Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK NOGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V,. XL, ÉVF. 201. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. AUGUSZTUS 28., KEDD Ünnepség Besztercebányán a szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulóján Nógrádi küldöttség utazott a testvérmegyéb< Sajtótájékoztató Budapesten Hónapok óta készülődnek a közép-szlovákiai kerület dol­gozói a szlovák nemzefi felke­lés 40. évfordulójának meg­ünneplésére. Nógrád csehszlo­vákiai testvérmegyéjében eb­ből az alkalomból az üzemek, szövetkezetek kollektívái szo­cialista munkaverseny-mozgal- mat kezdeményeztek. A felke­lés központja, Besztercebánya megújulva fogadja vendégeit. A megemlékezésre ma ke­rül sor Besztercebányán, aho­vá a baráti országok, testvér­pártok delegációit is várják. Délelőtt a csehszlovák mun­kások, mezőgazdasági dolgo­zók. értelmiségiek megkoszo­rúzzák a szovjet hősi emlék­művet a Szlovák Nemzeti Fel­kelés terén és a felkelés mú­zeumának emlékművénél. A múzeum egyébként az ünnep­re új programmal készült, s a korábbi több nyelvű filme­ket is újakra cserélték, kiegé­szítették korabeli felvételek­kel, dokumentumokkal. Délelőtt tizenegy órakor ün- íiepi, együttes ülést tart a városban a Csehszlovák és Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, a cseh­szlovák és szlovák kormány, a népfront, a szövetségi gyűlés elnökségei. Délután három órakor a Szlovák Nemzeti Felkelés Mú­zeuma emlékműnél kerül sor, több mint ötvenezer dolgozó és fiatal felvonulására, majd ünnepi nagygyűlés lesz. ' Ezt követően az SZNF 40. évfor­dulója alkalmából ünnepi kul­turális műsorra kerül sor „.Zengjen a hála dala” címmel. A műsorban a legnevesebb cseh és szlovák művészek lépnek fel. A többi között látható lesz a „Fekete-tenger” nevet viselő szovjet tengerész­együttes, a Lucnica művész- együttes, a Szlovák Nemzeti Színház balettkara és ének- együttese. Fellép a bratislavai gyermekkórus. Nyolc órakora Tayovsky színházban gála­műsort tartanak cseh és szlo­vák kiváló, érdemes művé­szek fellépésével. A beszterce­bányai mozikban az évfordu­lóval kapcsolatos csehszlovák és szovjet filmeket vetítenek. A mai nagyszabású programot Besztercebányán tűzijáték zárja. A szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója alkataiéból Nógrádból pártküldöttség uta­zott a közép-szlovákiai test­vérmegyébe. A küldöttséget Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára vezeti. Tagjai: Z suffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, Havas Ferenc, a Nógrád megyei Tanács el­Komszomol-delegáció nökhelyettese. A nógrádi de­legáció részt vesz a SZNF ünnepségein. A szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót tartottak hét­főn Budapesten a csehszlovák nagykövetségen. A megemlékezésen Jaroslav Musilek, nagykövetségi taná­csos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket, majd Ludovit Bállá, a budapesti csehszlovák kö­vetség első titkára beszélt a négy évtizeddel ezelőtti nem­zeti felkelés eseményeiről, az azóta megtett út eredményei­ről. Mint elmondotta, az 1944. augusztus 29-én kezdődött szlovák nemzeti felkelés a csehszlovák nemzeti demok­ratikus forradalom kezdetét is jelentette. A felkelésben döntő szerepet vállalt a kommunista párt, amely sok­oldalúan irányította a nem­zetek és a nemzetiségek sza­badságáért vívott harcot Csehszlovákiában, törekedett a Szovjetunióval való szoros ^szövetségre. A nagy áldozato­kat követelő harcokban mint­egy 27 nemzet és nemzetiség fiai vettek részt, köztük a magyar Petőfi Sámdor-parti- zánszakasz-egység és a Nóg­rádi Sándor-partizáncscport, valamint magyar katonák is. A felkelők több mint két hó­napon át tartották magukat a mintegy 20 ezer négyzetkilo­méternyi területen, így a szlo­vák nemzeti felkelés időtarta­mában és terjedelmében Euró­pa legjelentősebb antifasiszta megnyilvánulásai közé tarto­zik. A megemlékezésen leveti- " tettek egy a szlovák nemzeti felkelésnek emléket állító do­kumentum# lmet. Nogrädban X KISZ Nógrád .megyei bi­zottsága és a lenini Komszo- mol területi bizottsága kö­zött immár több mint más­fél évtizede rendszeres az együttműködés. A két' ifjúsági szervezet között folyamatos •kapcsolat van, politikai, kul­turális csoportok rendszere­sen utaznak, személyes be­nyomásokat, tapasztalatokat szerezve egymás életéről, munkájáról. Az együttműködés újabb eseménye, hogy hétfőn Kom­szomol-delegáció érkezett megyénkbe, Viktor Markov, a lenini Komszomol Kemero­vo területi bizottsága első titkárának vezetésével. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára fogadta, majd a delegáció a KISZ Központi Bizottságában tett látogatást. Ezután hazánk fő­városával ismerkedtek a ke- merovóiak. megtekintették Budapest történelmi és ter­mészeti szépségeit, utcáit. Az esti órákban megyénk­be érkező delegáció tagjait Salgóbányán fogadták a há­zigazdák, s ott voltak közöt­tük a Nógrádban tartózkodó kemerovói újságíró-küldött- tagjai is, «.a ygft baráti találkozón a vendégek tájé­koztatást kaptak Nógrád me­gye ifjúság mozgalmának helyzetéről, a párt—KISZ együttműködés tapasztalatai­ról, a fiatalok gazdasági mun­kájáról, szabad idős tevé­kenységéről. Ma délelőtt a Somoskőújfa­lui határőrségre látogatnak el vendégeink, majd a megyei tanácsot keresik föl. Este pedig baráti beszélgetésen vesznek részt fiatal nógrádi értelmiségiekkel. Egyhetes itt- tartózkodásuk során, a többi között megismerkednek a megye ifjúsági klubmozgal­mával. a pályakezdő fiatalok beilleszkedési helyzetével, az általános iskolában folyó út­törőmunkával. Harmincnyolc fős bányász­csoport érkezett vasárnap a megyeszékhelyre Kemerovo négy városából. Az IBUSZ szervezésében Magyarország­gal ismerkedő kemerovóiak korábban három napot töl­töttek Budapesten, s most Salgótarjánnal ismerkednek. Ellátogattak hétfőn a városi pártbizottságra, megtekintet­ték a bányamúzeumot, majd városnézésen vettek részt. Az elmúlt hét végén a Pásztó környéki fiatalok a palotási tóparton adtak randevút egymásnak. (Erről szóló írásunk a lap 5. oldalán található.) A HNF munkabizottsága tárgyalta Kábeltelevízióról és a közműről A Hazafias Népfront Sal­gótarján városi Bizottsága mellett működő várospoliti­kai munkabizottság hétfő dél­utáni ülésén elsőnek a ká­beltelevíziózás helyi lehető­ségeit vitatta meg Fráter Ist­ván, a Nógrád megyei Ta­nács közlekedési osztályve­zetője előterjesztésében, amely részletesen taglalta a helyi műszaki adottságokat és le­hetőségeket, * valamint fölvá­zolta az ezzel kapcsolatos el­képzeléseket. (Erről egy ké­sőbbi lapszámunkban rész­letesebb tájékoztatás jelenik meg.) Ezt követően a közműháló­zat társulásos bővítésének helyzetét, tapasztalatait és tennivalóit ismertette Füzesi György. a munkabizottság tagja. Mint egyebek között elmondotta, a lehetőségekhez képest elmaradnak az igé­nyek, aminek részben az a magyarázata, hogy a szerve­zők nem rendelkeznek terv­vel, konkrét kiviteli elképze­lésekkel. Füzesi György elő­terjesztésében ismertette a vá. rosi tanács végrehajtó bizott­ságának Ide vonatkozó hatá­rozatát, amely részletesen tartalmazza a támogatás mér­tékét is. Ebben szerepel, a többi között, hogy a támoga­tás 75 százalékos szervezett­ség után jár, s e feladatra a tanácsi költségvetés ez évben mintegy másfél millió forintot fordít. Szólt az előadó a Ká- roly-aknaí, a Virág úti társu­lás helyzetéről, valamint anyagi költségeiről, végezetül a továbblépés lehetőségeit vá­zolta föl. A hozzászólók lényeges megállapítást tettek. így Ba­logh Iván, a városi tanács műszaki osztályvezetője a tefékészites anyagi követ­kezményeire hívta föl a fi­gyelmet. Győrffy Dezső álta­lános tanácselnök-helyettes a városi tapasztalatokat ismer­tette, megemlítve a pontos tájékoztatás, a propaganda fontosságát. Ugyancsak ezt emelte ki mondandójában Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára, aki a tömegszervezetek ez irányú teendőit taglalta. Bállá Fe­renc, a munkabizottság veze­tője azt hangsúlyozta, hogy a sikeres propaganda előfelté­tele az elképzelések ismerete, terv formájában. Végezetül Füzesi György válaszolt s vitában, elhangzottakra. Külföldi magyar egyesületek találkozója A Magyarok Világszövetsé­ge szervezésében hétfőn Bu­dapesten megkezdődött a kül­földön élő magyarokat tömö­rítő egyesületek vezetőinek III. találkozója. A több napos tanácskozásra ezúttal Európa és Észak-Amerika tizen­egy országából 29 egyesület küldte el képviselőit. Goszto- nyi János, a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára a ta­nácskozás megnyitásakor tá­jékoztatást adott a résztve­vőknek az MVSZ, az anya­nyelvi konferencia védnöksé­ge, valamint a külföldi ma­gyar és hazai értelmiségiek tudományos találkozói szer­vezésére nemrég létrehozott Magyár Fórum tevékenységé­ről. A tanácskozás várhatóan pénteken fejeződik be. Nemzetközi készletgazdálkodási ' konferencia Ötnapos nemzetközi kész­letgazdálkodási konferencia kezdődött hétfőn Budapes­ten, a Hilton Szállóban. A Nemzetközi Készletezési Tu­dományos Társaság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia közös szervezésében immár harmadik alkalommal gyűl­tek össze a világ különböző országaiból a tudósok, köz­gazdászok, hogy megvitassák a készletgazdálkodás olyan aktuális problémáit, melyek a gazdasági életben és a vál­lalatok életében egyaránt megoldásra várnak. A tanácskozást Chikán At­tila, a Nemzetközi Készlete­zési Tudományos Társaság főtitkára nyitotta meg. majd a plenáris ülésen előadások hangzottak el a készletgaz­dálkodás problémáiról, meg­oldásuk lehetséges módjairól. A tanácskozássorozaton — amelyen 25 ország 150 szak­embere vesz részt — több mint hetven előadás hangzik el. Speciális szekcióülést ■ is tartanak, amelynek résztve­vői a fejlődő országok készle­tezési problémán elemzik. a kereskedelmi felügyelőségek fokozzák az ellenőrzéseket lavul a gyermekélelmezés Több mint 2,2 millió óvo­dás, általános és középisko­lás, szakmunkástanuló, vala­mint főiskolai és egyetemi hallgató számára kezdődik meg szeptemberben a tanév. A 455 000 óvodásnak mintegy 96, az 1,3 millió kisiskolásnak valamivel több mint 56, a szakmunkástanulóknak száz, a középiskolásoknak 75, az egyetemistáknak és főiskolá­soknak 65 százaléka ebédel­het helyben, illetve szervezett formában valamilyen vendég­látóhelyen. Az általános iskolások ki­vételével a diákok szervezett étkeztetése megfelelő, a ta­pasztalatok szerint mind a fő­városban, mind pedig vidéken már néhány éve ki tudják elégíteni az oktatási intézmé­nyek igényeit. Az általános is­kolákban viszont még az idén is sok kérelmet el kell utasí­tani, bár két-három százalék­kal többen kapnak ebédet, mint az elmúlt tanévben. A gyorsabb ütemű fejlődést az gátolja, hogy anyagi lehetősé­gek híján nem tudják bőví­teni az iskolák szűkös étter­meit, tálalóit, pedig a vendég­látó vállalatok több adag el­készítésére is vállalkoznának. Az általános iskolák tárgyi feltételeinek javulása, s ezzel együtt a tanulók mintegy 70 százalékának szervezett ebé­deltetése így csak a hetedik ötéves tervidőszak végére vár­ható. Nem egyenletes az általános iskolások ellátása az ország egyes területein. Budapesten jobb a helyzet mint vidéken, s megyénként is eltérő a gyer­mekélelmezés színvonala. A fővárosban a Gyermekélelme­zési Vállalat 200 ezer gyer­mek ebédjéről gondoskodik, s a tízezer adag étel elkészíté­sére alkalmas Kondorosi úti báziskonyha tavalyi üzembe helyezése óta gyakorlatilag kielégítik az oktatási intéz­mények igényeit. Vidéken Zala, Somogy és Csongrád me­gyében például jobb az álta­lános iskolások ellátása az országos átlagnál, 60—70 szá­zalékuk kap ebédet. Ugyan­akkor a szervezett étkeztetés előnyeit Pest megyében a gyerekeknek alig fele élvezi. Az étkeztetés tapasztalatai ott kedvezőbbek, ahol nem az iskolának van saját konyhája, a vendéglátó vállalatok kony­háiról kerül az étel a gyere­kek asztalára. A vállalatok­nak ugyanis anyagi érdekei fűződnek a forgalom növeléséhez, s ezért például befektetéseket is vállalnak, amire az oktatási intézmé­nyeknek nincsen módjuk.’ Szolnok megyében Karcagon,’ Martfűn és Szolnokon példá­ul új általános iskolák nyílnak szeptemberben, s mindegyikben tálaló, melegítőd konyhákat létesítettek a ven­déglátó vállalatok, szövetke­zetek. Tolna megyében a bonyhádi Afész ezer adag étel készítésére alkalmas diák­konyhája október második fe­lére készül el. A nagyobb anyagi lehetősé­gek mellett a vendéglátóhe­lyek mellett szól az is, hogy itt szakemberek állítják össze a menüket, s már több vál­lalatnál képeznek speciális gyermekétkeztetésre szakoso­dott szakácsokat. Több helyütt korszerűsítették az éíretidet, ­(Folytatás a 2. oldalon) j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom