Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

Báiiyászlakások—kedvezménnyel Negyven éve történt A fiatalok építkezésének elősegítésére a Nógrádi Szén­bányák tovább bővítette ko­rábbi kedvezményeit. Az épí­teni szándékozó bányászok eddig is kaphattak segélyt és kedvezménves kölcsönt het­venezertől százharmincezer forintig. A vállalat most la­kásépítő közösségek megala­kítását kezdeményezte, ame­lyeknek a szénbányák meg­előlegezi a terület-előkészítés, telekkialakítás, a telekár, il­letve telek-használatbavétel díját, az út- és közműfejlesz­tési hozzájárulást, a lejponyo- lítási, illetve műszaki terve­zési díjat, a felvonulási és közműbekötési költségeket. A vállalat a költségekhez tel­kenként hatvanezer forint vissza nem- térítendő juttatást ad, amihez Salgótarjánban a városi tanács .ugyancsak hat­vanezer forint telekárenged­ménye járul. A kivitelezés megkezdését segíti, hogy az építő-közösségek válláról le­vették a tervezés, adaptálás, a telekkönyvi és építési engedé­lyeztetés, az OTP-hitel ügyin­tézésének gondját. A kivite­lezés folyamán az építőközös­ségek tagjai a vállalati hasz- náltanyag-készletből jutá­nyos áron különböző faanya­gokat, vasárukat, bontási anya­gokat kapnak. A helyben el­érhetetlen anyagok beszerzé­sében közreműködik a vál­lalati anyagbeszerzési osztály. Az építkezés egész időtarta­ma alatt az építőközössége­ket fuvarkedvezmény illeti meg: ezer kilométerig kilomé­terenként kettő, illetve órán­ként húsz forintot kell fizet­niük, ezer kilométer felett pe­dig a Volán-tarifa ötven szá­zalékát. Szükség szerint köl­csönözhetnek építőgépeket is. Házilagos építés esetén a vállalat biztosítja a kötelező műszaki vezetést. Salgótarjánban már meg­alakult az első építőközösség, további kettő alakulóban van. Uj, metszés nélküli szőlőművelés A Licencia Külkereskedelmi Vállalattal kötött szabadalmi és know-how-hasznosítási szerződés alapján á nagykő­rösi Arany János Termelő- szövetkezetben megkezdik a Babó-féle ágas-kordonos, bio­lógiai termésszabályozású sző­lőművelés nagyüzemi alkal­mazását. Az eljárás Babó Ti­vadar kertészmérnök 20 éves munkájának az eredménye. A feltaláló a szőlőtermesztésnél olyan magasművelési módszert dolgozott ki, amelynek alkal­mazásával lényegesen csök­kenthetők a termesztési költ­ségek és a gyümölcs minősé­gének megőrzése mellett nö­velhetők a hozamok. Az új eljárás újonnan és régebben telepített szőlőknél egyaránt alkalmazható. Mindkét eset­ben három, illetve négy év után feleslegessé válnak a szőlőnél az olyan munkák, mint a hajtás válogatás, a csonkozás, a kötözés és a metszés. A feltaláló által ki­dolgozott biológiai módszer­rel szabályozható a szőlőtőkék hozama, s biztosítható a ter­més mennyiségének és minő­ségének megfelelő összhang­ja. A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetben ko­rábban már 30 hektár régi telepítésű szőlőt műveltek meg e módszerrel. Az eredmé­nyek igen biztatóak; az új művelési eljárással mintegy két és félszeresére növekedett az árbevétel. A kezdeti ta­pasztalatok alapján most na­gyobb területen, száz hektár új telepítésű szőlőben látnak hozzá a találmány hasznosí­tásához. Sikeres termékszerkezet-váltás a tatabányai cementgyárban Rövid idő alatt és példamu­tató módon oldották meg a termékszerkezet-váltásit a ta­tabányai cementgyárban. Az elmúlt év végén ugyanis vég­legesen beszüntették ebben áz üzem'ben a Winker égeté­sét, s ezzel együtt a cement gyártását. Környezetvédelmi szempontból született ez a döntés, mert az öt klinker- égető kemence kéményéből kikerülő nagy mennyiségű por erősen szennyezte a város le­vegőjét, porral terítette be a közvetlen környezetet, sőt a távolabbi lakónegyedeket is. A klinkerégetés megszünteté­se óta sokkal tisztább lett a város levegője, eltűnt a szür­ke porlepel a házakról, a nö­vényzetről. A kemencék leállítását kö­vető alig több mint fél év alatt zökkenőmentesen oldot­ták meg a gyár 650 dolgozó­jának foglalkoztatását és a több évtizedes tradíció meg­szakítása után is hasznos munka folyik az üzemben. A klínkerégetésnél felszabadult dolgozók segítségével példá­ul számottevően növelték a keresett mész termelését. Meg­kezdték az úgynevezett mik­romész gyártását, megoldották a darabos mész nagyüzemi ol­tását is, a gyár kőbányájából a korábbinál több osztályo­zott kőzúzalékot szállítanak. Ugyancsak példás gyorsaság­gal megteremtették az ömlesz­tett cement fogadásának a feltételeit. A térség további ellátására ugyanis Észak-Ma- gyarország cementgyáraiból ömlesztve érkezik a cement a tatabányai gyárba, ahol azt tárolják, csomagolják és el­juttatják a megrendelőknek. Évi 200—300 ezer tonna öm­lesztett cement fogadására ké­szülték /fel. Vállalkoztak az egész cementipar tartályko­csijainak a karbantartására és felkészülnek egy nehézgép-fel- új ító bázis kialakítására is. A gyár műszaki dolgozói hozzáfogtak több új termék kikísérletezéséhez azzal a szándékkal, hogy azokat gyár­tásra, illetve bevezetésre ajánlják az iparágnak. Egyik új termékük az úgynevezett rapidcement. Ennek a szilárd­sága sakkal nagyabb, mintáz eddig gyártott cementé és speciális, különlegesen nagy teherbírású beton készítésére alkalmas. Takarmánytartósitó adalék A silózott takarmány tartó­sítására alkalmas adalék gyártását kezdték meg a Szek­szárdi Állami Gazdaság újbe- reki takarmánykeverő üzemé­ben. Az amerikai Pioneer cég receptje szerint készülő kon- cenírátum meggyorsítja a tej- savas erjedést, ezáltal értéke­sebb, jobban elálló takarmányt tudnak készíteni a gazdasá­gok. A terméket Szekszárdin ha­zai szükségletre és osztrák exportra gyártja közös vál­lalkozásban a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság a Kukoricater­melési Szocialista Együttmű­ködés (KSZE) termelési rend­szer és a Pioneer cég. A szakaszparancsnok Egy internacionalista emlékezete N ógrád megye főispánja 1940-ben a dolgozók helyzetéről az alábbi titkos jelentést küldte a fe­lettes hatóságnak: „... a mun­kásság jövedelmét 15—20 szá­zalékkal emelni kell. mert a salgótarjáni szénmedence munkásai ennyivel keresnek kevesebbet, mint a szomszé­dos varmegyék ipari terüle­teinek munkássága. .. egy vá­jár átlagos keresete naponta 4.20 pengő, amely Összegből mintegy 15—20 százalék kerül levonásra OTI-járulék, kere­seti adó, szerszámkoptatas, kai bidbeszerzés címén... Még szomorúbb a felszíni munkások kereseti viszonya, mert napi 2,50 pengőtől 3.20 pengőig terjed csupán. Ezek a berek a mai körülmények között egy 4—5 tagú családnak a létminimumot sem biztosít­ják.’ A háborús veszteségek, a növekvő nyomor, az élet örij? kos nyugtalansága, bizonyta­lansága egyre növelte az em­berekben az elégedetlenséget. A bányákban, gyárakban, az uradalmakban dolgozó mun- kásem'oerek mind többen és egyre hangosabban emelték fel szavukat a háború, a Hor- thy-rendszer ellen. Voltak, akik megtagadták a munkál, szabotálták a termelést, késve fizettek adói, szolgáltatták be a terményt. Nagy majdon Sándor a kisterenyei urasagi (seléd nem csak a szovjet­ellenes a népirtó háború el­len szelt. Sokat beszélt társai­nak az orosz proletárok győz­tes forradalmáról, az orszá­got, népet formáló munkáról, o.mely a Szovjetunióban folyt, a. szocializmusról, amelynek építését a fasiszta támadás megszakította. A ..lázadót, a fejforgatót” letartóztattak, Kistarcsára. internálták. Hal és fél hónap után szabadult, de csendőrök figyelték lépe­seit. Csakhát aki egyszer már szabadon lélegzett, nehezen tűn a rabságot. Nagy majdon Sándor 1914-ben, amikor ki­tört a háború. Losoncra vo­nult be katonai szolgálatra. Nem kellett sok idő, hogy megismerje a háború poklát. A következő év nyarán Lem- bergnél orosz fogságba került, s egy uráli hadifogolytáborban pereglek nyomorúságos nap­jai. Az 1917-es októberi for­radalmi események mély nyo­mot hagytak benne. S, amikor a fehérek megkísérelték megfojtani a fiatal Szovjet- Oroszországot, ö is védelme­ié kelt, beállt a Vörös Had­seregbe. Bátorsága hamarosan ismertté tette nevét. A 30. in­ternacionalista ezred 3. sza­kaszát bízták rá, s a katonai: nem csalódtak parancsnokuk­ban. Ügy harcolt, mintha a maga földjét, házát, feleségét, és gyermekeit védte volna. A harcokban megsebesült, és 1919-ben leszerelt, hazajött Magyarországra. Kapcsolatot keresett és talált a kommu­nisták mozgalmával, sztráj­kok, tüntetések harcos részt­vevője volt. A Szovjetunióhoz, a szovjet emberekhez fűződő tisztelete soha nem halványodott ben­ne. Amikor Kisterenye felsza­badult. tolmácsolt, közvetített, segítette amiben csak tudta a szovjet katonai parancsnok­ság munkáját. Alapító tagja volt a kommunista párt. helyi szervezetének. Faradhatat­lanul dolgozott, hogy szenet adjon a bánya, meginduljon a békés élet a településen. Az ellenforradalmat 1956-ban már ősz fejjel érte meg. Fegyvert fogott, védte, őriz­te, mitidannyiunk közös tu­lajdonát, a bányát, a szövet­kezetét. S, közben nyugtatta, biztatta azokat, akik hitüket vesztették, bizonytalanok let­tek, hogy dolgozzanak így se­gítsenek a pártnak a rendte­remtésben. Harminchat ne­héz esztendő volt mögötte, amikor 1957 tavaszán nyugál­lományba vonult. A helyi pártszervezetnek elkötelezett tagja volt egészen haláláig. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége a Harci Érdemekért Érdemérmet ado­mányozta Nagy majdon Sán­dornak. Azért a nehéz harc­ért kapta a kitüntetést, ame­lyet a szovjethatalom védel­méért vívott, amelyben életét is kockára tette. artalmas, szép utat járt be Nagy majdon Sándor. Ha. élne most lenne küenevenesztend.ös. V. G. Közös frontban Pálffy György, a kommunista párt katonai Kádár János, az illegális párt titkáraként bizottságának vezetője. „Az ötéves háború és a tizenegy éves náci rém­uralom végéhez közeledik. Magyarok! Ne kövessük a fasizmust a gyalázat és a pusztulás útján!.., A németek hanyatt-homlok menekülnek a frontokon és maguk helyett rosszul felszerelt honvédeink százez­reit hajtanák a Vörös Hadsereg ellen, a biztos pusz­tulásba. Ebben a súlyos helyzetben a demokratikus pártok szövetsége, a Magyar Front cselekvésre szólít­ja a nemzetet!... A veszély órájában a Magyar Front harcba hív minden magyart, bárhol is állt, bármit is tett eddig”. '■ háború ellen, az ország füg­getlenségéért, az átvonuló né_ met katonáik eltávolításáért, igazi népi békéért, támasz­kodva a, béke megőrzőjére, a Szovjetunióra. így került a párt már 1936-tól követelt an_ tifasiszta népfrontpolitikájá- nak középpontjába a nemzeti függetlenség védelme, ezzel a jelszóval: „Független, szabad, demokratikus Magyarorszá­got!” A háborúbalépés után, 1941. szeptemberében a Központi Bizottság az ország összes Hitler-ellenes erőit körlevél­ben igyekezett mozgósítani. Ezzel egyidöben bontakoztak Ezek a drámai sorok röp­cédulákon jelentek meg szer­te az országban, 40 esztende­je, ezekben az augusztusi napokiban. Az aláíró az a Magyar Front volt, amely alig két hónapja, 1944 júniusában alakult meg az antifasiszta demokratikus erők összefogá­sa revén. Ideológiai, szellemi vezetője az akkor Békepárt nevet viselő kommunista párt volt, a nemzet egyetlen olyan következetes ereje, amely nemcsak a kibontakozás út­ját volt képes fölvázolni, ha­nem cselekvési programot nyújtott a jövőre nézve is. Mindennek alapjául azt a szé­les körű nemzeti összefogást tekintette es hirdette, amejy mind a mai napig pártunk politikájának — a megválto­zott viszonyok között is — alapvető jellemzője. A most 40 éve megjelent röpcédulákból, a Magyar Front című illegális lap szá­maiból mindenütt ez az átütő gondolat csendül ki. Azzal a nagy történelmi felelősséggel, amelyet a kommunisták és a velük szövetséges erők- érez­tek, viseltek ebben a sorsdón. tő időszakban. Következtésen figyelmeztettek a Magyar Front felhívásai arra, hogy elérkezett a kedvező időpont a németek elűzésére és meg­érettek szabadságharcunk el­indításának belső feltételei. ,,A magyar nép' egészében szemben állt azzal a rend­szerrel, amelynek programja nem a béke. hanem az idegen érdekekért folyó háborúk folytatása, újabb véráldozatok és mérhetetlen szenvedés” — olvashatjuk egy korabeli fel­hívásban. amely egyebek kö­zött még ezt írja: „Az egész népet összefogja a békevágy és egy olyan demokratikus Magyarország megteremtésé­nek vágya, amely jogokat és tisztességes megélhetést bizto­sít a dolgozóknak, és amely kis és nagy szomszédaival egyaránt békességben él. A magyar nép tudja, hogy ezt számára csak független és szabad haza biztosíthatja”. Augusztus 15-én a Magyar Front a honvédtisztekhez for­dult. felhívással abból az al­kalomból, hogy aznap az an­gol. amerikai és francia csa­patok sikeres partraszállást hajtottak végre Marseille és Nizza között. „Cselekednünk kell, amíg nem késő! — hív­ták fel a tisztikart a röpcé­dulán — Az előkészítő mun­kát már ma meg kell kezdeni Támogassátok a nemzeti el­lenállás harcosait. Juttassátok fegyverhez, lőszerhez, robba­nóanyaghoz, egyenruhához őket. A bújdosóknak adjatok szállást, mindennemű segítsé. get... Áz országmentés • vár ma a tisztikarra. Teljesítsé­tek ezt! A szabad, független és demokratikus Magyaror­szágnak szüksége lesz erős honvédségre, jól képzett tisz­tikarra”. Mint tudjuk: később meg is alakúit az illegális katonai felszabadítás! bizottság és működött a kommunista párt katonai bizottsága is, már­tíráldozatokat hozva az ügy­ért. Ám az erős demokratikus honvédség csak később szer­veződött. Abban az időben ugyan, amikor hazánk egy része még a hitleristák és a nyilasok elnyomása alatt szenvedett, megás eléggé meg­késve. Az okok közismertek, amiinthoigy az egyik korabeli felhívás is rámutat erre: „A bűnösen lelkiismeretlen, a magyar nép érdekeit semmi­bevevő kormányzat a veszély- helyzetben is folytatja inga­dozó. lényegeben a némete­ket kiszolgáló politikáját. Ha­zug ürügyekkel halogatja az egyetlen döntést, amely még mentheti az országunkat és honvédségünket a teljes pusztulástól. Ez a döntés nem más, mint azonnali fegyver­szünet a Vörös Hadsereggel, és fegyveres harc a német megszállók ellen! Csak ez a döntés kíméli meg országun­kat a visszavonuló németek mindent leromboló, felperzse­lő dühétől”. A történelem bizonyította mindezeknek a szavaknak az igazát. Ezért is érdekes és időszerű olvasmány az a kö­tet, amely „A Magyar Front” címmel — Kállai Gyula, Pin­tér István, Sípos Attila át­gondolt összeállításában — most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. A 40 év előtti augusztusi, e könnyen sors­fordulóvá válhatott napok va­lóságát is idézik e kötél do­kumentumai. Igen szerencsé­sen nyúlnak vissza az előz­mények bemutatására, A leg­hitelesebb okmányok felvo­nultatásával ismerhetjük meg a Magyar Front létrejöttének politikai és szervezeti feltéte­leit. amelyek tulajdonképpen a Kommunisták Magyaror­szági Pártja Központi Bizott­ságának 1941 áprilisi határo­zatában gyökereznek. Ez meg­bélyegezte az uralkodó osztá­lyok nemzetvesztő politikáját, harcba hívta az egész dolgo­zó népet e politika, a rabló­NÖGRAD - 1984. ki az _ 1941 őszi antifasiszta tüntetések, majd megjelent a Népszava híres karácsonyi száma a népi-nemzeti össze­fogás jegyében, 1942 elejen létrejött a nemzeti erők első közös szerve, a Magyar Tör­ténelmi Emlékbizottság. Üjabb és újabb állomások követték e folyamatot, miköz. ben a dolgozók körében orszá_ gosan, a baloldali pártok és szervezetek tevékenységben konkrét megnyilvánulásokban is nőtt a németeilenesség és a háborúellenesség. Különö­sen nagy jelentőségű volt á Békepártnak 1944 januárjá­ban a közéleti személyiségek­hez eljuttatott nagy lélegzetű memoranduma, melyet ezút­tal teljes terjedelemben ol­vashatunk a kötetben. Hason­lóképpen a Magyar Front memorandumát, amelyben felszólította Horthy Miklóst a fasiszta Németországgal való szembefordulásra és a fegy­verszünet megkötésére a szö­vetséges hatalmakkal, A dokumentumok ily módon 1941 nyarától 1944 karácso­nyáig — 32 fényképpel és fotókópiával illusztrálva is — tükrözik hazánk történelmé­nek e tragikus korszakát, amelynek utolsó harmadában, az ország íölszabadulásának folyamatával és az új demok­ratikus rend kialakulásával már Kifénylett a magyar nép új jövője is. A 40, évforduló alkalmával megjelenő kötetek között két­ségtelenül ez az egyik legje­lentősebb tematikus gyűjte­mény, amelynek értékét az is megadja, hogy a közölt anya­gok jó része ma már nehe­zen. vagy alig hozzáférhető, a többségük csak közgyűjtemé­nyekben található. Emellett a dokumentumok, határozatok, illegális iapok, röpcédulák sa­játos nyelvét és egymásutáni­ságát megértve, mélyebbről ismerheti meg az olvasó e korszakot és vonhatja le kö­vetkeztetéseit. Ezek között alighanem a legjelentősebb he­lyet foglalja el az a bizonyos- sag. hogy a kommunisták mindenkor a nemzet egészére támaszkodva és érdekében tö­rekedtek programot adni érte harcolni. A most 40 év­vel ezelőtti időszakban meg­született program azért is válj nemcsak az ellenállási moz­galomnak, hanem a, felszaba­dult Magyarország demokra­tikus átalakulásának iránvtű- iévé is. Lőkös Zoltán augusztus 10., péntek 3 «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom