Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
Korszerű szerelőszalagról kerülnek le a bal >ssa^rair*at: Ipolv Bútorgyár termékei. Az utolsó munkaművelet a fényezett felületek tisztítót*, ujjlenyomatoktól mentesítése, meó- zás, csomagolás. k Leköszönő kisiparosok KS hitte volna pár évvel ezelőtt, hogy megcsappan az önálló ipart kiváltók száma? Márpedig a Kisiparosok Országos Szervezetének legutóbbi jelentése szerint: a fejlődés folyamata 1982-től megtört, s azóta a létszámnövekedés igencsak mérsékelt. A kisiparosszakiniá'kban az elmúlt évben együttesen csak 336 fővel emelkedett a főfoglalkozásúak száma. Ez bizony megdöbbentően kevés. Ráadásul a meglevő kisiparosok is változtatják helyüket, s nem mindig a lakossági igényeknek megfelelően. Tény, hogy a kisebb településeken nehezednek a feltételek, kevesebb a megrendelés. Ám, ha a kisiparos „leköszön”, ez gyakran együtt jár azzal, hogy a falu ott marad cipész, fodrász nélkül, s nem lesz, aki a ruhákat igazítsa, méretre szabja. De a kisiparos természetesen a saját boldogulását nézi; ha fiatal, ha van benne még némi vállalkozókedv, Inkább a városba igyekszik, de mindenképpen átköltözik a nagyobb lélekszámú településre. S miután jól lemérhető egyfajta lakossági visszafogottság, a kezdők százszor is meggondolják: váltsák-e l^i fiz iparengedélyt? Enne bi- r.onytalanság, tétovázás eredménye, hogy a nyugdíjas iparosok helyére nem jönnek 6jak. S ez a holnapot tekintve egyáltalán nem megnyugtató! A számoké# tovább böngészve, kiderül, hogy nem a főfoglalkozású, inkább a munkaviszony melletti iparosok száma emelkedik:. B ez sok mindent elárul. Így is lehet pénzt keresni, nem is keveset, s ugyanakkor mentesül- pek egy csomó kötelezettségtől. Legelőször is megszabadulnak az igencsak tetemes fcsszegű társadalmi biztosítási Járulék nyűgétől. S mi tagadás, kisebb a rizikó. Ott a biztos háttér, a főállás, így könnyebb a próbálkozás, az ízlelgetés, ha bejön, ha megéri, még mindig átnyergelhet főállású maszekká, ha nem, semmit sem vesztett. A döntésben nyilván az is közrejátszik, hogy kedvezőbbé váltak a munkaviszony melletti Spargyakorlás feltételei. Előny, hogy nem kell munkaadói engedély, a társadalombiztosítási járulék alacsony, s változatlan összegű a baleset-biztosítási járulék. Ez így együtt annyira vonzó, hogy &z elfedik évben több mint ezren váltak munkaviszony melletti kisiparossá. Ám, ennél is meglepőbb, hogy a mezőgazdasági megyékben még ez a tendencia is leáldozóban ,van. A kimutatás szerint ott inkább a kertet, a háztájit választják, sokan áttérnek — kiegészítő tevékenységként — a gyümölcs-, a zöldség-, a szőlőtermesztésre, vagy az állattartásra. Az adatok alapján kirívóan így van ez Szabolcs, Hajdú és Békés megyében. A pontosabb kép kedvéért; érdemes áttekinteni miként is alakul a különböző szakmák kedveltsége. Most virágkorát éli a közúti szállítás, legfeljebb a szekérfuvarozók kezdenek kiszorulni a pályáról. Viszont ismét feljövőben van az autószerelő-szakma, ennek egyszerű a magyarázata: túl sok az öreg, a gyakran javításra szoruló kocsi. Viszont alig emelkedik az építőiparban dolgozó kisiparosok száma, sőt például a bádogos-, a cse- répkályhás-, a parkettcsiszoló- szakmákban még csökkent is a létszám. Ez aztán igencsak ellentmond annak, hogy soha nem látott mértékben építik a magánerős házakat, s a nyaralóik sem mentek ki a divatból. Akikor ez miért nem tükröződiik a létszámalakulásban? A KIOSZ jelentése szerint azért nem, mert e terület a kontárok aranybányája, az adót nem fizető „feke- tegasdálkodóké”. Azoké, akiket a KIOSZ „láthatatlan szférának” nevez, amely különösen jó szimattal a legjobban jövedelmező ágat szállta meg. Tehetik, mert az ellenőr" zés nem megfelelő. Tovább- menve: a textilruházatban csökkent a flérfiszabók száma — ez nyilván azzal függ ösz- sze, hogy jobb lett a konfekcióipar, s kevesebb embernek telik csináltatott ruhára. A női szabók helyzete valamivel jobb, ám idestova legyőzhetetlen konkurrenciát jelentenek számukra az illegális bedolgozókat foglalkoztató butikok. S ami teljesen kilátástalan: a cipőjavítás jövője, e téren még utánpótlásra sem lehet számítani. A KIOSZ jelentése szerint sürgős és átgondolt intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kisiparos- létszám az 1982. évi megtorpanás után tovább emelkedjen. Mindenesetre a legutób- | bi grafikon intő jel: valamit tenni kell, valami nincs rendben. Cseszák Gyöngyi Ésszerűbb csomagolásbgg olcsói vegyi cikkek A vásárlók igényéhez igazodva a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat megkezdte az Exotic pumpás dezodorcsalád utántöltés változatának gyártását. A dezo- dorálószert olyan dobozban hozzák forgalomba, amely a megüresedett flakon szórófejével kiegészítve ismét használható. így a fogyasztók az eredeti árhoz képest csaknem egynegyedével kevesebbért juthatnak hozzá ehhez a dezodorhoz. Ugyancsak gazdaságosabb megoldás a vásárlók számára, hogy a B1P- család mosogatószerét, illetve öblítőjét, a korábbi félliteres '•somagólás mellett — olcsóbban. mintha ezekből kettőt vásárolnának — literes flakonokban is árusítják. a pját a nyomor, a nélkülözés állította a Tanács- köztársaság mellé. Vöröskatona volt, fegyverrel harcolt egészen addig, amíg a fehérek, az intervenciósok sokasága reménytelenné tették a küzdelmet. Kálmán János nem egészen 15 esztendős fejjel élte meg a munkások nagy sorsfordulóját. Látta az őszirózsás forradalom nyomán felszökkenő reménységüket, a munkáshatalom születését, megfojtását. Ezek az élmények vitték egészen fiatalon a munkásmozgalomba. Mindössze tizennyolc esztendős, amikor tagja lesz a Bánya- és Kohómunkások Szakszervezetének, s a gyurtyánosi bányaüzemben a szakszervezet vezetőségébe választják bányászta rsai. Az 1920-as évek elején már erősen mozgolódtak a salgótarjáni szénmedence bányászai. Először 1920-ban, majd 1922 júliusában szüntették be a munkát. Béremelést követeltek, a pótműszakok eltörlését, a gyorsan növekvő árak megfékezését, az életkörülményeik javítását. Hetekig álltak ellent a bányaigazgatóság, a hatóságok .megtorló intézkedéseinek. Az eredmény, amelyet végül is kicsikartak, szerény volt ugyan, de mégis csak előbbre vitte ügyüket. A bányavállalatok elismerték a nyolcórás munkaidő jogosságát és lia nem is azonnal, a pótműsza- kok eltörlését ígérték, meg azt, hogy a sztrájkolok közül senkit sem bocsátanak el. Az engedményért azonban fizetMérlegen a hafárszemle talpalatnyi földet megműveljenek Hogy minden « termőföldünk eédelme mellett legalább olyan fontos a földterületek maradéktalan megművelése, hasznosítása, tartalékok föltárás* Ebben továbbra is igen fontos szerepet játszik az állami szervek — földhivatalok, tanácsok — kezdeményező, szervező és ellenőrző munkája az éves határszemlék során. Megyénkben július elején fejeződött be ez a »agy munka, elkészült az értékelés is, most az idei tapasztalatokról kérdezzük Lászlók Gyula osztályvezetőt, valamint Pénzes Győző főelőadót, a Nóg- rád megyei Földhivatal képviselőit. * — Áprilisban előkészítő értekezletet tartottunk az aktuális földbirtok politikai feladatok egységes értelmezése *» végrehajtása céljából. Ennek során ruhatár óztuk a szükséges tennivalókat is. A határszemlékről tájékoztatást kapott a lakosság és a mezőgazdasági nagyüzemek. A szemléken — a földhivatal munkatársai mellett — részt vettek a megyei tanács és a TESZÖV illetékesei. — Volt-e valami újdonság a földszemlék során? — Igen — folytatja Lászlók Gyula, -r Törekedtünk a végrehajtás egyszerűsítésére és különös figyelmet fordítottunk a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek föld- hasznosításának és a helyi tanácsok kezelésében levő földek művelésének ellenőrzésére. — Mit tapasztallak ezek során? — Talán a* alaposabb ellenőrzésnek tudható be, hogy nem növekedett a megyében a műveletlen földterület az előző évihez képest. Az első halárszemle során 194 hektár szántó és 27 hektár szőlő hasznosítását találtuk nem megfelelőnek.- X második szemle alkalmából ez 1?$, illetve 16 hektárra csökkent, azonban így is több minit 40 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ez nem a nagyüzemeket érinti. — Ilyen esetben reM tesz a földhivatal? — Nem nekünk, hanem a tanácsok szakigazgatási szerveinek vannak feladatai. Mintegy 250 esetben szólították fel a tulajdonosokat a művelési kötelezettség betartására, ezenkívül 40 esetben kezdeményezték állampolgárok tulajdonában levő parlag területek állami tulajdonba vételét. Ezek hasznosítását — mintegy 10 hektárét — haszonbérbe adással tervezik. — Ügy vélem, több községben, ezzel az állami tulajdonba vétellel a tanács csak a saját gondját szaporítja. Vagy tévedek? — Arra törekszünk, hogy a szétszórt — állami tulajdonba vett — ingatlanokból nagyüzemi művelésre alkalmas táblákat alakítsunk ki az önkéntes földcserékkel. Emellett valóban van néhány település — például Al- sópetény — ahol nincs igény a föld iránt, s emiatt 28 hektárnyi a műveletlen terület. Ennél is nagyobb gond a salgótarjáni 111 hektár parlag föld. Igaz, ebből 50 hektár a természetvédelmi terület, amelynek haszonbérbe adásához, illetve parcellázásához a természetvédelmi hivatal nem járul hozzá. — A maradék még mindig 61 hektár. Ezzel mi a helyzet? — Ennek bérbeadását a városi tanács műszaki osztálya a készülőben levő városrendezési tervekre való hivatkozással megakadályozza már hosszú évek óta. Állítólag idén elkészül a rendezési terv. mi K földhivatal eat nem tudná meggyorsítani? — Jogszabályi lehetőség nincs a tanáccsal szembeni szankciókra, mint a lakosság esetében. Ä tanácsot a 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet kötelezi a magyar állam tu« lajdonában levő ingatlanok kezelőjeként a hasznosításra. — Gondolom, akadnak azért az imént említettnél jobb példák is a földhasznosításra? — Igen jó eredmények vannak ezen a téren például Pásztón és Szurdokpüspöki* ben, ahol tartós használatba adták a korábbi parlag földeket. Ez utóbbi községben pél-* dául csak az idén 10 hektárnyi földet adtak ki hetven személynek tartós használatba. Ez — úgy gondolom — követendő lehet mások száj mára is. összességében 20 hektárral nőtt a megyében a haszonbérbe adott terület és további tizennéggyel a mezőgazdasági nagyüzemeknek és az Ipolyvidéki EFAG-nak, ezenkívül 15 hektár külszíni fejtést állítottak vissza a rekultiváció révén a mezőgazdasági termelésbe. — Mi az, ami nehezíti a gyorsabb előrelépést? — Az említett salgótarjáni „városrendezetlenségen” túl, a lakosság tudatában iiiég „élnek” a már hatályon kívül helyezett időbeli koriái o- zások a földek bérbevételére, így a termelés biztonsága érdekében előtérbe helyezik a tulajdonosi, vagy a tartós használat intézményéből fakadó jogokat. Éppen ezért célunk a folyamatos propagandamunkával az állampolgárok felvilágosítása, hogy az egyéni és társadalmi érdek helyes összhangjának megteremtésével minden művelésre alkalmas terület hasznosításra kerüljön. Zilahy Tajmás ablaküvegek között Gáz az A zajcsökkentés szempont, jából az ablaknak, illetve az ablaküvegnek elsőrendű szerepe van. A vastagabb üveg ugyan jobban csökkenti a zajt, de alkalmazása , mégsem célszerű, mert az eredmény nincs arányban a naguobb költséggel. A kettős és’ a többszörös ablaküveg zajcsök- I kentése függ a táblák távol- 1 ságától 1«, azaz a légréleg vastagságától. Gyakorlati tapasztalatok alapján leghatásosabb a 20 milliméter vastag légréteg. Nyugatnémet kutatók megállapították, hogy ha a jól illeszkedő üvegtáblák közti térbe levegő helyett más gázt töltenek, a hangátbocsátás mértéke tovább csökkenthető. Hélium, argon, levegő és kén- hexafluorid keveréke jöhet számításba az üvegtáblák közötti tér kitöltésére. De bármennyire jól záródnak a .szigetelőillesztések, gondoskodni kell a gázok időnkénti utántöltéséről. (Ez az eljárás egyelőre csak elméleti jelentőségű, mert túl drága ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazhassák.) Emberségbe!, becsületből Kálmán János születésének évfordulóján ni kellett. A sztrájk szervezőit — köztük Kálmán Jánost is — letartóztatták. Egy hét után azonban elengedték, mért a felforgatást, a rend elleni támadást sehogyan sem tudták rábizonyítani. A helyreállt nyugalom azonban igen törékenynek bizonyult. A bányászok felhasználva a sztrájk során szerzett tapasztalatokat is, tovább szervezik edtek. Nem volt alaptalan az egyik bányaigazgató csalódottsága, nyugtalansága, amikor így írt: „...tévedtünk ama feltevésünkben, miszerint a munkásságnak hatalmi kérdésekben provokált sztrájkját sikerült olyképpen letörni, és felettük úrrá lenni, hogy a négyheti nélkülözés nem fog a fegyelem rovására menni”. Az 1924-es bányászsztrájk szervezésében Kálmán János éppúgy ott volt, mint 1929-ben. Több társával együtt ismét letartóztatják és Budapestre, a toloncházba szállítják. Szabadulása után rendőrségi felügyelet alá helyezik, és nem kap munkát. A hatalom megtorló szigora most már az elkötelezett kommuni sta b án yászvezetőnek szól. Kálmán János 1928 óta tagja az illegalitásban élő, dolgozó kommunista pártnak. Röpiratot, kommunista újságot terjeszt a munkások között, majd a fiatalok körében végez felvilágosító, nevelő munkát. Fellép a növekvő fasizmus, a háborús veszély ellen. Társai tisztelik, sokra becsülik, a munkában fáradhatatlan, a harcban bátor munkásvezetőt. Amikor a II. világháború zivatara rázúdúl az országra, többen is követik Kálmán Jánost, aki nem tesz eíeget a behívóparancsnak. Ahogy az ország felszabadult, újult erővel lát munkához. Bányászok, gyári munkások, sokan vannak Kazáron, akire számíthat. Megszervezik a kommunista párt helyi szervezetét és Kálmán Jánost megválasztják párttitkárnak. Dolgozik Salgótarjánban, a járási pártbizottságon és Kis- terenyén a körzeti pártbizottságon. Tevékenyen részt vesz a két munkáspárt egyesítésében, a munkáshatalom megteremtésében. Aztán egyszerre megváltozik körülötte műiden. A rágalom mérges nyilai veszik célba, s nem tud ellenük mit tenni. Kizárják a pártból. Ám Kálmán János nem adja fel a harcot. Több mint egy esztendeig (art, amíg a Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálódik, és Kálmán Jánost vétlennek találja. Űjra tagja lesz a pártnak. Ám újabb esztendő múltával kísértetiesen ismétlődik minden: a rágalom, kizárása a pártból. Kistoronyén a bányában dolgozik, amikor támad az ellenforradalom. Kálmán János habozás nélkül fegyvert fog a munkáshatalom védelmében. Amikor konszolidálódnak a viszonyok, újraszervezik társaival a helyi pártszervezetet, csak akkor gondol a maga dolgával. Ügyét megvizsgálják és visszakapja becsületét, párttagságát. Sokat dolgozott akkor is, amikor eljöttek a nyugdíjas esztendők. Gazdag mozgalmi tapasztalatait a párttestületekben, a m unbab i zottságokban hasznosította. Segített, ahol csak tudott, emberségből, becsületből, kommunista elkötelezettségből. Nem várt a munkáért külön elismerést. Amit kapott — a Magyar Köztársasági Érdemérmet, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Bányász Szolgálati Érdemérmet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet—• mind-mind nagy tisztességnek tartotta. Súlyos betegség vitte el két éve. Ha élne, Kálmán János, most lenne 80 esztendős. V. «. NÓGRÁD — 1984, augusztus 1„ szerda 3