Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hl. számviteli konferencia Salgótarjánban % XL, ÉVF. 205. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Bányásznapon flz őszi szolidaritási akciósorozat nyitányaként K\Á idei bányásznap —, amely immár a 34. a felsza- badulás'óta — mindenekelőtt az ország 166 ezer szén-, szénhidrogén-, illetve érc. és ásványbányászának belső ünnepe. Ilyenkor — a hagyományokhoz híven —, hazánk szinte minden bányásztelepülésén zenés ébresztőt rendeznek a díszegyenruhás zenekarok, gyűléseket tartanak, ünnepi beszéddel és méltatással, amit majálishangulatra emlékez-, tető kultúrműsorok szoktak követni, a többnyire elmaradhatatlan virslivel és sörrel. A bányásznap alkalmával őszinte megbecsüléssel gondolunk azokra, akik évi 25—26 millió — a nógrádi bányaüzemekben 1 millió — tonna szenet, 2 millió tonna' kőolajat, 6,5 milliárd köbméter földgázt, 3 millió tonna ba- uxitot, 2 millió tonna • fémes és nem fémes ásványi nyersanyagot adnak az országnak, ők hozzák a felszínre a föld mélyéből az uránércet is, amely — a számunkra nélkülözhetetlen külföldi feldolgozást követően- — lehetőséget nyújt arra, hogy fűtőanyaggal lássuk el a paksi atomerőművet. A hazai bányászat évi mérlegéhez tartozik még mintegy 50 millió tonna különböző építőanyag. Gondoljunk például a családiház-építők által kedvelt pilisvörös- vári kőporra. Bányászok — közelebbről a Bányászati Aknamélyítő Vállalat munkásai és mérnökei — dolgoztak és dolgoznak még a pécsi, egri, budafoki, szentendrei, szekszárdi városrészek alatt húzódó pincelabiri'ntusok megerősítő munkáin, sőt, még a pesti metró legújabb szakaszának építkezésén is jelen vannak. A többi között közmű- alagutat építettek valóságos műszaki bravúrt hajtva végre, hogy a munkálatok ellenére se kelljen elterelni a felszíni forgalmat. Visszatérve a kulcsfontosságú energiára és ásványi nyersanyagokra; az ország közvéleményét az elmúlt 12 év viharos világgazdasági eseményei megtanították arra, milyen kiemelkedő értéket képviselnek korunkban az energiahordozók, a véges mennyiségű természeti kincsek. Már ezért is Nagygyűlés az Ipari Minisztériumban Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyitányaként, az antifasiszta világnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Az elnökségben a főváros politikai és társadalmi életének több vezető személyisége foglalt helyet, s részt vettek a megemlékezésen a városrész üzeméinek és intézményeinek képviselői is. A megjelenteket Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd Gyebroszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Megalapozott növekedésre kell törekednünk megkülönböztetett figyelem kíséri a bányászok munkáját, életét. A bányász ismerősök elbeszéléseiből, a televízió jóvoltából szinte mindenki tudja nálunk, hogy a bányószko- dás nehéz, férfias szakma volt 'és maradt az automatizálás korában is. Ismeretes, hogy az ország legmélyebb ércbányái már több mint 1200 méter mélyre nyúlnak, ahol már mintegy 50 fokos a kőzethőmérséklet, amihez ugyanilyen forró víz társul. A bányászok mégis mélyítik az aknákat, emberi tartózkodásra, munkavégzésre alkalmas vágatokat, fejtéseket alakítanak ki ott, így az ország hozzájuthat a nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz. Az ország közvéleménye ezért követte megértéssel azt a hírt, hogy a Minisztertanács a közelmúltban — az ország szűkös anyagi erőforrásaiból is — további százmilliókat juttat a bányászat munkahely-korszerűsítési és bér- fejlesztési gondjainak enyhítésére. Ezért fogadjuk megnyugvással, hogy — noha az utóbbi években kevesebb pénz jut állami lakásépítésekre, mint korábban — a hatodik ötéves terv időszakában is felépül nyolcezer bányászlakás az ország bányásztelepülésein. A bányászok iránt érzett megbecsülésünket fejezi ki az is, hogy — a több évtizedre visszanyúló tradíciót folytatva — az idén is hűség- jutalmat osztanak ki közöttük, amelynek együttes összege ebben az évben eléri az 1,2 milliárd — Nógrádban csaknem 52 millió — forintot. Jellemző közvéleményünk érzelmeire, hogy 1983 nyarán, amikor megtudták, hogy bányászati alapítványt hoztak létre a bányászszerencsétlenségek áldozatai hozzátartozóinak megsegítésére, tömeges adakozás indult meg az ország nem bányász foglalkozású állampolgárai, a bányászattól eltérő profilú vállalatok körében is. Ma már 25 millió 378 ezer forintot ér el az alapítvány összege, s ebből 8 milliót külső személyek és cégek adtak össze. Az alapítvány kamataiból — az idén először — 471 ezer forintot osztottak, osztanak ki 31 szerencsétlenül járt bányász családja számára. Köztük van a közelmúltban szerencsétlenül járt Kanizsai László Taron élő családja is. Tiszteljük, becsüljük a bányászokat azért is, mert ez a munkásréteg mindig a magyar munkásmozgalom egyik legszilárdabb bázisa volt történelmünkben. Maga a bányásznap is erre utal, hiszen az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz áldozataira emlékeztet, azokra, akik nem akartak és nem tudtak belenyugodni abba, hogy leverték a Tanácsköztársaságot. Az ország idősebb nemzedéke még emlékszik arra, hogy 1945-ben, amikor kizárólag a széntermelés mennyiségétől függött az ipar, a vasút energiaellátása, a bányászok tíz- ezrei nélkülözve, két-három szem sült krumplival a zsebük- ben szálltak le a föld mélyébe. Dg hajdani széncsaták ma már deres hajú hősei is ott lesznek az idei bányásznapon, s együtt ünnepelnek fiatal pályatársaikkal. Szeptember első fele még a nyárutó időszaka szokott lenni, napfényes szép idővel. Reméljük most is ilyen nap Virrad az ünneplőkre. flz Elnöki Tanács ülése X Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott.A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. (MTI) Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus felett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy hazánk megteremtse az új élet feltételeit, s hozzákezdjen a szocialista építőmunka kibontakoztatás íhoz. Azóta számottevő eredményeket értünk el, de nem feledkezhetünk meg a történeti múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedékeknek már nincsen közvetlen élményük az akkori eseményekről, csupán könyvekből és az idősebbek elképzeléseiből, tudják, hogy milyen szenvedéseket okozott a háború. — De a fiataloknak tudniuk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes időkben, s tudniuk kell azt is, hogy a Szovjetunió milyen erőfeszítésekkel járult hozzá az új, emberhez méltó élet feltételeinek megalapozásához — mutatott rá, majd leszögezte: az impe- (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Hctényl István penzügym iniszter nyitó előadása után szovjet pénzügy-minisztériumi osztályvezető-helyettes ház plakettjét a konferencia elnökének: Vincze Imre minisz résztvevő előtt. „Gazdálkodás — számvitel” címmel nyílt meg tegnap Salgótarjánban a III. számviteli konferencia. Az ország különböző részeiből és külföldről mintegy ezerkétszáz szakember gyűlt össze ebből az alkalomból Nógrád székhelyén és a József Attila Művelődési Központ színháztermében, illetve az előtér ' különböző részein televízión keresztül kísérték figyelemmel a plenáris ülés előadásait. Az elnökségben a konferencián felszólaló rangos párt- és kormánytisztségviselők között ült Illés Miklós megyei tanácselnök-helyettes, a rendezvény egyiik védnöke. A számvitelben alkalmazott módszerek eddig is szorosan követték a gazdaságirányítási rendszer változtatásait — állapította meg dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes, a konferencia elnöke a megnyitó beszédben. Az eddigi számviteli konferenciák figyelemreméltóan tisztázták az Információs rendszerrel, az elemzésekkel, az önelszámolással, a belső érdekeltségi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket, s a megvitatott anyagból kikristályosított ajánlások előmozdították a gazdálkodás hatékonyságának emelését hazánkban. Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyti Bizottságának titkára többek között arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a gazdasági szakemberek a közgondolko- dás fejlesztésében is fontos szerepet játszanak. Az elsők között rájuk lehet számítani abban, hogy alkalmas kulturális közeget teremtenek a korszerű módszerek széles körű elterjesztéséhez, haszIpari szövetkezetek és szakcsoportok Ülést tartott a KISZÖV elnöksége A Nógrád megyei ipari szövetkezetek dolgozói is éltek az új kisvállalkozási formák kínálta lehetőséggel, s — elsősorban a STÉSZ-nél, a dré- gelypalánki Szondynál és a Pásztói Építőipari Szövetkezetnél — szakcsoportokat alakítottak. Létrejöttüket minden esetben a rendelői igény igazolta: olyan feladatokat végeznek el munkaidő után, melyre a szövetkezet teljesítőképessége alapján már nem tud erőt, időt szakítani. Az idei esztendőben 34 szakcsoport dolgozott a megye ipari szövetkezeteinél, csaknem ötszáz fővel. Munkájukat, eredményeiket tegnapi ülésén tekintette át a KISZÖV elnöksége. A szakcsoportok az első fél évben csaknem 19 millió forint értékű munkát végeztek el, éves teljesítményük várhatóan lényegesen meghaladja az elmúlt esztendei 32 millió forintos termelési értéket. Kedvező jelenség ez, hiszen a szakcsoportok tevékenysége révén bővül az ipari szövetkezet kapacitása, nem kényszerül a szövetkezet a rendelő visszautasítására. Kevésbé kedvező viszont az, hogy míg 1982-ben a szakcsoportok összes teljesítményében 60 százalékos részt képviselt a fogyasztói szolgáltatás, tavaly- már csak 30 százalékot, a kimondottan lakosság részére végzett munka pedig elenyészően kevés. A lakossági szolgáltatás a szövetkezet számára sem jövedelmező munka, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a szakcsoportok is más irányban próbálnak érvényesülni. Más kérdés, hogy életre hívásuk egyik elsőrendű szempontja éppen a lakossági, illetve a fogyasztói szolgáltatások bővítése . volt. A szövetkezetek a kisvállalkozások munkáját anyag- ellátással is segítik, természetesen megfelelő számlázás, díjazás ellenében. Megállapította a testület, hogy a szakcsoportok munkája serkentőleg hatott a kívülálló dolgozók tevékenységére is, hiszen oda csak a legjobb munkásokat veszi be. A főállású munkaidőben nyújtott teljesítmények nem csökkentek a szakcsoportban végzett munkák miatt, viszont a munkaidőben és azon túl ellátott feladatok szervezettsége, hatékonysága között továbbra is igen jelentősek a különbségek a kisvállalkozások javára. A közvélemény tekintélyes részét erősen irritálják az egyes kisvállalkozásokban szerzett, kiugróan magas jövedelmek. Természetes, hogy munkaidőn túli tevékenységért magasabb díjazás jár, megkérdőjelezhető azonban az, hogy azonos időre vetített négy-ötszörös jövedelmek mögött ilyen arányú teljesítmények állnak-e. Kár volna, ha az egyes kisvállalkozások körül kialakult anomáliák az egész szakcsoporti forma lét- jogosultságát vitatnák, ezért szükség van az alaposabb, rendszeresebb szövetkezeti ellenőrzésre. adta át 'Nyikila Pantyelcjev ája küldöttségének cmlék- terhelyettcsnek az czerkéts«áz Kép: Bencze Péter nálatához. A megyei vezető röviden vázolta Nógrád utóbbi négy évtizedének gazdaságtörténetét, s a jellegzetes adatok közt megemlítette, hogy ma ölszór annyi felsőfokú végzettségű ember dolgozik az iparban, mint 1970-ben, így a • fejlődésnek ez a föltétele is adott. A konferencia nyitó előadását dr. Hetényi István pénzügyminiszter tartotta. A kormánytisztviselő szerint , a számviteli szakemberek is sokat tehetnek azért, hogy gyorsan alkalmazkodjunk a világgazdaság újabb, nem átmenetinek tűnő nehézségeihez, s kiszűrjük azokat a belső hibákat, amelyeket hosszabb időn át eltűrtünk, és amelyek konzerválták a hatékonyságot gátló tényezőket. Már sokat tettünk a más hangsúlyt kapó prioritásokkal: a külgazdasági egyensúllyal, a fizetőképességgel, a szükséges behozatali lehető, ség és az életszínvonal megőrzésével összefüggő feladatokban, ám még nem eleget. Az ezzel kapcsolatos áprilisi párthatározat nagy megújulást követel. Fejleszteni keil az irányítási rendszert is, ám — figyelmeztetett a pénzügyi tárca vezetője — az irányítás csak segíthet a jobb gazdálkodási körülmények megteremtésében, de nem helyettesítheti a gazdálkodást. A jövőre vonatkozólag megfelelő kiindulási alap, hogy a bonyolult külgazdasági viszonyok között is — sok más országtól eltérően — sikerült elejét vennünk a munkanélküliség megjelenésének, és a látványos életszínvonal-süly- lyesdésnek. Ám kisebb negatív jelenségekről nálunk ia beszélhetünk. Például arrólj hogy bár a fogyasztás statisztikailag — kevésbé érzékelhetően — nőtt ugyan, ám a reálbér csökkent. Mindent egybevetve már á belátható jövőben van kiláJ tás gazdaságunkban előrelépésre, most arra kell ügyelnünk, hogy a növekedés megalapozott legyen! — figyelmeztett a miniszter.' A jövő évben reálisnak lá,t.' szik a nemzeti jövedelem 2 és fél. 3 százalékos gyarapítása, az export 5 százalékos (Folytatás a 2. oldalon) J