Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

Zavartalan felkészülés a tanévkezdésre A NAPOK, HÓNAPOK biz­tosan fogyasztják az évet. Mintha tegnap lett volna, ami­kor a vakációra készülő gye­rekekről, pedagógusokról ír­tunk. Most pedig már az új tanév előkészületeiről adha­tunk számot. Nemsokára, szeptember elején valameny- nyi általános és középfokú oktatási intézményben felber­reg a csengő: közös munkára hív kicsit és nagyot. Számolgattuk, hány em­bert érinthet Salgótarjánban a szeptemberi csengőszó, s tizenegy-tizenkét ezer diákig, tanárig jutottunk. Ennél azonban jóval több azoknak a száma, akik közvetetten — szülőikként, nagyszülők­ként, házastársakként — érde­keltek. Ha alaposabban bele­gondolunk, szinte alig léte­zik család, amelyik kimarad­na á tanévnyitásból. Az 1984—85-ös tanév elő­készítését részben már elvé­gezte, illetve , folyamatosan végzi a városi tanács műve­lődési osztálya. Elkészült az intézmények személyi és tár­gyi feltételeinek terve. Ez több fontos szempontot ma­gába olvaszt. Figyelembe kel­lett venni, hogy a demográ­fiai hullám ma másképpen hat, mint évekkel ezelőtt. Most az óvodákban mérséklődik a gyermeklétszám, miközben az alsófokú oktatási intéz­ményekben számottevően nő, a középiskolákban pedig emel­kedő tendenciát mutat. Nö­vekszik a kötelezően ellátan­dó órák száma, részben a tanulócsoportok megbontása — nyelvtanulás, fakultáció gtb. —, részben egyéb okok — napközisigények növeke­dése — miatt. Előreláthatóan gyarapszik ugyanakkor a gyermekgondozási segélyen le­vő pedagógusok, valamint a nyugállományba vonulók kö­re. A közoktatás egyes terüle­tein hogyan sikerült a tanév­kezdés előkészítése? Milyen főbb jellemzőket tár elénk a jelenlegi helyzet? A város óvodáiban idén újonnan 2200 kisgyermeket írattak be. Körülbelül két­százzal kevesebbet, mint az előző évben. A kicsinyek ok­tatásának adottak a tárgyi és személyi feltételei, kor­szerű színvonalon. Az előírá­sok teljesítését ott is elvégzik, ahol többen vannak gyermek- gondozási segélyen. A he­lyetteseket főként a felsőfo­kú végzettséggel rendelkezők, bizonyos részben az óvónői szakközépiskolában érettsé­gizettek közül választják ki. Ám több mint harminc óvónő helyettesítését kellett megol­dani, ezért korlátozott mér­tékben szükség van képesí­tés nélküliek foglalkoztatá­sára is. Az óvodai férőhelyek szá­ma valamennyi igény kielé­gítését lehetővé teszi. Az op­timális létszám kialakítása azopban nem minden város­részben egyforma. Továbbra is nagy a zsúfoltság az új lakó­telepeken, a Besztercén és a Gorkijon. Innen többeket kénytelenek átirányítani más óvodákba. Szerencse, hogy a város belterületein működő intézmények képesek a befo­gadásra, különösen a kórház­zal szembeni, 9. számú óvo­da. SZEPTEMBERBEN mint­egy 6500 általános iskolás di­ák kezdi meg tanulmányait. Különböző természetes okok­nál fogva hozzávetőlegesen 70 Hajnali derengés pedagógust kell év közben helyettesíteni. A városi tanács állásfoglalása alapján az üres helyek egy részét aktív peda­gógusok számára hirdették meg, másikát ösztöndíjasokkal és pályakezdőkkel töltik meg. A személyi ellátottság alapve-' tő problémáját az intézményi szükségletek és a pályakezdők végzettsége, igénye közti el­lentmondás jelenti. Ezt figye­lembe véve, Salgótarjánban az új tanévben is elsősorban képesített tanítókra és nap­közis nevelőkre lesz szükség. A speciális szakokkal rendel­kezők letelepítését akadályoz­za, hogy nincs lakás, alacsony a bér. Mindez szakos ellátottsá­gi nehézségekkel jár, kivált­képpen a kisegítő iskolában és a zeneiskola népzenei tan­szakán. Több mint 800 első osztá­lyost fogadnak az iskolák.. Legzsúfoltabb továbbra is. a beszterce-lakótelepi és a zagyvapálfalvai Petőfalvi La­jos Általános Iskola. A Besz­tercén várhatóan három ta­nulócsoporttal többet kell szervezni, s így kilenc osz­tály utaztatása válik elkerül­hetetlenné. A művelődési osz­tály már megkötötte a szer­ződést a Volánnal, a város­központi iskola (a megszűnő fiúkollégium) és a lakótelep között rendszeresített járatok közlekednek. Zagyvapálfal- ván az iskola tovább nem bővíthető. A megkapott pos­taépületben tantermeket ala­kítanak ki, s igénybe veszik a szomszédos ifjúsági-műve­lődési ház termeit is. A nyugati városrészbe köl­tözött családok gyermekei a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanulhatnak. Salgótarján középiskolásai- ■ nak száma — beleértve a szakmunkásképzők diákjait is — 4300 körüli. Az új tan­évben nő a tanulócsoportok száma, a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben új szakközépiskolai osztályt szerveznek. Ezek, valamint a nyugdíjazások, elköltözések következtében kilenc állást hirdetett meg a tanács. Ugyan­akkor 14 pedagógust áthelyez­nek elsősorban a fiúkollégi­um megszűnése miatt. Így személyi problémákkal nem kell számolni, bár a speciá­lis képzettségű tanárok — például nyelvszakosok, mér­nöktanárok — letelepítése kö­zépfokon sem egyszerű. A tárgyi feltételek ezen a fronton jobbak az általános iskolákénál. A jelenleginél azonban a jövőben magasabb lesz a gyermeklétszám, újra kezdődik a középfokú techni­kusképzés, tehát, szükséges­sé válik egy új középiskola építése. Javításra szorul a Madách Gimnázium és Szak- középiskola szakmai oktatási feltételrendszere is. AZ ÜJ TANÉVBEN 191 óvónő, 450 általános és 320 középiskolai pedagógus áll csatasorba. Munkakörülmé­nyeik kedvezőek. Nincs ob­jektív akadálya az eredmé­nyesebb, hatékonyabb okta­tó-nevelő munkának. (su) Ha szerda: ügyfélfogadás I Teljes munkaidőben... X Salgótarjáni városi Ta­nács ügyfélszolgálati irodája a legkeresettebb helyek közé tartozik. .Évente körülbelül harminkétezer állampolgár fordul meg ügyes-bajos dolgai intézésének szándékáyal. — Ez ügyfélforgalmunk egy- Viarmada — mondja dr. Ne- mecz Attila, a tanáes szer­vezési osztályának ■ vezetője. — Négyen dolgoznak az iro­dában, s tulajdonképpen az ügyek egy részét azonnal el is tudják intézni, másik ré­szét pedig elindítják. Felvilá­gosítással, tanácsadással, a szükséges mellékletek, minták rendelkezésre bocsátásával. Ezek az útbaigazítások nagy­mértékben könnyítik a dolgát és a tanács osztályain dolgo­zó ügyintézők munkáját... — Milyen ügyek intézhetők —■II IV — Például a lakcímbejelen­tés, különböző hatósági bi­zonyítványok kiadása, lakás­kérelmekhez szükséges adatok módosítása. Az ügyfélszolgálati iroda a tanács apparátusának teljes munkaidejében várja az ügy­feleket. Szerdán viszont reg­gel héttől este hétig áll ren­delkezésükre. Ilyenkor az osz­tályokon is megtalálhatók az előadók. Tehát, ha szerda: akkor a városi tanácson ügy- félfogadás. Szombaton pedig nyolc órától tizenkettőig tart az ügyelet. Sok ügyfél- ugyan nem kopogtat be, de előfor­dulnak váratlan esetek, mond­juk, gyermeket találnak az ut­cán, s elhelyezéséről gondos­kodni kell, vagy a nagy eső­zés után ki kell hívni a tűz- aUoaulókat. A hétfői nap úgy tűnik, csendes az irodában. Alexi Józsefné, a nagy tapasztala­tokkal rendelkező főelőadó egy idős, nyolcvannyolc éves né­ni panaszával foglalkozik ép­pen. Síró hangon mondja Honzik Gusztávné, hogy a kamra teteje beázik, meg kellene csinálni. — Sajnos, az a terület sza­nálásra kijelölt, így nagyobb felújításra nincs lehetőség, de azért megpróbálunk intéz­kedni... — mondja a főelő­adó. s hívja az ingatlankeze­lő vállalat illetékes házfelü­gyelőségét. Az ígéret elhang­zik, s az idős asszony boldog, él a remény, hogy hamaro­san kijavítják a tetőhibát. Bár. nem először teszi szóvá! Az irodában jól látható he­lyen. hogy milyen ügyekben állnak rendelkezésükre. Az építési engedély meghosszab­bításától kezdve a garázs- helyigénylésen át a haszná­latbavételi engedély-kérelem iolezeseig több tucatnyi *U«i­Befejezódött a sportélet átszervezésé Kedvező tapasztalatok az első hónapok után Az idei év újabb mérföld­kő Salgótarján sporttörténe­tében. Tavasszal megkezdő­dött a megyeszékhely sport­életének átszervezése. Ha­sonló változtatásra hét évvel korábban került sor. Az újabb szükségességéről az alábbia­kat lehet olvasni abban az írásos dokumentumban, ame­lyet a városi testnevelési és sportfelügyelőség terjesztett a városi tanács végrehajtó bi­zottsága elé: „.. .Az MSZMP megyei bi­zottság végrehajtó bizottsá­ga. .. — figyelembe véve a közvélemény nyomását is — .. .módosította a Salgótarján versenysportjának fejlesztésé­re hozott 1977. november 1-i határozatát. Ezt követően az MSZMP városi végrehajtó bi­zottsága 1984. március 24-i ülésén megállapítota: az STC az eredmények mellett sem tudott lépést tartani a növek­vő, változó követelményekkel. Az 1977-es határozatban meg­jelölt feladatok végrehajtása nem elég következetes, elma­radt a lehetőségektől, az egyesület gazdasági rendje, biztonsága, fegyelme bizony­talanná vált. A pártbizottság a társadalmi, gazdasági felté­telek, az új követelmények és lehetőségek számbavételével döntött a város testnevelésé­nek és sportjának átszervezé­séről, meghatározta a fő ten­nivalókat.” A városi testnevelési és sportfelügyelőség azt javasol­ta, hogy a korábbi összevo­nás előtti bázison hozzák lét­re a sportegyesületeket, ame­lyek átveszik az STC szak­osztályait, a volt egyesület szerepét. Tekintetbe vették a hagyományokat, a tárgyi és személyi ellátottságot, s arra törekedtek, hogy minden szakosztály a lehető legjobb körülmények közé kerüljön. Elsőként a Salgótarjáni Épí­tők Sportegyesület alakult újjá. Az időpont: április 25. Az NB Il-es férfi kézilabda- szakosztályt vették át. Az egye­sület anyagi hátterét és jövő­jét négy építőipari vállalat gazdasági bázisa teremti meg. Hamarosan átvették a női ké­zilabda-szakosztályt is. Üj sportegyesületként ala­kult meg a Salgótarjáni Hor­nyai — az ingatlankezelő és a városgazdálkodási vállalat fenntartásában. Az eddig gaz­dasági alapok nélkül műkö­dő tájékozódási futó szakosz­tályt vette át. A tájékozódási futók szép eredményekkel büszkélkedhettek, s a hegyes­dombos városkörnyék kedvező természeti adottságokkal ren-, delkezik ezen sportág továb­bi fejlődéséhez. Jelentős munkássportha- gyományokkal alakult újjá a salgótarjáni öblösüveggyár sportegyesülete, a Salgó Öb­lös SC. Égisze alatt tevékeny­kedik a jövőiben az NB Il-es férfiröplabda-, a cselgáncs­szakosztály, létrehozták a labdarúgó-szakosztályt és az atlétikait, elsősorban az után­pótlás nevelése céljából. A labdarúgók a megyei B osztá­lyú bajnokságban versenyez­nek. Áz egyesület működésé­hez anyagi támogatást ígért a szomszédos Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A város első, 1901-ben ala­kult sportegyesülete, az SKSE a Salgótarjáni Kohászati Üzemek bázisán született új­já. Azok a régebben is álta­luk működtetett sportágak kerültek vissza, amelyeket egyéni olimpiai sportágakként jegyeznek a szakmában, tehát az atlétika, a birkózás és a vívás. Itt tevékenykednek a férfi- és női kosárlabdázók, s ők fogadták be a város leg­ifjabb sportágában, az úszás­ban jeleskedőket. Á gyári kö­zösség nyomására megszer­vezték a labdarúgó-szakosz­tályt, amelynek játékosai szintén a megyei B osztályú bajnokságban veszik fel a küzdelmet. Az SKSE fokozott gondot fordít valamennyi sportágban az utánpótlás ne­velésére, atlétikában központi anyagi támogatást is élvez. A gyerekek, fiatalok nevelése sportiskolái keretek között tervszerűen és korszerű kö­rülmények között folyik. A Nógrádi Szénbányák bá­zisán június 15-én alakult meg a megyeszekhely másik legnagyobb egyesülete, a Sal­gótarjáni Bányász Torna Club. Olyan nagy vonzerejű szak­osztályokat tart fenn, mint a labdarúgó és az ökölvívó, amelyek eddig igen sok hírt és nevet szereztek a nógrá­diaknak. Visszakerült az anyaegyesületéhez a termé­szetjárók bányai csoportja. A megyei tanács által fenn­tartott Petőfi Sportegyesület a legeredményesebb szakosz­tályt, a sít működteti, továb­bá az íjászatot. Mindamellett á jövőben is fontos szerepet tölt be a tömegsport szerve­zésében. Az SBTC június közepi megalakulásával az átszerve­zés — határidő előtt — be­fejeződött. A vállalatok ve­zetői, az üzemi pártszerveze­tek, társadalmi és tömegszer­vezetek képviselői megfelelő politikai és gyakran operatív segítséget nyújtottak a nem éppen könnyű munkához. így azt mondhatjuk, hogy az át­szervezés minden különösebb nehézség, akadály nélkül zaj­lott le, az egyesületek mögött kedvező gazdasági háttér szerveződött, segítő a tevé­kenységet kísérő közhangulat. A város lakossága — konkrét bizonyítékairól nap mint nap meggyőződhetünk — bizalom­mal tekint az egyesületekre, s joggal reméli, hogy — ha nem is a közeli időiben —> fellendül Salgótarján sport­élete. Elsősorban — mint a legnagyobb tömegeket mozgó­sító sportágtól — a labdarú­gás képviselőitől, különböző rendű-rangú vezetőitől várják a fejlődést, az SBTC csapa­tának ütőképes összekovácso­lását. magasabb szintre jut­tatását. A városi testnevelési és sportfelügyelőség tapasztalatai szerint az új egyesületek megfelelő létesítményhálózat­tal rendelkeznek, s minde­nütt megnyugtató feltételek között folyik a munka. Ez alapja és záloga a továbblé­pésnek. (ki) Szabályt sértett Pénzbírság mulasztásért Nem is hinné az ember, milyen sokféle szabálysér­tés fordulhat elő. A társadal­mi együttélés súrlódásai gyakran vezetnek a bűncse­lekménynél enyhébb szabály- sértésekhez. A szabályok megszegése történhet szándé­kosan és gondatlanul, s vét­kesség e két fokozata kifeje­zésre jut a hatóság határoza­tának súlyosságában is., A tulajdon elleni szabály- sértések közül csak szándé­kosan követhető el a rongá­lás. így történt ez az alábbi ügyben is, amelyben a hatá­rozat a napokban vált jog­erőssé. J. G. személygépkocsijával járta a várost: előnevelt csir­sorolás. Egy másik ablaknál — jelenleg ketten igyekez­nek az ügyfelek kérelmeiben eljárni — a munkaügyekkel kapcsolatos intézés zajlik. Az előadó, sajnos, nem nyilat­kozhat, mert osztályvezetői en­gedély kell hozzá, de anélkül is látszik, hogy nem kevés a forgalma. Röpke negyedóra alatt is öten-hatan álltak meg előtte. — Mi járatban? — érdek­lődik Alexiné egy másik idős asszonytól, aztán kapcsol: — A szociális segély ügyében? A néni, túl a hetvenen, bó­lint. Szeretne rendszeres se­gélyt, de, amikor megtudja, hogy a fiának is nyilatkozni kell, inkább eláll tőle. — Megnövekedett a szociá­lis segélyezésre adható ösz- szeg, s ezzel a mi munkánk is — mondja a főelőadó. Naponta hatvan-hetven ember kérelmében is el kell járni. Szívesen teszi, értel­mét látja. T • — kéket árult. Ez év április 21-én délelőtt 11 óra körül — éppen ilyen körútja során — egy bekerítetten lakótelek előtt fordult meg kocsijával. A fordulás közben rátolatott M. J. telkére, s a fél kocsi hosszúságban a két hátsó ke­rék érintette a telket. A te­lek gazdája azonban ezt sem állhatta, rácsapott a lapáttal kétszer is a Wartburg cso­magtartójára, azt kiáltva: nem fogsz többet magánlak­sértést elkövetni. A gépko­csiban közel háromezer fo­rint kár keletkezett. A szabálysértési tárgyalá­son az elkövető tagadta tettét, azt állította, hogy a telke kö­rül kihúzott drót tartóoszlopa csapódott rá a gépkocsi há­tuljára. A közelben lakók ta­núvallomása azonban bizonyí­totta, hogy ütött a gazda a lapáttal. S, olyat szólt az, hogy nem volt elfogadható M. J. azon állítása sem, mi­szerint csak ráejtette a la­pátot a csomagtartóra. A két „lapátolás” miatt kétezer fo­rint pénzbírsággal sújtotta az elkövetőt a Salgótarjáni városi Tanács szabálysértési hatósága, és emellett kötelez­te a gépkocsiban keletkezett kár megtérítésére. A szándékos magatartáson túl bizonyos mulasztások is valósítanak meg szabálysér­tési tényállást. Ezt illuszt­rálja két — egymástól telje­sen eltérő mulasztás, amelyek következményeként mindkét esetben a városi tanács sza­bálysértési hatóságánál. dr. Schink Annamária tartott tárgyalást. Az egyik eset: B. J. előzetes bejelentés nélkül épített lakó­telkén szennyvízderítőt. A vá­rosi tanács vb műszaki osz­tálya ez év áprilisában észlel­te ezt a cselekményt, és hatá­rozatával kötelezte B. J.-t a derítő elbontására, illetve megszüntetésére, emellett sza­bálysértési feljelentést is tett. Hiába érvelt a tárgyaláson a háztulajdonos azzal, hogy telke méretei miatt a szenny- vízderílő-szikkasztó létesíté­sénél a védőtávolságot nem tehet tartani, hiszen az előze­tes bejelentés elmulasztása miatt a szabálysértés akkor is megvalósul, ha szigetelt, zárt szennyvíztárolót épített vol­na. A szabálysértési hatóság B. J.-t kettőezer forint pénz­bírsággal sújtotta engedély nélküli építkezés miatt, amely határozat első fokon jogerős­sé vált. (A derítő megszűnte­iével kapcsolatban a tanács műszaki osztálya intézkedett). A másik eset: a hadkiegé­szítő parancsnokság tartalé­kos hadköteleseket hívott be eligazításra és adategyezte- lésre. Az előírt időpontban többen nem jelentek meg a parancsnokságon, ezért je­lentkezési kötelezettség elmu­lasztása miatt szabálysértési eljárás indult ellenük. Többek között L. Z. ellen is, aki a tárgyaláson azzal védekezett, hogy beteg volt azon a napon. Be is nyújtott egy orvosi igazolást, miszerint kezelés alatt állt, de kiderült, hogy ezt a kezelést az orvossal való barátság alapozta meg, L. Z. munkahelye igazolta ugyanis, hogy a megjelenésre előírt napon nem volt betegállo­mányban. Későbbiekben előadott vé­dekezése sem volt elfogadha­tó, amikor arra hivatkozott, annyira rosszul érezte magát, hogy haza keltett mennie munkahelyéről. De mi indo­kolja. hogy távolmaradását — akár telefonon is — meg sem próbálta bejelenteni, iga­zolni a hadkiegészítő parancs­nokság felé? Egyezer forintja bánja.. . Ilyen összegű bírsá­got szabtak ki rá. (zsa) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom