulturális intézetekben — rendeznek majd. Az ország .nagy múzeumai­ban már megkezdődött an­nak az anyagnak a váloga­tása, melyet a Magyar Nem­zeti Galériában jövő márci­usban nyíló Negyven év képzőművészete című bemu­tatóra küldenek. A felszaba­dulás utáni magyar képző­művészet legkiemelkedőbb al­kotásait, valamint a hazai múzeumok négy évtizedes munkájának eredményeit több száz fotóval és más do­kumentummal reprezentáló tárlat áttekintést nyújt az egyes megyékben működő múzeumok művészettörténeti, néprajzi, régészeti tevékeny­ségéről, a felszabadulás óta az országban folyó muzeoló- giai munkáról is. Ugyancsak valamennyi nagy gyűjteményünk részt vesz abban a vállalkozásban, amely mindeddig egyedülálló a magyar múzeumok történe­teben. A Néprajzi Múzeum­ban áprilisban megnyíló tár­lat ugyanis a hazánkban negyven év alatt bekövetke­zett életmódváltozást tükrözi majd. Az egyszerre politika-, társadalom- és kultúrtörténe­ti jellegű kiállítás több száz eredeti tárgy- és fotódokumen- tum segítségével szemlélteti a falusi, illetve városi életmód változásait, a magyar való­ság jellegzetes pillanatképeit. A Néprajzi Múzeum másik kiállítása is kuriózumot ígér: a 40 év sajtófotói című — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége anyagából össze­állított — .tárlat eddig még nem publikált fotókat tár a látogatók elé. A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum három bemuta­tóval köszönti majd az év­fordulót: kiállítást rendez 1944—45. plakátjaiból, pénzei­ből, illetve bélyegeiből. A plakátkiállításon a korszak legjellegzetesebb politikai pla­kátjait, a pénztörténeti tár­laton a pengőtől a forint megjelenéséig kibocsátott korabeli pénznemeket, a bé­lyegbemutatón az 1944—45-ós esztendők bélyegritkaságait láthatják majd az érdeklő­dők. A főváros felszabadulásá­nak 40. évfordulójára febru­ár 13-án nyíló jubileumi tár­latával emlékezik a Budapes­ti Történeti Múzeum. Az ország elsőként felsza­badított települései már az idén megemlékeznek a ju­bileumról. Kecskeméten töb­bek között a Katona József Múzeumban és a kecskeméti galériában nyitnak október­ben emlékkiállítást, s új — népi iparművészeti munkákat gyűjtő — múzeumot is avat­nak majd az évfordulóra. A miskolci Herman Ottó Mú­zeumban decemberben mun- kásmozealmi és várostörténe­ti tárlat kap helyt, s ugyan­csak Miskolc felszabadulásá­ra emlékezik a Budapesti Néprajzi Múzeumban rende­zett, e hónap végén nyíló vendégkiállítás, Miskolc ar­chív fotókon címmel. Sátor­aljaújhelyen is a decemberi jubileumi ünnepségekre nyit­ja meg kanuit az új Kazin­czy Múzeum. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. ÉVF., 218. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Biceníenctriumi rendezvények Körösi Csorna Sándor-emlékkiállitás Szécsényben „Nekünk, magyaroknak nagy megtiszteltetés, hogy ilyen őseink is voltak, és büszkeséggel tölt el minket, hogy a tör­ténelembe visszatekintő az általában kiemelkedőnek tartott hadvezérek mellett á magyar nép tudós fialt is számon tart­ja...” — mondotta Sarlós István, az MSZMF Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, az országos emlékbizottság elnöke annak a szimpóziumnak a megnyi­tóján. amely Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfor­dulója alkalmából ezekben a napokban zajlik Visegrátlon. A szeptember 19-ig tartó tanácskozást — a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődési Minisztérium tá­mogatásával — a Körösi Cso­rna Társaság és az ELTE bel­ső-ázsiai tanszéke szervezte. A Csorna Sándor alapította tibeti filológia és a belső­ázsiai tárgyú társadalomtu­dományok mintegy 120, Viseg- rádon tartózkodó művelője 23 ország képviseletében adózik munkásságával a nagy ma­gyar tudóselőd emlékének. A szakmai programokon referá­tumok hangzanak el a tibeti és belső-ázsiai történelem, val­lástörténet — buddhizmus, sámánhit —nyelvészet, iro­dalomtörténet, népköltés és néprajz számos kérdéséről. Több magyar előadás ad szá­mot a tibeti és a belső­ázsiai kutatások hazai ered­ményeiről. ' A nemzetközi szimpózium­hoz is kötődően, ma délelőtt Körösi Csoma-emlékkiállítást nyitnak meg Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban „A zarándok tudós” címmel. A kiállítás anyagának ge­rincét az a harminckét da­rabból álló rézkarcsorozat alkotja, melyet a Körösi Cso­rna országos emlékbizottság ajándékozott a szécsényi mú­zeumbarát körnek. A képző- művészeti alkotások a 200 éve született tudós belső-ázsiai utjának állomásait idézik fel, míg az ugyancsak kiállított emlékplakettek Csorna Sán­dor portréját örökítik meg művészi megfogalmazásban. Az emlékkiállítás megnyitó- ünnepségére 10 órakor kerül sor, és erre az alkalomra — a nógrádi és helybeli érdek­lődőkön kívül —, a visegrádi Körösi Csöma-szimpozium több résztvevőjét is várják. Tanfolyamok „házon fieliir Tíztől este hétig nyitva Közönségiiap az őszi vásáron Máriái József és ttapolyi László a vásárvárosban Szombaton már a kora reg­geli órákban a fővárosiak ez­rei indultak a kőbányai vásár­városba, hogy időbér, érkez­zenek az őszi BNV nyitására. Tucatjával jöttek vidékről is a különautóbuszok, személy­gépkocsik, hamarosan megtel­tek a vásár környéki parkolók. Annyian álitak a kapuk előtt, hogy 10 óra helyett már há­romnegyed 10-kor beengedték a látogatókat. A vásárt felkereste Maijai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint Ka- polyi László ipari miniszter és a minisztérium több más vezetője. A 11. alkalommal megren­dezett őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár bizonyára nem okozott csalódást azoknak. aiKiK szabad szombatjukat a legújabb hazai és külföldi fo­gyasztási ci-kkek megtekintésé­re szánták. A pavilonokban, eiőtt a leggyakrabban elhang­zott kérdés ez volt: hol és mikor lehet kapni a kiállított árukat? A hazai gyártók a legtöbb esetben kedvező vá­laszokat adtaik, a termékek közül sok már kapható, rész­ben a vásárban, részben az üzletekben. Idén is kiosztják a közön­ségdíjat, amelyre a mostani vásáron több mint .30 termek­kel, illetve termékcsaláddai pályáznak a kiállító vállala­tok. Bár a vásár egész nap a közönség számára volt nyitva, a kiállítók tárgyalóiban is élénk volt a forgalom. Sajtó­tájékoztatót tartott az EL- ZETT Művek: bemutatták NSZK licenc alapján készített újfajta ajtó- és ablakzáró va- salataikat, amelyek több pon­ton rögzítik a nyílászárókat, ennek eredményeként azok légmentesen záródnak, tökéle­tesen szigetelnek. A tájékoz­tatón azt is elmondták, hogy tovább bővült a biztonsági zárak kínálata, a vásáron mu­tatják be legújabb mágneses terméküket. Ma ismét közön.'ágnap lesz a vásáron, amely 10 órától es­te 7-ig várja a látogatókat. Káderképzés a bányászoknál Az 1984—85-ös oktatási év­ben is nagy súlyt helyeznek a Nógrádi Szénbányák párt- szervezetei a káderképzésre. A beiskolázott hallgatók a marxista—leninista esti egye­tem általános tagozatán, sza­kosító tagozatokon, illetve^ különböző továbbképző, spe­ciális tanfolyamokon bővítik. ismereteiket, szereznek újabb politikai és szakirányú isme­reteket. Az MSZMP oktatási igaz­gatóság két kihelyezett, spe­ciális tanfolyama a vállalat központjának épületében kez­dődött a minap. Az egyik 25 fős osztály hallgatói főként a vállalat irányító funkciót be­töltő dolgozói, azok, -akik a mindennapos numka során közvetlenül fel tudják hasz­nálni a tanultakat. Ä tanfo­lyam egyik célja egyébként az. hogy résztvevői az osz­tályfoglalkozásokon a válla­lat—üzem gazdálkodásának legaktuálisabb kérdéseire vá­laszt kapjanak, illetve na­gyobb áttekintést nyerjenek a 1 gazdasági összefüggésekről. A másik — a vállalat szék­házóban indított — osztály létszáma 20. a hallgatók ezen a tanfolyamon az agitációs és propagandamunka kérdései­vel foglalkoznak. A hallga­tóknak a nehezebbé vált gaz­dasági körülmények közepet­te végzendő agitáció hatéko­nyabbá tételét, ennek lehető­ségeit, módszerét kell elsajá­títaniuk. / A Nógrádi Szénbányák nártbizottsága a gazdaságpoli­tikai feladatok eredménye­sebb végrehajtása érdekében a korábbiaknál gondosabb, tervszerűbb kádermunkával igyekszik hozzájárulni a vál­lalat személyi feltételeinek javításához. iiiiiiiimimmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiipiiiifMfiii«iiiiiniifiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiMMiititiiiiMiiiiiMiiii íuimmcmiiiunKmiiiiiiiiMimiiiiiiiMmiimiiimíKmiiiimiiiiiiimiiimuiiii'iii Kétszázezres tartalék A zt mondják az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban, hogy az egyes területeken jellemző munkaerőhiány már oly mértékű, hogy az úgynevezett célzott bérintézkedések sem segítenek. Való igaz, hogy a vállalati munkaerő-gazdálko­dás változatlan vezérmotívuma: embert és embert, minél többet, mert nem tudni, hogy a ma hasznavehetetlen emberekre holnap nem lesz-e szükség? (Mellesleg: e munkaerő-gazdálkodási gya­korlatból szükségképpen levonható következtetéseket vajon fi­gyelembe veszik-e azok, akik a következő középtávú tervidőszak beruházáspolitikai koncepcióján dolgoznak?) Igaz, a legújabb munkaügyi elemzések szerint valamelyest erősödött a nagyipar létszámmegtartó képessége: az év végé­ig a vervezettnél kisebb mértékű létszámcsökkenés várható az iparban és az építőiparban, de az általános létszámhiány mi­atti sirámok aligha csendesülnek majd. A munkaerő iránti éh­ség csillapíthatatlan, s ennek csak részben oka az alkalmazott beruházáspolitrka. (Hogy tudniillik csokis az exportálható áru­alapokat bővítő beruházásokra jut pénz, a munkaerőt helyette­sítő gépesítésre, rekonstrukcióra, műszáki fejlesztésre már alig­ha.) A másik ok, hogy a vállalatok bizalmatlanok minden olyan intézkedés állandóságával szemben, amely az ésszerűbb mun­kaerő-gazdálkodás feltételrendszerét szolgálja. A munkaerőmozgást változatlanul a spontanitás jellemzi: a munkavállalói kezdeményezés helyébe csak elvétve lép a mun­káltatói kezdeményezés, vagyis ritka eset, hogy a vállalatok kö­zötti létszám-átcsoportosítás — jogilag biztosított - módszerét választják a- munkáltatók, Aligha kényelmességből. Ismétlem: bi­zalmatlanságból, hisz az elmúlt . években annyi egymásnak el­lentmondó szabályozáshoz voltak kénytelenek alkalmazkodni. Nem élnek a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével sem, mert mit lehessen tudni, hogy az általuk ideiglenesen kölcsönadott emberük visszatér-e majd az eredeti munkahelyére? Semmi jele annak, hogy a hiányzó munkaerő pótlása ér­dekében különös figyelemmel kísérnék a belső létszámtartalé­kok felszabadítását és hasznosítási lehetőségeit; a veszteség­idők csökkentését, illetve a munkaszervezés javítását. Vagyis semmi jele a munkaerő-gazdálkodás intenzív módszereinek (mi­ért is lenne, ha egyszer a vállalatok és a szövetkezetek - lé­nyegében a mai napig is — az extenzlv gazdálkodási módsze- lekhez szoktok, mert ehhez szoktatták őket?). Változatlanul kedveff „létvá npótló" módszerek közé tar­toznak viszont p nagyarányú túlóráztatások, a mellékállásban tói tenő foglalkoztatások, illetve a vállalati gazdasági munka- közösségek szervezése. Az utóbbi módszernél érdemes kissé el­időzni, már elöljáróban is nyomatékosan hangsúlyozva, hogy tá­vol áll tőlünk a vgmk-mozgalom elleni - akárcsak legenyhébb színezetű - támadás. Már csak azért is, mert általánosítható tapasztalat, hogy a vgmk-k munkája többnyire jól szervezett, s teljesítményeik - a főműszakhoz viszonyítva — magasabbak. Szembeötlő ez azért is, mert a vgmk-tagok jórészt az alaptevé-' kenységgel azonos munkát végeznek, tehát maguk bizonyítják a főmunkaidőben végzett munka szervezetlenségét. Am egyre jr iemzóbb, hogy a vgmk-mozgalom kiterjesztésével a vállalatok olyan létszámhiányt is csökkentének, amely a legegyszerűbb szervezési intézkedésekkel is enyhíthető lenne. Ilyen körülmények között pedig a vgm-ek egyébként jól szervezett és valóban ha­tékony munkájának eredménye végül is elveszhet az általános váiiolati szervezetlenségben. S ami még ennél is aggasztóbb: a munkaidőalapot lényegében extenzív módon bővítő vgm-vállalko- zás elodázhatja — s ki tudja meddig - a munkaerő racionális fog­lalkoztatásával kapcsolatos tennivalók elvégzését. Hadd ismételjem: mindez nem a vgm-ek létének és mű­ködésének megkérdőjelezése, inkább csak annak felvillantása, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek összes előnyei és erényei aligha fedhetik el a vállalati gazdálkodás — jelesül a munkaerő-gazdálkodás — megannyi gondját, baját. De miért a munkaerő-gazdálkodási csődtömeg? Miért, hogy el kell ismerni - hivatalos dokumentumban! -, hogy ha az év­közi munkateljesítmények elérnék az általában jellemző novem­beri-decemberi átlagot, akkor az ipar tavaly 200 ezerrel keve­sebb emberrel is elboldogult volna? Miért nem mondhattak le erről a kétszázezres munkavállalói seregről? Mert semmi nem kényszeríti őket erre, s kényszer híján ugyan miért lenne’ ez gazdálkodói érdek? A munkaerő olcsó. Sokkal olcsóbb, mint a gépi technika. (Nem véletlen, hogy közönséges anyagmozga­tással még mindig több mint 700 ezren foglalkoznak.) A lét­számcsökkentésből származó bérmegtakarítás felhasználásának lehetősége sem késztette a vállalatokat jelentősebb elbocsátá­sokra, illetve átcsoportosításokra. (Ügy hírlik: ez is fölismert igazság, s a keresetszabályozás várható módosítása ezen is radikálisan változtat.) A jórészt önköltségtípusú ár pedig eleve alkalmatlan a teljesítménykényszer fokozására és így a létszám- gazdálkodás komolyabb ésszerűsítésére. J elenleg itt tartunk. Az ebből fakadó feszültségeket ismeri a gazdaságirányítás is, s a soron következő szabályozó-' módosítások során vélhetően erre . is ügyel. V. cs. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom