Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
As URH-rádlótelefonok több fajtája készül a BRG salgótarjáni gyárában. bemérése és ellenőrzése fontos feladat. ■ készülékek Kereskedni kísérletek nyomában Cenfrumban a gazdaságosság Fél év alatt százhúsz és fél millió fórint értékű árut adott el a salgótarjáni Centrum Áruház: nyolc és fél millióval több bevételt elérve a tervezettnél. A nyereség- tervüket egyharmad résszel teljesítették túl. E kereskedelmi siker — legalábbis részben — a kollektíva kísérletező kedvére vezethető vissza. Kenőt egyszerre Párhuzamosan két újszerű ösztönzést is alkalmaztak Idén a Centrumban. Egyik a még tavaly áprilisban bevezetett, úgynevezett „jövedelemérdekeltségi rendszer”. A másik pedig az idén, minisztériumi kezdeményezésre alkalmazott kísérleti bérgazdálkodás. E két módszer lényegében azonos cél elérésére mozgósítja a kereskedő- apparátust: gazdaságosabb, nyereségesebb forgalmazást ösztönöz. „Szimultán” alkalmazásuknak az az értelme, hogy együtt nagyobb ré- zzesedést tesznek lehetővé az áruházi dolgozók számára. A többletteljesítésből eredő haszon bizonyos hányadát megkapva, tavaly is, idén is több százezer forint ráadásjövedelemhez jutottak a kereskedők, természetesen egybeszámolva. A sokat emlegetett szemléletváltozást itt nem rábeszéléssel kívánták megoldani, hanem zsebbevágó anyagi érdekeltséggel. Míg korábban az áruház különböző osztályai abban voltak érdekeltek, hogy kerül, amibe kerül alapon, növeljék a forgalmat, most a gazdaságos forgalom- gyarapítással járhatnak csak jól. A telefonköltségtől kezdve az utazási kiadásokon keresztül a csomagolóanyagok ésszerű fölhasználásáig mindenre figyelniük kell a kereskedőknek, ha nem akarnak anyagilag rosszul járni. Sok számítás „Nem úgy kel! a csomagolóanyaggal spórolni, hogy rosszul csomagolom be a vevőnek az árut — fejtegetik az áruházban —, mert az megbosszulja magát: csökkenti a vevők vonzódását az üzlethez. Ez rövid távú takarékosság lenne. Hanem azzal, hogy ha például bejön egy haver és kér mondjuk zacskót, akkor ne nyomjunk a kezébe tízét, nekem mindegy alapon. Hanem adjunk neki egyet-kettőt. Látszólag nem nagy változás, mégis fél év glatt 30 ezer forint megtakarítás származott pusztán csomagolóanyagból A minden lényege« mutatóra kiterjedő ösztönzést természetesen nem „csupán” elhatározásból vezették be. Négyhónapos előkészítéssel alakították ki, honosították meg azokat a mérési módszereket, ''amelyek lehetővé teszik, hogy az osztályok naprakészen tudják, hol tartanak, min kell változtatni. A követelmény és a lehetőség együttesen megváltoztatta a megszokott munkastílust. „Több gondolkodás, nagyobb figyelem szükséges — mondják a darabosztályon. — Régebben nem volt any- nyi cetli a mellékszámításokkal, mint most. Ezek szükségesek ahhoz, hogy megfelelő legyen a készletszint, a forgási sebesség, és mindig sokszínű maradjon a választék. Ugyanakkor az eladókkal is többet kell foglalkozni. Tájékoztatni kell őket sűrűn a felaratokról, a gondokról, és be kell őket vonni az üzleti döntésekbe. Eldönthet- né egyedül is *z osztályvezető, hogy mit Szerezzen be. De pont azt ne kérdezze meg, aki el fogja adni?...” Kiszolgáló szervezők Az é»s»erfl, ennélfogva hatásos ösztönzés élénk kereskedésre sarkallja as áruhái Irányítóit, «»adóit. Ugyanakkor a kiszolgáló apparátus precíz, rugalmas munkája Is nélkülözhetetlen: „Amikor első alkalommal fizettünk ki komolyabb részesedést a jövedelemérdekeltségi rendszer alapján — mesépk az áruházban —, az egyik osztály- vezető jelentkezett, hogy 6 adni akar a részéből bizonyos summát azoknak, akik pontos számításokkal, a kulturált körülmények megteremtésével hozzájárultak az eredményekhez”. Molnár Pál Utánpótlás Lehet" ,'“'6 bármi rátermett, lehet kiváló szakember, lehet munkahelye elsőrangú karmestere —, ha nem gondoskodik saját és beosztottai majdani pótlásáról, nem tarthat számot a jó ve- zető rangjára. Munkája, szakterülete iránti felelőssége akkor lehet csak teljes éitékű, ha nemcsak a mának szól: holnap, vagy egy év, öt év múlva is kell valaki, aki a leköszönőtői átveszi a stafétabotot. Aki addigra felkészült, érett, felelős ember módjára, zökkenő nélkül folytatja elődje munkáját. Ilyen valaki után persze nem akkor kell nézni, amikor már „ég a ház”, közeleg a nyugdíj. Mert valakit akkor is, mindenkeppen talál az ember, ha muszáj, de sem a kollektívának, sem a soron levő feladatok teljesítésének nem közömbös, hogy 'ki az a bizonyos kiszemelt. Hosszú évek tudatos káder- nevelési, .előkészítési munkáján múlik a váltás sikere. Éppen erről, az alkalmas emberek kiszemeléséről, neveléséről, tanításáról_ vitázott legutóbbi ülésén a MÉSZÖV elnöksége. S mint kiderült, érdemes volt e témát terítékre helyezni ismét, mert nincs minden rendben e téren, s ezt aligha csak a fogyasztási szövetkezetek mondhatják el magukról. A testületi tagok vitájának első megjegyzése szerint kevés a szövetkezeteknél a diplomás szakember — noha számuk az utóbbi esztendőkben valamelyest nőtt — s még kevesebb az ösztöndíjas. Nem vélerienül volt a vita nyitánya éppen ez az észrevétel: az alkalmasnak látszó szakemberelmek mindenekelőtt tanulniuk kell. hogy majdan elfoglalhassák a vezetői széket. Állami és szövetkezeti kereskedelemben, sőt másutt is gyakran elhangzó érv, hogy a taníttatás drága és kockázatos. A rizikó abban áll, hogy a frissen diplomázott fiatalra bizony köny- nyen rácsaphatnak más cégek, elcsábíthatják. s akkor a szövetkezet hiába költött oktatására. Ez a veszély valóban fönáll. ám nemcsak a szövetkezeteket fenyegeti, s korántsem elegendő ok arra, hogy éppen az ösztöndíjon iparkodjanak takarékoskodni. Az effajta spórolás vétkes könnyelműség, s nem csupán a fiatal szakember megtartását, hanem a gazdálkodó szervezet egész jövőjét veszélyezteti. Mondják, kévé« a fogyasztási szövetkezetek megtartó ereje, a más területeken elérhető esetlegesen nagyobb jövedelem vonzóereje viszont annál nagyobb. Csakhogy egy fiatal szakember számára —■ s ez nem csak a szövetkezetekre érvényes tapa-ztalat — más is fontos lehet. A feladat, melyben kiélheti tudását, kedvét, sőt a társadalmi megbízatás, mely segítségével sokoldalúan bekapcsolódhat lakóhelyének közéletébe. Tudjuk, mindez nem helyettesítheti a keresetet, hiszen a pályakezdő lakásra gyűjt, családalapításra készül, ezernyi gondját enyhítheti a pénzzel, de úgy véljük, a jó közérzettel, a felelősség ráruházásával hasznosan egészítheti ki azt. Középtávú kádernevelési, utánpótlási tér« vek mindenütt vannak, mégis túlontúl gyakran a gyors ötletszerűség jellemzi a személycserére vonatkozó döntéseket. Bizonyára a változásokkal lépést tartani nem mindig képes, kevéssé megalapoz Jtt tervek hibája is ez, de jelzi ugyanakkor a döntést hozók gyengeségét, bizalmatlanságukat saját korábbi elszánásukkal s a végre előbbreléphető utóddal szemben. Nem alkalmas — ütik rá hamarjában a pecsétet — megvonva a bizonyítás lehetőségét is a jelölttől. A majd- nem-utód aztán a kudarctól, sértettségtől hajtva más vizekre evez, s ott nem egyszer kiváló kormányosnak bizonyul. Példát err« alighanem valamennyiőnk mondhat, mert nem ok nélkül született a mondás: senki sem lehet próféta saját hazájában. S ha ilyen esetekben az otthagyott vezetőt nem csak elhibázott döntésének igazolása foglalkoztatná, hanem a helyzet valóban reális megítélése is, akkor egykönnyen rájöhetne — ha késve is —, hogy veszteség nena csak az eltávozott fiat alt érte... Érdemes felfigyelni a testületi vita másik elemére is, mely a kötelező minősítések gyakori elhanyagolását pellengérezte ki. Szükséü ges rossznak, nyűgnek tartják sok helyütt a néhány évenként kötelezően megismétlendő minősítéseket. Többlettehernek, melyből aligha tud a vezető mindjárt másnap profitálni.' így aztán — stratégia és taktikai elemek híján — könnyen zavarossá válhat a gazdái-’ kodó szervezet személyzeti munkája, mely nem csak a vezetőt fosztja meg saját, rendkívül fontos önkontrolljától, hanem a beosztottat is munkája értékelésétől, ameljue pedig — különösen a pályakezdő szakember — oly’ igen igényt tart. Jó alkalom lehet a minősítés a dolgozóval szembeni további tervek megbeszélésere — hiszen az utánpótlási terv nem hétpecsétes titok —, ami viszont a munkahely sokszor hiányolj megtartó erejét iamosíthatná hatásosan. Igen, nagyon i« érdemes minderről _ beszélni, ,s az okos, helyénvaló megállapítások nyomán — cselekedni! A jó gazda gondosan előkészíti a földet, mert gazdag termést, remél tőle. A gazdálkodó szervezet — legyen az szövetkezet, vagy vállalat — mindennapos kötelessége, hogy legnagyobb értékével, a dolgozó emberrel úgy sáfárkodjék, amint az a jövővel törődő, okos gazdához illik. Szendi Márta Több fehérje rizsből Japán kutatók már évek tési Időszakban, hanem jóval kezelés« nem eredményezett óta foglalkoznak azzal, hogy később május végén vetették fehérjetartalom-emelkedést. A milyen módon lehetne a rizs el. Augusztus közepén, há- később vetett rizsben valo- fehérjetartalmát növelni. A rom alkalommal 2 százalékos jában a glutein nevű fehérje legújabb kísérletekben az karbamidoldattal permetez- mennyisége nőtt meg. A bio- Iwale Egyetem munkatársai a tele, majd a szokásos aratási szintézis megváltozásai!, fo- rizsültetvényeket karbamid- időben, október elején learai- lyamatait még nem tisztáztak, oldattal permetezték, és a tik a termést. Az összes le- de mivel a rizs így még érlé- rizsszemekben a fehérjetarta- hérjetartalom így a 10.6 szá- kesebb táplálékká vált, valólom 40 százalékkal emelke- zalekos átlagértékről 18 szá- színűleg igen gyorsan elterjed dett. zalékra emelkedett. A korád- az egyszerű és olcsó permeA rizst nem a szokásos ve- ban elvetett rizs karbamid- tezési módszer. Egymillió hektár cirok A cirok szinte egyedülálló gyorsasággal terjeszthető el a Szovjetunió déli körzeteiben. Tavaly 250 ezer hektárt, az idén legalább egymillió hektárnyi területet foglal el. A cirok iránti különleges érdeklődést a kiváló takarmánytulajdonságok és a víz- igénytelenség magyarázza. A kevés csapadékú déli körzetekben az évi termés hektáronként 600 mázsa süó, illetve 70 mázsa szemes takarmány öntözéssel ezek a'z értékek 1200 mázsára, illetve holdanként 100 mázsára módosulhatnak. A cirok ma már a Krím, Dél-Ukrajna és Észak Kaukázus hagvományos mezőgazda- sági kultúrái közé tartozik. A növény nemesi tők most a Közén-Ázsia és Kazahsztán sztyeppes területein is megmaradó fajták kikísérletezésén dolgoznak. H a azt halljuk, kiváló brigád vagy a vállalat kiváló brigádja, gyakran gondolunk olyan kimagasló teljesítményre, amely eget- földet rengető munkálkodásban jött létre. A kiosztott szép címek mellé magasztos szép szavakat is találni, ami jólesik, és szolid keretek közt kell is. A brigádvezető egyenes jelleme így mondja: — Már évek óta a vállalatnak felajánlásokat teszünk. Egy-egy murikéra általában megadják a befejezési határidőt, amikor belelendülünk a munkába, látjuk milyen tempót tud diktálni magának a brigád, megbeszéljük, hogy rövidítsük le a határidőt. A célprémium ugyan az előírt határidőhöz van kötve, mi Kétszeres kiváló brigád Balázs, aki előre szeret látni a brigádvezető első mondataira, miszerint „hamar munka sosem jó”, de ez a negyvenéves munkásember nem látszik „hübelebalázsnak” és a közgazdasági összefüggéseket is ismerheti, mert megelőzi az ellenérveket. — A határidőket általában tudjuk tartani, de megtörtént egy-két esetben, hogy határidőre nem készültünk el. Mindezt anyaghiány vagy készülékhiány okozta, nem a mi hibánkból következett be. Sérelmeztük is a vállaazt mondjuk mégis, hogy ezt latvezetésnél, hogy ilyenkor a munkál például nem július 31-ig, hanem 25-ig megcsináljuk. Ezt a vállalást írásban is rögzítjük, és mint felajánlást a vállalatnak benyújtjuk. — Előre szeretek látni. Amikor már befejezéshez közeledünk egy-egy munkával, tudni akarom, hol lesz a következő, milyen létszámmal, milyen anyagbiztosítás mellett, milyen feltételekkel. Az még jobb lenne, ha már év elején tudnánk, mit és hol kell eaész évben dolgozni. Az éves vállalati terveket azonban ilyen időtartamra és brigádokra lebontani, kivitelezhetetlen. Hozhatnám az ellenérveket sem osztotta ki részünkre az előre kitűzött célprémiumot. — Muníkaíelajánlásaink között szerepelt az is, hogy a munka minőségét javítjuk, hiánypótlásmentesen dolgozunk. Ez sikerült is: az általunk végzett fűtés-, gáz-, vízvezeték-szerelés és hőszigetelés iránt nem merült fel hiánypótlási igény,- vagy ha igen, az elenyésző volt. — Emellett évek óta a fegyelmezettségben is szorosan fogjuk egymást a brigádban. Nincs késés és kocsmázás m""kaid'ő alatt. H a egy önmagát így ellenőrző brigád „összejön”. p7. csak jő lehet. A brigádvezető szavaiból azt hihetoé az ember, hogy mindennap egymás mellett, egymást lazítani nem engedő munkafázisokban dolgozik a 14 fős brigád. — A brigádból hatan fűtésszerelők dolgozunk Salgótarjánban, a Gorkij-lakóte- lep „A” jelű épületén. A szerelés 85—90 százalékban készen van, talán már csak a jövő héten dolgozunk itt. A brigádból négyen most Balassagyarmaton, négyen pedig Nagybátonyban a művelődési ház hőszigetelésén fáradoznak. — Majdnem állandóan más-más munkaterületen vannak a brigádtagok, kivétel az, amikor az egész brigád egy helyen munkálkodik. Kötelességemnek érzem, hogy időnként meglátogassam a más helyen dolgozó brigádtagokat is. Főképpen akkor, ha szakmailag segíteni kell, vagy ha a havi teljesítménymérés van. Hát így vezetem a brigádot. Azonkívül a buszon reggel és este is együtt utazunk. Évek óta ismerjük egymást. A fűtésszerelőkből, vízvezeték-szerelőkből és hőszigetelőkből álló brigád 14 embere Nógrádsipekről, Rimóc- ról, Hollókőről és Hugyagról mint a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat „Balázs József vezette „Május 1.” brigádja, a szoros termelési mutatókon kívül egyébre is szükség van. — Igyekeznek, a brigádla- jár dolgozni a mindig váltó- gok, hogy szakmát szerezze- zó helyen lévő építkezések- nek. Nemrégiben négyen hő- hez. Reggel öt órakor indul szigetelésből vizsgáztak, má- az autóbuszuk és délután fél sok a nagyobb követelményhat körül érnek haza. teljesítése érdekében maga— Tavaly Balassagyarma- sabb hegesztői minősítést ton tanműhelyt szereltünk, szereztek. És itt vannak a ennél a munkánál brigádunk szakmunkástanulók is, segímindhárom szakmában dolgozott. Csehszlovákiában Rimaszombaton a kenyérgyár fűtésszerelésébe és hőszigetelésébe besegítettünk, azelőtt a Nyitrán épülő kenyérgyár, központifűtés-szerelésénél dolgoztunk, . Kisterenyén lakásokban végeztünk gázszerelést. — Ha dolgozunk, megvan a pénzünk. Ha nincs biztosítva a munkaterület rosszabbul keresünk. Teljesítményben 115—120 százalékot is elérünk. tünk nekik, a munkafogásokra megtanítjuk, s ha nálunk kezdenek dolgozni, úgy neveljük őket,, hogy a brigádban is hozzánk tartozzanak. A legfontosabb mégis az, hogy figyeljenek a munkára, mert a szakmát a tapasztaltabbaktól el kell lopni. A NOTÉV „Májú* 1.” szocialista briáSdja 1975-ben alakult hat fővel. Balázs József fűtésszerelő azóta vezeti. A brigád tagjai közül Én mint brigádvezető 6500— Jusztin Bertalan, Laczkó Ba- 7000 forintot keresek havon- lázs, Jusztin István, Jusztin ta. Olyan bérezési rendszer- Tibor nevét említi mint aia- ben jó dolgozni, amikor egy pító törzsgárdatagokét, de épület szerelésére egyössze- felsorolná az egész brigádot i gű vállalást tehetünk, és lát- Kelecsényi Istvánt, Kelecsé- juk előre, mit, miért kell nyl Sándort. Minden brigádmegcsi-nálnunk. De ez csak tagot, akinek része volt abakkor lehetséges, ha az anyag is biztosítva van. Ahhoz, hogy egy szocialista brigád a legmagasabb vállalati kitüntetést nyerje el, ban, hogy 1982. és 198.3. évi munkájuk után kétszer is elnyerték a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Zsély András NÓGRÁD - 1984. augusztus 4., szombat 9 A
