Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
A természetes táplálás. Természetes táplálás alatt a szoptatást értjük. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a csecsemő, főleg a fiatal csecsemő számára ma is a legoptimálisabb táplálék az anyatej, melynek összetétele minden szempontból a legelőnyösebb. Az első napokban 6x3 óránként kell szoptatni, de ha kevés a tej mennyisége, 7x3 óránként is szoptatható. Így hatszori szopás esetén először reggel hat órakor, utoljára este kilenc órakor szokik a csecsemő, hétszeri szobás esetén éjfélkor. Mivel az első napokban a tejelválasztás még nem megfelelő, a hiányzó folyadékmennyisé- get teáztatással pótoljuk. Amikor az első hét végén már elegendő menrtyiségű 1ej képződik, a továbbiakban feleslegesnek tartjuk az éjszakai teáztatást. Erről később nehéz leszoktatni őket. A továbbiak folyamán, ha a csecsemő súlya eléri a 4.5 kilogrammot, és elegendő mennyiséget szopik, rátérhetünk az ötszöri szoptatásra. Ilyenkor is helyes reggel hat órakor kezdeni, de az utolsó szopásra így este 10 órakor kerül sor. Négyhetes korban kezdünk el gyümölcslevet adni a csecsemőnek. Könnyen nyerhetünk levet ribiszkéből, málnából. őszibarackból es paradicsomból. A téli hónapokban adhatunk narancslevet, alma- és sárgarépalevet, citromlevet. Utóbbit tanácsos felforralt és lehűtött vízzel kétszereseié hígítani és cukorral ízesíteni. A gyűmölcsleveket két szopás között adjuk, első alkalommal csak egy kávéskanálnyit, majd fokozatosan emeljük mennyiségét napi tíz kávéskanálnyira. Háromhónapos kortól gyümölcspépet is adhatunk. Mikor kezdjük a főzelék, illetve püré adását? Főzelék adását — ha elegendő anyatej van — öthónapos korban kezdjük adni. Kevert, illetve mesterséges táplálás esetén háromhónapos korban. A főzeléket, illetve pürét eleinte rántás nélkül készítjük el és a déli szopás előtt adjuk fokozatosan, kávéskanalanként. Helyes, ha a főzelékhez szoktatást burgonyával, vagy sárgarépával kezdjük. Később is tartsuk meg a burgonyát és ehhez adjuk a salátát, parajt, zöldborsót, kelkáposztát. Az elkészítésnél ügyeljünk arra, hogy a vízben puhára főtt főzelékeket szitán törjük át, de a főzővizet ne öntsük el, hanem ismét adjuk hozzá, mert értékes anyagokat tartalmaz. Főzővízen kívül tejjel is hígíthatjuk á főzeléket és sóval ízesítjük. A későbbiek folyamán — öthónapos kortól — a főzeléket zsíros, vajas, vagy olajos rántással készítjük. Ugyancsak öt-hat hónapos kortól, hetenként 3—5-ször tojás sárgája, máj vagy sovány hús adása ajánlatos. A hetedik hónapban helyes két adagban főzelékeket adni és három adagban tejes ételt (anyatejet, illetve malátakávéi) A nyolcadik hónapban az ebéd mennvisége 2.5 deciliterre emelhető, s ha már van foga a csecsemőnek, héjas kenyérdarabka, kifli adható a kezébe. A kilencedik hónapban elhagyjuk az esti szopást, helyette tejeskávé — legjobb a malátakávé — vagy színtejet adunk cukorral kiegészítve. A csecsemő helyes táplálása Mesterséges táplálás. Ha az anyának nincs elegendő teje, vagy egyáltalán nincs teje, mindent el kell követnünk, hogy a csecsemő lehetőleg az első három hónapban más anyának a tejét — vagyis női tejet — kapjon. Ha ez minden erőfeszítésünk árán sem sikerül, és az újszülöttet, illetve csecsemőt tápszerrel etetjük, mesterséges táplálásról beszélünk. A csecsemők mesterséges táplálására igen alkalmas a Ro- bébi A, Robébi B, továbbá a Mildibé. A Robébi A-t az első három hónapban, illetve 4,5—5 kilogramm testsúlyig, a Robébi B-t három- és hathónapos kor között ajánlatos adni. A Mildibé előnye, hogy összetétele leginkább hasonló az anyatejhez, de szeretnénk ismét hangsúlyozni, hogy annak biológiai értékét távolról sem közelíti meg. A tápszereket vízben kell oldani és felforralni a megadott utasítás szerint. t Befejezésül szeretnénk ismét felhívni a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás sokkal előnyösebb, mint bármely mesterséges tápszer adása. Általános tapasztalat, hogy az anyatejjel táplált csecsemők mind hasmenéses, mind légúti hurutos betegségekkel szemben sokkal védettebbek, mint a mesterségesen tápláltak. Nem véletlen, hogv azokban a nyugati országokban, amelyekben jó minőségű tápszereket készítenek, az utóbbi években ismét az anyatejes táplálást — tehát a szoptatást — propagálják. Dr. Turay Pál megyei gyermekgyógyász szakiőorvo* Karambol és koccanás A gépkocsi veszélyes üzem. Az ember az autóvétel örömteli perceiben még nem is tudja, hogy a kocsival együtt bizonyos felelősséget, sok problémát, leendő gondot is megvásárol. Ki többet, ki kevesebbet. Mert amióta közlekedünk, (balesetek is érnek bennünket. A hazai közlekedésstatisztikai adatok szerint a balesetek mintegy háromnegyedéért a gépjárművezetők, húsz százalékáért a gyalogosok felelősek; a többiért pedig a műszaki hibák okolhatók. (Mivel sajnos a hazai gépkocsiállomány öregszik. az utóbbi százalék emelkedőben van.) Magyarországon majdnem hárommillió gépjármű van (közülük 1,2 millió személyautó), ás évente kb. negyvenezer komolyabb közlekedési baleset történik. A statisztikai adatokban továbbtallózva megtudhatjuk, hogy az Állami Biztosító 340—350 káresetre kbj 1,5 millió forintot fizet ki naponta. Sajnálatos tendencia, hogy évről évre emelkednek az autóskárok és a kifizetett' biztosítási összegek (1983-ban például — 1982-höz viszonyít, va — kilenc százalékkal növekedtek a bejelentett károk, a kifizetett összeg pedig tizenkét százalékkal nőtt). Nincs két ország, ahol egyforma biztosítási rendszer lenne. Nálunk az önkéntes' CASCO-biztosítás mellett, a minden járműre kiterjedő, díjtalan felelősségi biztosítás van érvényben, amikor akárokozó helyett fizet a biztosító, de csak abban az esetben, ha a károkozó otthagyja beismerő és a tényállást rögzítő betétlapját. Sajnos ez — tudatlanságból vagy közömbösségből — esetenként elmarad, pedig a károkozó számára sem jogi, sem anyagi következményt nem von maga után. Karambol és koccanás után tehát egyaránt meg lehet indítani a megsérült jármű kárrendezésének intézését. A képen látható Trabaht tulajdonosa alighanem csupán CASCO-biztosításából kaphat kártérítést. Sokkal „kedvezőbb” a helyzet, ha ugyanilyen mértékben a gépkocsi hátulja sérül meg. ilyenkor ugyanis csaknem kizárólag a mögöttes autó a vétkes. Bíztunk és cselekedtünk i,Azt kérem; bízzunk és cselekedjünk. És ha önök úgy döntenek, hogy elfogadják a beszámolókat és a határozati javaslatot, akkor ugyanilyen egységet tanúsítsunk a végrehajtásban is!” Kádár János elvtársnak, a XII. kongresz- szusom elhangzott vita-összefoglaló beszédé nek utolsó mondatai ezek. A Központi Bizottság június 26-1 üléséről ki adott közlemény tudatta népünkkel és a vi lággal, hogy a Központi Bizottság a szerve zeti szabályzat előírásainak megfelelően el határozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985 tavaszára összehívja. Az elkövetkezendő hónapok így, a kong resszus előkészítésének, az eltelt évek mun kájának értékelését hordozzák. Az ország, a párt, a munka- és lakóhelyek áttekintik mH tetteik, mire haladtak 1980 tavasza óta, ho gyan alakult politikai, társadalmi, gazdasá gi, ideológiai és kulturális életünk, mire elmedéig jutott népünk itthon és a világban Nos — anélkül, hogy elébe mennénk ezek nek az értékeléseknek: igazolódott a XII kongresszuson elhangzott azon megállapítás hogy „A pártban és a népben egyaránt biza kodás és tettrekészség él. Ez logikus kap csolat: népünk azért bízik, mert kész a cse lekvésre, és azért bízhat, mert a tettek ak fogják támasztani optimizmusunkat.” Bíztunk és cselekedtünk. Pedig nehézsé geket és nem könnyű nappalokat és éjsza kákát, éveket ígért a jövő. Voltak, akit fenntartással fogadták a párt kongresszus programját, akadtak nem is kevesen kis hitűek, de a kommunisták és a velük együtt levő és élő szimpatizálók serege is hitt, és cselekedett! Az eltelt évek alatt azért csak jutottunk valamire, előbbre léptünk, ha neAi is hét- mérföldes léptekkel. Vannak, akik — jómagam is közéjük tartozom — nehezebb, sokkal több gondot hordozó évekkel számoltak. S örülök, hogy most azt mondhatom: munkánk eredményeként, rengeteg és nemi kis erőfeszítés árán, az igényesebb és fegyelmezettebb munka nyomán —, ha akarunk, vagy ha kell, ha muszáj, úgy látszik et/e is képeseik vagyunk — joggal állapíthatta meg a Központi Bizottság júniusi határozata: „...népünk eredményesen dolgozik a gazdasági feladatok megoldásán.”. És a jő munkával párhuzamosan, ezzel összhangban az életkörülményeink is úgy alakultak, hogy nem könnyen ugyan, de azért nyugodtan, biztonságban élünk, sőt gyarapodunk is, — ha nem is egyformán mindenki. De e^ nem csak a társadalmon múlik, sőt nagyon is egy-egy emberen, annak tehetségén és szorgalmán. Pártunk XII. kongresszusa — emlékezzünk — hazánk felszabadulása 35. évfordulójának jegyében ült össze és hangsúlyozta, hogy a három és fél évtized alatt megtett út bebizonyította: népünk élni tudott történelmi küldetésének lehetőségeivel. 1985-ben, a szabadságunkat, függetlenségünk negyvenedik jubileumát ünneplő évben köszöntjük majd pártunk XIII. kongresszusát, ahol minden bizonnyal elmondhatjuk: az eltelt öt évben is újabb vívmányok születtek, erősödött tár- <adalmunk szocialista jellege, demokratiz- •nusa és gazdagsága — többek lettünk. Itthon, külföldön, a világban is. És, hogy még szebb, még gazdagabb lejyen a négy évtizedes évforduló és munkáéi kerektől is gazdagabb a kongresszus, egyie- másra érkeznek az országból és a megyéből is a hírek: kollektívák, egyének ígérnek még jobb, még szebb munkát. Köszöntve és ünnepelve ezzel is a jubileumi évfordulót, segítve a kongresszus munkáját és elhatározását, hogy az elkövetkezendő öt év programjához még előbbre mutatóbb, még elfogadhatóbb és emberközelebbi, mindenkit serkentő programot dolgozzon ki. Mert, ami a jövőt illeti, változatlan az elvárás: bízzunk és cselekedjünk. Az eltelt öt év is igazolja — érdemes! Tapp János Tanácsrendelet az állattartásról Salgótarjánban Van. aki'imádj*;aa-aíany- hörcsögóket, mások -még egy tacskót sem tűrnek meg a közelükben; akadnak, akik udvarukban száznál is több sertést hizlalnak, némelyek pedig még a kacsa és a liba között sem tudnak különbséget tenni. Szóval, állat és ember viszonya urbanizációs világunkban meglehetősen sajátos formákat öltött. Salgótarjánban nemrégiben tanácsrendelet látott napvilágot az állattartásról, ez szabályozza, hogy manapság ki, hol, hogyan tarthat állatokat a megyeszékhelyen — erről kérdeztük Manyasz Róbertnét, Salgótarján városi Tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának főelőadóját. — Egyáltalán, miért kellett rendeletet alkotni az állatok tartásáról? — A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséről, a köztisztaság fenntartásáról számos rendelkezés jelent meg a korábbi években, amelyek bizonyos tekintetben módosításra szorultak. így a változásoknak megfelelően felülvizsgáltuk az 1977. évi tanácsrendeletet is az állatok tartásáról. Egyrészt, az állattartást indokolatlanul gátló intézkedések és tilalmak megszüntetésével szeretnénk elősegíteni, hogy e tevékenységét folytatni lehessen ott, ahol a település jellege ezt megengedi, másrészt viszont szükséges tisztázni, hogy milyen állatfajták, milyen körülmények között tarthatók, vagyis az egészségügyi és környezethigiéniás feltételeket is szabályoznunk kellett. Az új rendelet kiemeli azokat a külterületi, lakott városrészeket, ahol korlátozás nélkül lehet állatot tartani, megfelelő feltételek mellett. — Három kategóriába' igyekeztünk besorolni az állatokat. Így az elsőbe, az úgynevezett nagy állatok Közé tartozik többek között a ló, a sertés, a szarvasmarha, a juh, a szamár, a kis állatokhoz a baromfifélék és a nvúl, míg az egyéb kategóriába csoportosítottuk az ebeket, a macskákat, a prémes állatokat, a meheket, a galambokat, a díszmadarakat és az egzotikus állatokat. Egyébként az állattartáshoz szükséges létesítmények készítéséhez a műszaki osztály engedélyezése kell! A város közigazgatási területe is építési övezetekre van osztva, s mindegyiknél meghatároztuk, melyik állatkategória tartása a megengedett. — Például az 1. számú övezetben? — A többi között idesoroltuk be a Beszterce-, a Kemerovo-, a Gorkij-telep lakásainak zömét, a nyugati városrészt, a városközpontot... Ezekben sem nagy, sem kis állat nem tartható! A 2-es övezetben, mint például a családi házas részeken, a Vöröshadsereg úton, Zagyvarónán, a Rákóczi úton, s még hosszasan sorolhatnám, szóval, itt túlnyomórészt csak nagy állat nem tartható, míg a 3-as építési övezetben (Somoskő, Salgóbánya, Pintértelep, Rónabánya stb.) a nagy állatok közül négy, kis állatokból 100 tartható legfeljebb. Talán fölösleges is tovább példálózni, hiszen a rendelet pontosan meghatározza, hol, milyen és mennyi lehet, erre nézve bárki megkapja tőlünk a szükséges információt. — Körülbelül háromezer kutyát tartanak nyilván a megyeszékhelyen. Közülük nem egy gazdátlanul járkál a városban, olykor nem kis riadalmat keltve a járókelőkben... — Belterületen lakásonként egy eb tartható, s, ennek tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az más nyugalmát ne zavarja, a testi épségét és az egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. — És ha nem így tartja? — Akkor az ebtartást meg kell szüntetnünk, valamint 3000 forintig terjedő pénzbírságot szabunk ki! Hozzá kell tennem, csak bejelentésre kezdeményezhetjük a felelősségre vonást. — Gyakran látni póráz, vagy szájkosár nélkül sétálgató kutyát — lehet? 1 NGGRÁD - 1984. ai — De nem szabad! A szabály úgy szól, hogy ebet póráz nélkül, harapós és támadó természetűt pedig szájkosár nélkül közterületre vinni tilos. Kevesen tudják, hogy kereskedelmi és vendéglátó- ipart egységekbe, játszóteredre, parkokba, illetve közhasználatú zöldterületekre, egészségügyi intézményekbe, óvodákba, s egyéb közintézményekbe még pórázos kutyával sem lehet bemenni. — Az állattartás egyik neuralgikus pontja: az egészség- ügyi és környezetvédelmi előírások. — Köteles az állattartó az építményeket rendszeresen takarítani, meszelni, a fertőtlenítésről gondoskodni, a gazdasági udvart a lakóházaktól kerítéssel elválasztani, a szennyezések elszállításáról gondoskodni, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Természetesen, ezek megszegéséhez szankciók fűződnek.., — ...minden rendelet csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. — A bevezetőben említett célok vezéreltek bennünket a rendelet elkészítésekor, tehát úgy szeretnénk ösztönözni a állattartást, hogy a feltételek is kedvezőbbé váljanak és a szomszédjogok se csorbíttas- sanak meg. Azokon a helyeken, ahol a korábban érvényes szabályozás szerint szabad volt állatot tartani, s a rendelet szerint viszont tilos, ott 1985. december 31-ig adunk felmentést. Megjegyzem, a tanácsrendelet lehetővé teszi,' hogy az igazgatási osztály indokolt esetben, egyedi kérelemre a rendeletben foglaltakról eltérően engedélyezzen állattartást. Ami pedig a többi külterületeket illeti: az elkövetkező hónapokban fokod zott figyelemmel kísérjük a rendelet érvényesülését — mondotta befejezésül Manyasz Róbertné, a termelés-ellátás} felügyeleti osztály főelőadója; Tanka László 5
