Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

A magyar szakszervezetek békefelhívása Görögországi űtljegvze'ek 13.) Theo bácsi és a politika ’ Szeptember 1-én emlékezik meg £vről évre a világ az emberiség történetének eddi­gi legpusztítóbb háborújáról Negyvenöt esztendeje immár, hogy kirobbant a második világháború, melynek 50 mil­lió embertársunk esett áldo­zatul. Ma ismét a fenyegetettség légkörében él a világ. A nem­zetközi imperializmus újabb fegyverkezési hajszát bonta­koztatott ki. Az emberiség történetében talán még soha nem volt ennyire szükség az összefogásra, mint napjaink­ban, amikor az imperialista politika azzal fenyegeti az emberiséget, hogy a fegy­verkezési hajszát kiterjeszti a kozmoszra. Az űrfegyver­kezést tűzte napirendre Wa- sington, amely az európai közép-hatósugarú rakéták te­lepítésének megkezdése után előkészületeket tett arra, hogy a szárazföld, a tenger és a levegőég után a kozmoszt is besorolja a háború lehetséges színterei közé. Egy esetleges új háború megsemmisítheti mindazt, amit a teremtő munka, ész és értelem alkotott. Közös ott­honunk, bolygónk léte, a leg­szentebb emberi jogunk, az élethez való jog forog ve­szélyben. Ez a felismerés vezette u X. Szakszervezeti Világkongresszus résztvevő­it, amikor 1982 februárjában Havannában felhívásukban így foglaltak állást: „Meg kell akadályozni a nukleáris kataszírófát és erősíteni kell a békét földünkön — ez minden szinten elsőrendű fon­tosságú feladat a szakszerve­zeti világmozgalom számára. A felhívás támogatásra ta­lált szerte a világon. Szep­tember elseje a békéért és leszerelésért vívott harc szak- szervezeti akciónapjává lett. szer, amely az indítórakéták és az üzemanyagtartály szét­választását vezérli. A Disco- veryt eredetileg június 25-én, majd egy nappal később akarták fel bocsátani. Az első esetben a komputer romlott el, másodízben pedig az egyik indítórakéla működött rosz- szul. (MTI) jának volt tagja, így meg­választása bizonyosra vehető. A volt elnök tehát — már az 1988-ban esedékes elnök- választásra gondolva — aktí­van be kíván kapcsolódni a politikai életbe, s a parla­menti porondon is szerepelni kíván, hogy az ellenzéken be­lül ellensúlyozhassa volt mi­niszterelnökeinek, Jacques Chiracnak és Raymond Bar- renak növekvő befolyását. A különböző irányzatú szak- szervezetek mind erőteljeseb­ben hallatják hangjukat a béke híveinek egyre növek­vő és határozottabbá váló mozgalmában. Hazánk dolgozói csaknem 40 esztendeje békében élnek, a szocialista társadalom éní- tésének útján keresik boldo­gulásukat, biztos jövőjüket. Nem engedhetjük, hogy ma­gunk, gyermekeink jövője és kemény munkával elért vív­mányaink veszélybe kerülje­nek. Ezért fordulunk most fel­hívással a magyar szervezett dolgozókhoz, minden becsü­letes, a holnapjáért aggódó emberhez, hogy erőinket egyesítve, szoros összefogás­ban nyilvánítsuk ki akaratun­kat a béke megszilárdításá­ra. egy nukleáris és hagyo­mányos fegyverektől egyaránt mentes világ megteremtése érdekében. Szeptember 1-én a munká­sok hatalmas nemzetközi kó­rusában csendüljön fel, szól­jon erőteljesen a magyar dol­gozók hangja is. Tegyük szep­tember 1-ét az idén is a há­borúellenes mozgalom olyan demonstrációjává, amely min­denki számára világossá te­szi, hogy félelem és szoron­gás nélkül, békében akarunk élni. * *■ Felelősségünk tudatában arra szólítjuk fel a magyar dolgozókat, hogy ezen a na­pon a világ dolgozóival együtt mutassuk meg a szolidaritás erejét, bizonyítsuk be, hogy a nemzetközi munkásösszefo­gás képes megálljt paran­csolni a háborús fenyegetés­nek. A békeszerető erők ké­pesek a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az imperializ­mus legagresszívebb erőit is. Célunk egy fenyegetések­től, háborútól mentes világ megteremtése. Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága Hondáié— Jackson megállapodás Ojabb megállapodás jött létre a demokrata párt elnök­jelöltje, Walter Mondale és korábbi ellenfele, Jesse Jack- son, valamint más néger po­litikai vezetők között arról, hogy a különböző fekete poli­tikusok támogatják Mondale-t a választási hadjáratban. A demokrata jelölt ígéretet tett, hogy a kampány irányításá­ban, nagyobb szerepet ad a feketék képviselőinek, s prog­ramját is úgy dolgozza ki, hogy abban a lakosság legsze­gényebb és úgynevezett kisebb­ségi csoportjainak igényeit messzemenően figyelembe ve­gyék. E támogatás igen fontos Mondale számára. Több ál­lamban meghatározó lehet a szavazás kimenetelére, ha az általában tartózkodó, a szava­zástól távol maradó feketé­ket, a szegényeket sikerül el­vinni a szavazóurnákhoz. Egy kedélyes beszélgetésnek voltunk fültanúi Veria keres­kedelmi negyedének egyik hangulatos üzletében. Bará­taink, ismerőseink mutatták be nekünk a városban nép­szerű Theo bácsit, az egyko­ri partizánt, akinek üzletében az ipari, főként műszaki cik­kek árusítása mellett szinte naponta foglalkoznak a poli­tika „eladásával” is. E^ a bolt különböző politikai áram­latokhoz tartozó emberek gyülekezőhelye. Rendszere­sek itt az eszmecserék és a politikai viták. Ez az „üzleti” kép egyben kissé jellemzi is a görögor­szági politikai helyzetet, han­gulatot. A Pánhellén Szocia­lista Mozgalom vezetői az utóbbi években a tiszta lap, a megbékélés politikáját hir­detve próbálnak lavírozni a sok gonddal küszködő or­szágban. A reakciós erők azonban nem tétlenkednek és nem késlekednek ártani a haladó erőknek, pláne, ha ehhez még lehetőséget is kap­nak. Közismert, hogy Görögor­szág olyan állam, ahol a ter­mészeti adottságok, a gazda­sági viszonyok és az anyagi erőforrások hiánya miatt, de konzervativizmusból is, nem sok pénzt, energiát fordítot­tak az elmúlt évtizedek, év­századok során vasútépítésre. Egyike azoknak az európai országoknak, ahol a vasúti közlekedés fejletlen, s emiatt a teheráru- és a személyfor­galom túlnyomó része a köz­utakon történik. Már utaltam arra, hogy — főként a jelen­legi szocialista kormányzat kezdeményezésére és intézke­désére — megkezdődött a közutak korszerűsítése, új autópályák és aszfaltutak építése. Ezzel természetesen együtt járt a gépjármű-köz­lekedés széles körű elterjedé­se, a teherforgalom, közte a kamionok számának növeke­dése. Végeredményben: a jelenlé­gi kormányzat honosította meg Görögországban a ,,ka­mionipart”, s mégis a jobb­Börtönlázadás Spanyolország egyik legna­gyobb fegyházában, a barcelo­nai börtönben, kedden este fegyenclázadás tört ki. Az ötödik emelet 130 rabja há­rom börtönőrt foglyul ejtett, s azokat öt órán át fogva tartot­ta. A lázadók követelték, hogy sajtótájékoztatón ismertethes­sék „nyomorúságos életüket, a velük szemben alkalmazott embertelen bánásmódot.” A barcelonai rendőrség kü­lönleges alakulata könnygáz- gránáttal tette ártalmatlanná a túszszedőket, s a három börtönőrt kiszabadította. Utóbb kiderült, hogy nem a bánásmód miatt lázadtak fel a rabok, hanem tíz tár­suk jó előre kitervelt szöké­sét akarták elősegíteni. Az el­terelő művelet nem járt si­kerrel. Hajnalra a börtönben helyreállt a rend. (MTI) Újból elhalasztották a Discovery útját A floridai Cape Canaveral- ben alig több mint két hó­napon belül harmadszor is elhalasztották a Discovery amerikai űrrepülőgép indítá­sát. A felbocsátást helyi idő szerint szerdán reggel 8 óra 35 percre tervezték. A mostani, pontosan hu­szonnégy órás halasztásnak az volt az oka, hogy meghibá­sodott az elektronikus rend­Giscard d'Estaing fellép... Giscard d’Estaing volt köz- társasági elnök bejelentette, hogy képviselőjelöltként kí­ván fellépni azon az időközi választáson, amelyet a közép­franciaországi Puy-de-Dome megye egyik választókerületé­ben szeptember második íe- » lében tartanak. E választó­* kerület volt régebben — kép­viselőkorában — Giscard d’Estaing választókerülete is, az eddigi képviselő az őpárt­Géprablás Irán közbenjárást kért Irán ENSZ-képviselője Javier Pérez de Cuellar főtitkár köz­benjárását kérte kedden az iráni légibusz eltérítése ügyé­ben, nevezetesen azt, hogy se­gítsen a repülőgép, az utasok és a személyzet Iránba való visszajuttatásában, illetve a két- géprabló kiadatásában. Szaid Radzsai-Horaszani az­után nyilatkozott országa ké­relméről, hogy találkozott a főtitkárral. A Dubai—Teherán útvonalon közlekedő A—300-as iráni lé­gibuszt kedden kerítette ha­talmába két géprabló, egy férfi és egy nő. A repülőgé­pen összesen kétszázhat em­ber tartózkodott. A légibusz végül Irak déli részén szállt le, miután a kuvaiti hatósá­gok megtagadták a leszállási engedélyt. A két légikalóz sza­badon engedte az utasokat. A repülőtéren tartott sajtóérte­kezletükön közölték, hogy po­litikai menedékjogot kívánnak kérni az iraki hatóságoktól. Szaid Radzsai-Horaszani Kuvaitot és Irakot egyaránt megvádolta azzal, hogy együtt­működtek a géprablókkal. Mint az iráni ENSZ-képviselő mondta, Teherán elvárta vol­na a kuvaiti hatóságoktól, hogy eleget tesznek az iráni kérésnek és megadják a gép­nek a leszállási engedélyt. Szaid Radzsai-Horaszani sze­rint a továbbrepülő légibuszt iraki vadászgépek fogták köz­re, majd leszállásra kényszerí­tették valahol Bagdad és Bászra között. Bagdadban egyértelműen cáfolták, hogy iraki vadász­gépek kényszerítették volna leszállásra az iráni légibuszt. Illetékesek közölték azt is, hogy a két légikalóz meg fogja kapni a politikai mene­dékjogot. Az utasokkal és a személyzet tagjaival kapcso­latban azt mondták, hogy „vagy Irakban maradnak, vagy visszatérnek Iránba — vagy abba az országba távoznak, amelybe akarnak." (MTI) Letartóztatások Chilében Több tucat embert tartóz­tattak le kedden este a chilei fővárosban, Santiagóban és .Valparaisóban — közölték Rendőri forrásból. Santiago központjában mint­egy harminc fiatalt vettek őrizetbe, akik a Pinochet- rendszer elleni jelszavakat ki­áltozva vonultak az elnöki palota közelébe. Egy másik santiagói negyedben gumibot­tal és vízágyúval oszlatta szét a katonai rendőrség egy éh­ségtüntetés több száz részt­vevőjét. A főváros egyik kül­ső kerületében ugyancsak összecsaptak a tüntetők és a kivezényelt karhatalom em­berei. (MTI) NÖGRAD — 1984. augusztus 30., csütörtök A CIA nem kér engedélyt... Az esetben, sajnos, semmi rendhagyó nincs; volt már ilyen és alighanem lesz is. Nicaraguában bejelentették, hogy Jinotega tartomány felett lelőttek egy C—47-es típusú ame­rikai gyártmányú repülőgépet. A gép a Nicaraguába be­tört ellenforradalmároknak szállított (volna) utánpótlást. Utasainak politikai-emberi hátterére rávilágít az a tény. hogy a nyolc holttest egyike Liuis Gutierrez Lugo, Somoza fiának egykori személyi testőr-pilótája volt. Washingtonban szeretik hangoztatni, hogy a nicara- guai kontráknak (ellenforradalmároknak) semmi közük a múlt, vagyis a Somoza-rezsim gyűlölt árnyaihoz. A dik­tátorfamília legbelső személyzetéhez tartozott pilóta tete­me újabb cáfolat erre az állításra. De az esetnek vannal más, ha úgy tetszik, még maibb tanulságai is. Az ame­rikai fővárosban siettek hivatalosan kijelenteni, hogy sem a Pentagonnak, sem a CIA-nak nincs tudomása — és kö­ze — a lelőtt géphez. Csodák azonban nincsenek és az in­cidens színhelye sem véletlen: a managuai nemzetvédel­mi minisztérium közlése szerint Jinotega tartományban az elmúlt napok során súlyos harcok voltak... A lényeg változatlan maradt: az a nagyhatalom, amely oly szívesen szónokol „külső beavatkozásról”, szüntelenül ■ <«­Veria üzleti negyede. oldal, a reakció mozgósította a kamionosokat — éppen a kormány ellen. A módszer kí­sértetiesen hasonlított a chi­lei ellenforradalomra. Ott is a szállítókat, főként a teher­autó-tulajdonosokat vonul­tatta fel a reakció a haladó kormányzattal szemben és a szállítók sztrájkját követő zavaros helyzetet meglovagol­va, puccsal került hatalomra Chilében a fasiszta katonai diktatúra. A kamionosok ta­vaszi sztrájkmozgalma hason­lított a chileire, de Görögor­szág nincs Dél-Amerikában. A kormányzat biztosította a szükséges árukat, az ellátást A Pánhellén Szocialista Mozgalom külpolitikai tö­rekvéseiben megtalálható a szocialista országokkal, a Szovjetunióval való együtt­működés fejlesztése, az egyen­jogúságon, a kölcsönös érde­kek alapján a politikai, gaz­dasági, kereskedelmi, -kul­turális kapcsolatok erősíté­se, szélesítése. E politikai tö­rekvések mellett kiállnak, annak ellenére, hogy sokan, elsősorban politikai ellenfe­leik és azok nyugati barátai kritizálják őket. A kamionosakció tehát nem sikerült. Zavar végered­ményben az ellentáborban, a konzervatív erőknél támadt. De az ügy azt a tanulságot is tartalmazza, hogy az ellen­fel nem adta fel. Egysé ?re, további erőfeszítésekre van szükség, hiszen Görögország politikai, társadalmi, gaz­dasági viszonyait sok meg­oldandó gond terheli — a fejlődés kétségtelen jelei mel­leit sok gátló tényezőről fe­szültségről esik szó és nem­csak Theo bácsi gyakran po­litikai fórummá váló üzleté­ben ... Az országban minden, köz­tük a fény és az árnyék együtt és külön-külön is megtalálható. Maradjunk pél­dául Veria üzleti kereskedel­mi negyedében. Ebben a vá­rosrészben üzletek, vendég­lők, különböző szórakozóhe­lyek szinte egymás hegyén- hátán találhatók és vala­mennyi üzletben sokféle áru, a világ minden részéről. Sok az üzlet, rengeteg az áru, ugyanakkor egyre kevesebb a vásárló, panganak az üzletek nem csak Veriában, hanem az ország más városaiban, még az idegenforgalommal sokkal érintettebb helyeken is. Szem­betűnő a munkanélküliség növekedése, valamint a ma­gas infláció, így a megélhe­tés egyre nehezebb. Kerkay László (Vége) J Választás Dél-Afrikában Tömeges távolmaradás Tömeges távolmaradás jel­lemezte a Dél-afrikai Köztár­saságban megrendezett parla­menti választások keddi, újabb fordulóját. Ezúttal az indiai származá­súaknak kellett az urnák elé járulniuk, hogy megválas?- szák 45 parlamenti képviselő­jüket. A körzetek mintegy fe­lében elvégzett szavazatszám­lálás adatai szerint a jogosul­tak mindössze tizennyolc szá­zaléka járult az urnákhoz. A választásokat a rendőrök és az indiai származású lako­sok közötti heves összecsapá­sok kísérték. A rendőrsé,. több helyen brutálisan lépett fel a tüntetőkkel szemben. A dél-afrikai alkotmány- módosításnak megfelelően a parlament három kamarájá­ból egy hebe a fehérek, a má­sikba a félvérek, a harmadik­ba pedig az indiaiak delegál­nak képviselőket. A „fehér ka­mara" létszáma nagyobb,, m nt a másik kettőé együttvéve. Az ország lakosságának csak­nem a háromnegyedét a tó feketék továbbra sem sz-. az­hatnak, szószólóik nem '- tét­nek ott a parlamentben. (MTI) beavatkozik egy saját útját járó kis közép-amerikai ország életébe. A repülőgépügyön kívül ennek más új jelei is vannak. Dániel Ortega, a sandinista front elnökjelöltje kö­zölte kormányának azokat az értesüléseit, amelyek szerint szeptemberben nagy támadás indult Nicaragua ellen (nyil­ván a novemberi nicaraguai választások „előkészítésére”) és már folyik a csapátok összevonása Hondurasban és Costa Ricában. Arra a Costa Rica-i állításra, hogy a kormány jjem tud csapatok érkezéséről, elég emlékeztetni arra, hogy a CIA nem szokott engedélyt kérni akcióihoz. A térség megfigyelői tényként könyvelik el, hogy a CIA a napok­ban több száz ellenforradalmárt szállított át Hondurasból a mindmáig semlegességét hangoztató Costa Ricába (amely­nek államfője különben a minap fogadott hivatalában egy nacaraguai ellenforradalmi vezetőt...) A CIA valóban nem kér engedélyt más országok kor­mányaitól (néha még a sajátjától sem, bár a mostani ame­rikai vezetéstől nyugodtan kérhet), számára nem léteznek országhatárok, jogi és egyéb normák. Repülőgép Hondu­rasból Nicaraguába, csapatok (sőt, a hírek szerint ame­rikai műszaki személyzet) Hondurasból Costa Ricába: a cég úgy viselkedik, mintha a Rio Grandétól délre elte­rülő „hátsó udvar” még mindig egyfajta északi hitbizo- mány lenne. Hvrmat Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom