Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

Pódium az egész ország Eszenyi Irma portréja Eszenyi Irma a Kékszakállú koncertelőadásán, Szalma Fe­renccel A vidéki zenei élet külön­böző programjában gyakran találkozunk Eszenyi Irma ne­vével. Nemrég Szombathelyen. Wotan engedetlen vágyleányá­nak szerepét. szerepét. Évek óta várt erre a pillanatra! Egyórás próbát tartottak Komor Vilmos kar­naggyal, és este hibátlan Car- men-el őadásnak volt szem­tanúja a közönség. Tökélete­sen ment az előadás. Eszenyi Irmának különös, varázslatos, érzéki hangja van. Remek színpadi jelenség. Igazi car- meni légkört teremtett a színpadon. Az előadás után az Operaház vezetősége mele­gen gratulált a fiatal művész­nőnek. A műszaki munkások pedig hatalmas kosárban két* száz szál vörös szegfűvel kö­szöntötték. Eszenyi Irma különös adott­sága, hogy hangterjedelme két és fél oktáv, ily módón az alt szólamoktól a mezzón át a szopránig gazdag reper­toárral rendelkezik. Szenvedé­lyesen szárnyaló hangú Vénus a Tannháu^erban, szuggesztíy erejű Ortud a Lohengrinben, lenyűgöző Kundry a Parsifal koncertszerű előadásán. És mindennek a csúcsa: Izolda! — Halálosan nehéz szerep, Legkedvesebb szerepem tökéletes biztonságot, azono- volt. Az istenek alkonya záró- sulást. teljes emberi és művé­Körmenden Wagner-est szólis- jelenetét ma is repertoáro. szi odaadást követel. Ügy tája volt, a ritkán hallható Wesendonk dalokkal. Dr. Va- sadi-Balogh Lajos vezényleté­vel a fővárosban, a Zeneaka­démián énekelte Wagner szerzeményét, amely a zene- irodalom legregényesebb dal- csokra. , — Kitágult előttem a hori­zont — mondja a művésznő, szívesen énekelek vidéki szín­padokon is. Sokhelyütt régi ismerősként fogadnak, és jól­esik a tudat, hogy a közön­ség végégkísér a pályámon. Eszenyi Irma a háború utá- íii magyar operajátszás egyik legkiemelkedőbb korszaká­nak főszereplője volt. Neve nagy sikerű előadásokkal for­rott össze, egy új operastílus ki virágzásával. — Rendkívüli szerencse sze­gődött mellém. Már a kádé­in ista koromban Vaszy Vik­tor szerződtetett Szegedre, a következő szezont pedig Tóth Aladár, a budapesti Opera­ház igazgatója ajánlatára a mon tartom, amelyben Brün- mentem a Trisztán és Izolda hilde hatalmas monológjával előadásaira, mintha az eskü­A Tannhäuser Vénus-szerepé ben igazságot tesz, és lángra lob- vömre várnának. Csodálatos (óvárosban töltöttem, húszon- hantja a Walhallát. Nagysze- várakozásteli érzéssel, olyan rű partnerek társaságában, belső feszültséggel, amely mint Wolfgang Windgassen, szinte földöntúli lebegést vál. Ticho Parly, a karmesterek tott ki belőlem. Nem féltem között Hans Knappertsbusch, a szereptől, nem volt lámpa­énekelhettem külföldi vendég- lázam, a dallama a torkom- játékok során is. ban, lelkemben volt. Partne­A drámai szopránnak gyak- remmel, Joviczky Józseffel j er rákérdezett, tudom-e Mag- ran drámai eseményekben is együtt úgy éreztük, mintha tialéna szerepét? Három nap helyt kellett állnia. Az Esti minden élet kiszállt volna be­gatt megtanultam, és a pró- Hírlapban jelent meg 1958 1 ölünk az előadás végére. Izol­baéneklés után nekem adta októberében a híradás: „Ope- dától azóta sem tudtam elsza- A ^nürnbergi ^ mesterdalnokok raházi izgalmak. Tömeges sze- kadni, a külföldi és az itthoni dajkájának replőcserék után két, egymást fellépéseimen — gyakran éne- követő estén műsorváltozás, keltem a reá emlékeztető nem csekélység, feemutatónál Wesendonk dalokat, főszerepek számára: Amneris Is nehezebb feladatot ró a A legsikeresebb szerepek Gertrudis, Eboli, Azucena, Ul- társulatra! Eszenyi Irma teg- egész pályáján végigkísérték rike, Carmen —, csodálatos nap Amneris szerepében még Eszenyi Irmát, a Kékszakállú időszak volt! Nagyon sokat kísérletezőkedvvel is győzte, herceg várát Judit megszemé­Bt évig tartott ez a „meghí­vás”. Nagytudású művészek­től tanulhattam színpadra lép­ni, igényesen, pontosan éne­kelni. Három éven át epizód- szerepeket kaptam, de előfor­dult az is, hogy Ottó Klempe­kedves, játékos szerepét. — Ezután fedeztek fel énekeltem. 1952-ben pedig A Walkür Brünhildéjét. A nagy feltűnést keltett, si­keres debütálásról így írt a Magyar Nemzet kritikusa: „Az új Brünhilde nagy vá­fülledt érzékiségéről kaptunk lyesítésével, az európai szín­szokatlanul hiteles élményt...” padokon kívánták tőle hal- Egy hónappal később, novem- lani, de Brünhilde és a többi­berben írta az Érdekes Üj ság: „Soron kívül: Judit. Am­neris, Carmen. Három beug­rakozással töltött el, hiszen ez rás egy héten belül! Ez Ope- b szerep hatalmas igényeket raházunk történetében alig ek mellé Gerswin, a klasszi­kasok dalai, a népdalok -és a néger spirituálék is felsora­koztak. Repertoárjából bő­séggel örvendezteti meg kö- fordult még elő. Eszenyi ír zönségét az igazi művészetből támaszt megszólaltatójával szemben. Eszenyi Irma ezút- ma felkészült az elárvult sze- fakadó dallamokkal, tál, mint drámai hősnő a leg- repekre, vasárnap ragyogóan Erdősi Mária nehezebb feladatok egyikévei énekelte Juditot, megmentet- mutatkozott be. Bebizonyítot- te a Bartók-előadást. Kedden ta. hogy felkészültségével, kul- az Aidába ugrott be Amneris- túrájával, művészi képességet- nek. És szerdán délelőtt újra vei a fölöttébb igényes fel- csak behívták az Operaház- edat megoldására is képes.” ba. Megkérdezték, hajlandó-e Két évtizeden át énekelte este elénekelni a Carmen cím­létogatás Czinke Ferencnél A finn júliusról Tihanyban Horgászkészség és unoka. Sőt, unokák. Vége-hossza nincsen séták a Balaton pari­ján, és kérdések, kérdések, kérdések. Mindegyikre ko­molyan kell válaszolni, a ki­csi emberkék így ismerked­nek a világgal. Meg kell ma­gyarázni „a dolgok értel­mét". például azt, hogy mit miért neveznek így, vagy úgy, és nem másként. Mind­ez szintén az emberiség ősi szertartásai közé tartozik, a világ megismerése a benne található dolgok megnevezé­sével kezdődik. Aztán a ki­csi ember lassan megtanul- já, hogy például a táj fölött nemcsak madarak, a víz fö­lött nemcsak sirályok száll­nak, hanem helikopterek is, amelyek vigvázzák az em­bert. Látni való. hogy nem is olyan „gverekség” ez, mint felületesen gondolnánk. A ta­pasztalatok átadása valójá­ban az emberi történelem folytonosságának alapfelté­telei közé tartozik. Czinke Ferenc, Munkácsy- dijas érdemes művészt eb­ben az új szerepben találtam az idei forró nyárutón Ti­hanyban. Láthatóan kitűnő­en érzi magát benne. A pi­henés ideje ez számára, amit Salgótarjánban bokros teen­dői, művészeti, közéleti, pe­dagógiai teendői közepette ,.hogy öröktől fogva való”, lemmel ápol termékeny szakJ nemigen enged meg maga- Pdindenesetre, ez a festői vi- mai és barati kapcsolatot, nak. Bár ez a tihanyi mű- dék a finn történelem es a Unnnini m-vn-íi pevefpm termes ház sem csendes, mű- kultúra bölcsője, a múlt szá- vésztársak, barátok, ismerő- zad közepéig Turku környé- sök adják egymásnak a ka- két nevezték Suominak. De pu kilincsét az ország min- Tampere, Kuopio és a többi den részéből, így Nógrádból varos is emlékezetes marad is. S még az itteni műterem a művész számára a gvűjte- berendezése is hátra van. menyeikben fölhalmozott mú­Mégis, már formálódik az vészj értékek, a nagyvonalú Árpád utcai ház udvarán a építészeti megoldások, » kis szőlőlugas, az udvar ár- mindenekelőtt a finn embe­nyas hátulsó részéből balra rckkel való találkozások kap- , „ ­pillantva egy kőasztal mellől csán. % a táj! Erről se fe- 1,-gdésre. Az új egyetemi rész a tihanyi kéttornyú temp- ledkezzünk meg. Tó és tó avatását ünnepélyes külsősc- lomra, éppen a toronyórára mindenütt, sudár fenyvesek, gek közepette augusztus 21-én esik a tekintet. Szemközt a dombok, hegyek, öblök. S a rendezték meg Kuopióban. Az Belső-tó, jobbra a Külső-tó »fehér” nyár, a fehér éjsza- ünnepséget Osmo Hanninen nádasai és a hegyek, mö- kák ideje. Sillanpaa így írj professzor nyitotta meg, az göttük Sajkod bújik meg, „Finn július — az ujjongó újabb létesítményt —, s ben- aztán Aszófő, de ezt mar nyári reménységek csak tudjuk és nem látjuk, sütésének gyönyörű Kevéske rozmaring és leven- ia—"• aZ udYaron,* amelyet Czinke Ferenc a Kallavesi- Több finn lap is foglalko- korulolel a nyár végi táj, a tó partján fekvő Kupopióban zott Czinke Ferenc grafikus- viz távoli csillogását érezni, dolgozott. Festett. Az ismert művész tevékenységével. > A udvarbelsők mozgalmas elete finn festőművész, Tapió Tuh- Viiko Savó című újság július zajlik, de itt az utca végén kanén bocsátotta rendelkezé- 25-i számában Jussi Karjalai- mfj ® természet csendje^ ia sére műtermét. A finn festőt nen közölt műtermi riportot, íolfoghato. A környezet ins- Salgótarján művészetkedvelő Az Uutis-Jousi című lapban piráló, a gondosan tervezett közönsége is ismerheti, a ko- pedig Jaana Myllyla terjedel- hazbelsoben a művészi tévé- rábbi években dolgozott a mes interjúban számolt be a kenyseg jelenlétet érezni. salgótarjáni nemzetközi mű- művész tevékenységéről, útal­Czinke Ferenc grafikus- vésztelepen, néhány művét va eddigi munkásságára, s művész nemrég érkezett visz- kiállításon láthattuk. Szerény finnországi munkájára is. A sza Finnországból, ahol csak- rokonszenves művész, erről lapok fényképeket és grafika­nem az egész júliust munká- személyes találkozásaink- kát is közöltek, köztük a val töltötte. Közben azért az kor magam is meggyőződhet- Rekviem című korábbi fa- országgaíl és népével Való is- tem, a NÖGRÁD hasábjain metszetet. Az interjúban a merkedésre is lehetősége annak idején bemutattuk az művész Nóarád megye irodai­nyílt. Többek között, szíve- olvasóknak. Czinke Ferenc sen eleveníti föl azokat a vi- finnországi tartózkodása so- lághirű finn építészettel kap- rán több pálvadíiat is kapott, csolatos élményeit, amelyek s két nagyméretű festményt oly nagy benyomást tettek készített a kuopioi egyetem rá például Turknban. E vá- számára, amely egyébként a Czinke Ferenc tihanyi‘házának udvarán. (Fotó; Tóth Sándor) új épületrészekkel bővült, Czinke Ferenc művei ezek belső terét díszítik. Az életéri címet viselő képek jelképisé- ge összetett. Mindenekelőtt az orvosi tevékenységet szim­bolizálják, ennek mély huma­nitását fejezik ki. Ugyanak­kor utalnak a finn—magyar kapcsolatokra, ezek történeti­ségére és a jelen együttmü­betelje- ne Czinke Ferenc műveit — hónap• az új rektor, Juhani Karja "vette át. rosról a finnek azt tartják, pécsi orvostudományi egye- géről. mi, képzőművészeti és zenei életére is utalt, beszéli az eddigi eredményekről, vala­mint a további törekvésekről, a finn—magvar kapcsolatok elmélyítésének szüksége«se­Tóth Elemér Aforizmák ’ A kulturált ember az, aki eleget túd tenni kötelességé­nek, akár tetszik, akár nem. (Spencer) Hosszú játékban nincs győz­tes. (keleti mondás) A női könnyek olyanok ínint a gyöngyök —, talán azért, mert soha nem tudhat­juk, valódiak-e. (keleti mondás) A nemzeti istenségeken és a helyi isteneken kívül még n korszakoknak is vannak bálványai. (Adolf N.) Az optimizmus néha csak a szellemi restség egyik for­mája. (Eudard Harriot) A mosoly a nő legerősebb fegyvere. (japán mondás) Lehet-e a főzni? * követ puhára (maláj mondás) 8 NOGRAD - 1984. szeptember 15-, szombat 'miiiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiHaiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiniiiitiiittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw A soproniak kedvelt séta* helye Sopronbánfalva. vagy, ahogyan újabban hivatalosan nevezik: Sopron-kertváros. A falu, Bánfalva ősrégi lakhely a Soproni-hegység északi lej­tőin. A régészásó hajdani kelta település, római villa maradványait fordítoitta ki a Mária Magdolna-templomnál. A középkorban Záun, vagy Zovány néven erhlegették, 1291-től Sopron szabad kirá­lyi város birtoka. A bevándor­lás folytán —, mint az egész környék — lassan elnémete- sedik: a XV. században már Wandorfnak hívják, majd e névből a magyar reformkor Bánfalvát csinál. Az Árpád-kor magyarorszá­gi építészetének egyik meg­búvó gyöngye a ki^ bánfalvi Mária Magdolna-templom. Kőfallal kerített kert közepén áll á fehér templom. A temp­lomfalak mellett süppedt sír. kövek, alig olvasható már a gótbetűs írás rajtuk. A templom északi falán két freskótöredék a XV. század­ból; a Háromkirályok és Hazai tájakon Bánfalvi séták Krisztus és apostolai. A kis templomhajó déli felén góti­kus kőszószék áll, a másik ol­dalon kora gótikus keresztelő­medence. A szentély fölötti bordázott boltozaton 1472-es évszám. A szentély felőli ré­szen még egy festménytöre­dék: pásztorbotot tartó püs­pök. A szakemberek XII. szá­zadinak tartják — egyidős­nek a templommal. Az oltár mögött római villa fűtőberen­dezésének a maradványai. A kisméretű, faragott kőtorony a nyugati homlokzat közepén emelkedik, a csúcsán kőgomb. azon zászlós vaskereszt, a dalálás: 1748. (A kőkerítés külső oldalán emléktábla, rajta az írás: „Itt gyilkolták meg a fasisz­ták Vándor Sándort, a mun­káskórusok kiváló karmeste­rét.” Az emléktábla mellett tujabokrok állnak őrséget.) A volt karmelita templom és kolostor már messziről ma­gára vonja a látogató figyel­mét. Magas dombon áll, ezért hegyi templomnak is nevezik. A pálos szerzeteseknek készült a XV. században. A pálosok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, Boldog özséb alapította, még a XIII. század második felében. A pálosok kolostora 1495- ben épült, azonban a Bécs elleni 1532-es hadjárat során a törökök feldúlták, s csak 1643-ban állították helyre, amikor is a pálosok visszate­lepültek Bécsújhelyről. 1786- ban II. József a pálos rendet is feloszlatta. A kolostorból helyőrségi kórház lett, a temp­lom pedig 1827-ig üresen állt. amikor a katolikusok megvá­sárolták és rendbehozták, A karmelita apácák 1892-ben költöztek a kolostorba. (A templomot is átalakították, falat húztak a szentély és a kórus közé a diadalív vona­lában, hogy a templom kö­zönsége előtt is rejtve marad­janak.) A karmeliták 1950-ig birtokolták a kolostort. je­lenleg szociális otthon. A temp­lomot az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre. A faluból kőkorlátos ba­rokk lépcső vezet a templom­hoz, melyet XVIII. század kö­zepén 14 szoborral díszítet­tek. Egy kivételével megtalál­ták, restaurálták: 1980 óta is­mét eredeti szépségében lát­ható a lépcső. A szobrokat is­meretlen mesterek alkották fertőrákosi puha mészkőből. A templomok és a kolostor után kellemes sétát lehet ten­ni a gesztenyés erdőben és a Kárpáti-féle vízimalmot (ipari műemléket) lehet megtekinte­ni. B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom