Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! »iiá© A t MSÍMP NOG RA'DÍ'MSGVEi BIZOTTSÁGA ES* MEGYEI • TAN ACS LAPJA XL. ÉVF„ 188. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT Automatizálás és mezőgazdaság N agyot változott a világ — állítja traktoros ismerő­söm. Negyedszázada, íiatail legény korában még az eke szarvát fogta, most a légkondicionált, traktor vezetőfülkéjében ül. Különféle lámpák villognak előtte, jelezve a traktor működését. Terjed a magyar mezőgaz­daságban is az automatika. Üzemóra-számlálót szerelnek a gépekre, amellyel ellenőrizhető a kihasználás, javítható a szervezés. Szemveszteségjelző, terhelés-szabályozó van a kombájnokon, amelyek ugyancsak a masinák teljesít­ményét javítják. A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési tár­sasága Veszprémben vette számba a mezőgazdaság auto­matizálásában eddig elért eredményeket és a tapasztalható hiányosságokat. Mindkettőre bőven találunk az ágazat­ban példát. A hetvenes években terjedtek el a nagy telje­sítményű traktorok, amelyek egyben sokba is kerültek. Gazdasági érdek lett a gépek kihasználása. Az automati­zálás segített ebben, hiszen a gépekre szerelhető műszerek­kel pontosan lehet mérni! a teljesítményt, a terhelést, s ezekből kikövetkeztethető a traktoros szorgalma vagy fi­gyelmetlensége, a szervezés sikere és kudarca. Az automatizálás alapvető feltételei —a kiforrott ter­melési technológiáik, a gépesítés magas színvonala, a gép- kihasználtsági érdekeltség — többnyire már adottak. Emel­kedtek az üzemanyagárak, drágábbak lettek a gépek, s mindezek az üzemeltetés gazdaságosságának javítására serkentették a gazdaságokat. A szakemberek szerint ma már ott tartunk, hogy az automatizálás hiánya a termelés gátja lehet Nógrádban Is. Persze így jobbára csak a kutatók gondolkodnak. A gyakorló szakemberek számba veszik az automatizálás ne­hézségeit is. A vetésellenőrző, szemveszteségjelző műszerek csak néhány hétig vagy napig működnek, a termelés idény­jellegéből következően. Ehhez képest drágák, megtérülésük lassú. Mások — ugyancsak a gyakorló szakemberek — ellentmondanak ennek. Szerintük a műszerek kihasználá­sát nem szabad vizsgálni, a rájuk fordított kiadást nem érdemes sajnálni, hiszen az 50—60 ezer forintot érő be­rendezések két-hárommillió forintos gépek teljesítményét javítják. Ezzel szemben is van ellenérve a kétkedőknek. A me­zőgazdasági gépek üzembiztonsága nem mindenkor kielé­gítő, esetenként akadozik az alkatrészellátás. így aztán hiába van meg a csodálatos automatika, ha alkatrész­hiány miatt a tábla végén áll a hárommillió forintos kombájn. Nem megoldott a műszerek szervizelése sem. fcgy-egy típust munkacsúcsok idején használnak, egymás­tól távoli területeken, s a meghibásodott műszerek javí­tása is gyakorta döcög. Másutt a műszerek felszerelése okozza a gondot. A hazai traktorál'lomány nem egységes, g különféle típusokhoz másként és másként illeszthető a gondosan szerkesztett automatika is. A vitát persze a maguk módján döntik el a gépkeze­lők. Könnyen eltéved kezükben a kalapács, s a féltett mű­szerre sújt, ha a traktorosnak nem érdeke a műszer alkal­mazása. Márpedig ez nem mindenütt érdeke. Ha a műszer a gépkezelő ellenőrzését szolgálja csak, anyagi ösztönzés nélkül, több hosszúságot, mint örömet hoz. Ezért a leg­drágább és a legkényesebb automatika is csak akkor szol­gálja a termelést, ha ezt engedi a gépkezelő, ha saját ér­dekét is megtalálja a műszerek alkalmazásában. Az ösz­tönző bérezés nélkül csak cicoma a villogó műszer a trak­toron. Az érdekeltség serkenthet a számítógépeik használatára is. amelyekről ugyancsak szó volt a veszprémi tanácsko­záson. Gyakorta hallani, hogy nálunk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése mögött elmaradnak a korszerű szer­vezési, irányítási módszerek. Ez persze indokolatlan, hiszen világszerte ismertek ezek az eljárások. Egyike a lehetősé­geknek a számítógépek alkalmazása, melyek a legutóbbi esztendőkben terjednek is a mezőgazdaságban. Terjednek, de rendkívül lassan. A gazdaságok vezetői tartózkodóak, az ország számítástechnikai eszközállomá­nyának alig több mint egy százaléka működik a mező- gazdaságban. Van gazdaság, hol mindössze egyetlen számo­lógépet tartanaik, de az is többet van a fiókban, mint ha&z­Hircsiina és Nagaszaki üzenete A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombomba- támadás évfordulója alkal­mából Tokióban, majd a két „hamvaiból feltámadt1’ város­ban nemzetközi konferenciát rendeztek a japán békeszer­vezetek. A háromnapos tokiói tanácskozáson mintegy 500- an vettek részt, közöttük 37 ország és számos nemzetközi szervezet 128 küldötte. Az Or­szágos Béketanács képvisele­tében Bebrits Anna, az OBT elnökségének tagja vet.t részt a konferencia munkájában. Hazaérkezését követően az MTI munkatársának elmond­ta: — A konferencián az Eu­rópából, Ázsiából, Észak- és Közép-Amerikából, Ausztrá­liából és a csendes-óceáni szigetvilágból érkezett dele­gátusok éppúgy, mint a ja­pán résztvevők egyetértettek abban, hogy véget kell vetni az atomfegyverkezésnek és be kell tiltani a nukleáris fegyverek minden fajtáját. A tanácskozás záróülésén a résztvevők elfogadták a to­kiói nyilatkozatot, amely hangsúlyozza: ma nukleáris háború fenyegetésének árnyé­kában él a világ, miközben Japán, az atomfegyver eddi­gi egyetlen áldozata, a ja­pán—amerikai katonai szö­vetség révén az előretolt bá­zis szerepét vállalja a nuk­leáris szembenállás egyik résztvevőjének, az Egyesült Államoknak az oldalán. Hirosimában augusztus 6- án, az emilékünnepségeket kö­vetően a város polgármeste­re békefelhívással fordult a közvéleményhez. A többi kö­zött . bejelentette: jövőre, az atomtámadás 40. évfordulója alkalmából világkonferenciá­ra hívják össze a polgármes­tereiket, hogy a világ város­vezetői közötti szolidaritás­sal is előmozdítsák a béke ügyét — mondotta Bebrits Anina. Mintegy 39 ezernyi kötet várja az olvasókat a megyeszékhely Kohász Művelődési Köz­pontjának könyvtárában. A felnőttek mellett az ifjú olvasók is rendszeresen felkeresik az intézményt. (Bábel László felvétele) Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyröl Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli, hogy a népgazdaság különböző területem dolgozó szocialista brigádok, vállalatok, szövetkezetek és intézmények kollektívái munikaverseny-felajániáteokat tettek a párt közelgő XIII. kongresszusa és hazánk fel­szabadulása 40. évfordulója tiszteletére. A Központi Bizottság nagyra értékeli a dolgozók kezdeményezéseit, amelyek a szo­cialista haza iránti elkötelezettségről, a párt politikájával való egyetértésiről, tettrekész- ségről tanúskodnak. Az üzemek, szövetkeze­tek, intézmények feladataihoz kapcsolódó vállalások teljesítése hozzájárul a népgaz­dasági terv valóra váltásához, az ország gya­rapodásához. A mozgalom — hagyománya­inak megfelelően — erősíti a munkához való szocialista viszonyt, a kötelességtuda- tot, amely a nehezebb gazdasági feltételek között nélkülözhetetlen az előrehaladáshoz. A szocialista brigádok, a dolgozó kollek­tívák munkaverseny-vállalásai összhangban vannak a gazdaságpolitikai célokkal. Örven­detes, hogy a felajánlások középpontjában az eredményes gazdálkodás, a tartalékok fel­tárása és hasznosítása, az ésszerű takaré­kosság, a termékek mimősé,gének és verseny" képességéinek javítása, az exportfeladatok teljesítése, a munka szervezettségének és fegyelmének növelése áll. A társadalomnak és minden állampolgárnak érdeke, hogy ezek a törekvések minél jobban érvényre jussainak. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozók a vállalt kötelezettségeket be­csülettel teljesítik, s ily módon is hozzá­járulnak az idei és jövő évi népgazdasági tervek eredményes megvalósításához. Ehhez elengedhetetlen, hogy a' párt, a szakszervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség támo­gassa a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, a gazdasági vezetők pedig biztosítsák a vál­lalások teljesítésének feltételeit. A kommu­nisták és az ifjúsági szövetség tagjai járja­nak élen a kezdeményezésben, mutassanak példát a helytállásban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munkaver­senyben kiemelkedő eredményeket elérő 25 vállalatnak, szövetkezetnek és intézménynek kongresszusi zászlót 80 szocialista brigád­nak pedig kongresszusi oklevelet adomá­nyoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására az 1986. május 1-i ünnepségek alkalmából kerül sor. Budapest, 1984. augusztus 10. MSZMP Központi Bizottsága Emlékezve az elődökre Gyermekek a partizánok útjain Nógrádban Lakatosok, technikusok a vállalati gmk-ban Igen keresettek Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a Központi Bizott­ság székházában találkozott Joaquim Gomes-szel, a Por­tugál Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának és titkár­ságának tagjával, aki az MSZMP meghívására hazánk­ban pihen. gyományosan jellemző szívé­lyes, elvtársi légkörű megbe­szélésen kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik helyzetéről és pártjaik tevé­kenységéről, valamint átte­kintették az MSZMP és a Portugál Kommums;« Párt közötti együttműködés továb­bi erősítésének leneiőségeil. Több éves hagyomány már, hogy nyaranta úttörőkorú gyerekek végigjárják azokat az útvonalakat, ahol egykoron a magyar partizánok tevé­kenykedtek, felszabadító har­caikat folytatták. A Magyar Ellenállok, Antifasiszták Szö­vetsége, valamint a Magyar Ű ttörők Szövetsége szervezé­sében lebonyolítandó nógrádi partlzántúrákon évente het- nyolcszáz tíz—tizennégy éves korú pajtás vesz részt. Az idén júniusban kezdő­dött túrákra is az ország minden részéből érkeztek csoportok, például Velencéről, Debrecenből, Székesfehér­várról, Sopronból. Békéscsa­báról, Tapolcáról, Ajkáról —, hogy csak néhányat említ­sünk. Mint Kőszegi László, a táborozás szervezője-irányi- tó.)a elmondotta, a gyerekek megyénkben a Szécsény—Rá- róspuszta—Karancsbe­rény—Eresztvény— Salgó- tarján útvonalat teszik meg, két-három napot eltöltve egy- egy helyen. Közben a pajtások megis­merkednek a környék termé­szeti és történelmi nevezetes­ségeivel, valamint dokumen­tumokban. gazdág előadásso­rozatot hallhatnak Nógrád megye munkásmozgalmáról, Nógrádi' Sándor partizáncso­portjának tevékenységéről, a felszabadító harcokról. Az előadásokat tartó Kőszegi László annak idején szemé­lyes kapcsolatban állt, több partizánmúlttal rendelkező személyiséggel, ezért mondan­dójában a közvetlen élme­nyek, emlékek is helyet kap­nak. Mostanában egy harminc- fős csoport tartózkodik me­gyénkben, valamennyien kő­röshanságiak, majd az au­gusztus közepéig tartó táboro­záson őket, a szomódiak, ta­polcaiak, végezetül az ajkaiak követik. Színfoltjai a prog­ramoknak az állomáshelyeken rendezendő baráti találkozá­sok, amelyeken a gyerekek helyi határőrökkel, KISZ- esekkel, úttörőkkel beszélget­nek. A hosszú évek óta zajló tá­borozás, amely híven őrzi a hagyományos táborozás bevált elemeit, nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében. Erről tanúskodik a napló is, amelyben elismerő sorok ta­núskodnak arról,- hogy a. par­tizánútvonalakat járó pajtá­sok maradandó élményekkel térnek haza. Leginkább a lakatssmes- teraég keresett a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárának vállalati gazdasági munkakö­zösségeiben. A legutóbbi fel­mérés szerint harminchárom lakatos volt a vgm-tagok közt, azaz, az összlétszámnak több mint egyharmada. Utá­nuk a technikusok következ­tek huszonkét fővel, ám ezek a valamivel magasabb elmé­leti képzettségű szakemberek is túlnyomórészt lakatosmun­kákkal veszik ki részüket a vgm-ek feladataiból. Emel­lett forgácsolók, hegesztők, villany- és fűtésszerelők, va­lamint mérnökök tevékeny­kednek a korszerű munka­formában. (Utóbbiak tizen­egyen tagjai vállalati gmk- nak). Figyelemreméltó, hogy a csoportok ügyviteli felada­tait általában egyéb, fizikai tevékenység mellett oldja meg egy csoporttag; adminisztrá­tor ugyanis csupán egyeden volt a tizenkét vgm-l?en. A közelmúltbeli Összesítés adatai már nem állják meg a helyüket, csupán az ará­nyok maradtak lényeg íben változatlanok. A pálfalvai Özemben újabb és újabb vgm-ek szerveződnes, mivel adva vannak a tennivalók, il­letőleg a jól képzett, szorgal­mas szakemberek is. A gyár termékeire bőven szüksége van ma a magyar és a KGST- gazdaságnak, ezért érdemes bővíteni kapacitását. A terme­lőképesség gyarapítása mellett a létszám megtartását, illetve az arra rászolgálóknak több­letjövedelem megszerzését is lehetővé teszik a vgm-ek. Ma a termeléshez kellő norma­óráknak mintegy tíz százalé­kát az újszerű munkaformá­ban teljesítik a dolgozók. Gondos fölmérésekkel és vitával alakították ki az egy órára eső jövedelem mérté­két. Általános elveket és heJ lyi sajátosságokat figyelembe] véve, úgy állapították meg,' hogy óránként 55—60 forintos nettó jövedelem az elfogad­ható. A bért, rezsiköltséget es nyereséget is magukban fog­laló óradíjakat ezután szab­ták meg. Eszerint a hegesztők, hőkezelők és forgácsolók bruttó díja a legmagasabb 100 forint. A lakatos- és műsze­rész-, valamint a .szerelőmun­ka valamivel nérséke tebben díjazódik a kitűnően bevált vállalati gazdasági munkakö­zösségekben. nálatban. Másutt három számítógép is működik. A különbség egyik oka lehet, hogy a mezőgazdasági árak központilag szabályozottak, a termelési lehetőségek, a termőhelyi adottságok ismertek. így aztán elég a papír és ceruza ahhoz, hogy eldöntsék a gazdaságok: melyik nö­vényből mennyit termeljenek. A termelési szerkezetet ugyanis a közgazdasági szabályozás dönti el. J óllehet, szűkkorű ez a szemlélet, valamelyes igaz­sága mégis van az ekeppen gondolkodóknak. Az automiat-ikák, számítógépek használatától ugyanis meg kell követelni a gazdaságosságot, csakúgy, mint a ter­melés más tényezőitől. Csak azért, mert új, korszerű, nem érdemes bevezetni egyetlen termelési eljárást, irányítási szervezési módszert sem. Ha papíron kiszámítható a _ ter­melési szerkezet, nincs szükség számítógépre, ha bosszúság­gal jár a műszerek felszerelése, szervizelése, könnyen le­mondanak használatukról. Ezért az automatizálás is csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazásának feltételeit is megteremtik. Farkas József Aczél Gyirgy és Joaquim Gomes megbeszélése A két párt kapcsolatait ha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom