Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hl. számviteli konferencia Salgótarjánban % XL, ÉVF. 205. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Bányásznapon flz őszi szolidaritási akciósorozat nyitányaként K\Á idei bányásznap —, amely immár a 34. a felsza- badulás'óta — mindenekelőtt az ország 166 ezer szén-, szénhidrogén-, illetve érc. és ásványbányászának bel­ső ünnepe. Ilyenkor — a hagyományokhoz híven —, hazánk szinte minden bányásztelepülésén zenés ébresztőt rendeznek a díszegyenruhás zenekarok, gyűléseket tartanak, ünnepi beszéddel és méltatással, amit majálishangulatra emlékez-, tető kultúrműsorok szoktak követni, a többnyire elmarad­hatatlan virslivel és sörrel. A bányásznap alkalmával őszinte megbecsüléssel gon­dolunk azokra, akik évi 25—26 millió — a nógrádi bánya­üzemekben 1 millió — tonna szenet, 2 millió tonna' kő­olajat, 6,5 milliárd köbméter földgázt, 3 millió tonna ba- uxitot, 2 millió tonna • fémes és nem fémes ásványi nyers­anyagot adnak az országnak, ők hozzák a felszínre a föld mélyéből az uránércet is, amely — a számunkra nélkü­lözhetetlen külföldi feldolgozást követően- — lehetőséget nyújt arra, hogy fűtőanyaggal lássuk el a paksi atomerő­művet. A hazai bányászat évi mérlegéhez tartozik még mintegy 50 millió tonna különböző építőanyag. Gondol­junk például a családiház-építők által kedvelt pilisvörös- vári kőporra. Bányászok — közelebbről a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat munkásai és mérnökei — dolgoztak és dolgoznak még a pécsi, egri, budafoki, szentendrei, szek­szárdi városrészek alatt húzódó pincelabiri'ntusok megerő­sítő munkáin, sőt, még a pesti metró legújabb szakaszá­nak építkezésén is jelen vannak. A többi között közmű- alagutat építettek valóságos műszaki bravúrt hajtva végre, hogy a munkálatok ellenére se kelljen elterelni a felszíni forgalmat. Visszatérve a kulcsfontosságú energiára és ásványi nyers­anyagokra; az ország közvéleményét az elmúlt 12 év viha­ros világgazdasági eseményei megtanították arra, milyen kiemelkedő értéket képviselnek korunkban az energiahor­dozók, a véges mennyiségű természeti kincsek. Már ezért is Nagygyűlés az Ipari Minisztériumban Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyi­tányaként, az antifasiszta vi­lágnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége. Az elnökség­ben a főváros politikai és tár­sadalmi életének több vezető személyisége foglalt helyet, s részt vettek a megemlékezé­sen a városrész üzeméinek és intézményeinek képviselői is. A megjelenteket Harmati Sán­dor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd Gyebroszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Megalapozott növekedésre kell törekednünk megkülönböztetett figyelem kíséri a bányászok munkáját, életét. A bányász ismerősök elbeszéléseiből, a televízió jó­voltából szinte mindenki tudja nálunk, hogy a bányószko- dás nehéz, férfias szakma volt 'és maradt az automatizálás korában is. Ismeretes, hogy az ország legmélyebb ércbá­nyái már több mint 1200 méter mélyre nyúlnak, ahol már mintegy 50 fokos a kőzethőmérséklet, amihez ugyanilyen forró víz társul. A bányászok mégis mélyítik az aknákat, emberi tartózkodásra, munkavégzésre alkalmas vágatokat, fejtéseket alakítanak ki ott, így az ország hozzájuthat a nél­külözhetetlen nyersanyagokhoz. Az ország közvéleménye ezért követte megértéssel azt a hírt, hogy a Minisztertanács a közelmúltban — az or­szág szűkös anyagi erőforrásaiból is — további százmillió­kat juttat a bányászat munkahely-korszerűsítési és bér- fejlesztési gondjainak enyhítésére. Ezért fogadjuk meg­nyugvással, hogy — noha az utóbbi években kevesebb pénz jut állami lakásépítésekre, mint korábban — a hatodik ötéves terv időszakában is felépül nyolcezer bányászlakás az ország bányásztelepülésein. A bányászok iránt érzett megbecsülésünket fejezi ki az is, hogy — a több évtized­re visszanyúló tradíciót folytatva — az idén is hűség- jutalmat osztanak ki közöttük, amelynek együttes összege ebben az évben eléri az 1,2 milliárd — Nógrádban csaknem 52 millió — forintot. Jellemző közvéleményünk érzelmeire, hogy 1983 nya­rán, amikor megtudták, hogy bányászati alapítványt hoz­tak létre a bányászszerencsétlenségek áldozatai hozzátarto­zóinak megsegítésére, tömeges adakozás indult meg az or­szág nem bányász foglalkozású állampolgárai, a bányászat­tól eltérő profilú vállalatok körében is. Ma már 25 millió 378 ezer forintot ér el az alapítvány összege, s ebből 8 milliót külső személyek és cégek adtak össze. Az alapít­vány kamataiból — az idén először — 471 ezer forintot osztottak, osztanak ki 31 szerencsétlenül járt bányász csa­ládja számára. Köztük van a közelmúltban szerencsétle­nül járt Kanizsai László Taron élő családja is. Tiszteljük, becsüljük a bányászokat azért is, mert ez a munkásréteg mindig a magyar munkásmozgalom egyik legszilárdabb bázisa volt történelmünkben. Maga a bá­nyásznap is erre utal, hiszen az 1919. szeptember 6-i tata­bányai csendőrsortűz áldozataira emlékeztet, azokra, akik nem akartak és nem tudtak belenyugodni abba, hogy le­verték a Tanácsköztársaságot. Az ország idősebb nemzedéke még emlékszik arra, hogy 1945-ben, amikor kizárólag a széntermelés mennyiségétől függött az ipar, a vasút energiaellátása, a bányászok tíz- ezrei nélkülözve, két-három szem sült krumplival a zsebük- ben szálltak le a föld mélyébe. Dg hajdani széncsaták ma már deres hajú hősei is ott lesznek az idei bányásznapon, s együtt ünne­pelnek fiatal pályatársaikkal. Szeptember első fele még a nyárutó időszaka szokott lenni, napfényes szép idővel. Reméljük most is ilyen nap Virrad az ünneplőkre. flz Elnöki Tanács ülése X Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott.­A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti barátsági és együttmű­ködési szerződést, amelyet Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Mongol Népköztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatása alkal­mával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanító­képző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja mű­ködését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisz­tériumi államtitkárrá nevez­te ki. (MTI) Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetsé­ges hatalmak fényes győzel­met arattak a hitleri fasiz­mus felett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy hazánk megteremtse az új élet feltételeit, s hozzá­kezdjen a szocialista építő­munka kibontakoztatás íhoz. Azóta számottevő eredménye­ket értünk el, de nem feled­kezhetünk meg a történeti múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedékeknek már nincsen közvetlen élmé­nyük az akkori eseményekről, csupán könyvekből és az idő­sebbek elképzeléseiből, tud­ják, hogy milyen szenvedése­ket okozott a háború. — De a fiataloknak tudniuk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes időkben, s tud­niuk kell azt is, hogy a Szov­jetunió milyen erőfeszítések­kel járult hozzá az új, em­berhez méltó élet feltételeinek megalapozásához — mutatott rá, majd leszögezte: az impe- (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Hctényl István penzügym iniszter nyitó előadása után szovjet pénzügy-minisztériumi osztályvezető-helyettes ház plakettjét a konferencia elnökének: Vincze Imre minisz résztvevő előtt. „Gazdálkodás — számvitel” címmel nyílt meg tegnap Salgótarjánban a III. számviteli konferencia. Az ország kü­lönböző részeiből és külföldről mintegy ezerkétszáz szak­ember gyűlt össze ebből az alkalomból Nógrád székhelyén és a József Attila Művelődési Központ színháztermében, illetve az előtér ' különböző részein televízión keresztül kí­sérték figyelemmel a plenáris ülés előadásait. Az elnökség­ben a konferencián felszólaló rangos párt- és kormánytiszt­ségviselők között ült Illés Miklós megyei tanácselnök-he­lyettes, a rendezvény egyiik védnöke. A számvitelben alkalmazott módszerek eddig is szorosan követték a gazdaságirányítá­si rendszer változtatásait — állapította meg dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-he­lyettes, a konferencia elnö­ke a megnyitó beszédben. Az eddigi számviteli konfe­renciák figyelemreméltóan tisztázták az Információs rendszerrel, az elemzésekkel, az önelszámolással, a belső érdekeltségi rendszerrel kap­csolatos kérdéseket, s a meg­vitatott anyagból kikristályo­sított ajánlások előmozdítot­ták a gazdálkodás hatékony­ságának emelését hazánkban. Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyti Bizottságának titkára többek között arra hívta fel a hallgatóság fi­gyelmét, hogy a gazdasági szakemberek a közgondolko- dás fejlesztésében is fontos szerepet játszanak. Az elsők között rájuk lehet számítani abban, hogy alkalmas kultu­rális közeget teremtenek a korszerű módszerek széles körű elterjesztéséhez, hasz­Ipari szövetkezetek és szakcsoportok Ülést tartott a KISZÖV elnöksége A Nógrád megyei ipari szö­vetkezetek dolgozói is éltek az új kisvállalkozási formák kínálta lehetőséggel, s — el­sősorban a STÉSZ-nél, a dré- gelypalánki Szondynál és a Pásztói Építőipari Szövetke­zetnél — szakcsoportokat ala­kítottak. Létrejöttüket min­den esetben a rendelői igény igazolta: olyan feladatokat végeznek el munkaidő után, melyre a szövetkezet teljesí­tőképessége alapján már nem tud erőt, időt szakítani. Az idei esztendőben 34 szakcsoport dolgozott a me­gye ipari szövetkezeteinél, csaknem ötszáz fővel. Mun­kájukat, eredményeiket teg­napi ülésén tekintette át a KISZÖV elnöksége. A szakcsoportok az első fél évben csaknem 19 millió forint értékű munkát végez­tek el, éves teljesítményük várhatóan lényegesen meg­haladja az elmúlt esztendei 32 millió forintos termelési értéket. Kedvező jelenség ez, hiszen a szakcsoportok tevé­kenysége révén bővül az ipari szövetkezet kapacitása, nem kényszerül a szövetke­zet a rendelő visszautasításá­ra. Kevésbé kedvező viszont az, hogy míg 1982-ben a szakcsoportok összes teljesít­ményében 60 százalékos részt képviselt a fogyasztói szol­gáltatás, tavaly- már csak 30 százalékot, a kimondottan lakosság részére végzett munka pedig elenyészően ke­vés. A lakossági szolgáltatás a szövetkezet számára sem jövedelmező munka, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a szakcsoportok is más irányban próbálnak érvénye­sülni. Más kérdés, hogy élet­re hívásuk egyik elsőrendű szempontja éppen a lakossá­gi, illetve a fogyasztói szol­gáltatások bővítése . volt. A szövetkezetek a kisvál­lalkozások munkáját anyag- ellátással is segítik, termé­szetesen megfelelő számlázás, díjazás ellenében. Megállapí­totta a testület, hogy a szak­csoportok munkája serkentő­leg hatott a kívülálló dolgo­zók tevékenységére is, hiszen oda csak a legjobb munká­sokat veszi be. A főállású munkaidőben nyújtott telje­sítmények nem csökkentek a szakcsoportban végzett mun­kák miatt, viszont a munka­időben és azon túl ellátott feladatok szervezettsége, ha­tékonysága között továbbra is igen jelentősek a különbsé­gek a kisvállalkozások javá­ra. A közvélemény tekintélyes részét erősen irritálják az egyes kisvállalkozásokban szerzett, kiugróan magas jö­vedelmek. Természetes, hogy munkaidőn túli tevékenysé­gért magasabb díjazás jár, megkérdőjelezhető azonban az, hogy azonos időre vetített négy-ötszörös jövedelmek mögött ilyen arányú teljesít­mények állnak-e. Kár volna, ha az egyes kisvállalkozások körül kialakult anomáliák az egész szakcsoporti forma lét- jogosultságát vitatnák, ezért szükség van az alaposabb, rendszeresebb szövetkezeti ellenőrzésre. adta át 'Nyikila Pantyelcjev ája küldöttségének cmlék- terhelyettcsnek az czerkéts«áz Kép: Bencze Péter nálatához. A megyei vezető röviden vázolta Nógrád utób­bi négy évtizedének gazda­ságtörténetét, s a jellegzetes adatok közt megemlítette, hogy ma ölszór annyi felső­fokú végzettségű ember dol­gozik az iparban, mint 1970-ben, így a • fejlődésnek ez a föltétele is adott. A konferencia nyitó elő­adását dr. Hetényi István pénzügyminiszter tartotta. A kormánytisztviselő szerint , a számviteli szakemberek is sokat tehetnek azért, hogy gyorsan alkalmazkodjunk a világgazdaság újabb, nem átmenetinek tűnő nehézsé­geihez, s kiszűrjük azokat a belső hibákat, amelyeket hosszabb időn át eltűrtünk, és amelyek konzerválták a hatékonyságot gátló tényező­ket. Már sokat tettünk a más hangsúlyt kapó prioritások­kal: a külgazdasági egyen­súllyal, a fizetőképességgel, a szükséges behozatali lehető, ség és az életszínvonal meg­őrzésével összefüggő felada­tokban, ám még nem eleget. Az ezzel kapcsolatos áprilisi párthatározat nagy megúju­lást követel. Fejleszteni keil az irányítási rendszert is, ám — figyelmeztetett a pénzügyi tárca vezetője — az irányítás csak segíthet a jobb gazdál­kodási körülmények megte­remtésében, de nem helyet­tesítheti a gazdálkodást. A jövőre vonatkozólag megfe­lelő kiindulási alap, hogy a bonyolult külgazdasági viszo­nyok között is — sok más országtól eltérően — sikerült elejét vennünk a munkanél­küliség megjelenésének, és a látványos életszínvonal-süly- lyesdésnek. Ám kisebb nega­tív jelenségekről nálunk ia beszélhetünk. Például arrólj hogy bár a fogyasztás sta­tisztikailag — kevésbé érzé­kelhetően — nőtt ugyan, ám a reálbér csökkent. Mindent egybevetve már á belátható jövőben van kiláJ tás gazdaságunkban előrelé­pésre, most arra kell ügyel­nünk, hogy a növekedés megalapozott legyen! — figyelmeztett a miniszter.' A jövő évben reálisnak lá,t.' szik a nemzeti jövedelem 2 és fél. 3 százalékos gyarapí­tása, az export 5 százalékos (Folytatás a 2. oldalon) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom