Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

\ A HASZONÉLVEZŐ ÉS TULAJDONOS VISZONYA K. L. olvasónk az Iránt érdeklődik, hogy mit jelent * haszonélvezettel terhelt ingatlan és ilyen esetben a fenn­tartási, javítási munkák kötelezettsége kit terhel: a tulaj- do-’ost-e vagy a haszonélvezőt? Beköltözhet-e a lakóházba a tulajdonos, ha az ingatlanban lakó haszonélvező átme­neti időre elhagyja a házingatlant? A haszonélvezet a használati jog egyik fajtája, és lé­nyege, hogy a haszonélvező e jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatta, használhat­ja, hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és hasznok szedésé­nek jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a ha­szonélvező e jogokkal nem él. A Polgári Törvénykönyv fenti szabálya szerint tehát a tulajdonos beköltözhet abba a lakóházba, amit a haszon- élvező — akár átmeneti időre is — elhagyott. A haszon- élvező visszaköltözésekor azonban a haszonélvezet zavar­talan gyakorlását ismét biztosítani kell, mert a haszon- élvezet a házingatlan ideiglenes elhagyásával nem szűnik meg. A haszonélvezeti jog szorosan személyhez fűződő jpg, amit egyrészt kifejez az, hogy e jog korlátozott időre és legfeljebb a hasznonélvező élete végéig állhat fenn, más­részt mutatja az a szabály, miszerint a haszonélvezeti jo­got a haszonélvező nem ruházhatja át. A jog gyakorlását azonban másnak átengedheti, de ellenérték fejében csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. E Szabály szerint tehát elsősorban a tulajdonos jogosult — ha ellen­érték fejében történik a jog átruházása — a haszonélvezet gyakorlására. Ez azt is jelenti, hogy nem követelheti a tu­lajdonos a lakásba való beköltözését, de a beköltözésre az elmondottak szerinti lehetősége megvan. A tulajdonos és haszonélvező egymáshoz való viszo­nyát a Ptk. a következők szerint szabályozza. A tulajdo­nos jogosult a hasznonélvezet gyakorlását ellenőrizni. A haszonélvező a dolgot rendeltetésének nem megfelelő mó­don használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos ez ellen tiltakozhat. Ha tiltakozása nem veze­tett eredményre, úgy biztosítékot követelhet. Ha biztosí­tékot nem ad a haszonélvező, akkor a tulajdonos a bíró­sághoz fordulhat, és a bíróság felfüggesztheti a biztosíték adásáig a haszonélvezeti jog gyakorlását. Ezekből a szabályokból kell kiindulni annak eldön­tésénél is, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlan fenn­Munkaközösségek számviteléről Okleveles gmk ? Van egy ismerősöm, aki azt képzelte, okleveles üzemgaz­dászként, hogy gazdasági munkaközösséget alakít és kisgazdaságok részére végez­nek majd számviteli tevé­kenységet. Munkájuk iránt megvan a kellő kereslet is: tombol a vállalkozói kedv, gombamódra szaporodnak az adózási kötelezettség alá eső társaságok. Am a terv a sem­mibe hullt. Miért? Erről kér,- dezem Darabos Gézát, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság ke­reskedelmi és ' szolgáltatási osztályának vezetőjét, aki egyben a kisvállalkozások „összefogója” is. — A 4/1983. (II. 23) PM számú rendelet értelmében mások részére számviteli te­vékenységet gazdasági mun­kaközösség csak akkor végez­het, ha legalább egy tagjuk rendelkezik okleveles könyv- vizsgálói szakképesítéssel. Amennyiben ez egyiküknek sincs, hiába a közgazdász diploma — mondja az osz­tályvezető. — Ez, feljogosít arra, hogy, valaki vállalati fő­könyvelő legyen, készítsen mérleget, számlarendet, de nem ad lehetőséget arra, hogy egy lényegesen kisebb terme­lési tevékenységet folytató kisiparosnál ugyanezt a szám­viteli szolgáltatást elvégezze. — Véleménye szerint a kis­gazdaságok számviteli kötele­zettsége, a naplófőkönyv-ve­zetés igényel-e okleveles könyvszakértői képesítést? — Szerintem nem. A ren­deletet fel lehetne oldani, mert nemhogy könyvvizsgálói képesítés, de még üzemgaz- dászi diploma sem mindig szükséges. Példa rá, hogy igazgatóságunk több alkalom­mal szervezett kisgazdaságok képviselő részére tanfolyamoi, ahol számviteli ismeretekkel nem rendelkezők is elsajátí­tották a szükséges alapokat. Nem egy pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapította, ok­levél nélkül is remekül megy a munka. — Vannak-e a megyében elegen, akik okleveles könyv- szakértői képesítéssel rendel­keznek? — Több embernek van ilyen végzettsége. Más kérdés az, hogy közülük egy-kettő, aki­nek a főállásával nem össze­férhetetlen, a kisgazdaságok részére számviteli tevékeny­séget végezzen. — Kivel készíttesse tehát a gazdasági munkaközösség a naplófőkönyvet, az adóbeval­lást, a vagyonkimutatást? — Készítheti saját maga, ha megtanulja, ezt nem tiltja a rendelet, valamint eseti megbízás alapján vállalati fő­könyvelőkkel, pénzügyi veze­tőkkel. Ezek szerint a jogszabályi lehetőség eseti megbízást je­lent. Márpedig a számvitel úgy van rendben, ha napra­kész, folyamatos. Talál-e a kisgazdaság könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező gazdasági munkaközösséget? Bizony nem. Marad tehát „fe­ketén” a könyvelők felkuta­tása, amely védtelenséget je­lent a megbízónak. S adózás nélküli jövedelmet az erre vállalkozónak? Dcmus Gábornc tartási, javítási munkálataira ki a köteles. Az állagmegóvó ,, . fenntartási és javítási munka e szabály szerint a haszon- tejipart vállalat élvező kötelezettsége, mivel annak elmulasztása az ingat- * r )an rendeltetésének nem megfelelő használatot jelentheti, és ennek következményeit az előbb már említettük. Ilyen következtetést lehet levonni a Ptk. 162. §. (J) bekezdésé­ből is, amely kimondja, hogy a haszonélvező a rendkívüli javítási, vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha a felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el. Ebből az látszik, hogy a tulajdonost a rendkívüli javítási és helyre- állítási munkálatok terhelik, míg az állagmegóvó munká­latokat a haszonélvező köteles elvégezni. Természetesen, ha a rendkívüli javításokat is az in­gatlanban lakó haszonélvező végezteti el, követelheti a tu­lajdonostól a szükséges költségek megtérítését, de csak _ a haszonélvezet megszűntekor, levonva azokból az időközi ér­tékcsökkenésnek megfelelő összeget. Dr. Zs. A. Most is lámpások A pedagógus még napjaink­ban sem szűnt meg egy-egy községben a „lámpás” szere­pét betölteni. Néhány évtizede egy falu- közösségben szinte csak az orvos és a tanító számított értelmiséginek. Az évtizedek előrehaladásával az értelmi­ségi pályákon dolgozók szá­ma. rétegeik jelentősen meg­növekedtek. A pedagógusok­tól azonban még mindig többet várnak a közéletben, mint más értelmiségi pályán dolgozóktól. Ez az évtizedekre visszave­zethető igény a közművelő­désben való tevékenykedésre a ma pedagógusában is él. A községeinkben dolgozó taní­tók, tanárok, óvónők napi munkaidejük letöltése után is jelentős részt vállalnak a községek kulturális életének, a fiatalok nevelésének aktu­ális feladataiból. Valamennyi pedagógus korra és nemre való tekintet nélkül tagja, il­letve vezetője valamely tö­megszervezetnek. Pedagógu­sainkban megvan az igény az alkotásra, a szebb, a jobb bármi áron való létrehozásá­ra. mégha ez többletmunkát kíván is. Az általános isko­lákban 8-féle szakkör műkö­dik, s ez mellett magas számban tartanak tudomá­nyos és ismeretterjesztő elő­adásokat a gyermekek és fel­nőttek részére egyaránt. A községi ünnepélyekre a mű­sort rendszeresen az általános Iskola biztosítja. Sikeresen szerepelnek az amatőr együtte- sek, a táncegyüttes és a „Röpülj páva” kör. A szülői munkaközösségek a pedagó­gusokkal karöltve játszóházat szerveztek a gyermekek is­kolán kívüli szabad idejének hasznos eltöltése érdekében. Sikerrel bonvolították le a „Fut a körzet” elnevezésű já- sg*íi'lyeliglkcdüt, jtokoj Ián kívüli közös programok­kal valósul meg leginkább a tanulókkal való egyéni fog­lalkozás is, hiszen Kálión rendkívül magas a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma, s ez úgy az óvodai, mint az iskolai tar­talmi munkát tekintve visz- szafogó hatású. Orvosok, pszichológusok, szociológusok bizonyítják, hogy az embernek többféle pihenésre, a szabad idő sok­féle eltöltésére van szüksége. Ez a pedagógusok esetében a sokféle funkció betöltése, a túlórázások, a társadalmi munkában való részvétel mi­att nem valósul meg. A pedagóguspályát össze­hasonlítva más értelmiségi pályákkal az életszínvonal alakulásában a helyzet ked­vezőtlen. A tanítók, tanárok, óvónők nagy többsége úgy ér­zi. hogy sem anyagilag, sem erkölcsileg nem méltánvolják eléggé munkájukat. A felsza­badulást követően az a lehe­tőség. hogy mindenki tanul­hat, taníttathatja gyermeke­it, a pedagógust — kinek személyén keresztül a kultúra átszármaztatása történik — az érdeklődés középpontiéba állította. Olyannyira, hogy ma már kissé elcsúszott a szemlélet a szülők részéről, hogy olyan feladatok megva- .lósítását is a nevelőktől vár­ják. melyek a szülők köteles­ségei. A pedagóguspálya társa­dalmi tekintélyét elsősorban nem a pedagógusnap és pro­paganda teremtheti meg. A pedagógus saját életével kell, hogy mintaként álljon a fel­növekvő nemzedék előtt, s ehhez élet- és munkakörül­ményeit javítani kell. Buriánné Magyar Éva óvónő '. __.. &áüó v ezetője közli A NÖGRÄD augusztus 18 i szá­mában megjelent „Minek nevez­zelek?” c. cikkben feltárt eset keletkezésének / körülményeit megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg — kaptuk a tá­jékoztatást a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalat váci üze­mének igazgatójától. — Üzemünkben a poharas ter­mékek gyártása ugyanazon a gé­pen történik egymás után. Rend­szerbe állítottan először az „édes” termékek, az iskolatej, a tejszín és utána a „savanyított” készít­mények, a kefir és a tejföl ke­rülitek gyártásra. Az egyes áru­fajták termelése között termé­szetesen kötelező a rendszer ki­ürítése. Az ünnepi hajrában a napi ter­melés 2—3-szorosára növekedett. Emiatt a kefir és tejföl váltása­kor elmaradt a csővezetékben le­vő alapanyag leengedése. így fordult elő, hogy a zárófólia váltása után még néhány pohár­be kefirrel elegyedett tejföl ke­rült. A vizsgálat megállapításaiból okulva elrendeltem, hogy az egyes termékek gyártásának vál­tása külön ellenőrzés mellett tör­ténhet, hogy elkerüljük a ha­sonló hibákat. A dolgozókkal kö­zösen tártuk fel a hibák okát és ez alkalommal a követendő el­járás módját is megbeszéltük. A felelőst figyelmeztetésben része­sítettem. Saját péket... A történet hétköznapi esemény­nyel kezdődött: valaki reklamált az üzletben. Még az ünnepek előtt állított be a Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalat salgótar­jáni kenyérszaküzletébe — a pa­nasza mellé pedig oda tette az ott vásárolt alföldi kenyeret. Mondván, hogy rossz, savanyú. Az üzletben kisebb fajta galiba támadt, mert; a panaszos nein takarékoskodott a hangjával. Rá­adásul a „balhéra” akkor került sor az üzletben, amikor a jelen­levők semmi okot nem láttak a panaszra. Magyarán: hibátlannak minősítették az eladott alföldi ke­nyeret. A vita mellesleg odáig fajult, hogy az üzletbe hívták a sütő­ipari vállalat termelési osztályve­zetőjét is. Ezek után értesítették szerkesztőségünket, s mi így reagáltunk: bár nem vagyunk döntőbírák, készséggel megnéz­nénk a vitatott pékárut. A ko­rántsem ünnepélyes külsőségek között megszegett kenyérrel a vállalat osztályvezetője hamaro­san meg is jelent a szerkesztő­ségben. Mi pedig ámultunk és bámul­tunk. A kifogásolt kenyér ugyan­is szemre gyönyörű, a színe és illata ínycsiklandozó., Oly annyi­ra, hogy az ember rögvest hoz- zákcpzeli a vajat a csípős pap­rikával egyetemben. E kollektív vélekedés után egy­öntetű a megállapítás: igazságot talán akkor sem lehetne tenni, ha minden embernek külön pék sütné — saját kívánságai alap­ján — a mindennapit. Mint ahogy ez is igaz: az emberek sokfélék. Sokfélék, mert az egyik még jo­gos panaszát is magában tartja, a másik pedig örömét leli a kö- tözködésben, az ok nélküli pisz- kálódásban. S hogy mindezt mi­ért írjuk le? A sütőipari vállalat kapott már kritikát épnen ele­get, kár azok számát vélt sérel­mekkel is szaporítani. Annak pedig, aki a szóban for­gó kívánatos kenyeret sem res- . teilte . nagy paláver” kíséretében visszavinni az üzletbe, csak egyet tanácsolhatunk: süssön ma­gának ! Kukacoskodás és kötözködés helyett. K. G. Kíváncsiság Unokámmal, aki a nyári szün­időt nálunk, vidéken tölti, leg­utóbb a Salgótarján 4., Gorkij- telepre látogattunk el. Megmu­tattam neki az új lakótelepet, gyönyörködtünk a szép kilátás­ban. végigsétáltunk az üzletso­ron. Szorgalmasan olvasgatta az üzletek feliratait. Elmagyaráztam neki, hogy mit jelent a Karancs- hús elnevezés. Az egyik ajtón, a gyógyszertár mellett olvassa a következő fel­iratot: „Fertőző bejárat”. Kíván­csian fordul felém, hogy ez mit jelent. Pillanatra én is megle­pődtem, voltam már erre egy párszor, de észre sem vettem ezt a bejáratot. Csak azt szeret­ném tudni — folytatta —, hogy kik mennek itt be, mert szerin­tem, aki bemegy, az fertőzést kap. hiszen fertőző bejárat. Ér­velését nem tudtam megcáfolni. Keményvári István A fiatalok sportolási lehetőségének további bővítse érdekében kispályás labdarúgópályát alakítottak ki a Számviteli Főiskola szomszédságában. A megyeszékhely felsőfokú oktatási intézményének diákjai korábban csak a zárt tornateremben bonyolíthatták le labdajátékai­kat, őzen túl lehetőségük nyílik a szabadtéri sportolásra, egyebek között a teniszezésre is. A főiskolásuk társadalmi munkájára § yúlya környékének széywesénél számítanak. Aktív közéleti emberek A pásztói pedagógusok ki­emelt feladatuknak tekintik a közművelődésben való részvé­telt, az anyagi és szellemi kultúra értékeinek közvetíté­sét. Társadalmi megbízatásuk egyik területe a TIT-ben vég­zett munka. Nagyon jól ak­tivizálhatók egyedi előadásod tartására, és az iskolában szer­vezett tudománybaráti kö­rök vezetését is vállalják. Ezek elsősorban a tehetség- gondozást szolgálják, és a gyerekek szakirányú érdeklő­dését erősítik. Pásztón jelen­leg a 3 iskolában 5 tudomány­baráti kör működik: 2 kisbio- lóguskör, 1 ifjú történészek baráti köre, 1 földrajzbaráti kör, és 1 kismatematikus- kör. Idegennyelv-oktatók kö­zül a gimnáziumi tanárok nyelvtanfolyamokat is tarta­nak. Jó a pedagógusok együtt­működése a közművelődési in­tézményekkel, ezen intézmé­nyek társadalmi vezetésében helyet kapnak, az amatőr mű­vészeti körök vezetésében részt vállalnak. Különösen szoros a kapcsolat a pásztói könyvtár és az oktatási intéz­mények között. A gyermek! könyvhét szervezésében az irodalomtanárok aktívan részt vállalnak. Az általános érdeklődésen túl tantárgyi szakköröket szerveznek, mely segíti a kiváló képességű gye­rekekkel való külön foglalko­zást. Nagyon sok pedagógus tanácstag van, akik hozzáér­téssel, nagy elhivatottsággal tevékenykednek a pásztói la­kosság szolgálatában. Külön pedagógus KISZ- alapszervezetük van, ahol rendszeres politikai oktatás folyik, és kiemelt feladatuk­nak tekintik az úttörőkkel való jó és rendszeres kapcso­lattartást. Pásztón a meghir­detett pályázatokra mindig szakosított tanárok jelentkez­nek. Mindkét általános isko­lában 100 százalékos a szak­képzett tanárok foglalkoztatá­sa. Az osztályvezető tanárok — társadalmi mujikában — raj parancsnoki és úttórőve- zetői feladatokat látnak el. Kü­lön társadalmi munkát szer­veznék iskolájuk tiszta, kul­túrált környezetének kialakí­tására. A Hazafias Népfront a pedagógusokkal együttmű­ködve a szülői munkaközössé­gek munkáján keresztül tud kifejteni hatásos nevelői tevé­kenységet, mely hozzájárul az egész társadalom nevelési kul­túrájának növeléséhez, fej­lesztéséhez. A pedagógusok tehát a köz- művelődési tevékenységet az oktatás szerves kiegészítőjé­nek tekintik, s e két területet egységben kezelik. Mind az oiUatás, mind a közművelődés végső célja a közéleti aktivi­tás növelése, és a szocialista demokrácia további szélese­déséhez nélkülözhetetlen szel­lemi előfeltételek megterem-, tése. Wiltner Anna Pásztó Szegeden jártak A Pásztó és Vidéke Áfésa szakszervezeti bizottsága eb­ben az évben is méltóképpen gondoskodik a tagság sza­bad idejének hasznos, kultu­rált eltöltéséről. A hagyom á4 nyokhoz híven augusztus 18^ án háromnapos kirándulást szervezett külön autóbusszal Szegedre. Megtekintették a város nevezetességeit, , va­lamint a szabadtéri játékok előadássorozat keretében megnézték az István, a király című előadást. A kirándulás teljes költségének 50 százalé­kát a szakszervezeti bizottság fizette. Harmath Mihályné. a bizottság titkára elmondotta hogy a terv szerint októberi ben egy napot a fővárosban,) Budapesten töltenek, s meg«j ismerkednek néhány nevezed tességgel. T. J. \ Összeállította: Tóth Jolán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom